A te gyereked mivel játszik?
A reklámok százszámra ajánlgatják a legújabb
fejlesztőjátékokat, a legszuperebb űrrobotokat és a csillogó
pónicsodákat. De vajon mivel játszanak valóban szívesen a gyerekek?
Teljesen megértem azokat, akik babát várva úgy tervezik, hogy nem
veszik majd köbméterszámra a játékokat a gyereküknek, ehelyett inkább
valamilyen nagyobb célra, például az egyetemi tanulmányokra gyűjtik
apránként a pénzt a baba számláján. Én is így terveztem valaha.
Egyvalamivel nem számoltam: hogy egy óvodásnak aligha csillan fel a
szeme arra a lehetőségre, hogy valamikor majd egyetemre járhat, ehelyett
viszont határozott véleménye van a legjobb robot és a legklasszabb,
rajzfilmjelenetes építőjáték vonatkozásában. A játékok tehát egyre
gyűlnek, hiszen se szeri, se száma az ajándékozós alkalmaknak, a hely
fogy, én pedig egyre tanácstalanabb vagyok, amikor valamelyik rokon
megkérdezi, mivel is lepje meg a gyereket. Szerencsére legalább a „sok
kis, eldobható izé helyett egy kisebb, minőségi játék, ugyanannyiért”
elvét sikerült többé-kevésbé keresztülnyomni a rokonságon.
De vajon mivel szeretnek a legjobban játszani maguk az érintettek? Az egyik nagy hazai játékforgalmazó cég erről és a magyar családok játszási szokásairól készített felmérést, több mint 400 szülő és összesen 668 gyermek tevékenységeit feltáró interjúk segítségével. A kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, milyen típusú játékokkal mennyit játszanak a gyerekek, milyen társaságban töltik a játékra szánt időt, és hogyan változnak szokásaik a nemüktől, koruktól és a testvérek számától függően.
A szülőktől a felmérés készítői többek között azt kérdezték, mivel játszottak a legtöbbet a gyermekeik az előző hónapban. A válaszokból kiderült, hogy a legnépszerűbb játéktípus az építőjáték, amely a bölcsődés-, az óvodás- és a kisiskoláskorban egyaránt vezet, a szabadidős tevékenységek 31–38 százalékát teszi ki. Vásárhelyi Kriszta gyermekpszichológus, a kutatás szakértője szerint ez nagyon jó arány, hiszen az építőjáték a gyerekek számos készségét fejleszti: a logika, a matematikai készségek és a finommotorika mellett a kreativitásra is jó hatással van az elemek rakosgatása.
A második helyen a babás, állatos szerepjáték végzett, amelyet az említett korcsoportokban 15–28 százalékos gyakorisággal említettek. A szakértő szerint ez szintén jó eredmény, hiszen a szerepjátékban a kicsik a szociális szerepeket gyakorolják, ráadásul a játék során oldják fel mindennapos, apróbb-nagyobb konfliktusaikat, szorongásaikat is. Népszerűek még a táblás társasjátékok, a kézműves- vagy barkácsjátékok, az ügyességi és sportjátékok, továbbá a kártyajátékok is. A mozgással járó ügyességi játékokra Vásárhelyi Kriszta gyermekpszichológus szerint különösen nagy szükség van mind a fizikai, mind a lelki, mind a szellemi egészség szempontjából – a különféle mozgásformák ugyanis oldják a stresszt, sőt akár a tanulási zavarok korrekciójában is lehet szerepük.
A számítógépes játékokkal töltött idő a tizenévesek körében nő ugrásszerűen – az is megfigyelhető, hogy miközben a gyerekek egyre többet játszanak ezekkel a játékokkal, a szülők egyre kevesebb időt töltenek a gyerekekkel. Az összes korcsoportot figyelembe véve a számítógépes játékok említésének aránya mindössze 11 százalék, ami nem kirívó, ám megfigyelhető, hogy e játékok említési aránya korcsoportról korcsoportra nő, bár a hagyományos játékok összességében még mindig népszerűbbek. „Persze csak akkor, ha a szülők tényleg a valós helyzetet írták le válaszaikban, és nem a szociálisan elvárt irányba ferdítették válaszaikat” – teszi hozzá a gyermekpszichológus.
A tévé előtt hétköznapokon átlagosan egy, szabadnapokon másfél órát töltenek a gyerekek. Az egykék többet, hétköznapokon 1 óra 20 percet tévéznek, míg azok a gyerekek, akinek van testvérük, csupán 54 percig nézik a műsorokat. Ez arra enged következtetni, hogy a gyerekeket az unalom is a képernyő elé űzi. Vásárhelyi Kriszta arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülőnek mindenképpen szabályoznia kell a tévé előtt töltött időt és a megnézett műsorokat, még akkor is, ha néha nagy szükség van erre a „bébiszitterre”, hiszen több érv is szól a nyakló nélküli tévézés ellen.
A kutatás arra is kitért, hogy milyen százalékban választják ki a gyerekek a játék tartalmát: az esetek 60 százalékában a gyerekek döntenek arról, mit játsszon a család, míg 40 százalékban közös döntést hoznak erről a szülőkkel. A szülők kétharmada a játék végén a tanulságokat is megbeszéli a gyerekekkel, ami az érzelmi fejlődést segíti.
#1 Dr.BauerBela
A legnépszerűbb az építőjáték
De vajon mivel szeretnek a legjobban játszani maguk az érintettek? Az egyik nagy hazai játékforgalmazó cég erről és a magyar családok játszási szokásairól készített felmérést, több mint 400 szülő és összesen 668 gyermek tevékenységeit feltáró interjúk segítségével. A kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, milyen típusú játékokkal mennyit játszanak a gyerekek, milyen társaságban töltik a játékra szánt időt, és hogyan változnak szokásaik a nemüktől, koruktól és a testvérek számától függően.
A szülőktől a felmérés készítői többek között azt kérdezték, mivel játszottak a legtöbbet a gyermekeik az előző hónapban. A válaszokból kiderült, hogy a legnépszerűbb játéktípus az építőjáték, amely a bölcsődés-, az óvodás- és a kisiskoláskorban egyaránt vezet, a szabadidős tevékenységek 31–38 százalékát teszi ki. Vásárhelyi Kriszta gyermekpszichológus, a kutatás szakértője szerint ez nagyon jó arány, hiszen az építőjáték a gyerekek számos készségét fejleszti: a logika, a matematikai készségek és a finommotorika mellett a kreativitásra is jó hatással van az elemek rakosgatása.
A második helyen a babás, állatos szerepjáték végzett, amelyet az említett korcsoportokban 15–28 százalékos gyakorisággal említettek. A szakértő szerint ez szintén jó eredmény, hiszen a szerepjátékban a kicsik a szociális szerepeket gyakorolják, ráadásul a játék során oldják fel mindennapos, apróbb-nagyobb konfliktusaikat, szorongásaikat is. Népszerűek még a táblás társasjátékok, a kézműves- vagy barkácsjátékok, az ügyességi és sportjátékok, továbbá a kártyajátékok is. A mozgással járó ügyességi játékokra Vásárhelyi Kriszta gyermekpszichológus szerint különösen nagy szükség van mind a fizikai, mind a lelki, mind a szellemi egészség szempontjából – a különféle mozgásformák ugyanis oldják a stresszt, sőt akár a tanulási zavarok korrekciójában is lehet szerepük.
Számítógép: a tizenévesek kedvence
A számítógépes játékokkal töltött idő a tizenévesek körében nő ugrásszerűen – az is megfigyelhető, hogy miközben a gyerekek egyre többet játszanak ezekkel a játékokkal, a szülők egyre kevesebb időt töltenek a gyerekekkel. Az összes korcsoportot figyelembe véve a számítógépes játékok említésének aránya mindössze 11 százalék, ami nem kirívó, ám megfigyelhető, hogy e játékok említési aránya korcsoportról korcsoportra nő, bár a hagyományos játékok összességében még mindig népszerűbbek. „Persze csak akkor, ha a szülők tényleg a valós helyzetet írták le válaszaikban, és nem a szociálisan elvárt irányba ferdítették válaszaikat” – teszi hozzá a gyermekpszichológus.
A tévé előtt hétköznapokon átlagosan egy, szabadnapokon másfél órát töltenek a gyerekek. Az egykék többet, hétköznapokon 1 óra 20 percet tévéznek, míg azok a gyerekek, akinek van testvérük, csupán 54 percig nézik a műsorokat. Ez arra enged következtetni, hogy a gyerekeket az unalom is a képernyő elé űzi. Vásárhelyi Kriszta arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülőnek mindenképpen szabályoznia kell a tévé előtt töltött időt és a megnézett műsorokat, még akkor is, ha néha nagy szükség van erre a „bébiszitterre”, hiszen több érv is szól a nyakló nélküli tévézés ellen.
Ki dönt?
Nem vitás, hogy a legjobb játék is többet ér, ha van hozzá társaság. A szülővel közösen töltött játékidő korcsoportról korcsoportra haladva csökken, 10–14 éves korban már csak mintegy harmada a bölcsődéskori átlagnak. Az egykék átlagosan hetente közel másfél órával többet játszanak a szüleikkel, mint a testvérek között felnövő gyerekek. A lányok hétköznapokon többet játszanak más gyerekekkel, mint a fiúk, és több időt töltenek babás és állatos szerepjátékkal, valamint kézműveskedéssel. A fiúk körében az építőjátékok, valamint az ügyességi és sportjátékok a legnépszerűbbek.A kutatás arra is kitért, hogy milyen százalékban választják ki a gyerekek a játék tartalmát: az esetek 60 százalékában a gyerekek döntenek arról, mit játsszon a család, míg 40 százalékban közös döntést hoznak erről a szülőkkel. A szülők kétharmada a játék végén a tanulságokat is megbeszéli a gyerekekkel, ami az érzelmi fejlődést segíti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése