Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2015. február 21., szombat

MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS

A megkésett beszédfejlődés
A nyelvelsajátítás folyamatát bármelyik szinten, és fejlődési szakaszban, érheti negatív hatás, amely zavart okozhat. Abban az esetben, ha ebben a folyamatban zavar lép fel (biológiai, pszichés, környezeti okok), akkor a beszéd és nyelvi fejlődés megkéshet, akadályozottá válhat.
A megkésett beszédfejlődésre utaló jelek
·         negatív anamnézis
·         életkori szinten fejlett kognitív képességek
·         biztos beszédértés
·         felismerhető, életkori szinten fejlett rajztevékenység
·         rendezett viselkedésű
·         fejlődési sajátosság a fiúk fejlődésében nagyobb gyakorisággal fordul elő
A megkésett beszédfejlődés fogalmi körülhatárolásának problémája
Többféle elnevezés létezik, azokra a gyermekekre, akiknél a normál nyelvfejlődés később indul el az átlagosnál.
·         1846 Schmalz: „némaság siketség nélkül” (halló némaság) elnevezést adta.
·         1866 Vaisse: a „kongenitális (veleszületett) afázia” fogalmát vezette be.
·         1885 Kussmaul: „veleszületett afázia elnevezést preferálja.
·         1898 Liebmann: „szenzoros és motoros hallónémaság” fogalmát használja.
·         1984 Sovák: „az afázia és a diszfázia fogalmának szétválasztása” fűződik a nevéhez. /Az afázia a már megszerzett beszédkészség elvesztését jelenti. A diszfázia a lelassult agyi éréssel összefüggésben veleszületetten kialakult beszédfejlődési zavar./
·         1931 Froeschels: a „megkésett beszédfejlődés” fogalmának bevezetése.
·         Seemann: „egyszerű megkésett beszédfejlődés” / „ A beszédfejlődési zavar enyhébb formája, részleges, időszakos beszédfejlődési elmaradás, ép értelem, ép hallású gyermek részképesség zavara, 3-4 éves kor között.”/
·         A magyar nyelvterületen használt elnevezések
·         megkésett beszédfejlődés
·         gyermekkori afázia
·         akadályozott beszédfejlődés
·         fejlődési diszfázia
·         megkésett beszéd- és nyelvfejlődés
·         beszéd- és nyelvfejlődési zavar
·         beszédelsajátítási zavar
·         gyermekkori nyelvfejlődési zavarok
·         speciális nyelvi károsodás.
Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, de mi számít késésnek a beszéd- és nyelvfejlődés szempontjából? Ez egy újabb „fogas kérdés”, melyben a témával foglalkozó szerzők álláspontjai, nézetei szintén eltérnek. A „kritikus periódus” meglétével kapcsolatban is különböznek a nézetek. De leggyakrabban az első 4 évet tekintik a beszédfejlődés szempontjából a legmeghatározóbbnak. Az agy plaszticitása nagyon fontos a beszéd elsajátítása szempontjából.
·         Loebel véleménye szerint a 18 hónapos gyermek esetében már megkésett beszédfejlődésről beszélhetünk.
·         Gósy a lányoknál 2 éves kort, a fiúknál a 2 és fél éves kort jelöli meg határnak. A fiúk fejlődése hormonális okok miatt később történik meg.
·         Mérei és Froeschels az előzőkhöz képest a 3 éves kort jelöli meg, melytől a gyermeket a megkésett beszédfejlődés kategóriájába sorolja.
A beszéd- és a nyelvfejlődési zavar két fő típusát különböztetik meg a szerzők:
·         megkésett beszédfejlődés
·         fejlődési diszfázia (a megkésett beszédfejlődés súlyosabb formája)
Megkésett beszédfejlődés
·         „A megkésett beszédfejlődés az expresszív beszéd időbeli, morfológiai-grammatikai (szintaktikai) fonológiai eltérése.” (Gerebenné dr. V. Katalin: Fejlődési diszfázia 15.old.)
·         „A normál beszédfejlődés késése az érési folyamatok elhúzódása, hajlam, környezeti tényezők hatására.” (Gerebenné dr. V. Katalin: Szemelvénygyűjtemény… 78. old.)
·         „ A beszéd- és a nyelv fejlődése még hároméves kor körül sem indul meg, a központi idegrendszer és a hallás épsége ellenére. A megkésett beszédfejlődésnek a hátterében az idegrendszer érésének késése, negatív környezeti hatások húzódhatnak meg. Az elmaradás nem minőségi, csak mennyiségi, azaz a normál fejlődés beszédelsajátítási fokain halad végig, a meglévő nyelvérzék működtetésével, csak késve 3-4 éves kor között.” (Gyógypedagógiai Lexikon-Fehérné K. Zsuzsa 129. old.)
·         Az egyes meghatározások magukban foglalják a megkésett beszédfejlődés etiológiáját, valamint a tüneteit is.
A megkésett beszédfejlődés etiológiája
·         Nem központi idegrendszeri eredetű!
·         Az érési folyamatok késése (myelinizáció- az idegrostok velősödésének a késése- az idegek közötti kapcsolat nem jön létre.)
·         Veleszületett hajlam-örökletesség (apai ágon 2x gyakoribb, mint anyai részről)
·         Enyhe nagyothallás (25-30 dB)- rendszeres náthás-hurutos állapot, középfülgyulladás, allergia.
·         A perifériás beszédszervek rendellenességei. (szájpad hasadékok, a nyelv,- az ajkak deformitása, lenőtt nyelv)
·         Kedvezőtlen pszichoszociális hatások: izoláció, szeparáció, hospitalizáció. A környezet túlzott elvárásai a beszédtanulás folyamán. /farkas gyerek-Maugli, ikrek-kriptofázia/
A megkésett beszédfejlődés általános tünetei:
·         Enyhe fokú időbeli eltérés.
·         Mennyiségi eltérés jellemzi.
·         Jó a nyelvi stratégiája (LAD: veleszületett nyelvi képesség)
·         Életkorának megfelelő pszichés fejlődés: intellektus, észlelés, értés, figyelem, emlékezet, jó vezérlés, gondolkodás, játék, magatartás.
·         Elmarad a motoros- és a beszédfejlődés az átlagostól.
·         Elmaradott mozgásfejlődés, motoros ügyetlenség fordul elő.
·         Eltérés a mozgásszerveződésben (finommozgás-koordináció)
·         Az átlagosnál rosszabb zenei képesség jellemzi.
·         Gyakori közöttük a balkezes.
·         Kiemelkedően fejlett a matematikai készségük.
·         A tünetek 2-3-4 éves kor között kifejezettebbek.
·         4-6 éves korban a tünetek fokozatosan megszűnnek.
A megkésett beszédfejlődés nyelvi tünetei:
·         „csökkent beszédkészség”—keveset gagyog, egyhangú a gagyogása, nem reagál a környezet hangjaira.
·         Sivár a gagyogása, ennek azonban a környezet nem tulajdonít jelentőséget.
·         A beszédfejlődés hosszú időre megreked az első szavak szintjén. (papa, ma ma, ba ba stb.)
·         Jó az utánmondási képességük.
·         Szótöredékekkel, artikulálatlan hangokkal „beszélnek”, valamint ehhez társul a mutogatás, amelyet kommunikációjuknál használnak.
·         A szókincs lassan gyarapodik. (3. életév végén kezd gyarapodni)
·         A passzív szókincs a korának megfelelő szinten van.
·         Lassú az áttérés szómondatokról a többszavas mondatokra.
·         Biztos szó- és mondatértés jellemző.
·         A beszédértés gyorsabb ütemű fejlődést mutat, mint az aktív beszéd.
·         Utasításokat pontosan, jól hajtanak végre, megmutatják a kívánt tárgyat, de nem tudják megnevezni azt.
·         A csökkentett beszédkészséghez kapcsolódik a szócsonkítás jelensége. A szavakat gyakran egyszerűsített, csonkított formában használják, esetleg hangutánzó szóval helyettesítik. (Pl.: vau-vau)
·         Az egyszavas mondatok (holofrázsok) használata.
·         Nem jellemző rá az echolálás.
·         Közlések, felszólítások pontos követése.
·         Az aktív szókincs és mondatalkotás alacsonyabb szinten van.
·         Lassú fejlődés a gyermeknyelvi szavak továbblépésében.
·         A morfémák elhagyása, helytelen használata figyelhető meg. Enyhe dyszgrammatizmus jellemzi.
·         Makacs, több hangra kiterjedő pöszeség.
·         Mindent ért, a beszédre figyel. Jó beszédértés, jó beszédészlelés.
A megkésett beszédfejlődés maradványtünetei
·         Az élettani pöszeség kitolódhat az iskolába lépés idejére, és az alsó tagozatra is.
·         Jó beszédmegértés mellett, fejletlen aktív szókincs, ép grammatika esetén, szerkezetileg egyszerűbb mondatalkotásban nyilvánul meg.
·         A nagy- és finommotorika ügyetlensége is megmaradhat.
·         Az olvasás- írás elsajátításának lassúbb üteme, jellemző ezekre, a gyermekekre.
·         Enyhébb fokú dyszlexia, a verbális tanulásban megnyilvánuló gyengébb teljesítmény tapasztalható.
Fejlődési diszfázia jellemzői
·         3 éves korra nem indul el a beszéd
·         beszédfejlődési elmaradás
·         központi idegrendszeri érintettség!
·         időbeli és strukturális zavar
·         mennyiségi és minőségi eltérés
·         kognitív zavar
·         tüneti csoportosulás jellemzi- zavarai pszichikus funkciózavarokkal társul
·         szó és mondatalkotás hiánya
·         nyelvi szabályok lassú elsajátítása, illetve alkalmazásának nehézségei
·         dyszgrammatizmus
·         inkonzekvens pöszeség
·         gyakran keltenek, olyan benyomást, mintha „valódi fogyatékosok” lennének
·         a nyelvi tünetek nem mindig tűnnek el, a gyermek megőrzi deficitjeit
A megkésett beszédfejlődéshez szorosan kapcsolódik a „veleszületett beszédgyengeség” és az SLI (speciális nyelvi károsodás) is, hiszen tünetik hasonlóak. A megfelelő diagnózis felállításához feltétlenül szükséges ezek ismerete, áttekintése. Seeman ikerkutatásai révén bebizonyosodott, hogy férfiágon öröklődik a beszédfejlődési elmaradás. Először Luchsinger nevezte el „veleszületett beszédgyengeségnek.”
A veleszületett beszédgyengeség tünetei
·         megkésett beszédfejlődéssel kezdődik
·         makacs, tartós pöszeség társul
·         férfiágon öröklődik
·         iskolás korban dyszlexiával, dyszgráfiával párosul
·         tanulási zavar
·         pubertás korban jelentkezhet a hadarás korképe, illetve dadogási tünetek.
·         feltűnő a motoros fejlődés visszamaradottsága (lassabban áll, ül)
·         amuzikalitás
·         matematikai készségük kitűnő
Speciális nyelvi károsodás (Specific Language Impairment) SLI jellemzői
Ez a típus részleges átfedést mutat a diszfáziás gyermek tüneteivel.
·         késői beszédindulás jellemzi
·         a szókincs lassú ütemű fejlődése
·         a többszavas kombinációk késői megjelenése
·         nincs kimutatható perifériás probléma a nyelvvel kapcsolatban
·         jobb a beszédmegértés, mint a beszédprodukció
·         nincsenek kognitív fejlődési zavarok (funkciókiesések)
·         problémájuk a nyelvi fejlődésben, a nyelvi rendszer kibontakozásában jelentkező elmaradás
·         specifikusan: a grammatika fejlődésében jelentkező elmaradás
·         Gopnik szerint: familiárisan gyakori
·         Legjelentősebb eltérések: a fonológiai, morfológiai, szintaktikai és pragmatikai szinteken jelentkezik. (számbeli egyeztetés, mondattani alapú egyeztetés, múlt idő, többes szám, szóképzés, alaktani jegyek összekapcsolása nehézkes)
·         elmosódott artikuláció, pösze



#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése