A jó szülő-gyerek kapcsolat három alappillére
Életünk egyik legfontosabb (sőt, inkább A legfontosabb) területe a szülő gyermek kapcsolat.
Engem is sokat foglalkoztat, hogy hogyan lehetek jó, vagy jobb szülő, hogyan alakíthatom a gyerekeimmel való kapcsolatomat úgy, hogy abban jól érezzük magunkat: ők, a gyerekeink, és mi, a szüleik is.
Természetesen nem lehet egy általánosan alkalmazható szabályt megfogalmazni. Nincsen olyan használati utasítás, mely minden gyermekre, és minden szülőre igaz, mely mindig működik.
Minden gyermek és minden szülő más - ennek megfelelően más és más a jó kapcsolat is.
Mégis, léteznek alapelvek, melyek mindenkire igazak. Olyan pillérek, melyek nélkül a szülő-gyermek kapcsolat nem lehet teljes.
A fizikai gondoskodáson kívül a gyermeknek társasági igényei is
vannak, szeret a szüleivel lenni, szeret beszélgetni, játszani,
élményeket szerezni. Természetesen ebben is elsősorban a szülők
segíthetik.
A szeretetet táplálni kell. Figyelni kell a gyermekre, foglalkozni vele, érdeklődni iránta. Nem kötelességszerűen, nem feladatként, hanem őszintén, belső indíttatásból.
Sokszor a napi munka, a háztartás, a bevásárlás, a takarítás, a
szokásos robot mellett már nem jut idő a gyerekre. Pedig neki is
szüksége van a szeretetre, hiszen ez az, ami hozzásegíti önbizalma
kialakulásához. A szeretet segítségével érzi meg, hogy ő is fontos és
értékes, ez pedig segít majd neki abban, hogy később képes legyen saját
érdekeinek képviseletére.
Valószínűleg Veled is megtörtént már, hogy autóval akartad valahová elvinni gyermeked, de ő nem akart beülni a gyerekülésbe. Amikor mégis beültetted, és bekötötted, akkor pedig zengett a kocsi a sírástól és a hisztitől. Velem is megesett már. Tudom, szörnyű érzés, az ember ilyenkor gonosznak érzi magát. Mégis megtesszük, mert tudjuk, hogy ezzel teszünk jót gyermekünknek, így tudjuk őt megvédeni.
Ilyen a határozottság is. Gyermekednek szabályokra, korlátokra van szüksége, mert csak így készülhet fel felnőtt életére. Meg kell tanulnia, mit szabad, és mit nem. Ezzel óvhatod meg őt a későbbi balesetektől, kudarcoktól, tévedésektől. Legalább részben.
A határozottság nem indokolatlan szigort jelent, hanem csak azt, hogy
a határok mindenki számára ismertek, és ezeket be is kell tartani. A
határozottság nem csak büntetést jelent, hanem dicséretet is. Azt, hogy
megbeszéljük gyermekünkkel, hogy miért helytelen az egyik cselekedet, és
miért helyes a másik.
És a határozottság természetesen példamutatást is jelent: a szabályok mindenkire egyformán érvényesek. Persze lehetnek kivételek, de azokat világosan meg kell tudni indokolni. Például a szülő biciklizhet már az úton, de a gyerek még nem, mert nem elég ügyes, nem elég erős hozzá.
Engem is sokat foglalkoztat, hogy hogyan lehetek jó, vagy jobb szülő, hogyan alakíthatom a gyerekeimmel való kapcsolatomat úgy, hogy abban jól érezzük magunkat: ők, a gyerekeink, és mi, a szüleik is.
Természetesen nem lehet egy általánosan alkalmazható szabályt megfogalmazni. Nincsen olyan használati utasítás, mely minden gyermekre, és minden szülőre igaz, mely mindig működik.
Minden gyermek és minden szülő más - ennek megfelelően más és más a jó kapcsolat is.
Mégis, léteznek alapelvek, melyek mindenkire igazak. Olyan pillérek, melyek nélkül a szülő-gyermek kapcsolat nem lehet teljes.
Az első pillér: Gondoskodás
A gyermek - tudom, nem mondok újdonságot - még nem képes rá, hogy önállóan ellássa magát, fizikai szükségletei kielégítéséhez segítségre szorul. Ez a szülők feladata. Ők azok, akik eleinte etetik, itatják, akik gondoskodnak a tiszta ruháról, az egészséges környezetről, a személyes higiéniáról. És természetesen ők azok, akik egy betegség esetén ápolják, a gyógyszereket adagolják, a borogatást cserélik.A második pillér: Szeretet
Talán erről a legnehezebb beszélni, hiszen ezt általában adottnak, természetesnek vesszük. A szülő szereti a gyermekét, a gyermek szereti a szüleit. De ez sem ilyen egyszerű.A szeretetet táplálni kell. Figyelni kell a gyermekre, foglalkozni vele, érdeklődni iránta. Nem kötelességszerűen, nem feladatként, hanem őszintén, belső indíttatásból.
A harmadik pillér: Határozottság
Gyermekednek biztonságra van szüksége, és ezt csak a Te határozottságod adhatja meg neki.Valószínűleg Veled is megtörtént már, hogy autóval akartad valahová elvinni gyermeked, de ő nem akart beülni a gyerekülésbe. Amikor mégis beültetted, és bekötötted, akkor pedig zengett a kocsi a sírástól és a hisztitől. Velem is megesett már. Tudom, szörnyű érzés, az ember ilyenkor gonosznak érzi magát. Mégis megtesszük, mert tudjuk, hogy ezzel teszünk jót gyermekünknek, így tudjuk őt megvédeni.
Ilyen a határozottság is. Gyermekednek szabályokra, korlátokra van szüksége, mert csak így készülhet fel felnőtt életére. Meg kell tanulnia, mit szabad, és mit nem. Ezzel óvhatod meg őt a későbbi balesetektől, kudarcoktól, tévedésektől. Legalább részben.
És a határozottság természetesen példamutatást is jelent: a szabályok mindenkire egyformán érvényesek. Persze lehetnek kivételek, de azokat világosan meg kell tudni indokolni. Például a szülő biciklizhet már az úton, de a gyerek még nem, mert nem elég ügyes, nem elég erős hozzá.
Áll a híd
Ez az a három pillér, ami hozzájárulhat a szülő-gyermek kapcsolat kiteljesedéséhez. Nem ígérem, hogy ezek betartásával megszűnik minden problémád. Nem ígérem, hogy nem lesznek többet viták, hisztik, durcás elvonulások. De talán segít, hogy gyermekeddel később is jó kapcsolatod lehessen.#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése