Távkapcsolat: igen, nem?
Egy kapcsolat nem csak rózsaszínű
felhőkből áll – sok problémával kell szembenézni minden nap. Ilyen
például, ha a párunk külföldön kap állást. Ekkor fel kell tenni a
kérdést: érdemes-e a kedvesünktől távol lakni?
Fölmerül
a kérdés: működik-e ilyenkor a távkapcsolat? „A távolság jobban
összehoz két embert”, „kiderül, mennyire hiányzol neki”, „megéri várni
rá” – s még sorolhatnám, milyen sémákat mondanak ilyenkor, de van-e
valóságalapjuk? Ha egy fiatal, húszas, harmincas éveiben járó,
párkapcsolatban élő nő vagy férfi ilyen problémával szembesül, fel kell
tennie magának a kérdést: érdemes-e távol laknia a párjától? A félelem
attól, hogy kint talál valaki mást, vagy úgy megtetszik neki a kinti
élet, hogy akár haza se jön többet, megölheti a kapcsolatot. Ezek
mind-mind olyan kérdések, amelyekkel szembe kell nézni, majd logikusan
dönteni. Persze, a szerelem éppen hogy nem szokott a logikán alapulni,
de ez esetben a józan ész lehet a boldogabb élet kulcsa.Mielőtt
a másik félben keresnénk a hibát és nem értjük, miért megy el, először
is gondolkozzunk el a beszélgetések és az együtt töltött idő hiányáról.
Minden problémára a megoldás az, ha beszélünk róla, ha nem fojtjuk el.
Nehéz, talán a legnehezebb döntés ilyenkor elengedni a másikat, de nem
láncolhatunk senkit magunk mellé. Nietzsche mondta: Ami nem öl meg, az
megerősít.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése