Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. március 13., szerda

Antibiotikum. Kell? Nem kell?


Az antibiotikumok nagyon hatásos gyógyszerek, melyekkel számos, életveszélyes fertőzést lehet meggyógyítani. Régen baktériumokból vagy gombákból vonták ki őket, ma már nagyon sok a szintetikus, kémiai úton előállított vegyület. Az antibiotikumok vagy elölik a kórokozókat, vagy meggátolják szaporodásukat, és így a szervezet saját védekező mechanizmusa küzdi le a fertőzést. Felfedezésük előtt emberek milliói haltak meg ma már könnyen kezelhető betegségekben. Ugyanakkor az antibiotikumokkal sok kárt is lehet okozni, ha nem helyes módon alkalmazzuk őket. Az alábbiakban néhány gyakorlati kérdést foglalok össze az antibiotikum használattal kapcsolatban.
Használhatók-e az antibiotikumok minden fertőzés ellen?
Nem. Az antibiotikumok a baktériumok, néhány parazita és kivételesen egy-egy gomba okozta megbetegedést gyógyítanak, de nem alkalmasak vírusok okozta fertőzések kezelésére. A legtöbb megfázás, köhögés, torokfájás, sőt hasmenés oka is vírusfertőzés.
Milyen antibiotikumokat ismerünk?
Az antibiotikumokat kémiai szerkezetük alapján számos nagy csoportba lehet osztani. A múlt század harmincas éveiben az angol Fleming által elsőnek felfedezett penicillin mellett ebbe a csoportba sok más, félszintetikus, szélesebb hatásspektrumú penicillin származék tartozik. Ismerjük a cephalosporinok több generációját, az aminoglykozidákat, az fluoroquinolonokat, a tetracyclineket, a makrolid csoportba tartozókat vagy például a szulfonamidokat, és még sok mást. Jellemző ezekre a csoportokra, hogy hatásspektrumuk, mellékhatásaik különböznek, és meghatározott felhasználási területük van.
Hogyan lehet kiválasztani a megfelelő antibiotikumot?
Az egyes antibiotikumok csak a baktériumok vagy más kórokozók bizonyos csoportjai, törzsei ellen hatásosak. A baktériumokról általában ismert, hogy mely antibiotikumra érzékenyek (vagyis hat ellenük a szer) és az orvos általában ennek megfelelően választja ki az adandó szert. Ez történhet tenyésztés alapján (súlyosabb, komplikáltabb esetekben) vagy empirikusan, a gyakorlati tapasztalat alapján. A vérből, vizeletből, torokváladékból, székletből kitenyészett kórokozó laboratóriumi körülmények között érzékeny lehet valamilyen antibiotikumra (vagyis a gyógyszer elpusztítja), de ez sajnos nem mindig jelenti azt, hogy a gyógyszer „in vivo”, vagyis a betegben is hatásos. Ennek oka a többek között a gyógyszerek felszívódásában, a betegség helyéhez való eljutásban és a kiürülés, lebontás gyorsaságában keresendő, melyekben jelentős egyéni különbségek vannak.
Mit jelent az antibiotikum-rezisztencia?
Antibiotikum-rezisztenciáról akkor beszélünk, ha a gyógyszer „in vitro” vagyis laboratóriumi körülmények között sem képes elpusztítani a baktériumot. Ennek oka többnyire az, hogy a baktérium a gyakori antibiotikum használat, vagy az alacsony dózisok miatt mintegy „hozzászokik” a gyógyszerhez, és ezt a tulajdonságát továbbadja a következő generációknak. Ez nem jelenti persze azt, hogy egy másik antibiotikum nem hatásos a baktérium ellen, de egyre több olyan baktériumtörzzsel találkozunk, amely nagyon sok antibiotikumra rezisztens, sőt, ritkán ugyan, de akadnak olyanok is, amelyek ellen egyáltalán nem találunk hatásos szert.
Hogyan előzhetjük meg az antibiotikum-rezisztenciát?
Nagyon fontos, hogy csak akkor használjunk antibiotikumot, ha erre tényleg szükség van. A legtöbb felsőlégúti hurutot, náthát vírus okozza, ilyenkor az antibiotikum használata felesleges, sőt káros. Ha viszont tényleg szükség van rájuk, akkor addig és abban az adagban kell használni őket, ahogy az orvos előírja. Az antibiotikumokat általában 5-7-10 napig kell szedni, még akkor is, ha a tünetek előbb megszűnnek. Az antibiotikumokat csak orvosi előírásra használjuk, soha ne tegyük meg önkéntesen, hogy az otthon „elfekvő készletből” saját belátásunk szerint szedjük őket. Fontos, hogy betartsuk az utasításokat, például hogy naponta hányszor szedjük, éhgyomorra vagy éppen evés közben, milyen adagban (gyerekek!), és hogy milyen más gyógyszerrel szedhető vagy nem szedhető együtt.
Mellékhatások, allergia
Az antibiotikumoknak, mint szinte minden gyógyszernek, számos mellékhatása van. A leggyakoribb, majdnem mindegyikre jellemző mellékhatás a gyomor és bélrendszeri panaszok megjelenése, hasi fájdalom, hasmenés, émelygés. A tünetek oka rendszerint a bél baktériumflórájának megváltozása. Ismert, hogy a szervezet egészséges működéséhez szükség van a bélbaktériumokra, amelyek a szervezet védekezőképességének kialakításától, számos tápanyag emésztésén keresztül a vitamintermelésig nagyon sok funkciót töltenek be. Ha ezek a baktériumok károsodnak, – mert az antibiotikumok ezek egy részét is elölik – különböző, néha súlyos tünetek, esetleg betegség is felléphet. Probiotikumok („hasznos” baktériumokat tartalmazó készítmények) adása az antibiotikus kezelés mellé segíthet ezeknek a tüneteknek a megelőzésében. Más típusú, súlyosabb mellékhatások is ismertek, máj-, vese-, csontvelő-károsodás, de ezek szerencsére ritkák.
Gyakran hallani az antibiotikumok okozta allergiáról. Bár ez előfordul, gyakorisága valószínűleg sokkal kisebb, mint ahányan hiszik magukról, hogy allergiában szenvednek. Az antibiotikumok adása vírusfertőzés esetén például okozhatja, hogy a vírus okozta kiütést összetévesztik az antibiotikumra adott allergiás reakcióval. Súlyos, igazi allergiás reakció is előfordul persze, ez az ún. anaphylaxiás reakció, vérnyomáseséssel, a torok és a gége duzzanatával, nehézlégzéssel. Ez az állapot azonnali orvosi beavatkozást igényel, de szerencsére igen ritka. Általában elmondható, hogy enyhe allergiás tünetek, viszketés, bőrkiütés esetén továbbra is szedhető az antibiotikum, de kétség esetén jobb az allergia kivizsgálása.

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése