Alattomosan támad, láz
nincs, csak köhögés
Ősszel gyakoribb a tüdőgyulladás alattomos formája, amelynek
sokszor a köhögés az egyetlen tünete, lázzal nem jár. Ha a köhögés nem akar
szűnni, mindenképpen vigyük orvoshoz a gyereket.
Erről tudnia kell
Az őszi és tavaszi időszakban megszaporodik a gyermekeknél
az ilyen nem tipikus (atípusos) tüdőgyulladás .A közösségbe járás
általában elősegíti a terjedését, mert cseppfertőzéssel terjed. Szerencsére
közel sem olyan ragályos, mint például az influenza.
Mikor forduljunk
orvoshoz?
"A hosszan tartó, szűnni nem akaró köhögés mindig intő
jel, ezért ilyenkor feltétlenül vigyük el orvoshoz a gyerekünket, még ha nem is
lázas. Ezenkívül számos tünet előfordulhat, hőemelkedés, légúti hurut,
középfülgyulladás, gyakran bőrtünetek. Mellkasi fájdalom, izomfájdalom és hasi
panaszok is kísérhetik az atípusos tüdőgyulladást"
A röntgendózis miatt
nem kell aggódni
A házi gyermekorvos sok esetben hallgatózással is el tudja
dönteni, hogy tüdőgyulladásról vagy más betegségről van-e szó. Kétség esetén
mellkasröntgen-vizsgálatra küldi a beteget, és ez egyértelműen tisztázza a
helyzetet. A röntgenvizsgálat miatt a szülőknek nem kell aggódniuk, mert olyan
kis sugárdózist kap a gyermek, amelynél sokszor még a transzkontinentális
repülőutak is nagyobb sugárterheléssel járnak. Sokkal veszélyesebb, ha
észrevétlen marad a tüdőgyulladás.
lattomosan támad, sokszor lázzal sem jár az atipusos
tüdőgyulladás
A tünetmentesség még
nem biztos gyógyulás
A kórokozó kimutatása esetén az orvos felírja a megfelelő
antibiotikumot, ezzel 7–10 nap alatt meggyógyul a beteg. A tüneteket közben
köptetőkkel és köhögéscsillapítókkal lehet enyhíteni.
Fontos a pihenés, a sok folyadék, és nem tanácsos közösségbe
menni. A kontrollt sem szabad elbliccelni, még akkor sem, ha jobban érzi magát
a beteg, mert a tüdőgyulladás a tünetek enyhülése után is fennállhat egy ideig,
és a beteg visszaeshet.
Elkerülhető a
tüdőgyulladás?
Nem. A betegség
kialakulásának esélyét, illetve a súlyosságát csökkentheti a jó immunrendszer,
amit helyes táplálkozással és megfelelő mozgással erősíthetünk. Bár a
tüdőgyulladás nem olyan ragályos, mint a nátha vagy az influenza, azért a
nagyobb közösségekben (óvodákban, iskolákban) nagyobb az esélye a
megbetegedésnek.
Azok a gyerekek, akik
átesnek ezen a betegségen, bizonyos fokú átmeneti védettséget szereznek az
atípusos tüdőgyulladással szemben, de ez legfeljebb pár évre szól.
Típusos és atípusos
A „normál” vagy
típusos tüdőgyulladás fő kórokozója a Streptococcus pneumoniae baktérium.
Ennek a betegségnek a tüneteit viszonylag könnyű felismerni. A betegnek
rendszerint magas a láza, szúr az oldala, köhög, gennyes, esetleg véres köpetet
ürít. Ilyenkor a szülő nyilván azonnal orvoshoz fordul.
A tüdőgyulladásnak azonban létezik egy sokkal
alattomosabb fajtája, amelyet atípusos tüdőgyulladásnak is szoktak nevezni,
mert itt nem jelentkezik a legtöbb tüdőgyulladásra jellemző magas láz.
Ezt a betegséget elsősorban Mycoplasma és Chlamydia (például Mycoplasma
pneumoniae és Chlamydia pneumoniae) baktériumok okozzák, de néha
előfordul vírusos eredet is. A Mycoplasma-fertőzésre a legfogékonyabb az
5–15 éves korosztály, a Chlamydia-fertőzés minden életkorban felléphet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése