Magzati ártalmak
Bemutatjuk, milyen veszélyek leselkednek a magzatra a
méhen belül töltött átlagosan 40 hét alatt, és milyen életmóddal, hogyan
védekezhetünk a magzat károsodása ellen.
Környezeti ártalmak – születési károsodások
Egy új élet kibontakozása maga a csoda. Az
anya méhében napról-napra fejlődik a magzat, optimálisan addig az időpontig,
amíg a szervezete felkészül a kinti világ „meghódítására”. A magzat elsősorban
a génjeibe táplált program szerint fejlődik és ideális esetben, semmi nem
zavarja meg ezt a folyamatot. A kismamáknak azonban tisztában kell lenni azzal
a ténnyel, hogy a pocakjukban növekedő kisembert rengeteg külső hatás éri már
ekkor is, ami kihathat a fejlődés egészére.
Igencsak nem mindegy, hogy a méhen belül
eltöltött (átlagosan) 40. hét során, milyen minőségű ingerek érik a fejlődő
magzatot, akár a hasfalon, akár a méhlepényen, akár a köldökzsinóron keresztül.
Meghatározó az édesanya táplálkozása, életvitele, érzelmi állapota és
betegségei.
Teratogének
Az alábbiakban azokat a környezeti
tényezőket – teratogének – tekinthetjük át, amelyek károsan hathatnak a fejlődő
szervezetre, eltéríthetik azt a normális fejlődés útjáról és súlyos
rendellenességekhez és akár halálhoz is vezethetnek. Az ebbe a csoportba
sorolható leggyakoribb károsító tényezők a különféle drogok, fertőzések,
sugárzás, környezetszennyezés.
Az ismertetéssel nem az a cél, hogy a
kismamák – eleve adott – aggodalmát tovább fokozzuk, hanem az, hogy felhívjuk a
figyelmet arra, hogy milyen veszélyekre kell fokozottan figyelni, és a tudás
birtokában nagyobb eséllyel tudunk tenni azért, hogy megellőzzük, kikerüljük,
vagy időben orvosoljuk a problémákat. Ez is prevenció!
Drogok – gyógyszerek, dohány, alkohol, kábítószerek
A terhesség alatti gyógyszerszedés
tekintetében – minden esetben – igen körültekintően kell eljárni és valóban
csak indokolt esetben használni azokat. Minden gyógyszer bejut a magzat
vérkeringésébe, de még sok gyógyszer esetében nem áll rendelkezésre pontos adat
azzal kapcsolatban, hogy káros, vagy nem káros annak alkalmazása. Ennek
tudatában kerüljük a saját ötlettől vezérelt gyógyszerhasználatot, és minden
esetben konzultáljunk a szakorvossal, aki a tudása alapján tud dönteni arról,
hogy adott esetben melyik szer használata ajánlott, melyik nem okoz károkat a magzatban
és mindemellett melyik hatásos az adott kór terápiájában.
Cigaretta
A dohányzó kismama minden egyes cigaretta
elszívásával – az egyéb méreganyagok vérkeringésbe juttatásán túl – az élethez
szükséges oxigént veszi el magzatától. A dohányzó anyák esetében bizonyítottan
megnő a koraszülés kockázata és az, hogy a gyermek kis születési súllyal látja
meg a napvilágot. Mindkét esetben éretlenebb és a környezet hatásaival szemben
is védtelenebb újszülöttel „állunk szemben”. Számos vizsgálat hívja fel a figyelmet
arra, hogy a dohányzás következtében megnő a halvaszületésnek és az
újszülöttkori halálozásnak (bölcsőhalál) az esélye is. Érdemes még a
gyermekvállalás előtt lemondani eme káros szenvedélyről, hiszen így van ideje
tisztulni az anyai szervezetnek, és jelentős mértékben csökken a fentebb vázolt
következmények kialakulásának az esélye. Ne feledkezzünk meg a passzív
dohányzás károsító hatásáról sem, kerüljük a füstös helyeket, a zárt térben
dohányzó embertársakat!
Alkohol, a legelterjedtebb „legális drog”
A magzat fejlődése szempontjából is igen
kockázatos az alkohol fogyasztása. Az un. alkoholszindróma kialakulásának az
esélye nő meg azáltal, ha az édesanya már a teherbeesést megelőzően és a
terhesség ideje alatt is nagy mennyiségű (legalább 5 egységnyi/pohárnyi ital)
alkoholt fogyaszt. Az alkoholszindróma jellegzetes tünete a rendellenesen kis
fej, a fejletlen agyszerkezet, szemrendellenességek, veleszületett
szívbetegségek, ízületi bántalmak és az arc deformálódása. Nagy a kockázat,
súlyos a következmény, tegyük le még a teherbeesés előtt a poharat! Nem tudjuk
mennyi az az alkoholmennyiség, ami nem káros, ezért ne kísérletezzünk!
Kábítószerek
A kábítószerek pusztításáról rengeteget
hallhatunk. Gondoljunk csak bele, hogyha az addig egészséges, életerős felnőtt
szervezetet rövid időn belül hatalmas mértékben károsítja bármely kábítószer
fogyasztása, akkor milyen rombolást végezhet a még ki sem fejlődött, védtelen
magzatban! A kábítószer az anya szervezetéből átkerül a magzati szervezetbe és
a szerek egy része mind az anyaméhen belül, mind a születés után függőséget
okozhat a gyermeknél! Kábítószerfüggő édesanyák gyermekei között gyakori a
koraszülött és/vagy a kis súlyú újszülött, gyakrabban fordul elő náluk a korai
csecsemőhalálozás, jellemzően nyugtalanabbak, ingerlékenyebbek és
mozgáskoordinációjuk is jelentősen károsodhat.
Fertőzések
Számos bakteriális és vírusos eredetű
betegségről bizonyosodott be, hogy óriási veszélyt jelentenek a magzatra nézve,
ha a terhesség ideje alatt fertőződik meg általuk az édesanya.
Rózsahimlő
Az egyik legismertebb a rubeóla
(rózsahimlő) magzatkárosító hatása. A nagy rubeóla járványok idején azt
tapasztalták, hogy számottevően megnőtt a halvaszületett és a veleszületett
rendellenességgel született gyermekek száma.
Jellemzően azoknál a magzatoknál, akiknek
az édesanyja a terhesség első három hónapja alatt fertőződik meg egy
szívelégtelenség- hályog- süketség- és értelmi fogyatékosságból álló
tünetegyüttes a jellemző, míg a 2. harmad alatti fertőzés értelmi
fogyatékosságot és süketséget okozhat. Amennyiben az anya gyermekkorában nem
esett át a fertőzésen, védőoltással szerezhet védettséget. Fontos, hogy az
oltást követően minimum hat hónap teljen el a fogantatásig.
Bárányhimlő
A bárányhimlő (varicella) spontán vetélést
vagy koraszülést eredményezhet. Ebben az esetben is védettséget jelent, ha az
anya már korábban átesett a fertőzésen.
CMV
A CMV (citomegália) vírus a méhen belüli
fertőzések közül a leggyakoribb.Veszélye, hogy a felnőttnél nem okoz tüneteket,
de a terhesség korai szakaszában vetélést okozhat, későbbi szakaszban pedig
agykárosodást, süketséget, vakságot és idegrendszeri eredetű mozgászavarok
kialakulásához vezethet a gyermekek kb. 10 %-ánál.
Hepatitis
A hepatitis vírussal (fertőző májgyulladás)
fertőzött édesanyák a szülés során nagy valószínűséggel megfertőzik a csecsemőt
is a vírussal. Itt is a megelőzés a fontos, a terhesség 16. hetében
rutinszerűen szűrik a várandósokat, szükség esetén az újszülött azonnal
védőoltást kap.
Toxoplasma
A toxoplasma nevű élősködő által okozott
toxoplasmosis nevű fertőzés komoly veszélyt jelent a magzatra. Spontán
vetélést, vagy magzati halált is okozhat, a megszületett csecsemőknél súlyos
szem-, vagy agykárosodás alakulhat ki. Sokszor tünetmentesen, vagy az
influenzához hasonlító tünetekkel zajlik le a betegség, ezért általában az
emberek nincsenek is tudatában annak, hogy átestek a fertőzésen. Az élősködő a
kutya- és a macskaürülékekben, valamint a nyers húsokban fordulhat elő, ezért a
kismama ne takarítsa az állatok fekhelyét, kerülje az „ürülékveszélyes”
helyeket (pl. homokozók stb.), csak jól átsütött húsételeket fogyasszon és
valamennyi nyers zöldséget, és gyümölcsöt alaposan tisztítsa meg fogyasztás
előtt.
Fentebb felsorolt vírusok azok, amelyek a
leggyakrabban okoznak problémát a terhesség alatt, de a felsorolás – sajnos –
még folytatható lenne. Általánosságban elmondható, hogy a méhen belüli
fertőzéseknek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei vannak, amit a
szakavatott szem észre is vesz (magzat, magzatvíz, méhlepény alapos
megfigyelése által).
Abban az esetben, amikor a betegség az
édesanyánál is okoz tüneteket – ez pusztán a diagnózis szempontjából jelent
előnyt -, akkor hamarabb és célirányosabban lehet vizsgálni annak a
magzatfejlődésére gyakorolt hatásait, és azok függvényében lehet eldönteni a
további teendőket (terhesség megszakítása, gyógyszeres kezelés, megfigyelés,
születés utáni preventív intézkedések stb.).
Sugárzás
A legtöbb esetben áldásos röntgensugár a
magzatra nézve óriási veszélyt jelenthet. Nagyobb dózisban a magzat elhalását,
kisebb adagban viszont fejlődési rendellenességet okozhat. Terhesség ideje
alatt csak a legindokoltabb esetben és igen nagy körültekintéssel szabad a
röntgenvizsgálatokat alkalmazni (erre megvannak a megfelelő védőeszközök).
Szennyezés
A minket körülvevő világ is számos
veszélyeztető forrást tartalmazhat. Az ipari termelésben, a kozmetikumok és
élelmiszerek gyártásában használt vegyi anyagok közül sokat még nem vizsgáltak
abból a szempontból, hogy van-e magzatkárosító hatásuk. Amennyire lehetséges
kerüljük azon vegyszerekkel történő érintkezést, ami akár a bőrön át, akár az
élelmiszereken keresztül átjuthat az anyai véráramlásba. A szennyezett levegő
egyes alkotóelemei, az ivóvízben található mérgező anyagok (pl. higany) is
potenciális veszélyforrást jelenthetnek.
Egyénenként eltérő a hatás
Az eddig ismertetett – leggyakoribb –
magzatra veszélyes károsító tényezők hatását befolyásolja az édesanya életkora,
táplálkozása, általános egészségi állapota is, ezért van az, hogy ugyanakkor, ugyanannyi
károsító hatás nem hat mindenkire ugyanúgy. Azért, mert valamely károsító
tényező az édesanyánál csak enyhe tüneteket okoz, vagy akár tünetmentes
állapotként zajlik le benne a folyamat, attól a magzatnál még súlyos
következményekkel járhat. Ezért is fontos, hogy a kismama ne bagatellizálja el
az esetlegesen fellépő betegségeit, figyeljen az egészséges táplálkozásra,
kerülje a drogokat és a potenciálisan veszélyes helyeket (pl. beteg ember
közelsége, állati fekhelyek stb.).
Az időtényező
Az, hogy az anyai szervezeten keresztül a
magzatot ér károsodás mértéke mekkora az nagyban függ attól is, hogy mikor éri
a káros hatás az anyaméhben fejlődő szervezetet. A fogantatás utáni első két
hét végzetes az embrió szempontjából, hiszen minden fontos szervrendszer akkor
indul el a fejlődés útján. Későbbiekben, pedig mindig az a szerv a
legveszélyeztetettebb a károsító hatásokkal szemben, melynek éppen az intenzív
növekedési, fejlődési szakasza van az adott pillanatban (pl. az idegrendszer a
15-36. nap között, a végtagok a 24-49. nap között a legsebezhetőbbek).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése