Ficam és rándulás
Fogalma
Ficam és rándulás esetén az ízületek sérülnek meg.
Rándulás esetében a két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik, nagyobb erőbehatás következtében el is szakadhatnak, azonban az erőbehatás végén az ízületi felszínek (fej és vápa) a helyükön maradnak.
Ficam és rándulás esetén az ízületek sérülnek meg.
Rándulás esetében a két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik, nagyobb erőbehatás következtében el is szakadhatnak, azonban az erőbehatás végén az ízületi felszínek (fej és vápa) a helyükön maradnak.
Ficam esetén az erőbehatás végén a csontvégek (ízületi felszín) az ízületi vápából kimozdulva rendellenes pozícióban maradnak.
Könnyen belátható, hogy a két sérülés közül a rándulás tekinthető enyhébbnek, azonban ennek súlyossága is eltérő lehet. Legenyhébb esetben az ízületi szalagok csupán megnyúlnak, kissé komolyabb a sérülés, ha részlegesen szakadnak, míg súlyosabb esetben teljesen elszakadnak. Emellett jelentkezhet izom- és csontsérülés is. A rándulást többségében erős fájdalom, duzzanat, vérömleny kíséri.
Ficam esetén az ízületi tok és szalag súlyosabban sérül, ennek megfelelően a fájdalom is erősebb lehet.
Okok
A ficamok, rándulások hátterében zömében sportsérülés áll, azonban háztartási és munkahelyi baleseteként is nagy számban fordulnak elő.
Tünetek
- fájdalom,
- deformitás,
- duzzanat, vérömleny,
- részleges mozgás kiesés, vagy képtelenség.
Elsősegély
A laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó, ezt gyakran az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani. Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik. Ezek pedig a következők:
1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!
2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Ültesse vagy fektesse le, de ügyeljen arra, hogy a sérült testrészt lehetőleg NE mozgassa!
3. Jegelje vagy borogassa a sérülést mielőbb! Ezt ismételje óránként kb. 20-20 perc időtartamig!
4. Rögzítse rugalmas pólyával szorosan, de NE szorítsa el!
5. Emelje lehetőleg szív fölé a sérült testrészt!
Amit NE tegyen?
NE próbáljuk meg a deformitást (pl. ficam) visszailleszteni!
NE rögzítsük szilárd felülethez (pl. faág, vasrúd) a sérült testrészt!
A csontvégek kopása, illetve bizonyos betegségek némely esetben nem kevés ficamot okozhatnak. Ezek helyretételében a sérült kis idővel akár gyakorlatot is szerezhet, azonban önkényesen soha ne próbáljuk a ficamot visszahelyezni, mert további, nem ritkán súlyos sérülést okozhatunk.
Hívjon mentőt (104) vagy forduljon orvoshoz, ha
- a végtag rendellenes pozícióban maradt,
- a sérültnek elviselhetetlen fájdalmai vannak,
- a fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság 1-2 nap alatt nem javul,
- a sérült terület hűvös, elszíneződött vagy sápadt,
- zsibbadás, merevség jelentkezik.
További teendők
Használhat recept nélkül kapható fájdalomcsillapítót!
Anatómia
Testünk mozgatható csontkapcsolatai, az ízületek elengedhetetlen szerepet töltenek be mozgásunkban. Az ízületek két csont találkozásánál találhatók. A két csont találkozását az ízületi, valamint az ínszalagok tartják össze. Előbbiek közvetlenül a két csont találkozásához rögzülnek, míg az inak az egyik csonthoz tapadó izomköteget rögzítik a másik csonthoz. Az ízületi szalagon belül található az ízületi tok, amely biztosítja, hogy az ízületi nedv ne tudjon távozni, így biztosítsa a csontok kopásmentes mozgását. A találkozó csontvégek felszínét ún. üvegporc fedi, amely szervezetünk egyik legkeményebb szövettípusa. A két csont egyik vége az ízületi fejet, míg a másik csont vége az ízületi vápát képezi, e két képződmény tökéletesen illeszkedik egymáshoz, így biztosítva az elmozdulást.
Könnyen belátható, hogy a két sérülés közül a rándulás tekinthető enyhébbnek, azonban ennek súlyossága is eltérő lehet. Legenyhébb esetben az ízületi szalagok csupán megnyúlnak, kissé komolyabb a sérülés, ha részlegesen szakadnak, míg súlyosabb esetben teljesen elszakadnak. Emellett jelentkezhet izom- és csontsérülés is. A rándulást többségében erős fájdalom, duzzanat, vérömleny kíséri.
Ficam esetén az ízületi tok és szalag súlyosabban sérül, ennek megfelelően a fájdalom is erősebb lehet.
Okok
A ficamok, rándulások hátterében zömében sportsérülés áll, azonban háztartási és munkahelyi baleseteként is nagy számban fordulnak elő.
Tünetek
- fájdalom,
- deformitás,
- duzzanat, vérömleny,
- részleges mozgás kiesés, vagy képtelenség.
Elsősegély
A laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó, ezt gyakran az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani. Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik. Ezek pedig a következők:
1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!
2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Ültesse vagy fektesse le, de ügyeljen arra, hogy a sérült testrészt lehetőleg NE mozgassa!
3. Jegelje vagy borogassa a sérülést mielőbb! Ezt ismételje óránként kb. 20-20 perc időtartamig!
4. Rögzítse rugalmas pólyával szorosan, de NE szorítsa el!
5. Emelje lehetőleg szív fölé a sérült testrészt!
Amit NE tegyen?
NE próbáljuk meg a deformitást (pl. ficam) visszailleszteni!
NE rögzítsük szilárd felülethez (pl. faág, vasrúd) a sérült testrészt!
A csontvégek kopása, illetve bizonyos betegségek némely esetben nem kevés ficamot okozhatnak. Ezek helyretételében a sérült kis idővel akár gyakorlatot is szerezhet, azonban önkényesen soha ne próbáljuk a ficamot visszahelyezni, mert további, nem ritkán súlyos sérülést okozhatunk.
Hívjon mentőt (104) vagy forduljon orvoshoz, ha
- a végtag rendellenes pozícióban maradt,
- a sérültnek elviselhetetlen fájdalmai vannak,
- a fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság 1-2 nap alatt nem javul,
- a sérült terület hűvös, elszíneződött vagy sápadt,
- zsibbadás, merevség jelentkezik.
További teendők
Használhat recept nélkül kapható fájdalomcsillapítót!
Anatómia
Testünk mozgatható csontkapcsolatai, az ízületek elengedhetetlen szerepet töltenek be mozgásunkban. Az ízületek két csont találkozásánál találhatók. A két csont találkozását az ízületi, valamint az ínszalagok tartják össze. Előbbiek közvetlenül a két csont találkozásához rögzülnek, míg az inak az egyik csonthoz tapadó izomköteget rögzítik a másik csonthoz. Az ízületi szalagon belül található az ízületi tok, amely biztosítja, hogy az ízületi nedv ne tudjon távozni, így biztosítsa a csontok kopásmentes mozgását. A találkozó csontvégek felszínét ún. üvegporc fedi, amely szervezetünk egyik legkeményebb szövettípusa. A két csont egyik vége az ízületi fejet, míg a másik csont vége az ízületi vápát képezi, e két képződmény tökéletesen illeszkedik egymáshoz, így biztosítva az elmozdulást.
SEMATIKUS ÁBRÁZOLÁS
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése