ÉTELALLERGIA GYERMEKKORBAN
Az élelmiszer-allergia leggyakrabban csecsemő- és kisgyerekkorban fordul elő. Kialakulásában az örökletes tényezőknek éppúgy szerepük lehet, mint bizonyos szervi rendellenességeknek.
A szervezet immunológiai éretlensége, az emésztőfunkció gyengesége, a bélfal fokozott áteresztőképessége, a bélflóra egyensúlyának megbomlása, az anyatejes táplálás idő előtti elhagyása, az idegen fehérjék (tej, tojás, lisztfélék), valamint a felnőttek ételeinek (ipari műételek) túl korai bevezetése mind-mind betegségokozók lehetnek. Hajlamosító tényező még az emésztőrendszer fertőzéses vagy a helytelen táplálásból eredő gyulladásos megbetegedése.
Fehérje allergének
A csecsemők leggyakrabban a fehérjékre (állati tejek, lisztfélék), míg a nagyobb gyerekek a húsokra, a készételekre, illetve a citrusfélékre reagálnak érzékenyen. Az élelmiszer-allergia kifejlődése szerint két csoportra osztható. A klasszikus élelmiszer-allergia, általában súlyos formában jelentkezik, és a leggyakrabban gyermekkorban fordul elő. Kiváltásáért azok a fehérjeallergének tehetők felelőssé, melyek ellenállnak a hőnek, savnak és fehérjebontó enzimeknek. Az étellel, az emésztőrendszeren keresztül jutnak be a szervezetbe, és többnyire súlyos bőr, gyomor-, bélrendszeri, illetve légzőszervi tüneteket okoznak. Nyers, főtt, valamint gyári ételek egyaránt kiválthatják. Ugyan az élelmiszer-ipari eljárások módosítják a fehérjék szerkezetét, nem csökkentik azok allergén jellegét.
Keresztreakció
A második típusú élelmiszer-allergia enyhébb lefolyású, nagyobb gyereknél, sok esetben pedig csak felnőttkorban jelentkezik, és pollenérzékenység előzi meg. Kialakulásáért a légúti és élelmiszer-allergének között létrejövő keresztreakció tehető felelőssé.
A kiváltásukért felelős allergének hővel és emésztéssel szemben kevésbé ellenállók, ennek tulajdonítható enyhébb lefolyásuk, és tüneteik is inkább csak az emésztőrendszer felső szakaszára korlátozódnak. A pollenallergiások mintegy felénél tapasztalható, hogy a keresztreakció élelmiszerekkel szemben szintén kialakul.
Pollen, latex, toll
Leggyakoribbak a légúti és táplálékallergének között létrejövő keresztreakciók: a nyírfapollenre érzékenyek gyakran allergiás tüneteket produkálnak a zellerre, a sárgarépára, az almára, a kaporra, valamint a köményre. Akiknek allergiás tüneteik vannak a parlagfű pollenjére, érzékenyek a dinnyére, a paradicsomra, az uborkára és a banánra is.
A fűfélékre allergiások érzékenyek lehetnek a burgonyára és a gabonafélékre, a háziporatka-érzékenyek meg a tenger gyümölcseire (kagyló, rák). Keresztreakció alakulhat ki a tojás és a madártoll vagy szárnyashús, valamint a tej és a marhaszőr, a marhahús allergénjei között. Ismeretes még a latexérzékenység (gumi) társulása a déligyümölcsök (kivi, banán, avokadó, papaya) által kiváltott ételallergiával.
Kizárásos alapon
A táplálékallergia és az intolerancia kórismézése rendkívül időigényes feladat. A kórelőzmény pontos felvételén klinikai és laboratóriumi vizsgálatokon alapszik, amelyek segítenek leszűkíteni azt a listát, amely a szóba jövő allergéneket tartalmazza. A kivizsgálás legfontosabb lépése az úgynevezett eliminációs diéta. Ennek során az érintett kezdetben kizárólag allergiamentes ételeket fogyaszthat, majd ezt követően napról napra újabb és újabb ételcsoportokkal bővítik a diétáját.
Amikor a panaszok megjelennek, a gyanús ételt elhagyják. Az étel visszaadáskor (ezt nevezik terhelésnek) az állapot újra romlik.
Tünetek
A táplálékallergia számos szervrendszert érinthet. A tünetek kifejlődése, megjelenési ideje, időtartama, illetve súlyossága különböző, és kortól függően változik. Csecsemőkorban jellemző a hasfájás, a nyugtalan alvás, a hasmenés, esetleg véres széklet, bukás, hányás, ekcéma, súlyos esetben az egész szervezetre ható sokkos állapot.
Nagyobb gyermekeknél pedig a fáradékonyság, a légúti fertőzésekre való hajlam, a vérszegénység és a magatartásbeli rendellenességek. Bőrük száraz, viszkető, kipirosodó lesz, főleg a hajlatokban.
Megelőzés, kezelés
Várandósság idején a kismama kerülje az allergéneket, illetve az irritáló, izgató anyagokat. Bizonyított, hogy a méhen belüli életben való találkozás az allergénekkel (mérgek, dohányfüst, stresszhormonok), allergiára hajlamosító tényező.
Örökletesség esetén a kismama kizárólag mérsékelt mennyiségben fogyasszon allergizáló élelmiszereket. Ilyen például a hal, a tojás, a mogyoró, a sajt, a kivi stb.
Ne igyon vagy egyen naponta fél liter tejnél, illetve ennek megfelelő mennyiségű tejterméknél többet. Az allergiás anya és az allergiás csecsemő számára egyaránt fontos a minél hosszabb ideig tartó szoptatás, illetve anyatej hiánya esetén, annak hidrolizált tápszerrel való helyettesítése. Az anyatejben megjelennek a mama által elfogyasztott ételek apró alkotórészei. Ez azt jelenti, hogy a szoptatás ideje alatt az édesanya sem eheti a kicsinye számára tiltott ételeket.
Étrendváltoztatás
Alapvető teendő az allergizáló élelmiszer elhagyása az étrendből, és a kiváltott bőr-, bél- és légúti gyulladásos elváltozások tüneti kezelése. Ajánlatos a bélflóra rendezése, a vitaminban és ásványi anyagokban gazdag kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint az adalékanyagokkal dúsított ételek kerülése.
Mivel általános fehérjeallergia nincs, a fehérje- vagy allergiaszegény étrend alkalmazása nem célszerű. Kisgyerekek esetében különösen veszélyes, mert alultápláltsághoz vezethet. A gyanús ételt viszont legalább két hétig ki kell iktatni az étrendből, és ezt követően fokozatosan emelkedő adaggal lehet csak megpróbálni az esetleges újbóli bevezetést. Amennyiben ez nem bizonyul sikeresnek, akkor a kihagyás hat hónapra növelendő.
A gyümölcsök kerülése csak a tünetprovokáló fajtára terjedjen ki. Előfordulhat, hogy csupán pollenszezonban van szükség a diétára. A zöldségfélék allergénjei hőre érzékenyek, ezért megfőzve általában fogyaszthatók. A leveskockák, a fűszerkeverékek szárított formában tartalmazzák a zöldségféléket, allergizáló tulajdonságuk megmarad, így fogyasztásuk nem ajánlott.
Életforma
Az allergiás kicsi diétáját úgy kell összeállítani, hogy az ne vonjon el tápanyagokat a fejlődő szervezettől. Ameddig az allergiája, a diétája tart, arra kell törekedni, hogy az egészséges, természetes, de számára ártalmatlan ételekkel alaposan megismerkedjen, azokat megszeresse. Az allergiás ember életvitele speciális életformát jelent. Ha ennek elsajátítása egészen fiatalkorban elkezdődik, akkor észrevétlenül válik természetessé, és ha a szükség úgy hozza, a továbbiakban sem jelent kétségbeejtő problémát.
Rejtőzködve
A diéták betartásánál nehézséget jelentenek a rejtett allergének, amelyek a gyártás során kerülnek az ételbe, de kis mennyiségük okán nincsenek feltüntetve a csomagoláson. Gyakran használt adalékanyag többek közt a szója, a tej, a tojás, a mogyorófélék, valamint a glutén.
Immunterápia
A diéta mellett a súlyos élelmiszerallergia kezelését immunterápiával is segítik. Ez az úgynevezett hiposzenzibilizálás hosszadalmas (3-4 év) folyamat, és csak speciális szakintézetben végzik. Az immunterápia másik lehetőségét a probiotikus baktériumokat tartalmazó élelmiszerek, tejtermékek és táplálékkiegészítők fogyasztása jelenti.
A bélflóra egyensúlya fontos tényező az immunológiai védelem és a vitaminellátás szempontjából. A hasznos bélbaktériumok gátolják a gyulladásos reakciókat, és csökkentik a bélrendszerbe kerülő tápanyagok antigén hatását. Különösen fertőzések, illetve antibiotikumok szedését követően kedvező az alkalmazásuk.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése