A CSECSEMŐ TÁPLÁLÁSRÓL-ALAPISMERETEK

A csecsemőtáplálásról-alapismeretek

A csecsemő számára az egyetlen teljes értékű táplálék az anyatej. A növekedéshez és fejlődéshez elengedhetetlen tápanyagok mellett rengeteg immunoglobulint (az immunrendszer működésében szerepet játszó fehérjét) valamint élő sejteket is tartalmaz.

Az elválasztódás és az elválasztás nem szinonimái egymásnak.

Előbbi esetben a folyamatot (vagyis az anyatej fokozatos kiegészítését, majd helyettesítését más táplálékokkal) a gyermek igényei befolyásolják.

Az elválasztás során a szopások számának csökkentését az anya irányítja saját igényei szerint. Ez nem ideális megoldás, azonban vannak olyan helyzetek, amikor szükség van rá, például az anya által szedett gyógyszerek vagy újbóli munkába állás miatt HA KEVÉS AZ ANYATEJ Ha valamilyen oknál fogva az anyatej nem elég a baba számára, akkor lehetőség szerint női tejjel kell a hiányzó mennyiséget pótolni (lehetőség szerint szopás után kell a pótlást adni, pohárból).

 Ez a tej az anyatejgyűjtő állomásról származik és a gyermekorvos receptre javaslata alapján kaphatja a baba (térítésmentesen). Ha ez nem meg- oldható, akkor javasol a házi gyermekorvos valamilyen tápszert. Ezekből ma már rendkívül sokféle áll rendelkezésre.

Az anyatej íze változik az anya táplálkozásának függvényében, a baba számára egyáltalán nem egyhangú táplálék. Előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló anyatej mennyisége kevés vagy a szülők, esetleg a gyermekorvos kevésnek gondolja. Ebben az esetben érdemes megvizsgálni a baba súlynövekedését: a testsúly megduplázása előtt a legtöbb kisbaba 150-200 grammot hízik hetente. Ezzel együtt kell vizsgálni, hogy alapvetően jókedvű, elégedett, kiegyensúlyozott-e a csecsemő, valamint hogy hány pisis és kakis pelusa van naponta (ideális esetben 5-6 pisis és 3-4 kakis pelussal kell számolni naponta, később azonban a székletek gyakorisága csökkenhet), a bőre feszes, rugalmas-e.

Tápszerek

A tápszereket tehéntejből állítják elő, előállításuk során igyekeznek az anyatejhez leginkább hasonló összetételt elérni, de természetesen ez teljes mértékben nem sikerülhet, már csak amiatt sem, mert az anyatej élő, sejtes elemeket is tartalmaz. Ettől függetlenül egy édesanyának sem szabad lelkifurdalást éreznie, ha minden próbálkozása ellenére mégsem tudja szoptatni a kisbabáját, hiszen a mesterséges táplálás is biztosíthatja a baba megfelelő fejlődését. A jelenleg érvényes gyermekgyógyászati ajánlások szerint az az ideális, ha az igény szerint szoptatott csecsemő hat hónapos koráig nem kap mást anyatejen kívül (vizet, teát sem). A tápszeres vagy tápszeres kiegészítést kapó babák esetén a hozzátáplálás elkezdése négy hónapos kor után történik. Ennek az az oka, hogy az ezt megelőző időpontokban a kisbabák bélrendszere egyszerűen nem képes a más jellegű, szilárd táplálék feldolgozására, illetve a túl korán bevezetett szilárd táplálékok az értékesebb anyatejtől veszik el a helyet és háttérbe szorítják a szoptatást.

 A kóstolás

 A kóstolgatást nálunk hagyományosan gyümölcsökkel kezdik, leginkább almával, őszibarackkal, banánnal. Természetesen az aktuális évszak is befolyásolja az elsőnek választott gyümölcsöket, zöldségeket.

 Az új ételeket mindig szoptatás után kínáljuk. Első néhány alkalommal csak a lereszelt gyümölcs levét adjuk a babának, abból is csak egy-két teáskanálnyi mennyiséget (akkor is, ha a csecsemő láthatóan örömmel fogadja az új ízt). Miután néhány napig gyümölcslevet kapott a baba, kaphat egy-két kiskanálnyi pépet is. Egyszerre csak egy új alapanyagot vezessünk be, hogy az esetlegesen kialakuló allergiát tudjuk a kiváltó táplálékoz kötni. Ez alatt az idő alatt figyelni kell, hogy nem jelenik-e meg a baba testén kiütés, nem alakul-e ki székrekedés vagy hasmenés. BÉBIÉTELEK Hogy a baba saját készítésű ételt kap, vagy üveges bébiételt, az a szülőkön múlik.

 Az üveges bébiételek is kiváló minőségű, ellenőrzött alapanyagokból készülnek, tartósítószert nem tartalmaznak. Oda kell figyelni azonban, mert egyes üveges pürék cukrozottak, míg mások tejfehérjét vagy glutént tartalmaznak. A készételek jó szolgálatot tehetnek például utazás során. Ha megoldható, mégis célszerűbb, ha az anya maga készíti a baba ételeit, ezáltal a kisgyermek már korán megszokja a családi asztalra kerülő ételek ízét.

 Gyümölcsök.

 Kezdő gyümölcsként kaphat a baba meggyet is, illetve a későbbiekben a fentiek pürésített keverékét. Egy-két hónap múlva adható narancs és egyéb citrusfélék is, de ha a családban előfordult allergiás megbetegedés, jobb ezek kóstolgatását az első születésnap utánra halasztani. Azok a gyümölcsök, amik esetleg puffadást okoznak (sárgabarack, szilva, cseresznye), ennél is később, kilenc hónapos kor környékén adhatók.

 Aprómagvas gyümölcsöket (málna, földieper, kivi) csak másfél éves kor után adjunk

. Főzelékek, pépek, kásák.

A gyümölcsök után kóstolhat a baba főzelékeket is. Először általában a burgonya, a sütőtök, a sárgarépa, a cékla szerepel az étrendben. Ezeket főzve, főzővízzel vagy anyatejjel hígítva és pürésítve kínáljuk, kezdetben szintén kis mennyiségben. Később adható a karfiol, spenót, a brokkoli. A hüvelyesek és a káposzta inkább csak kilenc hónapos kor környékén javasolható, hiszen ezek is puffaszthatnak. Nagyon értékes táplálékok a különböző gabonafélékből készült pépek, kásák, (pl. a zab-, kukoricapehely, rizs). A gabonaféléket vízben áztatás után kell megfőzni, esetleg anyatejjel hígítani. A kész gabonapépet gyümölcspürével elkeverve igazi finomságokat készíthetünk a babának. Kezdetben a gluténmentes gabonákat kell előnyben részesíteni. Nem ajánlható, hogy a csecsemő glutént tartalmazó ételt kapjon féléves kora előtt (pl. keksz, babapiskóta).

Húsfélék.

 Hét-nyolc hónapos kortól a főzelékeket dúsíthatjuk húsfélékkel is. Először a szárnyasok húsa javasolható, a vörös húsok majd csak néhány hónappal később. Májat szintén nyolc hónapos kor környékén adhatunk, de csak ritkán, fiatal állat (szárnyas) máját.

Tojás. Tojást egyéves kor után adjunk, ugyanis a tojásfehérje az egyik legjelentősebb allergén. Teljes tej. A teljes tej bevezetésével mindenképpen meg kell várni az első születésnapot, ez vonatkozik a tejfölre, a vajra is. Ha nem fordult elő a családban allergia, tizenegy hónapos kor környékén meg lehet próbálkozni a savanyított tejtermékekkel (kefir, natúr joghurt), a túróval is.

Cukor és fűszerek.

A csecsemő ételeit soha ne cukrozzuk és lehetőleg ne sózzuk, vagy csak minimális mennyiségű sót használjunk!

 Fűszernövényeket és fokhagymát azonban már kilenc-tíz hónapos kor táján használhatunk az ételek ízesítésére, persze csak kis mennyiségben. Így a baba az ételek természetes ízét, zamatát szokja és szereti meg, később is ezeket részesíti majd előnyben

. Méz csak egyéves kort követően adható.

Ha a csecsemő valamilyen ételt elutasít, esetleg egy-két alkalommal meg lehet még vele próbálkozni, de erőltetni nem szabad. Ilyenkor érdemes a szóban forgó ételt hosszabb ideig kihagyni, később visszatérni rá. Az elválasztódás során a szoptatások gyakorisága a baba igényeihez igazodik és a szopások után adjuk a szilárd ételt.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/

#1 Dr.BauerBela

---