#1 Dr.BauerBela

---

ECTHYUMA

Az Ecthyma egy impetigo változata, amely mélyebb

szö

vetszövetben jelenik meg. [1]

#1 Dr.BauerBela

---

Lusta és visszabeszél? - Így lesz kezesbárány a lázadó kamaszból

Ez a cikk 6 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kamaszkor legszebb pillanata az, amikor véget ér - a szülők számára legalábbis biztosan. Jó esetben némi lustasággal és visszabeszéléssel kell megküzdenie a szülőnek, ám nem ritkán a kamaszkor a legrosszabbat hozza elő a gyerekből.

Mire számítson a szülő, és hogyan érje el, hogy kamaszkorában is elviselhető maradjon a gyerek? Összegyűjtöttük a leggyakoribb problémákat, valamint azokat a módszereket, melyekkel többnyire egyszerűen kezelhetők a panaszok.

Szemtelen és felesel
Amelyik kamasz nem beszél vissza - vagy legalább egyszer nem próbálja meg -, az szinte nem is kamasz, ezzel a problémával tehát szinte minden szülőnek meg kell küzdenie. Mivel egy tinédzsert szinte lehetetlen arról meggyőzni, hogy nincs igaza, a meddő szócsatákat leginkább úgy kerülheted el, ha nem veszed fel a kesztyűt. Éppen úgy viselkedj, mint amikor óvodás korában élvezettel ismételgette a csúnya szavakat. Határozottan, de sosem erőszakosan magyarázd el neki, hogy mit miért csináljon, vagy éppen ellenkezőleg, mit miért ne tegyen.

Ne emeld fel a hangod, maradj nyugodt és türelmes - vagy legalább azok látszatát őrizd meg. Ha látja, hogy a feleseléssel nem ért célt, nem bosszantott fel, előbb-utóbb visszafogottabbá válik - persze, még így is várhat rád néhány kemény menet, mire belátja, hogy a szülők nem azért vannak, hogy tönkretegyék az életét.


Mindenhez lusta
Amelyik kamasz nem lusta, az még lustább. A szülőknek általában ezt nehéz elfogadniuk, hiszen senki sem szereti azt nézni, hogy amíg ő takarít, mos és főz egyszerre, addig a gyereke kényelmesen elnyúlva a kanapén a falat bámulja. Csakhogy a lustaság ebben a korban alapvetően nem az érdektelenségből fakad: biológiai okok állnak a háttérben. Ma már tudjuk, hogy a kamaszok lustaságáért agyuknak a motivációért felelős területe felelős, mely ebben a korban nehezebben aktiválható, mint a felnőtteknél. A sok alvás pedig szintén a biológiával magyarázható: ebben a korban sokat nőnek a gyerekek, és rengeteg gondolat is foglalkoztatja őket, ami igenis fárasztó számukra.

Mindezek ellenére nem kell hagynod, hogy teljesen kivonja magát a házimunkából. A fentiek figyelembevétele mellett adj neki feladatokat. Mivel a kamaszok leginkább a hirtelen ugráltatást utálják, még reggel vagy előző este egyezzetek meg abban, hogy aznap vagy másnap milyen feladatokat kell teljesítenie. Ideális megadni számára egy határidőt - például addigra kell elmosogatnia, mire hazaérsz. Így meghagyod neki a lehetőséget, hogy beossza az idejét, mégis részt vesz a napi munkában.

Jó, ha te magad is irányt mutatsz számára: amikor hazaérsz, lássa, hogy a kora délutáni órákban azért még muszáj tevékenykedni, de estefelé te magad is pihenj le, és hagyd a kamaszt is kikapcsolni. Ha nagyon nehezen veszi rá magát a feladatokra, segíts neki abban, hogy kombinálod a kellemest a hasznossal: amíg vasal, nézheti a tévét, amíg mosogat, zenét hallgathat.
Csak a barátok érdeklik
A kamaszkor egyik legfontosabb feladata az identitáskeresés. A kamaszok ebben az időszakban újraértelmezik a környezetükkel való kapcsolatot, a szüleik döntéseit, a barátaik szerepét. Utóbbiak ráadásul felértékelődnek: több kutatás is megállapította, hogy kamaszkorban a fiatalok jobban adnak a kortársaik, barátaik véleményére, mint szüleikére. Ezért van az, hogy esetleg a korábbinál kevesebb információt oszt meg magáról a szüleivel a gyerek, és sokkal inkább a barátaival beszéli meg azokat a dolgokat, melyeket a szülőkkel kellene - legalábbis utóbbiak szerint.

Ugyanakkor az is igaz - még ha nem is vallja be a kamasz -, hogy ebben az időszakban van a legnagyobb szüksége a családja támogatására. Rendkívül fontos számára, hogy visszajelzéseket kapjon arról, hogy jól döntött, hogy jól gondolkozik, hogy helyesen cselekedett, valamint arról is, hogy mit rontott el, mit gondolt rosszul. Ám a negatív visszajelzéseket is támogatólag várja, hiszen ne felejtsük el: a kamasz éppen keresi a saját útját, a saját identitását. Éppen ezért igyekezz gyakran beszélgetni vele.

Faggatni nem kell, de minden percben éreztesd a gyermekeddel, hogy mellette állsz, bármilyen kérdéssel fordulhat hozzád. A barátait is tartsd tiszteletben - többek között azért is, mert általuk a gyerek közelében maradhatsz. Ha gyakran felajánlod, hogy átjöjjenek, azáltal a gyermekeddel való kapcsolatodat is biztonságban tudhatod, számára pedig lehetővé teszed, hogy azokkal legyen, akikkel ebben a korban a leginkább szeret.
http://www.life.hu/anyaskodj/20110517-5-kulonos-szokas-ami-pszichologust-igenyelne-de-nincs-szuksege.html http://www.life.hu/anyaskodj/ovisoklettetek/20110506-egyetlen-szo-amivel-szorongova-teszed-a-gyereked-te-is.html http://www.life.hu/anyaskodj/ovisoklettetek/20110426-megzavarjak-a-gyerekek-fejlodeset-a-technikai-vivmanyok.html http://www.life.hu/anyaskodj/mariskolabajartok/20110412-5-apro-de-into-jel-hogy-kikozositik-a-gyereket-a.html http://www.life.hu/anyaskodj/ovisoklettetek/20110407-a-gyerek-es-az-anya-eltero-temperamentumanak-kovetkezmenyei.html http://www.life.hu/anyaskodj/ovisoklettetek/20110328-nevelesi-hibak-melyeket-sulyos-traumakent-el-meg-a-gyerek.html http://www.life.hu/anyaskodj/ovisoklettetek/20110126-alapszabalyok-a-gyermeknevelesben.html http://www.life.hu/anyaskodj/ovisoklettetek/20110121-a-leggyakoribb-nevelesi-hibak-kisgyermekeknel.html

Horoszkóp

atta meg a kis trónörököst

#1 Dr.BauerBela

---

Segítség gyerekem lusta tanulni!

Mit tegyek, ha a gyermekem lusta tanulni?

A miért éri meg tanulni hírlevél folytatásaként a lustaságot vetjük vizsgálat alá, mint a motiválatlanság legnagyobb kerékkötőjét.

Felderítjük a lustaság három leggyakoribb belső okát, és azt, hogy mit tehetünk mi szülők, ha gyermekünk lusta.
Három leggyakoribb ok:

• Erő hiánya

  A gyerek nem áll ki magáért, elhagyja magát, vagy megígér ezt-azt, de a cél előtt feladja. Tudja, hogy tanulnia kéne, de mégse tesz magáért.
  Ilyenkor célszerű mélyebbre ásni, és megismerni, hogy mi a helyzet a családban. Gyakori, hogy egy sokkal nehezebb, komolyabb probléma viszi el a gyermek erejét, és nem áll érdekében a tanulási hozzáállásán változtatni. A leggyakoribb erőelvivő helyzetek a családon belül a traumák, párkapcsolati konfliktusok.
  Egyre többször tapasztalom főleg fiúgyermekek esetében ezt az erőtlenséget. Az apa sok esetben nincs jelen lelkileg a család életében, el van foglalva a saját problémáival, lélekben nem látja a gyereket, és ez erőtlenné teszi a fiút. Ez ráadásul sok esetben generációkon átívelő probléma.
  Mi a teendő ilyen esetben? A gyermek számára magasabb prioritással bíró dolgokat (család, szeretet, biztonság) kell először rendezni, és utána a tanuláshoz való hozzáállást.

• Koncentrációs nehézségek

  A koncentrációs nehézségek többnyire a figyelemzavar enyhe, vagy súlyosabb formáiban jelentkeznek. Ma már nem tudok bemenni egy osztályba, hogy a fiúk minimum 1/3-nál a lányok ¼-nél ne fordulna elő koncentrációs nehézség.
  A problémát az okozza, hogy a gyerek nem képes figyelni az órán, a leckeírás, a tanulás során. Nem jegyzi meg az anyagot. Emiatt sokkal több energiát fektet bele a tanulásba, mint a társai (látszólag, mivel ül a könyv fölött, és bambul). Megunja, azt hiszi, hogy ő nem képes megtanulni. És egyszerűen hárít, lusta lesz.
  Mi a teendő ilyen esetben? A gyermeknek meg kell tanítani olyan stresszt oldó gyakorlatokat, melyek javítják a koncentrációs képességét. (A Gyermek Stresszkezelő Tanfolyamon 3 ilyen gyakorlatot is tanulunk!). Ezekkel a gyakorlatokkal a gyerek saját maga képes oldani a benne lévő stresszt, ez által javul a koncentrációs képessége, a tanulmányi eredménye, csökken a lustasága.

• Tanulási nehézségek

  A tanulási nehézségek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) miatt a gyermek lassabban halad, mint a társai, több energia befektetéssel boldogul. Megunja, hogy csak tanulni kell, közben nem lehet gyerek.
  Mi a teendő ilyen esetben? A pedagógusok nincsenek kiképezve a tanulási nehézségek felismerésére! Nagyon sokat hallom, hogy olvasási nehézségekkel küzdő gyerekeket a tanár úgy kezel, mint akik lusták, buták. Még mindig gyakori az ilyen gyerekek megszégyenítése!
  Ez rengeteg kudarcot ellenállást fejleszt ki a gyerekben. Ezeket a kudarcokat fel kell oldani bennük! Ha ez nem történik meg, akkor a fejlesztő pedagógussal végzett munka átmegy favágásba!
  Ha az Önnek gyanús, hogy gyermeke tanulási nehézségekkel küzd, akkor azonnal tegye meg a következőket:
  Keresse fel az Ön lakhelyéhez tartozó Nevelési Tanácsadót, és kérjen időpontot kivizsgálásra. A tanácsadóba való bejelentkezéshez nem szükséges a pedagógus hozzájárulása!
  Mivel a Nevelési tanácsadók túlterheltek, ha lehetősége van, keressen magánúton fejlesztő pedagógust. Kezdjék meg minél előbb a fejlesztő munkát, hogy a gyermekét minél kevesebb kudarc érje az iskolában.

• A gyereknek nincs választása, tanulni kell

  De ő nem akar, és a passzív ellenállás leggyakoribb formája a lustaság. Miért, mert ezzel nem lehet semmit se kezdeni! Nem használ, a kérés, a beígért új telefon, a veszekedés…
  A legnehezebb ebben a helyzetben, hogy látszólag két választása van a szülőnek. Vagy veszekszik, és nyúzza gyermekét, hogy tanuljon, vagy ráhagyja, és akkor jönnek a rossz jegyek.
  A szülő és a gyerek eltávolodnak egymástól.

• A szülő égy gyermeke között feszülő ellentétek feloldása

  A gyermek nem ok nélkül lusta. A szülő nem ok nélkül szeretne változtatni a gyermeke hozzáállásán. Kérések, veszekedések nem használnak. A gyermek egyre jobban távolodik, a szülő egyre jobban kiborul.
  Állítsák meg a folyamatot!
  A felhalmozódott stresszt fel kell oldani. Gyerekben, felnőttben egyaránt. Erre az EFT kiválóan alkalmas. Ha feloldódott a stressz, akkor sokkal könnyebb lesz gyermekét rávenni a tanulásra, és gyermeke se a kifogásokat fogja keresni, hanem a megoldást.
  Tapasztalja meg mindezt gyermek », és felnőtt tanfolyamainkon! »

#1 Dr.BauerBela

---

Elegem van abból, hogy ilyen lusta a gyerekem!

Mit tegyek, ha lusta a gyermekem?

Lusta a gyerekem, és nem tudok vele mit csinálni! Egész nap csak ül, fekszik, és nem érdekli semmi. Melyek a lustaság gyökerei, és hogyan lehet hatni a lusta gyerekre? Létezik-e lusta gyerek?

• Mi a lustaság?

  „A lustaság nem más, mint pihenés elfáradás előtt” mondja Jules Renard. A keresztény vallás szerint a fő bűnök egyike. De a lustaság nem egy dologból áll.
  Lustaságnak értelmezik sokan a halogatást is, mikor rendelkezésünkre áll minden, hogy megtegyünk valamit, de mi várjuk a kedvező pillanatot. Véleményem szerint a lustaság az nem egyezik meg a halogatással, csupán a külső szemlélő számára.
  E mellé még olyat is olvasni a neten, hogy az orvosok a lustaságot betegséggé akarják nyilvánítani.

• Akkor mi is a lustaság?

  A lustaság oka, hogy nincs megfelelő motivációnk. Ha lenne bennünk elég tűz, akkor mindent megvalósítanánk az életben.

• Miért olyan fájó nekünk szülőknek, ha a gyermekük lusta?

• Mert féltjük, hogy nem fog megbirkózni az élet nehézségeivel.
• Mert eszünkbe jut, hogy mi mindent halasztottunk el az életünk során, amiről lemaradtunk, és ettől szeretnénk megóvni a gyermekeinket.

• Mi a lustaság oka?

• A kellő nagyságú motiváció hiánya. Ha nincs, ami lázba hozza a gyermeket, akkor nem is fog tenni érte. Ez nem volt mindig így, amikor kicsi volt biztos, hogy sok dolog érdekelte, kíváncsi volt, hajlandó is volt tenni azért, hogy a kíváncsiságát kielégítse. Azt érdemes megkeresni, hogy mi történt azelőtt, hogy elvesztette volna a gyermeke a belső érdeklődését. Ez lehet a nyitja annak, hogy képesek legyünk oldani a jelen állapot lustaságát.
• „Megvan mindenem, nekem nem kell érte tennem, és ez természetes!” Hiába szülők szorgalma, kitartása. Az nem megy át csak úgy magától a gyerekekbe. Ha nem tanítjuk meg nekik, hogyan éljenek meg az élet nehézségei közepette, akkor lehet bármekkora vagyon, amit rájuk hagyunk, hamar lába kél, mert nem értékelik a mögötte álló erőfeszítést. Ezekben a helyzetekben a szülő mindent megtesz a gyermekéért, hogy neki jobb legyen. Csak a gyermek nem tanul meg gondoskodni magáról.
• Lustaság ellenállásból. Az a helyzet áll elő, mikor a gyermeknek a próbálkozásait letörjük, vagy nagyon a mi elképzelésünk szerint akarjuk irányítani őt. Ekkor a gyerek átmegy passzív ellenállásba, ezzel próbálja nevelni a szüleit.
• Félelem a felnőtté válástól. Tipikus kamaszkori félelem. A gyermek ki akarja élvezni a gyermekévei utolsó időszakát. Kevesebb benne az önbizalom, így nem a bulizós figurát választja, hanem otthon ül, és révedezik magába.
• Lusta tanulni. Ez egy specifikus lustaság, hiszen nem az élete minden területére terjed ki a lustaság, hanem csak a tanulásra. De alapvetően igaz rá minden eddig felsorolt forma is. Nincs kellően erős motiváció a tanuláshoz. (Miért is lenne, hiszen senki nem mondja el, hogy mi a tanulás értelme.) Megvan mindenem, miért is tanuljak? Ellenállok nektek vagy a tanároknak, juszt sem!

• Lusta vagy csak fáradt?

  Az ember nem gép. Szüksége van megállásra. Ha úgy érzi, hogy a gyermeke valami miatt leáll, érdemes először megkeresni a megállás okát. A pihenés néha csodákat művel. Az is lehet, hogy a gyermek nem mer szólni, hogy fáradt, mert fél a szülei haragjától. Találjuk meg azt a pontot a gyermekünknél, mikor félre kell tenni az egyéb teendőket, és ki kell, hogy pihenje magát.

• De mi a megoldás?

  A következő hírlevélben a lustaság legyőzését taglaljuk részletesen.
  
  Aki pedig nem csak arra kíváncsi, hogy milyen tanácsokkal, javaslatokkal szolgál a következő hírlevél a lustaság legyőzésére, az jöjjön el a következő Stresszkezelő Gyermek Tanfolyamra, tanulja meg a stresszkezelés hatékony módszerét. A tanfolyam után átadott anyagban benne lesz többek között a lustaság legyőzésének gyakorlati programja is.
  Győződjön meg róla személyesen is!

#1 Dr.BauerBela

---

PELENKA DERMATITISZ

#1 Dr.BauerBela

---

ALLERERGIÁS BŐRGYULLADÁS GYERMEKEKNÉL KÉPEKBEN

 

 

 

#1 Dr.BauerBela

---

Kíváncsi, mitől lesz okos a gyerek? Nézze meg!

A genetikától függ az intelligencia

genetikaszülőkintelligenciagyerek fejlődése

Létrehozva: 2014. november 6. 13:01

Módosítva: 2014. november 6. 17:42

Mi igaz abból, hogy minél korábban kezdjük a gyerek fejlesztését játékkal, mesével, annál intelligensebb lesz?

Sok szülő úgy gondolja, hogy a gyerekével folytatott beszélgetések, a neki olvasott mesék, a közös étkezések vagy játék befolyással van a gyerek későbbi, felnőttkori intelligenciájára. Egy új kutatás szerint azonban ez nem így van: az intelligencia sokkal inkább múlik a genetikán. A floridai állami egyetemen dolgozó Kevin Beaver kriminológus professzor által vezetett kutatásról a Medical News Today számolt be.

Ne legyen tökéletes!

Azon szülők gyerekei, akikről túlzottan gondoskodnak, és sok mindent elvégeznek helyettük, később önállótlanok, ám önteltek lesznek. Hogy ne legyen tökéletes szülő? - itt megtudhatja!

Korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy a szülői törődés befolyásolja az utódok későbbi intelligenciáját. Beaver azonban azt mondja, ezeknek a kutatásoknak az eredményei ellentmondásosak, ugyanis korábban nem vizsgálták a genetikai összetevőket. Éppen ezért az új reprezentatív vizsgálatot már ennek tudatában tervezték meg: a vizsgálatban olyan fiatalok is szerepeltek, akiket örökbe fogadtak. Náluk ugyanis kizárható volt az öröklődés az intelligenciát illetően.

Hiába a sok törődés, a gének számítanak?!

A longitudinális (időkövetéses) vizsgálatban részt vevő fiatalok szüleinek, nevelőinek viselkedését, gyereknevelési szokásait mérték föl, illetve a fiataloknak a verbális intelligenciáját mérő IQ-tesztet kellett kitölteniük - először felső tagozatos vagy középiskolás korukban, másodszor pedig 18 és 26 éves koruk között. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a két vizsgált csoportban a gyerekek későbbi intelligenciájára marginális hatása volt a korábbi gyereknevelésnek; az összefüggés a gyermeknevelés és a gyerek későbbi intelligenciája között inkonzisztens. Még az egypetéjű ikrek esetében is hasonló eredményt kaptak.

Hogy lehetséges, hogy korábban erre nem jöttek rá a kutatók? "Arról van valójában szó, hogy azok a szülők nevelik meseolvasással, beszélgetéssel, közös tanulással a gyerekeiket, akik maguk is intelligensek. Így ennek a viselkedésnek a feltárása mindeddig elfedte a genetikai tényezőt" - magyarázta Beaver. "Az eredményekből azonban az nem következik, hogy nem érdemes ilyen módon gyermeket nevelni; mi csak azt állítjuk, hogy az IQ-t nem ez határozza meg." #1 Dr.BauerBela

---

ZAJOS,ÖNXŐ,AKARATOS.7 MITOSZ AZ EGYKÉKRŐL

Zajos, önző, akaratos? – 7 mítosz az egykékről

Amikor Kína 1971-ben bevezette az egy család-egy gyerek politikát, sokan azt jósolták, hogy elkényeztetett, zsarnok generáció lesz a sok kis egykéből. A gyakorlat azonban azt bizonyította, hogy az egygyerekes családban felnőtt utódok ugyanolyan sokfélék, mint azok, akik nagy családba születnek. Az, hogy milyen lesz egy gyerek, sokkal inkább a szülőktől függ, semmint a gyerekszámtól.

Mítosz 1: Az egykék önállótlanok.
A valóság:  Mivel az egykéknek kicsi koruktól bőséggel rendelkezésükre áll a felnőtt segítség és támogatás, hamar megtanulják, hogyan kell öltözni, enni. Van idő kivárni, míg egyedül megbirkóznak a feladattal, nem kell alkalmazkodniuk testvéreik tempójához, hogy velük egyszerre legyenek készen. Ráadásul sok családban nem is a felnőtt ugrik azonnal segíteni, hanem a testvér az, akire mindig lehet számítani, aki segít gombolni vagy épp vizet önteni. Az egykéknek azonban muszáj egyedül megoldaniuk a dolgokat.

Mítosz 2: Az egykék önzők.
A valóság: Jó darabig minden gyereknek meggyőződése, hogy ő a világ közepe, és csak az ő véleménye és érzései számítanak. Nemcsak a kicsi gyerekek, hanem a kamaszok is gyakran ilyenek. Ez teljesen független attól, van-e valakinek testvére vagy sem. A szülő feladata, hogy megtanítsa a gyereket osztozni, mások igényeire odafigyelni. Ezt nemcsak testvérekkel, de rokonokkal, barátokkal is tökéletesen lehet gyakorolni. Mítosz 3: Az egykék akaratosak.
A valóság: Ha igazán zajos, verekedős, akaratos gyereket akar valaki látni, látogasson el inkább egy nagycsaládba, és figyelje meg, hogyan viselkednek az elsőszülött gyerekek. Ők azok, akik megszokták, hogy másokat irányítanak, hogy mindig annak kell történnie, amit ők akarnak, és különösen szeretnek a kisebb tesókkal főnökösködni. Az egyke, aki megszokta, hogy odafigyelnek arra, amit mond és kér, nem szokott hozzá ahhoz, hogy követeljen és akaratoskodjon.
Mítosz 4: Az egykék agresszívak.
A valóság: Az egykék valóban megszokják, hogy otthon minden úgy történik, hogy nekik jó legyen – ám közösségbe kerülve nagyon hamar rájönnek, hogy ezt a viselkedést a többi gyerek nem tolerálja. Mivel otthon nincs gyerektársaságuk, ezért nagyon vágynak a barátokra, kortárskapcsolatokra, így mindent megtesznek, hogy szeressék és befogadják őket, ehhez pedig jól tudják, nem az agresszivitás a legjobb út.
Mítosz 5: Az egykék magányosak, barátokat képzelnek el maguknak, hogy kevésbé legyenek nyomorultak.
A valóság: Képzeletbeli barátokhoz nagy képzelőerő kell, és ez a jellemvonás nemcsak az egykékre jellemző. Az igaz, hogy általában magányos, beteg, világtól elzártan nevelt gyerekek találnak ki maguknak fantáziabarátokat azért, mert szükségük van erre, hogy kevésbé féljenek, hogy ne érezzék magukat gyengének. Ám ez az érzés több testvérrel körbevéve is uralkodhat az emberen – és az egykéknek is lehet óriási valós baráti körük.

Mítosz 6: Az egykék el vannak kényeztetve.
A valóság: Egy gyerekre nemcsak több figyelem, hanem több pénz is jut. Egy egyke hamarabb kap külön szobát, drága játékot, menő mobilt, mint egy nagycsaládban felnövő gyerek. Az elkényeztetés azonban nem feltétlenül az anyagi javakat jelenti, inkább azt, hogy enged valaki a gyerek szeszélyeinek, hisztijének, nem neveli következetesen, nem állít fel számára kijelölt határokat. Ebbe a hibába nemcsak az egykék szülei esnek bele – sőt ők általában ritkábban, mert van erejük, hogy megvívják azokat a harcokat a gyerekkel, amelyekre egy sokgyerekes családban nincs idő. Mítosz 7: Az egykék túl hamar felnőnek.
A valóság: Ahol sok gyerek van, ott mindig a legidősebb a bandavezér, akit viselkedésben, modorban, beszédstílusban követnek a többiek. Ez nem mindig jó, hiszen nem minden gyerek mutat jó példát a kistestvéreinek. Az egykék ilyen szempontból valóban mások – mivel leginkább felnőtt társaságban töltik az idejüket, ők ezt a mintát követik. Így lesz a modoruk általánosságban jobb, a beszédük tisztább és választékosabb. Ám ez nem azt jelenti, hogy a gondolkodásuk is felnőttes lesz, csak azt, hogy jobban tudnak alkalmazkodni a felnőtt világ szabályaihoz. Ez azonban nem feltétlenül hátrány.

#1 Dr.BauerBela

---

Soha ne mondd ezeket a gyereknek, ha nem akarsz lelki sérülést okozni neki!

Egy meggondolatlan megjegyzés, szó mélyebb lelki sérülést okozhat egy gyerekben, könnyedén lerombolhatja az önbizalmát, éket verve az oly fontos szülő-gyerek viszony közé. Bármilyen ideges, dühös is légy, a következő mondatokat ne ejtsd ki, mert később a gyereked ihatja meg a levét.

1. “Hagyd, majd megcsinálom én!”

Ez a mondat leginkább a házi feladat megoldásakor szokott elhangzani, ami azért nem jó, mert a gyereked a későbbiekben kevésbé lesz önálló, mindig arra fog várni, hogy majd te elintézed helyette a dolgokat. Csak akkor fog kétségbeesni, ha te nem leszel már mellette
.2. “Ne sírj!”
A gyerekednek biztonságban kell éreznie magát, ami nem csak a fizikai, de a lelki biztonságra is érvényes, így megtanulhatja, hogy nyugodtan kifejezheti az érzelmeit. Ha azt mondod, hogy ne sírjon, miközben számára az normális reakció, akkor érzelmileg összezavarodhat, elveszti a szülőben a bizalmat.

3. “Te miért nem tudsz olyan lenni, mint ő!”

Emlékszem, amikor iskolás gyerek voltam a szüleim mindig egyik unokatestvér jegyeivel kérkedtek, számos alkalommal a fejemhez vágták, hogy bezzeg ő jól tanul, te miért nem tudsz olyan lenni, mint ő?! Azóta is bennem van a tüske, az önbecsülésem évekig a béka segge alatt volt…
Semmi sem tudja úgy aláásni egy gyerek önbizalmát, ha máshoz hasonlítják. Inkább emeld ki a pozitív tulajdonságait, ami csak neki van.

4. “Hadd el, mert mindjárt hazaér apád/anyád!”

Ez egy nyílt fenyegetés, ami arról szól, hogy már sehogy sem fogja megúszni a gyerkőc a büntetést, ugyanakkor aláásod önmagad tekintélyét, beismerve, hogy csak a másik szülő képes rendet tenni.
Ezt már olvastad? 8 erős gyereknevelési módszer, amelyet a bennszülöttektől tanulhatsz meg!

5. “Ne nyafogj egy horzsolás miatt!”
Neked lehet, hogy egy apró seb, de neki bizony egy kisebb trauma a térdén éktelenkedő, fájó, vérző horzsolás. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a gyerek megnyugodjon, és megfelelő, úgy fizikai, mint érzelmi támogatásban legyen része.

6. “Megígérem, ha…”

Ne ígérj olyasmit, amit nem tudsz 100 százalékosan betartani, mert ha nem sikerül, akkor a gyerekben megrendül a beléd vetett bizalma.

7. “Nincs mitől félj!”

Ettől a mondattól még nem nyugszik meg a gyermek, és továbbra is félni fog attól a valamitől. Inkább beszéld meg vele, nyugtasd meg, használj racionális érveket, hogy miért nem kell félnie.

8. “… én is utállak!”

Eljön az idő, mikor a gyereked kimondja neked ezt a szörnyű mondatot, de te ne süllyedj le az ő szintjére, inkább mond azt, hogy te viszont szereted őt.
Ezt már olvastad? 5 okos trükk, hogy megszerettesd a gyerekkel az iskolát és a tanulást!

9. “Azért, mert én azt mondtam!”

Ezt akkor mondod, mikor már nincsenek ész érveid. Sajnos ilyenkor a saját tekintélyedet csorbítod, ami nem tesz jót sem neked, sem a gyerekednek. #1 Dr.BauerBela

---

A GYERMEKNEVELÉS ALAPTÖRVÉNYEI

A gyereknevelés alaptörvényei

Nem Kiskegyed-idézetek következnek, hanem kézzel fogható tanácsok arra az esetre, ha nem akarjuk, hogy a kis mocsok pokollá tegye az életünket.  Így neveld a sárkányodat gyerekedet.  Kevés dolog nehezítheti meg jobban az életünket, mint egy neveletlen büdös kölök, aki egész nap ordít, követelőzik, semmire sem hajlandó és úgy általában megkeseríti létezésünk minden egyes pillanatát. Ráadásul egy elhibázott gyereknevelés következményeit nemhogy 18 évig, de életünk végéig viselni fogjuk, rámegy az egészségünk, a pénzünk, az idegeink, ne adj isten mehetünk a helyi felnőtt kollégiumba láthatásra.
Első számú prioritás kel tehát legyen az, hogy ivadékunkból használható és életképes felnőttet faragjunk. Ezt a faragást pedig szinte a születés pillanatában el kell kezdenünk. Szerencsére ma már rengeteg könyv, újságcikk, pontokba szedett blogposzt meg röpirat próbál minket eligazítani a gyereknevelés dzsungellel benőtt és futóhomokkal szegélyezett labirintusában. Ha eldobunk egy sörösüveget, jó eséllyel fejbe találunk valakit, aki meg akarja nekünk magyarázni, hogyan neveljük a gyerekünket. Szerencsére velük nem kell foglalkoznunk, mert nem értenek hozzá. Egyik unatkozó amerikai háziasszonyok által megálmodott csodamódszer sem hatásos, egyik Nők Lapjás praktika sem fog beválni. Egyik sem. Kivétel nélkül. Ha már mindenképpen könyvekből akarjuk nevelni a gyereket, akkor emeljünk le a polcról egy fejlődéslélektan vagy gyermekpszichológia szakkönyvet. Ezek ugyan nincsenek pontokba szedve, és színes képek sincsenek bennük, de legalább olvashatunk bennük valami valóban hasznosat. Ha véletlenül Freudot vettük le a polcról, akkor inkább tegyük vissza, ellenkező esetben lehet, hogy véglegesen megbánjuk, hogy gyermeket nemzettünk, és ezentúl zárni fogjuk a gyerekszoba ajta
A gyereknevelésnek egyetlen trükkje és szabály van: a nevelésben nincs demokrácia. A nevelés kőkemény fasiszta diktatúra, amiben a szülő kezében van a korbács (mielőtt a véranyukák elkezdik befűzni az írógépbe az ánégyest, hogy feljelentsenek az ombucmanónál, ez csak egy képzeletbeli korbács). A szülő diktál, a szülő parancsol, a szülő szava szent. Mindenben a szülő dönt. Az első perctől fogva. Ez viszont egyáltalán nem baj, mert a gyerek (még ha nem is látszik a büdös kölkén) igényli ezt. Igényli, hogy a szülő irányítsa, döntsön helyette, terelgesse és féken tartsa. Nincs baj, anya/apa majd úgyis tudja és megoldja.
Ezért bukik meg már a startkőnél minden olyan nevelési elv, amiben a gyermeket, mint a szülővel egyenjogú partnert, társat említik, akik közösen megbeszélnek mindent és szavazásra bocsájtják vajon van-e kedve már lefeküdni a gyereknek. Ezért nincs helye olyan kérdésnek egy három éves gyerek felé, hogy „Mit kérsz vacsorára? Mit akarsz felvenni ma? Hova menjünk?” A gyerek ilyenekben nem tud dönteni, honnan a toszból kéne tudnia, mi legyen a vacsora? Ezek a kérdések feszültséget fognak okozni a kis lelkében. Először is hülyének fog nézni minket, hogy nem tudjuk kitalálni, mi legyen a vacsora. Aztán azt fogja mondani, hogy nutellás-szalámis-lekváros szendvics gumicukorral a tetején, ami nyilván nem lehet a vacsora, mert hülyeség. De ő ezt nem érti, hogy miért hülyeség, csak annyit fog majd fel az egészből, hogy anya kikérte a véleményemet, majd leszarta. És jön majd a hiszti. „Megkérdezted mi legyen a vacsora, én elmondtam, mégse az lesz, most mi a bajod?” Hát nem lett volna egyszerűbb azt mondani, hogy kisfiam, ma szalámis szendvics a vacsora?
Persze ezt a gyerek nem gondolja így végig, mert még nincs azon az értelmi szinten, de ezeket a stresszhelyzeteket mind megéli tudat alatt. És minél több ilyet él meg a gyerek, annál nagyobb lesz benne a bizonytalanság és a feszültség. Amit hogy vezet le? Hisztizik és ordít. Anya meg a falat kaparja, és nem érti, mi a baja a gyereknek. Anya dönti el mikor és mi a vacsora, anya dönti el, mikor van lefekvés, anya dönti el hova megyünk sétálni, anya dönti el apa nézi-e a meccset.
Természetesen, ahogy nő a gyerek, meg kell adni neki azt a lehetőséget, hogy bizonyos dolgokban ő döntsön. 5-6 évesen már meg lehet kérdezni, hogy „Kisfiam, mi legyen a vacsora, tejbegríz, vagy szalámis kenyér? Mit veszünk fel, a piros, vagy a kék pólót?” De csak így, választási lehetőséget felkínálva, ezzel biztonságérzetet nyújtva, hogy valami mindenképp lesz a vacsora, mégis hagyva egy döntési lehetőséget.

Most a véranyukák megint be fogják fűzni az ánégyest, de a gyereknevelés első három éve olyan, mintha háziállatot tartanánk. Hadd fűzzék, ők valószínűleg nem tudják, hogy egy 2-3 éves gyerek pont egy kutya vagy egy macska értelmi szintje körül mozog. Néhány felnőtt is, de ezt inkább most hagyjuk. Az állattartáshoz is három dolog kell, türelem, fegyelem és következetesség, és pont ez kell a gyerekneveléshez is. Sőt, a gyerekvállalás előtt jó tutorial venni egy háziállatot, és azon gyakorolni. Kezdők próbálkozzanak kutyával, a haladók macskával, a profik meg mondjuk mosómedvével vagy rókával. A közhiedelemmel szemben ugyanis a macskákat is lehet nevelni, de mivel szemét kis beképzelt dögök, ezért őket többször kell lerugdalni az ágyról, mire megtanulják, hogy oda nem mehetnek fel. A hasonlóság azonban szemmel látható: egy neveletlen állat ugyanúgy a fejünkre fog nőni, mint egy neveletlen gyerek. Csak a neveletlen gyereket nem passzolhatjuk le a szomszédnak.

Az állaton a következetességet is gyakorolhatjuk, ami szintén fontos sarokköve a gyereknevelésnek. Ha nem akarjuk, hogy a macska felugráljon az ágyra, akkor minden egyes alkalommal le kell onnan rúgnunk. Tízszer, százszor, ezerszer. Ha egyszer is engedünk, mert nincs kedvünk és a tökünk tele van már, akkor elbasztuk, és a macska nyert. Így van ez a gyereknél is.
Ha nem akarjuk, hogy a gyerek összefirkálja a falat, akkor minden egyes alkalommal, amikor filctollal a kezében a fal felé sétál, rá kell szólnunk. Persze úgyis össze fogja firkálni, mert nem tudjuk a büdös kölköt 24/7 árgus szemekkel vizslatni, de ez teljesen normális része a gyerek fejlődésének. Próbálgatja a határait, kíváncsi meddig mehet el, mi az, amit még engedünk, magyarra lefordítva kinek nagyobb a fasza játékot játszik. Próbára teszi a szülőt. Ez különösen egy bizonyos fejlődési szakaszra jellemző a gyerek életében, ezt hívjuk dackorszaknak. Ezt megelőzi egy olyan szakasz (két éves kor körül) amikor a gyerek rájön, hogy hatással tud lenni az őt körülvevő világra. Le tud lökni mondjuk valamit az asztalról. Akár sokszor is. És ezt roppant mód élvezi, hiszen ez neki új élmény. Ezért aztán egész nap mást sem csinál, mint földhöz vág és dobál dolgokat. Ismerős?
Ez persze megint nem tudatos viselkedés a gyerek részéről, szóval nem szándékosan lesz egy kis ütnivaló köcsög, egyszerűen fejlődik a személyisége, és a fejlődésnek a világ megismerése, a határok próbálgatása, a „szabad-nem szabad-biztos nem szabad?” játék bizony a része. Ezért jobb Nőklapja helyett értelmes könyveket olvasni, mert ilyeneket tud meg az ember és nem feltétlenül üti agyon a gyereket olyasmiért, amiről nem tehet.
Persze ha mégis összefirkálja a falat a gyerek, akkor kilátásba kell helyezni a büntetést, és a büntetést végre is kell hajtani. Ezért is fogja összefirkálni egyébként a falat, kíváncsi, hogy valóban vagyunk-e olyan tökösek, hogy megbüntetjük. Próbára tesz mint szülőt, mint vezetőt. Ha megbukunk, akkor új vezető választatik, új vezetőnek pedig önhatalmúlag saját magát nevezi ki. Akkor pedig jaj nekünk. Biztos mindenkinek van olyan ismerősen akinek a gyereke olyan rossz, hogy már sajnáljuk a szüleit.
Legyünk hát tökösek. Minden egyes alkalommal. Mint ahogy a macskát százszor lerúgjuk az ágyról, a gyereket is százszor meg kell büntetni. Ez egy kegyetlen és roppant fárasztó játék, de végig kell csinálni, mert ha feladjuk, és csak egyszer is elmarad a büntetés, akkor pont úgy járunk, mint a macskával: elbasztuk. Ha viszont végigcsináljuk, és márpedig végigcsináljuk, mert a gyerek nem tudja, hogy ez egy fejlődéslélektani állapot, amiben ő most van, mi pedig igen, akkor a gyerek végül nem csak azt tanulja meg, hogy a falat nem firkáljuk össze, hanem azt is, hogy a tetteknek vannak következményeik. Amik mindig bekövetkeznek, akkor is, ha fejre áll, vagy ha vöröslő fejjel ordít.
Mi legyen a büntetés? Ez persze a gyerek korától függ. Három éves kor alatt sok értelme nincs a büntetésnek, mert nem tudja felfogni a gyerek, hogy mi miért történik. Három éves kor után lehet tulajdonképp bármi kézzelfogható. „Ha nem etted meg az ebédet nincs csoki, mész a sarokba, nincs mese”. A lényeg az, hogy olyasmit helyezzünk kilátásba, amit valóban meg tudunk és meg akarunk tartani. És tartsuk is meg, ha nem ette meg az ebédet ne adjuk oda a csokit, akkor se, ha már a szomszédok összeszaladtak úgy ordít. Nem azért ordít mert csokielvonási tünetei vannak, hanem azért, mert épp azt próbálgatja, vajon megtartjuk-e a szavunkat, vagy bedobjuk a törölközőt. Mert ha odaadjuk ő nyert, és megtanulja, hogy anya büntetése szart se ér, csak ordítanom kell és megoldom a gondot. És innentől minden büntetésünket meg fogja kérdőjelezni. De ha a büntetés valóban mindig jön, akkor már itt elkezdi megtanulni, hogy az életben mindennek következménye van, és felnőtt fejjel talán nem köt bele részegen a rendőrbe, vagy nem segít a közpénznek elveszíteni közvagyon jellegét.
Ne büntessük olyasmivel, ami időben távol van a bűncselekménytől, vagy amit nem tudunk megtartani. Ne mondjuk olyanokat, hogy „Ha ez meg ez lesz, jövő héten nem megyünk az állatkertbe.” Egyrészt úgyis megyünk, mert apa megvette már a jegyeket. Másrészt hiába mondjuk ezt, a gyerek nem fog emlékezni arra, hogy azért nem megyünk az állatkertbe, mert múlt héten nem ette meg a felesborsó főzeléket. Karácsonyi, szülinapi ajándék elmaradásával sem érdemes próbálkozni büntetés gyanánt, komoly szociopatának kell lenni ahhoz, hogy valaki szemrebbenés nélkül végignézze Szenteste a karácsonyfa alatt bőgő gyereket. Úgyis kapni fog ajándékot, akkor meg ne fenyegetőzzünk hülyeségekkel.
Ijesztgetni se túl jó ötlet a gyereket büntetés gyanánt zsákos emberrel, krampusszal, Áder Jánossal, meg ilyenekkel. Egyrészt nem túl nehéz így traumatizálni a gyereket, aztán aludhat felkapcsolt villannyal élete végéig, másrészt igen hülyén fogjuk magunkat érezni, amikor a gyerek rosszul viselkedett, mi meg ott állunk zsákos ember nélkül. Ne, apát se jó ötlet zsákos embernek öltöztetni, hogy éjszaka rányisson a gyerekre. Áder Jánosnak pláne. Olyan dolgot helyezzünk kilátásba, amit be is tudunk tartani és hajlandóak vagyunk százszor is megismételni.
Remélem, most már mindenki eredményesen veszi fel a harcot a saját sárkányával gyerekével szemben. Ne feledjétek, türelem, következetesség és fegyelem. Most pedig megyek és kitekerem a büdös kölkének a nyakát, mert ma már tizedjére firkálta össze a falat. Pedig a póráza el sem ér a falig. És a kezeit is hátrakötöttem.

#1 Dr.BauerBela

---

ANTRAXax

Az antrax a Bacillus anthracis baktérium által okozott fertőzés. Ez előfordulhat négy formában: a bőr, a tüdő, a bél és az injekció. A tünetek a fertőzés megszűnését követő egy-két hónapon belül kezdődnek. A bőrtípus kis buborékcsomagolással és környező duzzanattal jelenik meg, mely gyakran fájdalommentes fekélyt válthat ki,

 ...

#1 Dr.BauerBela

---

A TERHESSÉGMEGSZAKITÁS

Terhességmegszakítás

szó a meg nem született sejthalmazt jelenti a megtermékenyüléstől a szívműködés megindulásáig, ezután már magzatnak nevezzük

Ez az oldal a művi vetélésről szól. A természetes vetéléshez (latinul abortus spontaneus) lásd a Vetélés című szócikket, a büntetőjogi vonatkozásokról pedig lásd a Magzatelhajtás című szócikket.

Terhességmegszakítás, magzatűzés, vagy idegen eredetű szóval művi abortusz (latinul: Abortus arteficialis) alatt a terhesség megszakítását értjük, rendszerint a terhes nő önálló döntése alapján. A terhes nő megmentése céljából az orvosok által megindított mesterséges vagy művi vetélés nem tartozik ide (bár az abortus szó az orvosi szaknyelvben ezt és a spontán vetélést is jelenti).
Ha a terhességmegszakításnak nem állnak fenn a törvényes feltételei, akkor magzatelhajtásról beszélünk, ami bűncselekmény.

Tartalomjegyzék

• 1 Története
  • 1.1 Az ókori keleten
  • 1.2 Az ókori görög területeken
  • 1.3 Az ókori pogány, majd keresztény Római Birodalomban
  • 1.4 A középkori keresztény Európában
  • 1.5 Az újkorban
  • 1.6 A 20. és 21. században
    • 1.6.1 Gyógyszeres terhességmegszakítás Budapesten
• 2 Jogi szabályozás
  • 2.1 A terhességmegszakítás törvényes okai Magyarországon
  • 2.2 A terhességmegszakítás engedélyezésének folyamata Magyarországon
  • 2.3 A törvénytelen abortusz
• 3 Társadalmi megítélése
  • 3.1 A katolikus egyház hozzáállása
• 4 Statisztika
• 5 A demográfia és az abortusz kapcsolata
• 6 A terhességmegszakítás módjai
  • 6.1 Közvetett és közvetlen beavatkozások
  • 6.2 A terhességmegszakítás folyamata
• 7 A terhességmegszakítás kockázatai
• 8 Források
• 9 Külső hivatkozás

Története

Ann Lohman abortőr börtöncellájában, 1878

Az ókori keleten

Az emberiség legrégebbi törvénykönyvei közül Hammurapi törvénykönyvének 209–214. §-ai szólnak a magzat védelméről. Például a 209. § szerint: „Ha egy awélum [szabad nemes] awélum lányát megütötte és magzatát elvetéltette vele, 10 siglum ezüstöt fizessen a magzatért.” A 210. § szerint: „Ha ez a nő meghalt, [a megütő] lányát öljék meg.”^[1] A rendelkezésekből egyértelmű a nő életének, valamint a magzat jogainak védelme, de kitűnik, hogy nem a szándékos művi terhességmegszakítást szankcionálják, illetve az is nyilvánvaló, hogy a magzat elleni bűncselekmény a vagyon elleni cselekményekkel esett egy kategóriába (vagyont vagyonért, életet életért).
A bibliai népek körében az egyértelmű magzatvédelem mellett még ismeretlen volt a művi abortusz. Az Ószövetség híres szemet szemért passzusát érdekes módon éppen egy vetélésről szóló rész vezeti fel:

„Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy az idő előtt megszül, de nagyobb szerencsétlenség nem történik, akkor bírságot kell fizetni aszerint, ahogyan az asszony férje megszabja, és bírák előtt kell azt megadni. Ha viszont nagyobb szerencsétlenség történt, akkor életet kell adni életért. Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért, égetést égetésért, sebet sebért, kék foltot kék foltért.”^[2]

A Talmud már tartalmaz magára az abortuszra vonatkozó jogi részt is, amely lehetővé teszi a művi vetélést (a has felnyitása utáni részenkénti eltávolítással), amennyiben az állapotos nő élete a fájdalmas vajúdás miatt veszélyben forog, kivéve ha a gyermek fejének nagyobb része már világra jött, mert ebben az esetben már nem valóbb előre egyik élet a másiknál.^[3]

Az ókori görög területeken

Hippokratész, az i. e. 460–ban született görög orvosról elnevezett orvosi eskü szövege a következőképpen hangzik: „Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kéri, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.” Napjainkban az orvosok egy, a hippokratészi eskü alapján írt, rövidített esküt tesznek le, amely sok más kitétel mellett az idézett részt sem tartalmazza.^[4] Voltak olyan görög filozófusok, például Platón és Arisztotelész, akik másképp gondolkodtak az emberi életről. Platón bizonyos esetekben megengedhetőnek tartotta még a megszületett csecsemő megölését is; ez a gondolkodás általános volt a spártai teljesjogú polgárok körében is (lásd Taügetosz). Arisztotelész a magzatot nem tartotta önálló személynek, amíg az az anya méhében fejlődött.

Az ókori pogány, majd keresztény Római Birodalomban

A legkorábbi római törvénykódex, a Tizenkét táblás törvények (Kr. e. 451–450) megengedte az apának a fogyatékosan született gyermek^[5] vagy a nem kívánt leánygyermek megölését.
A római jogban az abortusz megítélésében két korszakot különböztethetünk meg: 1. A "klasszikus" szabályok szerint az abortusz alapvetően erkölcsileg bűnös cselekedet. 2. A császárkortól kezdve az erkölcsök lazulásával egyes források (például Ovidius, Ifjabb Plinius) leírnak ekkor ténylegesen előfordult abortuszokat.^[forrás?]
Az ókorban az abortusz nem volt általános, a gyermekgyilkosságot viszont annál szélesebb körben gyakorolták. Mindez azért volt így, mert az abortusz életveszélyes beavatkozásnak számított a nő számára is. Az abortuszra kétféle módszert ismertek: 1. mérgeket kapott a nő; 2. a nő hasára próbáltak fizikai eszközökkel hatni. Mindkét módszer gyakran a nő számára is súlyos sérüléseket vagy halált okozott.
A kereszténység kialakulásakor az ókori Római Birodalomban bevett gyakorlat volt a terhességmegszakítás, az első keresztény közösségek ezzel szemben a megfogant élet védelmét hirdették. Az 80. körül keletkezett Lukács-evangélium tanúsága szerint Jézus a Szentlélektől fogant, és mint magzat is a közösséghez tartozott („felujjongott méhében a magzat” (Lk 1,41). Az első század végéről származik a másik írásos emlékünk, a Didakhé arról, hogy a megfogant életet nem szabad elpusztítani: „Ne hajtsd el a magzatot, a megszületett gyermeket ne öld meg” (II., 2.).^[6] A 2. századi Barnabás levele ilyen tanácsot ad: „A magzatot ne hajtsd el, az újszülöttet ne öld meg!” (V., 6.)^[7] Az ugyancsak 2. századi, ismeretlen szerzőjű Diognétoszhoz írott levél szerint a korabeli keresztények „mint mindenki más, házasodnak, gyermeket nemzenek, de a magzatot nem hajtják el.”^[8]
Elítélte az abortuszt Athénagorasz (†190 k.), Minucius Felix (műk. 3. század) és Tertullianus (†225 k.) ókeresztény egyházatya. Hasonlóképpen nyilatkoztak a későbbi zsinatok. Az elvirai zsinat (300 k.) például ezt a határozatot hozta:

„Ha egy asszony férje távollétében házasságtörő kapcsolatból fogant, és tette után megölte gyermekét, úgy határozunk, hogy még élete végén sem szabad megadni neki a közösségben való részesedést, mert bűnt bűnre halmozott. ... Ha egy katekumen nő házasságtörésből fogant, és megöli gyermekét, úgy határozunk, hogy csak élete végén kereszteljék meg”.^[9]

Azaz a zsinat kiközösítéssel, ill. a halál előtti utolsó pillanatban való befogadással sújtotta az abortuszt elkövető asszonyt (63, 68. kánon). Elítélték az abortuszt a keleti területek zsinatai is, de például a 314-es ankürai (Kis-Ázsia) zsinat enyhített a korábbi, szigorú határozaton: „Úgy határoztunk, hogy 10 évet töltsenek vezeklésben a megfelelő fokozatok szerint.” (21. kánon). Az 524-es hispániai léridai zsinat kimondta: „Akik házasságtörés után gonoszul megölni próbálják a magzatot vagy a megszületett gyermeket, mind a férfit, mind az asszonyt csak 7 év után fogadják vissza az egyház közösségbe.” A 678-as konstantinápolyi 6. egyetemes zsinat 92. kánonja „azokat az asszonyokat, akik magzatelhatást okozó szereket, vagy a magzatot megölő mérget vesznek be, a gyilkosoknak járó büntetéssel” sújtotta.^[9]

A középkori keresztény Európában

Az animáció kérdése
A teológusok között voltak, akik szerint a fontosabb szervek kialakulásakor, vagy az embrióállapot végén történik meg az animáció. Ez a nézet egyébként nem keresztény szerzőtől, hanem magától Arisztotelésztől (†Kr. e. 322) származik, de később több keresztény teológus átvette, így Mások ugyanakkor úgy gondolták, hogy az animáció a fogantatás pillanatában megtörténik. Az egyházatyák közül

• a

Míg az egyházi törvényhozás az abortuszt gyilkosságként ítélte el, a moralisták és jogászok között fölvetődött a kérdés: vajon minden abortusz gyilkosság-e? A kérdést a teológiai értelemben vett úgynevezett animáció (azaz a lélek megjelenése a testben) mindmáig megoldatlan problémája indokolta, és a 11–12. századtól tekintélyes képviselői voltak a nézetnek, hogy bizonyos ideig a magzat nem hordoz értelmes lelket, ezért az animáció időpontja előtt elkövetett abortusz bűn ugyan, de nem emberölés.^[9]

Az újkorban

A 16. század végén V. Szixtusz pápa az abortusz kérdésében adta ki az Effrenatam kezdetű bullát, amelyben pontosan megfogalmazta az abortusz összes részletkérdését:

„Az elvetemült emberek féktelen vakmerőségét és szabadosságát arra, hogy vétkezzenek Isten gyilkosságot tiltó parancsolata ellen, a korábbi időkben gyakran szigorú törvények és rendelkezések fékezték meg. Ezt megfontolván – mivel az Úr az igazságosság legmagasabb trónusára ültetett minket – kénytelenek vagyunk mi magunk is, józan meggondolástól indítva, s részben megújítva, részben kiegészítve a régi jogszabályokat, azokat is a gyilkosoknak járó büntetésekkel sújtani, akik nem szégyellik az anyja méhében rejtőző, még éretlen magzatot a legkegyetlenebb módon meggyilkolni. Mi tehát, mivel ezt a bajt is orvosolni akarjuk, elrendeljük: Mindazok – bármilyen rendű és rangú, vagy bármely szerzethez tartozó férfiak és nők, vagy világi papok, bármilyen világi vagy egyházi hivatalt viselők –, akik ezután önmaguk vagy más személy közbejöttével magzatelhajtást okoznak (azaz bármi módon: ütlegeléssel, méreggel, gyógyszerrel, a terhes asszony megerőltetésével vagy bármi más elképzelhető módszerrel már lelkes vagy még lélek nélküli, már kiformálódott vagy még formátlan magzatot eltávolítanak a méhből), úgy, hogy ez valóban be is következett, továbbá maguk a terhes asszonyok, akik ebbe beleegyeztek, azonnali hatállyal (lat. ipso facto) azon büntetéseket vonják magukra, amelyeket az isteni és az emberi jog, kánoni törvények és pápai rendelkezések, valamint a világi törvények a szándékos gyilkosokra szabnak ki.”^[9]

1917-ben az Egyházi Törvénykönyv megismételte a hagyomány álláspontját: „Mindazok, akik magzatelhajtást hajtanak végre, beleértve az anyát is, az ordináriusnak fönntartott, önmagától beálló kiközösítésbe esnek, s ha klerikus volt a tettes, letétetik.” (2350. kánon). XI. Piusz pápa 1930-ban a Casti connubii enciklikában megerősítette a hagyományos törvényeket, részletesen elemezve a szóba jöhető indikációkat. VI. Pál pápa a Humanae vitaeben, II. János Pál pápa a Familiaris consortioban megismételte és megerősítette a magzati életnek ugyanazt a védelmét, amely a közvetlen animáció föltételezésével a fogantatás pillanatától oltalmazza az embert. Ennek értelmében lépett hatályba 1983-ban az új egyházi törvény is.^[9]

A 20. és 21. században

Romániában 1966–1990 között volt hatályos a „Decret 770” törvény, amely egyszerre tiltotta be az anya döntésére végzett abortuszt és valamennyi fogamzásgátló eszközt.^[11] A hatályos időszakban évente 300-500 fővel nőtt az abortusz következtében elhunyt anyák száma.^[12] Az élveszületett gyermekek száma ezalatt évi 50 000-180 000-rel nőtt meg.^[13] A szigorítás egy év alatt 78%-ról 28%-ra csökkentette az abortusszal végződő várandósságok arányát, a törvény hatályon kívül helyezésekor ugyanez az arány egy év alatt 34%-ról 76%-ra nőtt fel.^[13]
Manapság az abortusz egyre több országban válik törvényileg elérhetővé, bár léteznek ezzel ellentétes tendenciák is (például Lengyelország, El Salvador, Nicaragua). Az abortuszok születésre vetített aránya csökkenő tendenciát mutat, legalacsonyabb Nyugat-Európában, legmagasabb Kelet-Európában.^[14]

Gyógyszeres terhességmegszakítás Budapesten

2010-től a budapesti Rózsakert Medical Center végzett ún. gyógyszeres terhességmegszakítást. A magánklinika 2012-ben került be a híradásokba, ugyanis ez volt Budapest egyetlen olyan intézménye, ahol ezt az eljárást alkalmazták.^[15][16] A sajtóhírekre közleményben reagáltak, ahol arról írtak, hogy „(...) a Rózsakert Medical Center nem szeretne továbbra sem részt venni abban a vitában, amely arról szól, legyen-e a továbbiakban Magyarországon gyógyszeres terhességmegszakítás, vagy sem (...)”^[17] A magánklinikán 2012-ben az ÁNTSZ is vizsgálatot indított, hogy felderítse, megvannak-e a szakmai és jogi feltételei a gyógyszeres terhességmegszakításnak. A vizsgálat során nem talált szakmai hibát. Az intézmény hamarosan felhagyott a módszer alkalmazásával. A klinika vezetőjének álláspontja szerint az abortusszal kapcsolatos vitában a politikai felek eszközként használták az intézményt.^[18][19]

Jogi szabályozás

George W. Bush aláírja az abortusztörvényt 2003-ban

Napjainkban az európai jogállamokban korlátlan, kizárólag a nő akaratától függő abortusz nem létezik. Mindenütt jogilag korlátozott abortuszrendszer létezik. Különbség a korlátozások rendszerében van. Alapvetően két megoldási mód ismeretes:
1. Az indikációs korlátozások módszerét követő országokban csak valamilyen meghatározott ok megléte esetén lehet a terhességet megszakítani (például a nő életének veszélyeztetése, a terhességet bűncselekmény okozta). Ezen országok közé sorolható: Belgium, Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc és részben Olaszország.
2. Az időbeli korlátozások rendszerét követő országokban egy meghatározott időpontig – általában a fogamzástól számított 12 hétig – az anya szabadon dönthet a terhesség megszakításáról. Az időpont eltelte után általában csak meghatározott indikáció esetén szakítják meg a terhességet. Ezen országok közé sorolható: Ausztria, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Norvégia, Svédország, Törökország
Világviszonylatban megállapítható, hogy a nagy népességű országok (például USA, Kína, Oroszország, Japán) követik általában a időbeli korlátozást, míg az alacsony népességűek (pl. Izrael) az indikációs korlátozást követik. Ázsiai országokban az iszlám, buddhista és hindu kultúrkörökben szigorúan ellenzik az abortuszt.

A terhességmegszakítás törvényes okai Magyarországon

• egészségi ok (ha a terhesség az anya életét vagy egészségét veszélyezteti; ha a magzatnak genetikai ill. egyéb károsodása van)^[20]
• ha a terhesség bűncselekmény (nemi erőszak, vérfertőzés) következménye^[21]
• ha a terhes nő súlyos válsághelyzetben van^[22] (A törvény szerint: "Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz."^[23])

A terhességmegszakítás engedélyezésének folyamata Magyarországon

A magyarországi gyakorlat szerint a terhesség orvosi megállapítása után, ha a terhes nő súlyos válsághelyzetet jelöl meg okként a terhesség megszakítására, akkor a terhesség orvosi papírjaival köteles védőnői tanácsadáson megjelenni. A védőnő felvilágosítást nyújt az állami segélyek lehetőségeiről, az örökbeadásról, a fogamzásgátlásról és a terhességmegszakításról. A beszélgetést pár nappal később még egyszer megismétlik. A tanácsadáson a nőnek határozott kijelentést kell tennie arról, hogy nem kívánja megtartani a magzatot.
A várandós nő súlyos válsághelyzete olyan indok, amelyet az abortuszt engedélyező egészségügyi szolgálat a nő önbevallására hagyatkozva, a válsághelyzet mibenlétének vagy jellegének ismerete nélkül köteles elfogadni.^[24][25] Az önbevallás megalapozottságának előzetes vagy utólagos vizsgálatát a jogszabályok részben nem teszik lehetővé,^[24] részben nyíltan megtiltják.^[25] E körülményeket a magyar Alkotmánybíróság 1998-ban alkotmányellenesnek minősítette.^[26] Az alkotmányjogi kifogásokat a törvényhozók mostanáig (2014) nem orvosolták.
Amennyiben a terhesség megszakításának oka egészségi, úgy nem szükséges megjelenni a Családvédelmi Szolgálatnál. Ez esetben az adott egészségi ok igazolására jogosult szakorvost kell megkeresni, és ki kell töltetni vele az erre a célra használatos bizonyos "E" jelű formanyomtatvány 4. pontját, mely alatt a doktor igazolja, hogy orvosilag valóban indokolt a terhesség megszakítása. A formanyomtatvány csak aláírással, orvosi pecséttel és kórházi hosszúbélyegzővel együtt érvényes, és két példányban kell meglennie. A nőgyógyászaton ezzel a papírral kell jelentkezni a műtétre, amihez azonban még szükséges a terhességet igazoló orvosi lelet (melyen a terhességet egyszer már megállapították), ill. egy friss vércsoportmeghatározási- és vérképeredmény.
A páciens a második beszélgetés alkalmával megkapja az állami engedélyt a magzatelhajtásra, enélkül az abortusz illegális. A tanácsadás anonim. Harmadik lépésként a nő felvételt nyer a választott kórházba, ahol végrehajtják a terhességmegszakítást.
A megszakítás költségeit a nő állja, és csekken fizeti be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számlájára. 2007-ben ennek maximális összege 25 584 forint volt. Az összeg nagysága azonban a kérelmező anyagi helyzetétől is függ, illetve attól, hogy milyen szociális juttatásokban részesül. Ezekről pontos információt a Családvédelmi Szolgálat védőnője tud adni.^[27] A műtét után a nő aznap este vagy másnap távozhat a kórházból.
Ha az anya és/vagy a magzat élete veszélyben van/lesz a terhesség megtartásával, ha a magzat elhalt a méhben, ha a terhesség méhen kívüli, valamint ha a másállapot erőszakos bűntett következményeképp jött létre, a terhességmegszakítás költségeit az állam állja.
A terhességmegszakítást a nő szabad akaratából a magyar állam a 12. terhességi hétig engedélyezi, afelett csak különleges orvosi indok mellett hajtható el a magzat. 18 éves kor alatti terhes nő esetében a terhesség megszakítása a 18. hétig engedélyezhető.

A törvénytelen abortusz

Bővebben: Magzatelhajtás

A törvénytelen terhességmegszakítást számos állam büntetőjoga magzatelhajtásként nevesíti és bűncselekménynek minősíti. A magyar Büntetőtörvénykönyv a magzat elpusztítását eszközlő cselekményt illetőleg különbséget tesz a magzat megölése és szorosabb értelemben vett elhajtása között. Az előbbi a magzatnak az anyaméhben megölését tételezi fel, az utóbbi, idő előtti szülés előidézését, amely a magzat halálát okozza. A büntetésre nézve a két eset között nincs különbség.

Társadalmi megítélése

A pro-life mozgalom tüntetése Washingtonban

• Pro life (életért) mozgalom – Ekörül azok csoportosulnak, akik számára a foganás pillanatától kezdve szent és tiszteletre méltó az emberi élet, amit óvni és védeni kell. Az orvosi és társadalmi beavatkozásoknak is az életért kell történniük, még olyan nehéz esetekben is, mint amikor az anya és a magzat élete egyszerre forog kockán; és akkor is, ha például csak az anya élete menthető meg. Vagyis az erőfeszítés közvetlenül csakis az életért történhet, és direkt sohasem irányulhat senki (még a magzat) élete ellen sem.

Biológiai érveik a következők:

1. A két ivarsejt találkozásakor új egyed jön létre. Amikor a humán spermium penetrálja a petesejtet, új valóság születik meg, melyet zigótának nevezünk, amelyet a morula és a blastocyta állapot követ.^[28] A genetikai állománya emberi, semmilyen másféle élőlény nem képződhet belőle. Sőt minden más emberi lénytől is különbözik, még édesanyától is. Az örökítő anyagnak még a személyiségfejlődésre is hatása van.
2. Az élő szervezet kritériumainak teljesítése. A zigóta az élő szervezet 4 kritériumát teljesíti: anyagcsere, növekedés, ingerekre való reagáló képesség, illetve a reprodukció.
3. Teljes fejlődési program. Amennyiben a benne lévő fejlődési programot nem zavarja meg semmi, kialakul a kifejlett szervezet, létrejön szülés, majd a gyermekkor, az érettség, az öregedés, végén a halál.^[29] Ezzel szemben a sejtkultúrán tenyésztett sejtek a sejti aktivitás jegyeit ugyan hordozzák, de a koordinált interakcióval, ami a szervezet kifejlődéséhez kell, nem rendelkeznek.

• Pro choice (választásért) mozgalom – Ezt azok alkotják, akik az utód elvállalásában teljes szabadságot követelnek a nőknek. Egyik érvük a nők önrendelkezési joga, amely alapján szabadon dönthet a terhesség megszakításáról vagy megtartásáról – különösen annak első harmadában. További érv, hogy az abortusz korlátozásának eredményeként megszülető nem kívánt gyermekek élete sokszor igen fájdalmas élet. A pro-choice mozgalom szerint a nőknek joguk van a legális, s ezáltal biztonságos abortuszhoz, és nem szabad őket illegális és életveszélyes abortuszra késztetni a törvények szigorításával.

Fontos tisztázandó kérdés, hogy mikortól számít a magzat embernek. Az orvosi nyelv a megtermékenyített petesejtet zigótának nevezi, amely egyetlen sejt, és a megtermékenyítést követően osztódni kezd, s ezáltal kialakul az embrió, amely elnevezés jelenti a meg nem született gyermeket a megtermékenyüléstől a szívműködés megindulásáig. Ezután, a születésig magzatról beszélhetünk. A szívműködés az embernél a fogamzást követő hatodik héten indul meg, tehát az embrionális kor hat hét, a születésig tartó magzati kor harmincnégy hétig tart.

A katolikus egyház hozzáállása

Az idők során változott a keresztény vélemény az élet kezdetével kapcsolatosan. A modern természettudomány kezdetéig a keresztények az élet kezdetét a fogantatás utáni 40. napra helyezték és ennek a feltételezésnek megfelelően a terhességmegszakítást csak a 40. nap után tekintették gyilkosságnak. A 40. nap előtti terhességmegszakítás továbbra is tilos volt, de enyhébb elbírálás alá esett.
A római katolikus egyház álláspontja szerint az emberi élet a fogantatással kezdődik és ettől kezdve az embriót személynek kell tekinteni. Így a terhesség megszakítását a fogantatás pillanatától fogva erkölcsileg rossznak minősíti. A legsúlyosabb érv, amely a terhességmegszakítás ellen szól, hogy a megfogant élet magában hordozza az emberré válás lehetőségét, és így megilleti az ember életére vonatkozó legfontosabb erkölcsi törvény védelme: az emberi élet közvetlen kioltása, és az ebben való közreműködés tilos. Ezt az elvet vallja egyébként a többi keresztény felekezet is.

„A megtermékenyítés előtt a spermium és a petesejt csak puszta lehetőség, hogy új és lényegi egységet formáljanak. A zigóta azonban egy saját élettel rendelkező individuum, egy saját identitást hordozó lényegileg egyesült, egyetlen princípium”

– (A Szent Szív Katolikus Egyetem Bioetika Központjának dokumentuma 1989.)^[30]

2015. szeptember 1-jén Ferenc pápa az irgalmasság rendkívüli szentéve idejére felhatalmazta a papokat, hogy feloldozást adjanak a terhességmegszakítás bűne alól azoknak, akik ezt szentgyónásban megbánják.^[31] Az egyházi jog szerint az abortusz feloldozása püspöknek fenntartott hatáskör.^[32]

Statisztika

Év	Az abortuszok száma országosan[33]	Év	Az abortuszok száma országosan	Év	Az abortuszok száma országosan	Év	Az abortuszok száma országosan	Év	Az abortuszok száma országosan
1950	1 707	1966	186 773	1982	78 682	1998	68 971	2014	32 663
1951	1 700	1967	187 527	1983	78 599	1999	65 981	2015	31 176[34]
1952	1 700	1968	201 096	1984	82 191	2000	59 249	2016	30 439
1953	2 800	1969	206 817	1985	81 970	2001	56 404
1954	16 300	1970	192 283	1986	83 586	2002	56 075
1955	35 398	1971	187 425	1987	84 547	2003	53 789
1956	82 463	1972	179 035	1988	87 106	2004	52 539
1957	123 383	1973	169 650	1989	90 508	2005	48 689
1958	145 578	1974	102 022	1990	90 394	2006	46 324
1959	152 404	1975	96 212	1991	89 931	2007	43 870
1960	162 160	1976	94 720	1992	87 065	2008	44 089
1961	169 992	1977	89 096	1993	75 258	2009	43 181
1962	163 656	1978	83 545	1994	74 491	2010	40 449
1963	173 835	1979	80 767	1995	76 957	2011	38 443
1964	184 367	1980	80 882	1996	76 600	2012	36 175
1965	180 269	1981	78 421	1997	74 564	2013	34 891

Ország	Abortuszok száma (év)	A népesség százalékában
Ausztrália	84 460 (2003, becsült adat)	0,43% [1]
Kanada	105 154 (2002)	0,33% [2]
Dánia	15 567 (2003)	0,29% [3]
Franciaország	203 300 (2003)	0,34% [4]
Németország	129 650 (2004)	0,16% [5]
Japán	301 673 (2004)	0,24% [6]
Új-Zéland	18 211 (2004)	0,45% [7]
Norvégia	14 071 (2004)	0,31% [8]
Dél-Afrika	53 967 (2001)	0,12% [9]
Svédország	34 454 (2004)	0,38% [10]
Anglia	197 863 (2004)	0,33% [11]
USA	1 293 000 (2002, becsült adat)	0,44% [12]

Az 1950 és 2011 között végzett magyarországi abortuszok éves számának diagramja

A magyarországi várandósságok (születés és abortusz) statisztikája 1956-tól 2011-ig

Magyarországon az 1960-as, 1970-es években hajtották végre a legtöbb abortuszt. A meglévő adatok csak a legális művi terhességmegszakításokra vonatkoznak, nem számolva bele a törvénytelen beavatkozásokat és a spirál, valamint gyógyszeres abortív hatást előidéző szereket. Az abortuszok száma 1956-ban nőtt meg, ekkor (1956. június 4-én) engedélyezték államilag, miután a Ratkó-törvényt feloldották. 1957-1966 között 1 642 417 abortuszt végeztek, az évenkénti átlagos szám 140-180 ezer közötti volt. Az abortuszok száma ezen a magas szinten állandósult 1973-ig, majd a fogamzásgátlók hatására csökkent és 1977-től a teherbeesés elleni védekezésnek a hormonális fogamzásgátlók szedésével történő gyakorlata terjedt el. 1967-1976 közötti tíz évben az abortusz 1 616 787 volt. Ebben az időszakban voltak évek, amikor az abortuszok száma kétszázezer fölé emelkedett, majd 1974-től a terhességmegszakítások száma folyamatosan csökkent. Magyarországon napjainkban minden harmadik várandósság terhességmegszakítással végződik.^[35]
1956. június 4., az 1043/1956. számú minisztertanácsi rendelet (ti. az abortuszt jogszerűvé tevő első rendelet) kihirdetésének napja óta 2012-ig Magyarországon a megfogant gyermekek 44%-át, összesen mintegy 5 785 000 magzatot abortáltak el.^[36] Azonos idő alatt a megszületni engedett gyermekek száma közel 7 341 000.^[36] A magyarországi abortuszok éves száma csökkenést mutat ugyan, de ugyancsak csökkenő népesség mellett. A művi terhességmegszakítással végződő várandósságok aránya az Európai Unió tagországai között nálunk a 3., világviszonylatban a 8. legmagasabb.^[37]
Ma Magyarországon az abortuszok 97%-át azért végzik el, mert az állapotos nő „súlyos válsághelyzetre” hivatkozik.^[38] Az abortuszok 3%-át végzik a fennmaradó három indok valamelyike alapján: a várandós nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok áll fenn; a magzat súlyos fogyatékosságban vagy károsodásban szenved; a fogantatás bűncselekmény következménye.
A világ legnagyobb GDP-jével bíró országaiban, a magyarországihoz hasonló jogi szabályozás mellett, ma minden negyedik vagy ötödik terhesség végződik abortusszal (pl. Norvégia,^[39] Egyesült Államok^[40]). Azon európai országok lakosságára vetítve, ahol a jogszabályok nem teszik lehetővé az abortuszt az anya súlyos válsághelyzetére hivatkozással, ez az arány minden huszadik (Írország^[41]), minden nyolcvanadik (Málta^[42]), illetve minden hatszázadik (Lengyelország^[43]).

A demográfia és az abortusz kapcsolata

Az abortusz fő oka a nem kívánt terhesség, ezért száma összefüggést mutat a fogamzásgátló módszerek elérhetővé és elfogadottá válásával. Egyes kultúrákban a terhességmegszakítást a védekezés egy formájának tekintik. Ilyen hely Kuba, ahol teljesen természetes és elfogadott, hogy az ismertté vált terhességek 60%-a végződik terhességmegszakítással. Hasonlóan nem túl ellentmondásos a megítélése Oroszországban. Az Amerikai Egyesült Államokban viszont rendkívül fontos kérdés, az emberek egy része kizárólag ezen szempont szerint szavaz politikai jelöltekre.
Bár abszolút értelemben minden egyes terhességmegszakítás csökkenti a népességnövekedést, pusztán a tiltással nem lehet tartós növekedést elérni. Illetve az abortuszok számának csökkenése leginkább a védekezés elterjedésével és hatékonyságának növelésével érhető el. A huszadik századi kommunista országokban például tipikusan silány minőségű termékek kerültek piacra, melyek növelték a nem kívánt terhességek, így az abortuszok számát is.
Az elmúlt 10 évben közel 400 ezerrel fogyatkozott meg Magyarország lakossága, ma az évi fogyás 50 ezer körül van (Kb. Hódmezővásárhely lakossága). A születési arány a megmaradáshoz szükséges 12 ezreléket sem éri el, míg a halálozás 14 ezrelékes. 1956 előtt, az ún. Ratkó-korszakban (ez a hazai demográfiai csúcs) lényegesen alatta maradt Romániának vagy az egykori Jugoszláviának. Ekkor enyhén pozitív volt a mérleg, utána végig negatív. 1957-ben (a liberalizálás nyomán) 123 ezer abortusz történt, míg 1969-ben 207 ezer (100 élve születésre 134 abortusz jutott). Az 1974-es szigorítás nyomán a 80-as években évi 80 ezer, míg 1990-91-ben évi 90 ezer. Ugyanez más oldalról: 1000 szülőképes nőre 1960-64 közt 78,3; 65-69 közt 85,1; 70-74 közt 72,0; 75-79 közt 39,1; 80-84 közt pedig 36,2 terhesség-megszakítás jutott. Ezek a mutatók messze a legrosszabbak egész Európában. A második világháború idején – amikor a magyarországi férfilakosság zöme a családjától távoli kényszerült tartózkodni – a rettenetes körülmények, anyagi és egyéb nehézségek ellenére is sokkal kedvezőbb volt a születések száma, mint a háború után. 1910 körül a születés 36,7 ezrelékes, a halálozás 24,4 ezrelékes volt, azaz a természetes szaporulat 12,3 ezrelékes.^[44]

A terhességmegszakítás módjai

Közvetett és közvetlen beavatkozások

Közvetlen művi abortuszról van szó, ha a beavatkozás célja a magzat elhajtása, közvetett művi abortuszról, ha az anya meggyógyítása, de következményeként a magzat/embrió eltávozik az anyaméhből. Nem sorolhatóak ide azon eszközök, melyek a megtermékenyült petesejt beágyazódását akadályozzák meg (méhspirál, esemény utáni tabletta), mivel az eltávozó petesejt megtermékenyült ugyan, de még nem embrió.

A terhességmegszakítás folyamata

A terhességmegszakítás Magyarországon ma műtéti úton történik. A műtét lényege a méhnyak kitágítása és a méh üregének kiürítése. A 12. hétig minden terhességmegszakítás általános érzéstelenítéssel történik, esetleg helyi érzéstelenítéssel kombinálva.
1. lépés: A méhnyak tágítása
Azoknál, akik már szültek, műszerrel: 4–12 mm átmérőjű 0,5 mm-enként vastagodó fémpálca sorozattal – egyre vastagabb pálcákat helyeznek fel a méhnyakba, és így tágítják.
Azoknál, akik még nem szültek, vagy császármetszésük volt:

• Kémiai anyagból vagy tengeri növények kiszáradt rostjaiból gyártott pálcát (ún. lamináriát) helyeznek fel, amely nedvesség hatására megduzzad; ez 6-8 óra alatt kitágítja a méhnyakat
• Gyógyszerrel, melyet a méhnyak csatornájába vagy a hüvelyboltozatba helyeznek, ami 4-5 óra alatt fellazítja a méhnyakat

2. lépés: A méh üregének kiürítése

• Vákuumszívásos módszerrel (vákuum-aspiráció): (Magyarországon ez a leggyakoribb beavatkozás.) Egy kb. 6–14 mm (a magzat nagyságától függően) átmérőjű csövet vezetnek a méhnyakba, és egy elektromos szívógép segítségével kiszívják a méh tartalmát, majd egy speciális („küret”) kanállal ellenőrzik, hogy minden magzati szövetet eltávolítottak. Szívó nélkül, előbb egy fogóeszközzel, kiveszik a nagyobb magzati részeket.

• Gyógyszeres eljárással: Gyógyszeres vagy lamináriás méhnyak tágítás után infúzióval a méh, szüléshez hasonló, összehúzódását váltják ki, ezáltal megszületik a nem életképes magzat. Mivel ez hosszú ideig is eltarthat, fájdalomcsillapításra is szükség lehet. Ez az eljárás az egész szervezetre megterhelő, ezért csak nagyon indokolt esetben hajtják végre.

• A felülről végzett abortuszok leggyakrabban alkalmazott módja az ún. hysterotomia. Ezt fejlettebb magzatok esetében használják. Nem más, mint egyfajta korai császármetszés. A nő méhét sebészeti módszerekkel felnyitják. A magzatot kiemelik a méhlepénnyel együtt. Mások elvágják a baba köldökzsinórját, amikor még a méhben van, így nem kap oxigént, és megfullad. Mivel ez a beavatkozás a terhesség késői szakaszában lehetséges, a hysterotomia indokai a következők lehetnek:
  • Olyan magzati rendellenesség, amellyel a magzat a megszületése után nem lenne életképes. (Mindez csak a terhesség 18-20. hetéig elvégzett genetikai, illetve ultrahang vizsgálat során derül ki.);
  • Ha a genetikai, vagy a fejlődést veszélyeztető, ártalmak valószínűsége az 50%-ot eléri (például értelmi fogyatékosság különböző esetei, Down-szindróma).
  • Az anya életét veszélyeztető egészségi ok miatt.

Hazánkban a fenn ismertetett módszerek közül a legelterjedtebb, és leginkább alkalmazott a vákuum-aspiráció. 1993. január 1-jétől törvényileg tiltották be a küretkanállal végzett műtéteket, mivel nagy mértékben veszélyeztették a nő egészségét és 30%-kal csökkentették az újabb terhesség esélyét. Előrehaladott terhességek esetén használják a gyógyszeres eljárást (só, ill. cukoroldat), valamint a hysterotomiát.

A terhességmegszakítás kockázatai

A terhességmegszakítás, a legbiztonságosabb és legkörültekintőbb odafigyelés mellett is veszélyeket rejt magában. Az abortuszon egyszer, vagy többször átesettek gyakrabban vetélnek el, hoznak halott magzatokat világra.^[45][46]
További veszélyek:

• Korai szövődmények

Például kóros vérzés, a méh falának sérülése, esetleg átfúródása. Elállíthatatlan vérzés esetén – nagyon ritkán – a méh eltávolítására is szükség lehet.

• Késői szövődmények

A magzat részeinek visszamaradása, gyulladás, esetleg meddőség. Minél előrehaladottabb egy terhesség, a terhességmegszakítással fellépő különféle szövődmények jelentkezésének annál nagyobb a kockázata.

• Pszichológiai következmények

A terhességmegszakításnak hosszú távú lelki, pszichológiai következményei is lehetnek.

#1 Dr.BauerBela

---