Életveszélyes lehet az ártalmatlannak tűnő méhcsípés
Bár
kellemetlen érzéssel jár, általában nem okoz nagyobb problémát a méh-
vagy a darázscsípés. Előfordul azonban, hogy a csípésre való érzékenység
esetén végzetes kimenetelű is lehet e „rovartámadás”. Az allergiát és életveszélyes csípést okozó rovarok közé tartoznak ugyanis a darazsak és a méhek.A méhek fullánkjának felszíne nem sima, hanem érdes, ezért a csípést követően a bőrben marad a méregzsákkal együtt, amely
a rovar halálát okozza. A darázs általában nagyobb testű, színesebb,
mint a méh, fullánkjának felszíne simább és erősebben tapad a törzséhez,
ezért csípés után nem pusztul el, így egy alkalommal többször is csíphet.
Rovarcsípésnél
a toxikus folyamatokhoz járuló immunmechanizmusok hatására helyi és a
szervezet egészét érintő reakciók is kialakulhatnak. Normális
körülmények között egy darázs vagy méhcsípés után a bőrön fájdalom, viszketés, apró gyulladt terület alakulhat ki. Nagyobb helyi reakcióknál már ödéma
is előfordulhat, és akár egy napig is fennállhat. Gyermekeknél
általában lokális bőrreakciók alakulnak ki, úgy, mint csalánkiütés vagy
bőrduzzanat, az anafilaxiás sokk ritka. Felnőtteknél viszont gyakoribb a légúti elzáródás és a vérnyomás leesése.
A csípés helyétől és számától függően súlyos esetben életveszélyes is lehet. A szisztémás reakció általános bőrkiütés, nehézlégzés, nyelv-, ajak- és légúti duzzanat, eszméletvesztés, gégeödéma, szapora légzés, a vérnyomás leesése, sokkos állapot és légzésleállás lehet. Béta-blokkolók és vérnyomáscsökkentők szedése fokozza az anafilaxia gyakoriságát.
Csípés esetén a legtöbbször elegendő a tüneti kezelés a fájdalom és viszketés enyhítésére. A fullánk eltávolítása az elsődleges és nagyon fontos feladat. Helyi fájdalom és ödéma esetén hideg borogatást, viszketés ellen antihisztaminos kenőcsöt használjunk! Az egész szervezetre kiterjedő súlyos reakció esetén viszont azonnal menjünk orvoshoz, hogy megakadályozzuk a végzetes következményeket.
A
csípésre való túlérzékenységnél az egész szervezetet érintő allergiás
reakció esetén felnőtteknél egy következő csípés 70-75 százalékban okoz
ismét anafilaxiát, míg gyerekeknél csak 40 százalék körüli az ismételt
súlyos reakció kockázata. A rosszullét általában a csípést követő pár percben, maximum félórában kezdődik, és különböző súlyosságú lehet. Az anafilaxia okozta halál
leggyakoribb oka a gégeödéma. Ennek megakadályozása érdekében, ha
tudjuk, hogy érzékenyek vagyunk a méh- vagy darázscsípésre, a csípés
után azonnal menjünk orvoshoz, vagy hívjuk házhoz a segítséget!
Tartsuk távol magunktól a „csípős” rovarokat!
A méh- és darázscsípés bizonyos szinten megelőzhető, ha betartjuk a megfelelő óvintézkedéseket. Ne öltözzünk élénk színű ruhákba, ne használjunk édes illatú kozmetikumokat, ha a szabadba megyünk! Az ételt és a szemetet mindig fedjük le és takarítsuk el magunk után! Cipőben, lehetőleg zárt lábbeliben járjunk, hogy ne lépjünk bele a fűben megbújó rovarokba! Szabadtéri tartózkodáskor olyan ruhát vegyünk fel, amely takarja a karunkat és a lábunkat! Ha a méhek vagy a darazsak kerülgetnek, ne hessegessük, és ne akarjuk megfogni őket. Különféle készítményekkel is befújhatjuk magunkat és a környezetünket, hogy távol tartsuk a szúrós rovarokat.
Írta: Kármán Nikola
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése