Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. március 13., szerda

Plexus Brachialis sérülés-sZÜLÉS UTÁNI KARUDEGBÉNULÁS


Plexus Brachialis sérülés





Plexus brachialisnak hívjuk a kar mozgásaiért felelős idegek kötegét, mely a kulcscsont közelében helyezkedik el, és ennek sérülése következtében az ideg nyomás alá kerülhet, megsérülhet így működése zavart szenved.
Kialakulása:
  • Perinatális sérülés
  • Normál fekvésű magzat spontán születésekor is kialakulhat a magzat vállkörfogata és az anyai medence harántátmérõje közötti téraránytalanság esetén.
  • Gyakoribb a fogós szülésnél, amikor a fogó közvetlenül nyomhatja meg a plexust.
  • Farfekvéses szülésnél a Veit-Smellie féle fogás alkalmazásakor az orvos ujjainak nyomása sértheti a karfonatot.
  • Váll, illetve kar kifejtéskor vongálódhat a plexus, vérömleny keletkezhet és eltörhet a kulcscsont – nyomja a plexust -átmeneti funkciózavar jön létre ( 10% maradandó sérülés)
  • zárt, általában egyoldali sérülés
Születéstől kezdve folyik az információszállítás a központi idegrendszer felé a váll, a kar és a kéz működésétől, így jön létre a váll, a kar és a kéz testsémája.
Ebből következik, hogy a karfonat, illetve az azt létrehozó ideggyökök sérülése nem csupán mozgásbeli korlátozottságot okoz, hanem következtében az ingerületek hiányában a felső végtag szerepe a testsémába korlátozódik.
A fizioterápiás kezelések minél korábbi megkezdése nagyon jelentős a későbbiek szempontjából! A kezeléseken a mozgásfejlődés szakaszainak megfelelően meg kell próbálni a mozgást kiváltani, a megfelelő reakciókat provokálni. A bénult végtag kimozgatását passzív (átmozgató, masszírozó) és/vagy aktív (a gyermek mozog) technikákkal egyaránt meg kell oldani. Ahogy a baba növekszik és figyelme, értelme fejlődik fontos egyre több ingert adni neki eszközökkel, játékokkal, mert a  motivációja  a mozgásra, helyzetváltoztatásra és helyváltoztatásra a fejlődés és gyógyulás szempontjából döntő jelentőséggel bír.
Amikor a gyermek már idősebb korú, a károsodás mértéke szabja meg a lehetőségeket, a jövőbeli mozgásterápiát. A felülés, felállás, vagyis a felegyenesedés a legfontosabb ahhoz, hogy a gyermek önállósága minél nagyobb lehessen majd. Éppen ezért ajánlott a gyógytorna több formáját beilleszteni a kezelésbe, és a célirányos, specifikus, szelektív izomerősítés mellett nagy hangsúlyt fektetni az egyensúly fejlesztésére, a járás, állás elemeinek megtanítására. Komplex terápiák alkalmazásával, hatékonyabb lesz a kezelésünk, ezért a gyógytornán kívül fiziko-, fény- és masszázsterápiát is célszerű alkalmazni

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése