Az antibiotikumok meglepő mellékhatása
Ez a cikk 4 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyerekeknél növeli az elhízás kockázatát a gyakori antibiotikumkúra -
derült ki egy új vizsgálatból. Mely gyermekbetegségnél szükséges, és
mikor értelmetlen az antibiotikumszedés?
Ma már a nyugati világban nem csak a tizenévesek, a kisgyerekek
körében is egyre több a túlsúlyos, illetve az elhízott. (Az USA-ban
például 24 hónapos korra már a gyerekek 10 százaléka elhízott, további
23 százalékuk pedig túlsúlyos, és a számok az életkorral csak
emelkednek.)Eddig is ismert volt, hogy a koragyerekkori elhízás hátterében több tényező is áll: befolyásolja többek között az anya terhesség előtti testtömegindexe (BMI), a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás, a különféle képernyők (tévé, számítógép, tablet) előtt töltött idő mennyisége illetve az alvásmennyiségEgy közelmúltbeli kutatás újabb, az elhízást befolyásoló tényezőt tárt fel. E szerint az elhízáshoz hozzájárul az is, ha a gyerek gyakran kap szélesspektrumú (azaz több baktériumfajt - jó baktériumokat is! - elpusztító) antibiotikumot.
A tanulmányba 60 ezer 0-23 hónap közötti csecsemőt
vontak be, akik sorsát ötéves korukig követték. 24 hónapos korig a
gyerekek 69 százaléka kapott antibiotikumos kezelést, közülük egy
gyereknek átlagosan 2,3 alkalommal írtak fel az orvosok antibiotikumot
az első két életévben.
Az esetek felében felesleges az antibiotikum
Még néhány éve is, ha a gyerek köhögött, lázas volt, folyt az orra, sok orvos szélesspektrumú antibiotikumot írt fel. Bár már akkor is köztudott volt, hogy az antibiotikumok a baktériumok ellen hatásosak, ám mivel a felső légúti betegségek esetén nehéz egyértelműen meghatározni, hogy a fertőzést vírusok okozzák-e, vagy bakteriális eredetű-e, a legtöbb orvos úgy vélekedett, hogy a felírt antibiotikum lehet, hogy nem használ, de ártani sem árt.Ma azonban már sokkal több információnk van az antibiotikumok káros mellékhatásairól, ezért egyre több szakmai kampány próbálja az orvosokat az irányba terelni, hogy tényleg csak a legszükségesebb esetekben forduljanak az antibiotikumokhoz. Egy friss amerikai becslés szerint azonban az antibiotikum-felírások több mint fele még ma is teljesen felesleges és haszontalan.
Mikor van szükség antibiotikumra?
Az ajánlások szerint felesleges antibiotikumot felírni influenza, megfázás, köhögés, torokfájás, orrfolyás (még akkor is, ha a váladék sűrű, sárgás-zöldes) esetén, ezeket a kórképeket szinte kizárólag vírusok okozzák, ráadásul a tünetek néhány napon belül többnyire maguktól is enyhülnek.Más a helyzet, ha valakinek homlok- vagy arcüreggyulladása is van, és a legtöbb tüdőgyulladást is baktériumok okozzák, ilyenkor segíthetnek az antibiotikumok.
Torokgyulladás esetén az antibiotikum abban az egy esetben segít, ha a fertőzést Streptococcus baktériumok okozzák. (Ma már itthon is elérhető gyors teszt annak kimutatására, hogy a torokgyulladás virális vagy bakteriális eredetű.)
A gyerekeknél gyakori középfülgyulladást még ma is sok esetben kezelik antibiotikummal (ami jogos, mert baktériumok okozzák), ám egyes vizsgálatok szerint a betegek 80 százaléka 7-14 napon belül gyógyszer nélkül is meggyógyul, így azokban az esetekben, ha a gyermeknek nincs fájdalma, láza, nem tűnik betegnek, sok orvos már inkább tartózkodik az antibiotikum felírástól.
Fontos tudni, hogy bakteriális eredetű tüdőgyulladás ellen létezik oltás gyerekeknek és felnőtteknek is. Ha pedig valaki antibiotikumkúrába kezd, ne hagyja félbe, ha a tünetei időközben jelentősen enyhülnek. A félbehagyott kezelés ugyanis növeli a baktériumok gyógyszerekkel szembeni ellenállóképességét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése