AZ EPILEPSZIA
A köztudatban rettegett, ijesztő betegségként él, ami időnként téves elképzeléseket is kialakít. Mint látni fogjuk, nagyon változatos formái vannak, mind a tünetekben, mind a kiváltó tényezőkben.Az epilepszia típusok felosztása is ezek alapján történik. Gyerekeknél elofordulásuk kb. 1%, felnőtt korban valamivel ritkább. Az epilepsziás roham az agyban nagyszámú idegsejtnek egyszerre történő kisüléséből adódik, a tünetek attól függnek, hogy az agy melyik részéről indul ki.
Így megkülönböztetünk generalizált nagyrohamokat, amik az egész agyat érintik, és fokális, azaz az agynak csak egy bizonyos részére kiterjedő, nagyon változatos tüneteket produkáló rohamokat. Ezen kívül a felosztásnál fontos szempont, hogy a háttérben áll-e valamilyen kimutatható agyi károsodás ( tüneti epilepszia ), vagy agyi károsodás nélküli, genetikai hátterü, ismeretlen eredetü ( ún. idiopátiás ) betegség.
A klasszikus generalizált epilepsziás görcsroham leggyakoribb formája a néhány percig tartó, eszméletvesztéssel, rángatózással, izomfeszítéssel, szájhabzással, légzészavarral, széklet- és vizeletürítéssel járó úgynevezett grand mal-
A nagy roham.
Ha ez egy lezajlott agyi betegség maradványa, vagy valamilyen progresszív idegrendszeri betegség velejárója, gyakran gyógyszerrel nehezen befolyásolható és fokozatos agyi leépüléssel jár.
A másik, kevésbé látványos és ijeszto típusa az úgynevezett absence (ejtsd: abszansz) epilepszia ( absentia epileptica ), ami a gyermekeknél pillanatnyi elbambulással jár, cselekvését félbeszakítja, semmilyen ingerre nem reagál, a környezettel a kontaktusa megszakad, tekintete üressé válik, majd a roham hirtelen megszunik, és ott folytatja, ahol abbahagyta. Ez naponta akár százszor is elofordulhat. Gyógyszerre jól reagál és serdülokorra többnyire gyógyul.
Az elozoleg említett fokális rohamok, (ahol az agynak csak egy kis része érintett) ennél is érdekesebb és változatosabb tünetekkel járnak, sokszor nem is gondolnak az epilepszia lehetoségére. Általában ezeknél eszméletvesztés nincs, elofordulhat a test egy bizonyos részének rángatózása (pl. száj, végtagok), beszédképtelenség, látászavar, látási hallucinációk, érzészavarok, szédülés, megváltozott tudat- és érzelmi állapot, szorongás, agresszív viselkedés, hallucináció, automatikus mozdulatok ismétlodése (pl. csámcsogás, gesztikuláció, vetkozés, menekülés).
Epilepsziás státuszról ( status epilepticus ) akkor beszélünk, ha a roham 30 percnél hosszabb ideig tart, tehát sem magától, sem orvosi beavatkozásra nem szunik. Ez potenciálisan életveszélyes állapotnak tekintheto. Bármelyik rohamtípus képes státuszba átmenni.
Az epilepszia diagnózisa és besorolása a jellegzetes tünetek megfigyelése mellett EEG ( elektro-enkefalográfia ) segítségével lehetséges.
Kezelése legtöbbször gyógyszeres, sokféle epilepszia elleni gyógyszer áll rendelkezésre.
Bizonyos esetekben erre jól reagál, 3 éves rohammentes idoszak után a gyógyszerszedés fokozatosan elhagyható, ilyenkor fél éven belül 20% a kiújulás esélye.
Vannak olyan epilepsziaformák, ahol a gyógyszerszedés életreszólóan szükséges és sajnos az agyi károsodással szövodött esetek nagy részében a gyógyszerszedés ellenére is gyakoriak a rohamok.
A gyógyszereknek idonként súlyos mellékhatásával számolni kell: allergia, szédülés, meglassulás, máj- és csontvelo károsodás, immunhiány, hajhullás vagy fokozott szorösödés, stb.
Nagyon fontos tudni, hogy epilepsziás rosszullét bármelyik egészséges embernél kiváltható, az ilyen rohamokat alkalmi rohamoknak hívjuk. A népesség 10%-ában fokozott a genetikai hajlam epilepsziás rohamra, 5%-nál élete során alkalmi rohamként jelentkezik is.
Bár az alkalmi roham kinézetében hasonló az epilepsziához, valójában nem az, általában egyszer fordul elo az életben, és mindig valamilyen kiváltó oka van. Fontos elkülöníteni az epilepsziától, mert így elkerülheto a felesleges gyógyszeres kezelés és a társadalmi megbélyegzés is.
Alkalmi görcsrohamot okozhat a központi idegrendszer bármilyen hirtelen kialakuló megbetegedése ( pl. sérülés, vérzés, oxigénhiány, gyulladás, mérgezés) de a vérben lévo anyagok kóros megváltozása is (pl. alacsony vércukor, kalcium, magnézium, nátrium, stb.).Előfordulhat pl. egy alkoholosan átmulatott éjszaka után a kialvatlan, másnapos embernél is!
Gyermekkorban a leggyakoribb alkalmi görcsroham az úgynevezett LÁZGÖRCS, mely a kisgyermekek 3-4%-át érinti, a szülokben nagy riadalmat keltve. A legfontosabb teendő ilyenkor a szülok megnyugtatása arról, hogy ez nem epilepszia, ártalmatlan a gyermeknek, bár a lázgörcsön átesett gyermeknél kicsit nagyobb eséllyel alakul ki élete során valódi epilepszia.
A lázgörcs az arra hajlamos gyerekeknél 6 hónapos és 5 éves kor között fordulhat elo, jellemzoen aktuálisan zajló vírusfertozés melletti lázas állapotban. Néhány perces eszméletvesztéssel, rángatózással vagy tónustalansággal, légzészavarral, szürküléssel jár, ami magától megszunik, ezt követoen a gyerek általában elalszik .Többnyire egyszer fordul elo, a gyerek idovel „kinövi”, de ismétlodhet is a lázas betegségek kapcsán, ezért az ilyen gyerekeknél nagyon fontos a gondos lázcsillapítás. Ha többször ismétlodik (komplikált lázgörcs), orvosi kivizsgálása javasolt.
Mint sok más betegségnél, az epilepszia bizonyos válfajainál sem találnak kézzelfogható okot a tünetek kialakulására
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése