Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2015. február 4., szerda

MAGZATI ÁRTALMAK

Magzati ártalmak
Bemutatjuk, milyen veszélyek leselkednek a magzatra a méhen belül töltött átlagosan 40 hét alatt, és milyen életmóddal, hogyan védekezhetünk a magzat károsodása ellen.
Környezeti ártalmak – születési károsodások
Egy új élet kibontakozása maga a csoda. Az anya méhében napról-napra fejlődik a magzat, optimálisan addig az időpontig, amíg a szervezete felkészül a kinti világ „meghódítására”. A magzat elsősorban a génjeibe táplált program szerint fejlődik és ideális esetben, semmi nem zavarja meg ezt a folyamatot. A kismamáknak azonban tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy a pocakjukban növekedő kisembert rengeteg külső hatás éri már ekkor is, ami kihathat a fejlődés egészére.
Igencsak nem mindegy, hogy a méhen belül eltöltött (átlagosan) 40. hét során, milyen minőségű ingerek érik a fejlődő magzatot, akár a hasfalon, akár a méhlepényen, akár a köldökzsinóron keresztül. Meghatározó az édesanya táplálkozása, életvitele, érzelmi állapota és betegségei.
Teratogének
Az alábbiakban azokat a környezeti tényezőket – teratogének – tekinthetjük át, amelyek károsan hathatnak a fejlődő szervezetre, eltéríthetik azt a normális fejlődés útjáról és súlyos rendellenességekhez és akár halálhoz is vezethetnek. Az ebbe a csoportba sorolható leggyakoribb károsító tényezők a különféle drogok, fertőzések, sugárzás, környezetszennyezés.
Az ismertetéssel nem az a cél, hogy a kismamák – eleve adott – aggodalmát tovább fokozzuk, hanem az, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyekre kell fokozottan figyelni, és a tudás birtokában nagyobb eséllyel tudunk tenni azért, hogy megellőzzük, kikerüljük, vagy időben orvosoljuk a problémákat. Ez is prevenció!
Drogok – gyógyszerek, dohány, alkohol, kábítószerek
A terhesség alatti gyógyszerszedés tekintetében – minden esetben – igen körültekintően kell eljárni és valóban csak indokolt esetben használni azokat.  Minden gyógyszer bejut a magzat vérkeringésébe, de még sok gyógyszer esetében nem áll rendelkezésre pontos adat azzal kapcsolatban, hogy káros, vagy nem káros annak alkalmazása. Ennek tudatában kerüljük a saját ötlettől vezérelt gyógyszerhasználatot, és minden esetben konzultáljunk a szakorvossal, aki a tudása alapján tud dönteni arról, hogy adott esetben melyik szer használata ajánlott, melyik nem okoz károkat a magzatban és mindemellett melyik hatásos az adott kór terápiájában.
Cigaretta
A dohányzó kismama minden egyes cigaretta elszívásával – az egyéb méreganyagok vérkeringésbe juttatásán túl – az élethez szükséges oxigént veszi el magzatától. A dohányzó anyák esetében bizonyítottan megnő a koraszülés kockázata és az, hogy a gyermek kis születési súllyal látja meg a napvilágot. Mindkét esetben éretlenebb és a környezet hatásaival szemben is védtelenebb újszülöttel „állunk szemben”. Számos vizsgálat hívja fel a figyelmet arra, hogy a dohányzás következtében megnő a halvaszületésnek és az újszülöttkori halálozásnak (bölcsőhalál) az esélye is. Érdemes még a gyermekvállalás előtt lemondani eme káros szenvedélyről, hiszen így van ideje tisztulni az anyai szervezetnek, és jelentős mértékben csökken a fentebb vázolt következmények kialakulásának az esélye. Ne feledkezzünk meg a passzív dohányzás károsító hatásáról sem, kerüljük a füstös helyeket, a zárt térben dohányzó embertársakat!
Alkohol, a legelterjedtebb „legális drog”
A magzat fejlődése szempontjából is igen kockázatos az alkohol fogyasztása. Az un. alkoholszindróma kialakulásának az esélye nő meg azáltal, ha az édesanya már a teherbeesést megelőzően és a terhesség ideje alatt is nagy mennyiségű (legalább 5 egységnyi/pohárnyi ital) alkoholt fogyaszt. Az alkoholszindróma jellegzetes tünete a rendellenesen kis fej, a fejletlen agyszerkezet, szemrendellenességek, veleszületett szívbetegségek, ízületi bántalmak és az arc deformálódása. Nagy a kockázat, súlyos a következmény, tegyük le még a teherbeesés előtt a poharat! Nem tudjuk mennyi az az alkoholmennyiség, ami nem káros, ezért ne kísérletezzünk!
Kábítószerek
A kábítószerek pusztításáról rengeteget hallhatunk. Gondoljunk csak bele, hogyha az addig egészséges, életerős felnőtt szervezetet rövid időn belül hatalmas mértékben károsítja bármely kábítószer fogyasztása, akkor milyen rombolást végezhet a még ki sem fejlődött, védtelen magzatban! A kábítószer az anya szervezetéből átkerül a magzati szervezetbe és a szerek egy része mind az anyaméhen belül, mind a születés után függőséget okozhat a gyermeknél! Kábítószerfüggő édesanyák gyermekei között gyakori a koraszülött és/vagy a kis súlyú újszülött, gyakrabban fordul elő náluk a korai csecsemőhalálozás, jellemzően nyugtalanabbak, ingerlékenyebbek és mozgáskoordinációjuk is jelentősen károsodhat.
Fertőzések
Számos bakteriális és vírusos eredetű betegségről bizonyosodott be, hogy óriási veszélyt jelentenek a magzatra nézve, ha a terhesség ideje alatt fertőződik meg általuk az édesanya.
Rózsahimlő
Az egyik legismertebb a rubeóla (rózsahimlő) magzatkárosító hatása. A nagy rubeóla járványok idején azt tapasztalták, hogy számottevően megnőtt a halvaszületett és a veleszületett rendellenességgel született gyermekek száma.
Jellemzően azoknál a magzatoknál, akiknek az édesanyja a terhesség első három hónapja alatt fertőződik meg egy szívelégtelenség- hályog- süketség- és értelmi fogyatékosságból álló tünetegyüttes a jellemző, míg a 2. harmad alatti fertőzés értelmi fogyatékosságot és süketséget okozhat. Amennyiben az anya gyermekkorában nem esett át a fertőzésen, védőoltással szerezhet védettséget. Fontos, hogy az oltást követően minimum hat hónap teljen el a fogantatásig.
Bárányhimlő
A bárányhimlő (varicella) spontán vetélést vagy koraszülést eredményezhet. Ebben az esetben is védettséget jelent, ha az anya már korábban átesett a fertőzésen.
CMV
A CMV (citomegália) vírus a méhen belüli fertőzések közül a leggyakoribb.Veszélye, hogy a felnőttnél nem okoz tüneteket, de a terhesség korai szakaszában vetélést okozhat, későbbi szakaszban pedig agykárosodást, süketséget, vakságot és idegrendszeri eredetű mozgászavarok kialakulásához vezethet a gyermekek kb. 10 %-ánál.
Hepatitis
A hepatitis vírussal (fertőző májgyulladás) fertőzött édesanyák a szülés során nagy valószínűséggel megfertőzik a csecsemőt is a vírussal. Itt is a megelőzés a fontos, a terhesség 16. hetében rutinszerűen szűrik a várandósokat, szükség esetén az újszülött azonnal védőoltást kap.
Toxoplasma
A toxoplasma nevű élősködő által okozott toxoplasmosis nevű fertőzés komoly veszélyt jelent a magzatra. Spontán vetélést, vagy magzati halált is okozhat, a megszületett csecsemőknél súlyos szem-, vagy agykárosodás alakulhat ki. Sokszor tünetmentesen, vagy az influenzához hasonlító tünetekkel zajlik le a betegség, ezért általában az emberek nincsenek is tudatában annak, hogy átestek a fertőzésen. Az élősködő a kutya- és a macskaürülékekben, valamint a nyers húsokban fordulhat elő, ezért a kismama ne takarítsa az állatok fekhelyét, kerülje az „ürülékveszélyes” helyeket (pl. homokozók stb.), csak jól átsütött húsételeket fogyasszon és valamennyi nyers zöldséget, és gyümölcsöt alaposan tisztítsa meg fogyasztás előtt.
Fentebb felsorolt vírusok azok, amelyek a leggyakrabban okoznak problémát a terhesség alatt, de a felsorolás – sajnos – még folytatható lenne. Általánosságban elmondható, hogy a méhen belüli fertőzéseknek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei vannak, amit a szakavatott szem észre is vesz (magzat, magzatvíz, méhlepény alapos megfigyelése által).
Abban az esetben, amikor a betegség az édesanyánál is okoz tüneteket – ez pusztán a diagnózis szempontjából jelent előnyt -, akkor hamarabb és célirányosabban lehet vizsgálni annak a magzatfejlődésére gyakorolt hatásait, és azok függvényében lehet eldönteni a további teendőket (terhesség megszakítása, gyógyszeres kezelés, megfigyelés, születés utáni preventív intézkedések stb.).
Sugárzás
A legtöbb esetben áldásos röntgensugár a magzatra nézve óriási veszélyt jelenthet. Nagyobb dózisban a magzat elhalását, kisebb adagban viszont fejlődési rendellenességet okozhat. Terhesség ideje alatt csak a legindokoltabb esetben és igen nagy körültekintéssel szabad a röntgenvizsgálatokat alkalmazni (erre megvannak a megfelelő védőeszközök).
Szennyezés
A minket körülvevő világ is számos veszélyeztető forrást tartalmazhat. Az ipari termelésben, a kozmetikumok és élelmiszerek gyártásában használt vegyi anyagok közül sokat még nem vizsgáltak abból a szempontból, hogy van-e magzatkárosító hatásuk. Amennyire lehetséges kerüljük azon vegyszerekkel történő érintkezést, ami akár a bőrön át, akár az élelmiszereken keresztül átjuthat az anyai véráramlásba. A szennyezett levegő egyes alkotóelemei, az ivóvízben található mérgező anyagok (pl. higany) is potenciális veszélyforrást jelenthetnek.
Egyénenként eltérő a hatás
Az eddig ismertetett – leggyakoribb – magzatra veszélyes károsító tényezők hatását befolyásolja az édesanya életkora, táplálkozása, általános egészségi állapota is, ezért van az, hogy ugyanakkor, ugyanannyi károsító hatás nem hat mindenkire ugyanúgy. Azért, mert valamely károsító tényező az édesanyánál csak enyhe tüneteket okoz, vagy akár tünetmentes állapotként zajlik le benne a folyamat, attól a magzatnál még súlyos következményekkel járhat. Ezért is fontos, hogy a kismama ne bagatellizálja el az esetlegesen fellépő betegségeit, figyeljen az egészséges táplálkozásra, kerülje a drogokat és a potenciálisan veszélyes helyeket (pl. beteg ember közelsége, állati fekhelyek stb.).
Az időtényező
Az, hogy az anyai szervezeten keresztül a magzatot ér károsodás mértéke mekkora az nagyban függ attól is, hogy mikor éri a káros hatás az anyaméhben fejlődő szervezetet. A fogantatás utáni első két hét végzetes az embrió szempontjából, hiszen minden fontos szervrendszer akkor indul el a fejlődés útján. Későbbiekben, pedig mindig az a szerv a legveszélyeztetettebb a károsító hatásokkal szemben, melynek éppen az intenzív növekedési, fejlődési szakasza van az adott pillanatban (pl. az idegrendszer a 15-36. nap között, a végtagok a 24-49. nap között a legsebezhetőbbek).


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése