A megkésett beszédfejlődés
A
nyelvelsajátítás folyamatát bármelyik szinten, és fejlődési szakaszban, érheti
negatív hatás, amely zavart okozhat. Abban az esetben, ha ebben a folyamatban
zavar lép fel (biológiai, pszichés, környezeti okok), akkor a beszéd és nyelvi
fejlődés megkéshet, akadályozottá válhat.
A megkésett beszédfejlődésre utaló jelek
·
negatív anamnézis
·
életkori szinten fejlett kognitív képességek
·
biztos beszédértés
·
felismerhető, életkori szinten fejlett rajztevékenység
·
rendezett viselkedésű
·
fejlődési sajátosság a fiúk fejlődésében nagyobb gyakorisággal fordul elő
A megkésett beszédfejlődés fogalmi körülhatárolásának
problémája
Többféle elnevezés
létezik, azokra a gyermekekre, akiknél a normál nyelvfejlődés később indul el
az átlagosnál.
·
1846 Schmalz: „némaság siketség nélkül” (halló némaság) elnevezést adta.
·
1866 Vaisse: a „kongenitális (veleszületett) afázia” fogalmát vezette be.
·
1885 Kussmaul: „veleszületett afázia elnevezést preferálja.
·
1898 Liebmann: „szenzoros és motoros hallónémaság” fogalmát használja.
·
1984 Sovák: „az afázia és a diszfázia fogalmának szétválasztása” fűződik a
nevéhez. /Az afázia a már megszerzett beszédkészség elvesztését jelenti. A
diszfázia a lelassult agyi éréssel összefüggésben veleszületetten kialakult
beszédfejlődési zavar./
·
1931 Froeschels: a „megkésett beszédfejlődés” fogalmának bevezetése.
·
Seemann: „egyszerű megkésett beszédfejlődés” / „ A beszédfejlődési zavar
enyhébb formája, részleges, időszakos beszédfejlődési elmaradás, ép értelem, ép
hallású gyermek részképesség zavara, 3-4 éves kor között.”/
·
A magyar
nyelvterületen használt elnevezések
·
megkésett beszédfejlődés
·
gyermekkori afázia
·
akadályozott beszédfejlődés
·
fejlődési diszfázia
·
megkésett beszéd- és nyelvfejlődés
·
beszéd- és nyelvfejlődési zavar
·
beszédelsajátítási zavar
·
gyermekkori nyelvfejlődési zavarok
·
speciális nyelvi károsodás.
Megkésett
beszédfejlődésről beszélünk, de mi számít késésnek a beszéd- és nyelvfejlődés
szempontjából? Ez egy újabb „fogas kérdés”, melyben a témával foglalkozó
szerzők álláspontjai, nézetei szintén eltérnek. A „kritikus periódus”
meglétével kapcsolatban is különböznek a nézetek. De leggyakrabban az első 4
évet tekintik a beszédfejlődés szempontjából a legmeghatározóbbnak. Az agy
plaszticitása nagyon fontos a beszéd elsajátítása szempontjából.
·
Loebel véleménye szerint a 18 hónapos gyermek esetében már megkésett
beszédfejlődésről beszélhetünk.
·
Gósy a lányoknál 2 éves kort, a fiúknál a 2 és fél éves kort jelöli meg
határnak. A fiúk fejlődése hormonális okok miatt később történik meg.
·
Mérei és Froeschels az előzőkhöz képest a 3 éves kort jelöli meg, melytől a
gyermeket a megkésett beszédfejlődés kategóriájába sorolja.
A beszéd- és a nyelvfejlődési zavar két fő típusát különböztetik meg a
szerzők:
·
megkésett beszédfejlődés
·
fejlődési diszfázia (a megkésett beszédfejlődés súlyosabb formája)
Megkésett beszédfejlődés
·
„A megkésett beszédfejlődés az expresszív beszéd időbeli,
morfológiai-grammatikai (szintaktikai) fonológiai eltérése.” (Gerebenné dr. V.
Katalin: Fejlődési diszfázia 15.old.)
·
„A normál beszédfejlődés késése az érési folyamatok elhúzódása, hajlam,
környezeti tényezők hatására.” (Gerebenné dr. V. Katalin: Szemelvénygyűjtemény…
78. old.)
·
„ A beszéd- és a nyelv fejlődése még hároméves kor körül sem indul meg, a
központi idegrendszer és a hallás épsége ellenére. A megkésett
beszédfejlődésnek a hátterében az idegrendszer érésének késése, negatív
környezeti hatások húzódhatnak meg. Az elmaradás nem minőségi, csak mennyiségi,
azaz a normál fejlődés beszédelsajátítási fokain halad végig, a meglévő
nyelvérzék működtetésével, csak késve 3-4 éves kor között.” (Gyógypedagógiai
Lexikon-Fehérné K. Zsuzsa 129. old.)
·
Az egyes meghatározások magukban foglalják a megkésett beszédfejlődés
etiológiáját, valamint a tüneteit is.
A megkésett beszédfejlődés etiológiája
·
Nem központi idegrendszeri eredetű!
·
Az érési folyamatok késése (myelinizáció- az idegrostok velősödésének a
késése- az idegek közötti kapcsolat nem jön létre.)
·
Veleszületett hajlam-örökletesség (apai ágon 2x gyakoribb, mint anyai
részről)
·
Enyhe nagyothallás (25-30 dB)- rendszeres náthás-hurutos állapot,
középfülgyulladás, allergia.
·
A perifériás beszédszervek rendellenességei. (szájpad hasadékok, a nyelv,-
az ajkak deformitása, lenőtt nyelv)
·
Kedvezőtlen pszichoszociális hatások: izoláció, szeparáció, hospitalizáció.
A környezet túlzott elvárásai a beszédtanulás folyamán. /farkas gyerek-Maugli,
ikrek-kriptofázia/
A megkésett beszédfejlődés általános tünetei:
·
Enyhe fokú időbeli eltérés.
·
Mennyiségi eltérés jellemzi.
·
Jó a nyelvi stratégiája (LAD: veleszületett nyelvi képesség)
·
Életkorának megfelelő pszichés fejlődés: intellektus, észlelés, értés,
figyelem, emlékezet, jó vezérlés, gondolkodás, játék, magatartás.
·
Elmarad a motoros- és a beszédfejlődés az átlagostól.
·
Elmaradott mozgásfejlődés, motoros ügyetlenség fordul elő.
·
Eltérés a mozgásszerveződésben (finommozgás-koordináció)
·
Az átlagosnál rosszabb zenei képesség jellemzi.
·
Gyakori közöttük a balkezes.
·
Kiemelkedően fejlett a matematikai készségük.
·
A tünetek 2-3-4 éves kor között kifejezettebbek.
·
4-6 éves korban a tünetek fokozatosan megszűnnek.
A megkésett beszédfejlődés nyelvi tünetei:
·
„csökkent beszédkészség”—keveset gagyog, egyhangú a gagyogása, nem reagál a
környezet hangjaira.
·
Sivár a gagyogása, ennek azonban a környezet nem tulajdonít jelentőséget.
·
A beszédfejlődés hosszú időre megreked az első szavak szintjén. (papa, ma
ma, ba ba stb.)
·
Jó az utánmondási képességük.
·
Szótöredékekkel, artikulálatlan hangokkal „beszélnek”, valamint ehhez
társul a mutogatás, amelyet kommunikációjuknál használnak.
·
A szókincs lassan gyarapodik. (3. életév végén kezd gyarapodni)
·
A passzív szókincs a korának megfelelő szinten van.
·
Lassú az áttérés szómondatokról a többszavas mondatokra.
·
Biztos szó- és mondatértés jellemző.
·
A beszédértés gyorsabb ütemű fejlődést mutat, mint az aktív beszéd.
·
Utasításokat pontosan, jól hajtanak végre, megmutatják a kívánt tárgyat, de
nem tudják megnevezni azt.
·
A csökkentett beszédkészséghez kapcsolódik a szócsonkítás jelensége. A
szavakat gyakran egyszerűsített, csonkított formában használják, esetleg
hangutánzó szóval helyettesítik. (Pl.: vau-vau)
·
Az egyszavas mondatok (holofrázsok) használata.
·
Nem jellemző rá az echolálás.
·
Közlések, felszólítások pontos követése.
·
Az aktív szókincs és mondatalkotás alacsonyabb szinten van.
·
Lassú fejlődés a gyermeknyelvi szavak továbblépésében.
·
A morfémák elhagyása, helytelen használata figyelhető meg. Enyhe
dyszgrammatizmus jellemzi.
·
Makacs, több hangra kiterjedő pöszeség.
·
Mindent ért, a beszédre figyel. Jó beszédértés, jó beszédészlelés.
A megkésett beszédfejlődés maradványtünetei
·
Az élettani pöszeség kitolódhat az iskolába lépés idejére, és az alsó
tagozatra is.
·
Jó beszédmegértés mellett, fejletlen aktív szókincs, ép grammatika esetén,
szerkezetileg egyszerűbb mondatalkotásban nyilvánul meg.
·
A nagy- és finommotorika ügyetlensége is megmaradhat.
·
Az olvasás- írás elsajátításának lassúbb üteme, jellemző ezekre, a
gyermekekre.
·
Enyhébb fokú dyszlexia, a verbális tanulásban megnyilvánuló gyengébb
teljesítmény tapasztalható.
Fejlődési diszfázia jellemzői
·
3 éves korra nem indul el a beszéd
·
beszédfejlődési elmaradás
·
központi idegrendszeri érintettség!
·
időbeli és strukturális zavar
·
mennyiségi és minőségi eltérés
·
kognitív zavar
·
tüneti csoportosulás jellemzi- zavarai pszichikus funkciózavarokkal társul
·
szó és mondatalkotás hiánya
·
nyelvi szabályok lassú elsajátítása, illetve alkalmazásának nehézségei
·
dyszgrammatizmus
·
inkonzekvens pöszeség
·
gyakran keltenek, olyan benyomást, mintha „valódi fogyatékosok” lennének
·
a nyelvi tünetek nem mindig tűnnek el, a gyermek megőrzi deficitjeit
A megkésett
beszédfejlődéshez szorosan kapcsolódik a „veleszületett beszédgyengeség” és az
SLI (speciális nyelvi károsodás) is, hiszen tünetik hasonlóak. A megfelelő
diagnózis felállításához feltétlenül szükséges ezek ismerete, áttekintése.
Seeman ikerkutatásai révén bebizonyosodott, hogy férfiágon öröklődik a
beszédfejlődési elmaradás. Először Luchsinger nevezte el „veleszületett
beszédgyengeségnek.”
A veleszületett beszédgyengeség tünetei
·
megkésett beszédfejlődéssel kezdődik
·
makacs, tartós pöszeség társul
·
férfiágon öröklődik
·
iskolás korban dyszlexiával, dyszgráfiával párosul
·
tanulási zavar
·
pubertás korban jelentkezhet a hadarás korképe, illetve dadogási tünetek.
·
feltűnő a motoros fejlődés visszamaradottsága (lassabban áll, ül)
·
amuzikalitás
·
matematikai készségük kitűnő
Speciális nyelvi károsodás (Specific Language Impairment)
SLI jellemzői
Ez a típus
részleges átfedést mutat a diszfáziás gyermek tüneteivel.
·
késői beszédindulás jellemzi
·
a szókincs lassú ütemű fejlődése
·
a többszavas kombinációk késői megjelenése
·
nincs kimutatható perifériás probléma a nyelvvel kapcsolatban
·
jobb a beszédmegértés, mint a beszédprodukció
·
nincsenek kognitív fejlődési zavarok (funkciókiesések)
·
problémájuk a nyelvi fejlődésben, a nyelvi rendszer kibontakozásában
jelentkező elmaradás
·
specifikusan: a grammatika fejlődésében jelentkező elmaradás
·
Gopnik szerint: familiárisan gyakori
·
Legjelentősebb eltérések: a fonológiai, morfológiai, szintaktikai és
pragmatikai szinteken jelentkezik. (számbeli egyeztetés, mondattani alapú
egyeztetés, múlt idő, többes szám, szóképzés, alaktani jegyek összekapcsolása
nehézkes)
·
elmosódott artikuláció, pösze
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése