Miért sárga a baba?
„A gyermekem megszületésekor még egyáltalán nem volt
sárga. Mikor kibújt, inkább kék, lila, a feje meg szürkés-fehér a magzatmáztól.
Másnapra már szép rózsaszínűvé vált, mint egy kismalac. De most, négynaposan,
amikor készülődünk haza a kórházból, egészen sárgás lett a bőre, sőt, a szeme
fehérje is. A gyerekorvos nyugtatgat, hogy nincs baj, előfordul az ilyesmi. Ám
vért azért vettek tőle, és betették egy kékfényes lámpa alá is. Aggódom: miért
sárga a gyerekem?”
A
vérében van
Az
egészséges újszülöttek úgynevezett „élettani” sárgasága természetes jelenség, a
méhen kívüli élethez való alkalmazkodás egyik fiziológiás állomása. Oka a vér egyik bomlásterméke, a bilirubin. Nézzük ennek
rövid élettani magyarázatát. Odabenn, a méhben a magzatnak fejlődéséhez sok
vörösvértestre van szüksége, jóval többre, mint „kint”. Ezek a magzati
vörösvértestek más szerkezetűek, mint a később termelődőek, és a megszületés
után fokozatosan elbomlanak, hogy átadják a helyüket új, „korszerűbb”
társaiknak. A vörösvértestek legfontosabb alkotórésze a vörös színű vérfesték,
az úgynevezett hemoglobin. Ahhoz, hogy a hemoglobin lebomlása során ki tudjon
ürülni a szervezetből, előbb a májba kerül. Ott a májenzimek segítségével sárga
színű epefestékké alakul át (ez a bilirubin), amely aztán az epével a belekbe
kerül, és a széklettel kiürül. Ez egy állandó folyamat, mely a későbbiekben
zökkenőmentesen folyik: egyrészt a régi vörösvértestek elbomlanak és a máj
segítségével a felszabaduló bilirubin a székletbe jut, másrészt a csontvelő
újratermeli a vér alkotóelemeit. Ám az
újszülöttek mája eleinte még éretlen erre a feladatra, nem tud elegendő
epefestéket átalakító enzimet termelni. Ezért a bilirubin időlegesen
felszaporodik a vérben, és sárgára festi a baba bőrét. És nem csak a máj
éretlensége miatt több a bilirubin az újszülöttben. Ilyenkor bomlik a
leggyorsabban és a legtöbb vörösvérsejt. Később ez az építés-bomlás egyensúlya
beáll, és egy egyenletes, állandó lesz a kicserélődés, a régi sejtek elhalása,
és az új születése.
Meddig
tart ez a sárgaság?
Az
élettani sárgaság a második-harmadik napon válik láthatóvá. Tehát semmiképp sem
az elsőn. Ezt azért fontos tudni, mert az a baba,
aki pár órával a születése után már besárgul, többnyire valóban beteg.
Elsősorban Rh-faktorral kapcsolatos problémája van – de erről majd később. A
sárgaság a negyedik napon éri el a csúcspontját, majd csökkenni kezd. Persze ez
ránézésre nem mindig nyilvánvaló, mert a véráramból a bőrbe ivódó bilirubin lebomlása
némi késéssel, pár nap különbséggel követi vérszintjének csökkenését. Úgyhogy ne aggódjunk, ha az orvos által
egészségesnek mondott gyerekünk még kéthetesen is sárga egy kicsit. Érdekes
megfigyelés: a bőrbe szívódott bilirubin módon szinte mindig úgy oldódik fel,
hogy a kifehéredés alulról felfelé kezdődik: magyarán a baba lábán indul el, és
a fején tűnik el utoljára.
Ha
két hétnél is tovább tart?
Feltétlenül
mutassuk meg az orvosunknak!
Szerencsére többnyire akkor sincs baj, mert egy jól szopó, jól fejlődő csecsemő
elhúzódó sárgasága mögött ritkán van igazi betegség: többnyire az amúgy
ártalmatlan úgynevezett anyatej okozta sárgaságról van szó.
Az
anyatej sárgaságot okoz?
Ha
nem is túl gyakran, de azért előfordul, hogy az anyatejes táplálás miatt az
egyébként élettani sárgaság nem múlik el egy-két hetes korban, hanem elhúzódik,
akár két hónapig is.
Ugyanis körülbelül minden kétszázadik anya teje egy olyan alkotórészt
tartalmaz, amely gátolja az epefesték lebontását végző májenzim működését. Ha ilyemkor két-három napos szoptatási
szünetet tartunk, és tápszert adunk a babának, a sárgaság gyorsan elmúlik.
Ám ha tovább szoptatunk, akkor sincs baj, legfeljebb egy-két héttel tovább
marad sárga a gyerek. Az anyatejes sárgaság ugyanis teljesen ártalmatlan, a
bilirubinszint sosem nő olyan magasra, hogy ez veszélyeztesse a baba
egészségét.
A
sárgaság veszélyes
Ha a
bilirubinszint egy bizonyos szintnél nagyobb, átjuthat az úgynevezett „vér-agy
gáton”, és lerakódhat az agyban. Magikterusznak nevezik azt a tünetegyüttest, amikor a párnapos baba súlyos légzési nehézséggel,
eszméletzavarokkal, keringési elégtelenséggel járó betegség tüneteit mutatja. Oka a központi idegrendszert károsító túl
sok epefesték. Az újszülöttek jelentős százaléka belehal a betegségbe, a megmaradtaknál
pedig súlyos maradványtünetek, bénulások, rángógörcs, szellemi
visszamaradottság, süketség, vakság maradhat vissza. Ez a félelmetes betegség
főleg az éretlen, koraszülött babákat fenyegeti, valamint az
Rh-összeférhetetlenség következtében megbetegedett csecsemőket. Szerencsére ma
már, az időben elvégzett kezeléseknek köszönhetően, szinte alig fordul elő.
Mit
jelent az Rh-összeférhetetlenség?
Ha
az anya vércsoportja Rh-negatív, a gyereké pedig Rh-pozitív, az gondot okozhat.
Születéskor ugyanis a magzatból egy pár milliliter vér bejuthat az anya
vérkeringésébe. Ez kicsit hasonlít
ahhoz, amikor az anya hibás vérátömlesztést kap: a baba „idegen” vörösvértestjei ellen az anya szervezetében
ellenanyag-termelés indul be. Ám ehhez a folyamathoz, az ellenanyag-termeléshez
idő kell. Ezért az első gyerek
születésekor még nincs baj (kivéve, ha előtte már volt az anyának egy-két
„szülészeti eseménye”, mondjuk spontán vagy művi abortusz).
A
következő terhességeknél, ha az újabb magzat pechjére szintén Rh-pozitív, az
anya immunrendszere úgymond „emlékszik” a feladatra, és már a szülés előtt
beindulhat az ellenanyag-termelés. A
következménye: a baba megtámadott vörös vértestjei szétesnek, elpusztulnak. Az
ilyen babák gyakran már megszületéskor sárgák és vérszegények. Ha a
bilirubinszint a kritikus szint fölé emelkedik, csak a gyors orvosi beavatkozás
akadályozza meg a magikteruszt, és a maradandó károsodást.
Hogyan
gyógyítják az Rh-babákat?
Ha a
sárgaság mértéke meghaladja a kritikus szintet, vércserét végeznek nála. Ez azt jelenti, hogy a baba köldökvénájába egy kis
csövet vezetnek be, s azon át leeresztik a saját vérét, és beadnak helyette
Rh-negatív vért. Persze csak apránként: felváltva, tíz-húsz milliliterenként
csapolják le a gyerek saját, és befecskendezik az idegen vért. Ilyen
cseretranszfúziót csak jól felszerelt intenzív ellátást végző centrumokban
végeznek, ahova speciális mentőautókkal szállítják a babákat. Persze a legjobb
az, ha az anya már eleve olyan klinikán szül, ahol van újszülött intenzív osztály.
Újabban már a méhen belül is meg lehet kezdeni a gyógyítást. Az Rh-babáknak köldökzsinórjukon át
vörösvértest-transzfúziót adnak, így sokkal jobb állapotban lesznek, mire a
világra jönnek.
Meg
kell előzni
Mindaz,
amit erről az Rh-betegségről elmondtunk, lassan csak történelem. Az
Rh-összeférhetetlenségnek ma már nem szabad a baba betegségéhez vezetnie, a
bajt meg lehet előzni.
A
dolog nagyon egyszerű: minden Rh-negatív anyának kapnia kell egy bizonyos
injekciót, amely Rh-ellenanyagot tartalmaz. Méghozzá az első terhessége befejeződése után azonnal,
mielőtt a saját szervezete elkezdené termelni az ellenanyagokat. Figyelem,
terhességről, és nem szülésről van szó! Tehát az abortusz után is, legyen az
spontán vagy művi, beadják az úgynevezett anti D-globulint, amely
megakadályozza, hogy az anya szervezete Rh-ellenes antitesteket termeljen. Természetesen minden további szülészeti esemény után
szükség van anti-D injekcióra. Ma már ezt minden szülészeti osztályon kötelező
beadni, így lassacskán tényleg kezd eltűnni a rettegett Rh-betegség. S hogy
azért még mindig nem teljesen orvostörténeti érdekesség, annak „köszönhető”,
hogy nem mindenki jár terhesgondozásra.
Ha
beteg a máj
Az
újszülöttek sárgaságát májbetegségek is okozhatják. Lehet ez egy méhen belüli
fertőzés következtében fellépett májgyulladás, de génhiba is. Néha olyan
fejlődési rendellenesség következménye, amelyben az epeutak nem alakultak ki. A gyógyítás gyógyszeres, vagy műtéti, manapság akár
májátültetés is lehet. Azért kell hát minden babát rendszeresen megmutatni az
orvosnak, hogy időben kiderüljön, van-e valamilyen betegség az elhúzódó
sárgaság hátterében.
Mire
jó a kék fény?
A
fényterápia régi módszer az újszülöttkori sárgaság kezelésében. A bőrben
lerakódott bilirubin kioldódását segíti elő. A babákat meztelenül kékfényű lámpa alá teszik
„napozni”. A szemüket letakarják, hogy védjék a túlzott fényhatástól. A kékfény
nem csodaszer, inkább csak kiegészítő terápia. Arra viszont jó, hogy a magától
elmúló fiziológiás sárgaság oldódását elősegítse.
És
az infúzió?
Ha a
sárgaság fokozódik, és elér egy bizonyos szintet (diagrammok segítik az
orvosokat annak megítélésében, hogy az adott életnapon hol tart az emelkedés a
normálishoz képest), a kék fényen kívül folyadékpótlásra is szükség lesz. Ez is
segít úgymond „kimosni” a bilirubint a szervezetből. Hatásos az is, ha a
tejtermelés megindul, és a baba szopással veszi magához a megfelelő folyadékot,
ám addig szükség lehet az infúzióra.
Segíthetünk
mi is?
Ha a
babánkat sárgán hoztuk haza a kórházból, és az orvos azt állítja, hogy amúgy
egészséges – nincs okunk aggodalomra. A
gyermekorvos majd rendszeresen ellenőrzi, és ha úgy ítéli meg, hogy valamilyen
kiegészítő vizsgálatra van szükség, majd szól. Viszont számítsunk arra, hogy
amíg a sárgaság tart, a babánk sokat alszik majd, és esetenként lehet, hogy
etetéskor ébresztgetni, noszogatni kell.
A bilirubinnak ugyanis van egy nyugtató, altató hatása is. Viszont a folyadékra
szüksége van, mert a kiszáradás elhúzódóbbá teszi a sárgaságot. Próbáljuk hát
szoptatni, amikor csak lehet, az első napokban akár kétóránként. Anyatejen
kívül folyadékot, forralt vizet, teát, csak akkor adjunk, ha az orvossal, vagy
a védőnővel megbeszéltük. Az alapelv ugyanis az, hogy minden más innivaló
hátráltatja a szoptatást. Kivételes esetben viszont szükség lehet
folyadékpótlásra.
Ha
fél-egy évesen is sárga
Akkor
természetesen irány az orvos! De
ne essünk pánikba. Ha a gyermekünknek láthatóan kutya baja, nyilvánvalóan az
orvos azzal fog megnyugtatni, hogy a baba csak karotinémiás. Ez
azt jelenti, hogy a sárga karotint tartalmazó főzelékfélék festették meg a
bőrét. (Ilyenkor a szeme fehérje nem sárga, ellentétben az igazi betegeknél.)
Elsősorban a sütőtök és a répa a „bűnös”, mert ezeket a gyerekek különösen
szeretik, édes ízük miatt. A karotinémia teljesen ártalmatlan, de azért a
szülők számíthatnak arra, hogy az orvos azt fogja tanácsolni, ne vigyék
túlzásba a sárga főzelékek adását. Egyen az a gyerek változatosabban.
Végül
is úgy az egészséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése