IGEN TISZTELT KÉTLÁBUAK

IGEN TISZTELT KÉTLÁBUAK.-

Amikor kézhez kaptam az –ORVOSI ARANYDIPLOMÁMAT-elérzékenyültemk,mert most is érzem,mindennap hogy a szakmámban az –orvosi szemlélet-hivatásszeretet-gondolkodásmód-a beteg ember sorsáért érzett felelősséget-ettől az iskolától kaptam.Mindig és mindenütt nagyon büszke voltam arra hogy ennek az intézménynek voltam a tanitványa.

Ahogy telt az idő mind tudatosabbá vállt bennem hogy nem annyira az előmeneteli jegyek,a tudatos minden részbe behatoló tudás a legfontosabb-hanem az-orvosi szemlélet-amit nem lehet hozzáférhető elemekből összerakni.

Ez sokszor egy elejtet szó,egy elismerő tekintet, egy nagy embernek az arcán,ami azt közvetiti feléd hogy –helyesen gondolkoztál,jól

döntöttél-büszke vagyok Rád.Egész szakmai létem alatt az ÉDESANYÁMNAK és NEKIK akartam megfelelni-

Külön hálás vagyok a tanitómestereimnek hogy a legmélyebb fokon tudatositották bennünk hogy az –orvosi hivatás ,szent és sérthetetlen ,volt mindig a történelem folyamán-függetlenül a hatalmak akár becstelen acsarkodásaitól-természetesen ha mindennemü értékrendnek megfeleltünk

Ezek voltak a mi világhirü profeszoraik-MÁTYÁS MÁTYÁS-MISKOLCZY DEZSŐ-OBÁL FERENCZ-HARANGHY LÁSZLÓ-SZENTPÉTERY ZSIGMOND-MAROS TIBOR-MÁLNÁSI GÉZA-

SZENTKIRÁLYI ISTVÁN-KÓTAY PÁL és mások.

Irigylésre méltó dolognak tekintettük ha csak a közelükbe kerülhettünk.

Soha nem voltak kivételezett vagy megvásárolt vizsgák,még csak távolról sem hallottunk róluk.A tudomány és hivatás szentjei voltak.Áldja meg az Isten az emléküket.

Voltak az egyetemen olyan emberek akik készek voltak bármely pillanatban segitőkezet nyujtani nekem nehéz magamra utaltságomban levették a vállamról az aktuális társadalmi és politikai terhek egy részét,és kenyerüket is megosztották velem.

.A székely szinház egyik igen hosszú ideig nagysikerü előadása volt – LEW TOLSZTOJ-Kispolgárok-cimü előadása-A főszerepet KOVÁCS GYÖRGY érdemes szinész alakitotta-Az egyik neves monológ szövege igy hangzott-emigy szólitotta meg a kispolgárokat-Igen tisztelt kétlábuak--

Én a hat év egyetemi tanulmányaim alatt ettől kezdve egy vidám kétlábunak éreztem magam még a nehézségeim ellenére is..Elmondom miért-

A kispolgári kategória abban az időben olyan félig kinézett -csodamadár- volt,nem kapott ösztöndijat,nem volt K.I.SZ.tag-nem szólalhatott meg lényegesebb kérdésekben-nem volt megbizható.-

Lévén hogy apám kisiparos,édesanyám pénzügyi tisztviselő volt én a –az igen tisztelt kétlábuak –kategóriájába lettem sorolva-ennek a besorolásnak az összes hátrányaival-Nem kaptam az otthonba helyet,menza jegyet,stb-sőt első éves koromban az egyik KISZ-es vezető/aki most adta ki

Jobboldali izü könyvét-Csányi Sándor a mindenkori magyar pénzbajnok-segitségével magyar honban,leirja hogy ők döntöttek arról hogy az általános karról ahová felvételiztem áthelyezzenek hivatalból a gyermekgyógyászati karra.Ezt most tudtam meg 78 éves koromban-apropó az oldaliságról.-Felháboritott ez az emberi kétéltüség,fel akartam hivni telefonon,de aztán meggondoltam magam-hisz Ö is ott imbolyog a 2x1 méteres gödör szélén,és ki tudja még szégyenében belehuppan,nekem meg lelkismeretfurdalásom lessz.

Három jó ember, később jó barát megszánt és magukhoz vettek

illegálisan az APOLLO-diákotthonba, negyediknek egy improvizált fekvőhelyre.Elkereszteltek-HARRY-nak-és rövidesen én lettem a mindenesük-Annak idején még lazább egyetemi élet volt.

Lelkiismeretesen elláttam a komisszionokat-illatos leveleket,virágcsokrokat,finom intim női ruhadarabokat vittem az éppen aktuális barátnőknek.Kenyeret a menzáról,friss francia irodalmi lapokat a sarki lapárustól,cigarettát igényhez mérten stb-De ami mégis belémvésődött ezen emberek jóságán kivül azok a –pour parle-k azoknak a szinvonala amiket hallottam,és amik merőben eltértek a úgymond –az akkori szódaporos vagy éppen marólugos toroköblitéstől-Köztük válltam felnőtté,férfivá.

Miután bekerültem a-MECÉNÁSOK-/vásárhelyi jómódú férfinép/ társaságába és azt is felfedezték jó hangom van végigénekeltem vásárhely összes valamire való vendéglőjét,de lebuját is.Akkor még a –cirmos- szerepe volt nekem leosztva, de később én is bele szoktam a gazdáim –huzásaiba-és a férfi népség jószokásához hiven,karmolni is kezdtem.

Én úgy érzem hogy szerettek és becsültek ők mindhárman mert kitartó,szorgalmas és kitűnő tanulmányi eredményeim voltak.Olykor egy vizsga előtti éjtszakát végigénekeltem nekik akkor amikor a kötelező-nagy müsor –volt.Egy ilyen éjtszaka után reggel elmentem vizsgázni.Délben amikor hazajöttem a vizsgáról mindhárman lesték az arcomat.Aztán P.J. megkérdezte-Na megbuktál HARRY-és én feleltem, dehogy is buktam 1o-est kaptam-Hosszan néztek rám és következetkező volt a reagálás –Hogy szoritott idesapád annyi szart a csontos dobozodba--Igy az ügy le volt zárva-

Nehéz évek voltak a szüleimnnek, a családomnak de ugyanúgy nekem is,de becsületes munkát végeztem-nem buktam soha,nem volt elmaradt vizsgám és a jegyeim 9o % kitünő osztályzatu volt.

Volt egynéhány más természetü elégtételem is-

-Lévén hogy se K.I SZ. tag,se párttag nem voltam a hat év alatt a sors megkimélt az akkori társadalom groteszk,kicsinálós,emberi sorsokat elementáris rosszindulattal kezelő bármilyen ténykedéstől.Szabad voltam mint a madár-a társaim elkönyveltek bohémnak,belenyugodtak hogy ilyen is kell.Nem ártottam,nem szóltam meg senkit,minden társamat tiszteltem és hangsúlyozom hogy ezeket mind visszajelzésként megkaptam.Pedig az 5o-es években ez elég ritka volt.

A én másik szentélyem A SZÉKELY-SZINHÁZ .szinpada és a szinimüvészeti AKADÉMIA kisterme volt ahol arra tartottak érdemesnek hogy a az erdélyi szinjátszás nagyjaival eggyüt szavalhattam az ADY-JÓZSEF ATTILLA,TÓTH ÁRPÁD,ÁPRILY LAJOS verseket a nagynevü szavalóesteken a SZÉKELY_SZINHÁZBAN- és csak én egyedül az Orvostudományi Egyetemről.Még ma is kisért ez az elszalasztott lehetőség emléke.

#1 Dr.BauerBela

---