A sántító vagy járni nem akaró gyermek

A sántító vagy járni nem akaró gyermek

Alapszabályok

• Ismerjük fel azonnal a csontok és ízületek bakteriális infecióit.
• A csípőízületi asepticus synovitist diagnosztizáljuk anélkül, hogy felesleges vizsgálatokat végeznénk.
• Az epiphyseolysis diagnózisát 1 héten belül, a Perthes-kórét 1 hónapon belül állítsuk fel.
• Egy hétig tartó sántítás vagy "járni nem akarás" esetén feltétlenül indokolt szakorvosi konziliumot kérni.

Kórelőzmény

• A kezdet (traumához köthető, hirtelen vagy lassan), a lefolyás (folyamatos, ismétlődő). Amennyiben traumához köthető a kezdet: volt-e panaszmentes időszak?
  
  • A késői kezdetű juvenilis rheumatoid arthritis indulhat az íntapadásoknál jelentkező fájdalmakkal (enthesitis) (Lásd: ebm00656) .
• Általános panaszok. (A láz bakteriális infectióra utalhat, a csípőízület asepticus synovitisét légúti fertőzés előzheti meg.)
• Nyugalmi fájdalom (gyakran csontfertőzés vagy tumor tünete)
• Reggeli merevség (arthiritis, leginkább juvenilis rheumatoid arthritis tünete lehet)

Fizikális vizsgálat

• Lassan közeledjünk, hogy a gyermek félelme és sírása ne fedje el a nyomásérzékenységet. A kisgyermeket úgy vizsgáljuk, hogy a szülő ölében ül.
• Amennyiben a gyermek sántít, az első feladat rájönni, melyik lába érintett: az érintett láb terhelését elkerüli, és lépcsőn járáskor az egészséges lábbal lép fel. Figyeljük meg, járás közben melyik oldalra billen le a medence. A Trendelenburg-tünetet úgy vizsgáljuk, hogy a gyermeket felváltva álljon egyik majd másik lábán. (Amikor az egészséges lábán áll, medencéje a túloldalon megemelkedik, amikor az érintett lábán áll, a medencéje a túloldalon lesüllyed.)
• A végtag vizsgálatát kezdjük megtekintéssel (térd- vagy bokaduzzanat trauma jele lehet) valamint a térdek és bokák hőmérsékletkülönbségének vizsgálatával (Lásd: ebm00650) . Ne felejtsük el megnézni a talpakat (idegentest, szemölcs).
• Mivel 2–10 éves korban a sántítás leggyakoribb oka a csípőízület asepticus synovitise, (Lásd: ebm00654) a vizsgálatot kezdjük a csípők rotatiójával (Lásd: ebm00650) : a befelé rotatio tartományának asymmetriája és az érzékenység a csípő megbetegdésére utalnak.
• Az ízületek és szalagok érzékenysége az ízületek passzív mozgatásával deríthető ki. A csontok és ízületek érzékenysége úgy is vizsgálható, hogy a hosszú csöves csontokat vagy az egész végtagot hosszirányban nyomjuk, de nem hajlítjuk meg. Figyeljük meg, nincs-e duzzanat vagy folyadékgyülem a csípő- vagy bokaízületnél.

A kivizsgálás menete

• A legegyszerűbb szabály: a sántítás oka a csípő, hacsak más ki nem derül.
• Amennyiben az érzékenység vagy a mozgásbeszűkülés egyetlen ízületre korlátozódik, vizsgáljuk meg alaposan az ízületet, (Lásd: ebm00650) hogy felismerjük az arthritist, és a gyermeket az állapot súlyosságától függően kezelhessük vagy további kivizsgálásra küldhessük (Lásd: ebm00651) .
• Röntgenfelvételre van szükség, amennyiben
  
  • törésre gyanakszunk
  • a csípőpanaszok több, mint egy hétig fennállnak vagy
  • az első panasz után több, mint egy héttel visszatérnek.
  • Csípőproblémára panaszkodó 10 évesnél idősebb fiúkról mindenképp két napon belül készüljön röntgenfelvétel. Célszerű radiológussal konzultálni, mert a Perthes-kórt és az epiphyseolysist olykor nehéz korai stádiumában felismerni a röntgenképen.
• Az ultrahang segít a csípőízületi synovitis diagnosztikájában. A vizsgálatot akár a háziorvos elvégezheti.
• Szakorvosi segítségét akkor kérjünk, amennyiben
  
  • a klinikai tünetek vagy laborleletek septicus infectióra vagy malignitásra utalnak (azonnal tovább kell küldeni a beteget),
  • epiphyseolysis (Lásd: ebm00657) vagy Perthes-kór (Lásd: ebm00658) lehetősége merül fel,
  • az ismeretlen eredetű sántítás vagy a "járni nem akarás" több, mint 1 hétig tart
  • idegrendszeri kórkép lehetősége merül fel.

#1 Dr.BauerBela

---