A RENDEZETLEN OTTHON SZEREPE
A családi élet zavarainak előnytelen hatása a gyermek fejlődéséremár túlhangsúlyozottnak tünik.A legtöbb elhagyott gyermek sorsáért a házasságot nem kötött ún.leányanyát teszik felelőssé,pedig őt már legtöbbször már elhagyta a gyermek apja,tehát az elhagyásban mindkét szülő vétkes.
Ez természetesen nem menti a leányanya felelősségét,éppúgy,mint élethelyzetének átérezhető nehézsége,szégyene,vagy azon vágya sem,,hogy új életet kezdhessen.Az ilyen anyák jó része meg is tartaná gyermekét,ha kellő és jóindulatu felvilágositást kapna,mellőzve a moralizálást,ami csak fokozhatná bűntudatát.A jó psychológiai klima az anyát érettebb állásfoglalásra késztethetné,akár gyermekének felnevelését,akár mások általi örökbefogadásának előkészitését illetően.
A midenkori társadalom előnyösebb helyzetet biztosit,a házasságon kivül született gyermekeknek e téren-az állami gondozásba vétellel.-
A gyermekanyák gyakran csupán gyenge és felületes társas kapcsolatokat létesithetnek,egyedül érzik megukat,igy valójában egy szerethető lényre vágyva akarják a terhességet és a gyermeket.Többek szerint e fiatalok átlagos intellektusuk mellet nem kellően érzik az illendőség határait,impulzivek,kiszámithatatlan reactiókra hajlanak,jelentős részüknél csökkent csökkent érzelmi és affectiv fejlettségüek.
Házasságon kivül született gyermekek vizsgálatai kiemelik,hogy az apák közül alig tötődik némelyik természetes sarjával.215 eset közül csupán egynél találtakmegfelelő apa-gyermek érzelmi kapcsolatot.de az anyák fele sem törődik gyermekével,hanem elhagyja,,többnyire még a 6. életéve előtt.Később annak 8-1o éves korában egyes anyák újból közeledni próbálnak gyermekükhöz,de a 215 anya közül csupán 12 % nevelte fel szülöttét 15 életévig.A gyermekek mintegy harmada vagy egynegyede marad meg azonos családi kötelékben,mig a többségük három-négy izben és helyet változtat,mielőtt végleg otthonra talál.
Az ilyen gyermekek nemcsak az apa hiánya miatt élnek előnytelen családi körben,hanem az illegitim helyzet az anyára még külön terhet ró-az anya a bizonytalanság miatt többnyire szorongó,de az élet valós nehézségei vagy a környezet előitéletei is arra késztetik,hogy fokozott,szinte egyedül birtokló szeretettel forduljon gyermeke felé.
A gyermekben is érzelmi düh dúlhat,társai mint-fattyút-kirekeszhetik maguk közül,érzi helyzete hátrányosságát,igy anyja felé durva ellenségességgel fordulhat,mig ismeretlen apját eszményitve túlbecsülheti.
Az anyák jelentős része nem hadja el gyermekét,látogatja az otthonban is,meg-megajándékozza,igérgeti,hogy rövidesen magához veszi,végül mégis otthagyja az állam gondozásában,amikor már az örökbeadás idején túljutottak.Ezek az ún.késői elhagyások az anya és a gyermek sorsát egyaránt megnehezitik.
A felnőtt korban ezekben a gyermekekben nagy a szeretetigény, de partnerválasztásaikban nem sikeresek, kritikusak, túlkövetelőek, féltékenyek.
Soraikban elég gyakori a reaktiv deprsszió,nemi életük a túl gátlásosság vagy gátlástalanság felé hajlik.
Egész életükben a szeretethiány hegeit hordják magukon-az átlagosnál jóval több házasságon kivüli gyermek származik tőlük.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése