A PREPUBERTÁSKORI ELHIZÁS

#1 Dr.BauerBela

---

A dicséret is árthat a gyereknek

3 mondat, amit ne ejts ki a szádon

A rossz dicséret elveszi a motivációt, rombolja az önértékelést vagy egyszerűen csak hatástalan.

Bizonyára te is tisztában vagy a pozitív megerősítések erejével, és gyakorta megdicséred csemetédet - ami az egyik legjobb dolog, amit tehetsz. Hiszen a gyermek a legkevésbé sem lesz elbizakodott vagy elkényeztetett csak attól, hogy jóságát néhány kedves szóval jutalmazod.

Sokkal inkább olyan viselkedés felé terelheted őt, amilyet látni szeretnél tőle: azt ismered el, azt bátorítod. Közvetetten pedig eltereled attól a fajta viselkedéstől, ami kevésbé kívánatos.
- Bizonyos fajta dicséretek azonban nem feltétlenül célravezetőek, sőt, vakvágányra vihetik a gyerek önértékelését - tudd meg, melyek ezek.

- Hogy te milyen jó vagy!

Természetesen nem baj, ha időről időre önmagáért is megdicséred gyermekedet, hiszen éppen ezáltal tapasztalja meg azt a fajta feltétel nélküli szeretetet, ami alappillére az egészséges személyiségfejlődésnek.
Ám a rendszeres ok nélküli dicséret többet árthat, mint amennyit használ, mivel a gyermek úgy érzi, bármit tesz - vagy éppen nem tesz -, így is, úgy is jó. Ez a fajta hozzáállás pedig már óvodában vagy az iskolában megbosszulja magát, a későbbiekről nem is beszélve.
-Ha tehát megdicséred csemetédet, fogalmazd meg azt is, hogy mivel érdemelte ki az elismerésedet. Például: "Milyen ügyesen rendet tettél a szobádban!" vagy "Milyen szépen vigyázol a kistestvéredre!"

 

 

- Mennyivel okosabb-ügyesebb-szebb vagy, mint a másik gyerek!

Nagyszerű, ha gyermeked valamely vagy akár több tulajdonsága révén kiemelkedik az átlagból, ám önmagában ezért nem szerencsés megdicsérni.
- Semmiféle közösségben nem könnyíti meg számára a beilleszkedést, ha fölötte érzi magát társainak, ráadásul hosszabb távon az énképe is torzulhat. Fontos persze, hogy tudatosítsd benne az értékeit, ám ezzel párhuzamos fordíts figyelmet az empátia fejlesztésére is, ami alapvető feltétele a másokkal való együttélésnek.
-Magyarázd el neki, hogy mindannyiunknak akadnak erős és gyenge pontjai egyaránt, és nincs a világon olyan ember, akitől ne lehetne valamit tanulni.

- Szépen megtanultad a verset, máskor miért nem vagy képes erre?

Ez a fajta úgymond dicséret valójában bírálat, egyszersmind elvárás, amit természetesen a gyermek is pontosan tud.
- Így a fenti mondat a legkevésbé sem tölti el sikerélménnyel, sokkal inkább azt az érzést mélyíti el benne, hogy ő nem elég jó.
- Ha szeretnéd, hogy gyermeked valóban jobbá váljon valamiben, az elismerés valóban elismerés legyen - se nem több, se nem kevesebb.
-A kevéssé dicsőséges múltbeli megnyilvánulásait - miután akkor és ott megbeszéltétek őket - lehetőleg se direkt, se indirekt módon ne idézd fel a továbbiakban.
- Ez ugyanis csak arra jó, hogy feleslegesen elmélyítse a bűntudatot a gyerekben, ami az önértékelését is károsan befolyásolja.
- Ha pedig ő sem hisz saját magában, hogyan boldogulhatna felnőttként az élet különböző területein?

Plusz három tipp, hogy a jó dicséret még jobb legyen

Dr. Elisa Medhus ötgyermekes texasi családanya, számos mentálhigiénés könyv szerzője szerint a dicséret milyenségén is múlik, hogy egy gyermek megmarad-e annak a szabad lelkű, önállóan gondolkodó, belülről vezérelt lénynek, akinek született, vagy bedarálja a mindenkori környezete, leginkább a fogyasztói társadalom.
- A jó szülő című könyvében az alábbiakat tanácsolja:
A dicséret váltson ki önvizsgálatot és öndicséretet a kicsiben, valahogy így: "Most biztos büszke vagy magadra!"
-Ez a fajta megfogalmazás önértékelésre készteti a gyereket, hiszen elgondolkodik a tettén - következésképpen felismeri lehetőségeit és képességeit, ami viszont abban segít, hogy meghatározza az identitását.

Dicsérd úgy a gyereket, hogy azt mások is hallják.
-Tégy úgy, mintha nem tudnád, hogy figyel, és mondd például azt: "Hogy ez a gyermek milyen udvarias #1 Dr.BauerBela

---

A KOMISZLÉPCSŐ

A KOMISZLÉPCSŐ

Ha nem bír magával

Ha a gyerekre rájön a bolondóra, akkor igen nehéz megfékezni, de nem lehetetlen, a szuperdada segít.

A rosszcsont kis lurkókat megzabolázni nem egyszerű dolog, sokukra nem hat semmiféle szankció, sem fegyelmezés. Azonban Jo Frostnak, mindenki kedvenc dadusának erre is van egy jó módszere, mely a komiszlépcső elnevezést viseli.

A nagyon egyszerű, mégis hatékony technika a legnehezebb esetnek tűnő gyerkőcöt is megzabolázza. Vesd be te is ezt a számos szülő által tesztelt és garantáltan sikert hozó módszert.

A titok nyitja

A módszer alapelve az, hogy néhány percre kivond a gyereket a forgalomból, hogy lehiggadhasson, felfogja, mint csinált, és belássa, hogy ezt nem kellett volna.
- Meg kell tanulnia, hogy az elfogadhatatlan viselkedések egyike-másika bizony ilyen következménnyel jár.
-Ezzel egyrészt nagyon egyértelműen közlöd, hogy átlépett egy határt, megszegett egy szabályt, amit nem lehet, másrészt megszünteted a helyzet feszültségét.
Ez a technika pillanatok alatt leállítja a rossz viselkedést.
-Gondolj azonban arra, hogy neked és a párodnak is következetesnek kell lennetek.
-Egyetlen lépést se hagyj ki: a figyelmeztetés és a magyarázat nagyon fontos eleme a módszernek.
A komiszlépcsőnek nem kell feltétlenül lépcsőnek lennie. Lehet ez a hely egy szobasarok, egy másik szoba, az előszoba vagy a fürdő. A lényeg, hogy ne legyen ott olyasmi, ami elvonja a figyelmét, vagy jól elszórakoztatja, például tévé vagy játékok.

Figyelmeztetés és ultimátum

Menj oda a gyermekedhez, és guggolj le hozzá, hogy egyenesen a szemébe nézhess.
-Amikor szóban figyelmezteted, a tekintély hangszínét használd.
-A figyelmeztetés kulcsfontosságú része a módszernek, mert lehetőséget ad a gyereknek arra, hogy ő maga változtasson a viselkedésén. Ha elmulasztod, nem adsz neki útmutatást.
-Sajnos gyakori, hogy csemetéd öt perccel később megismétli ugyanazt. Ezúttal ugyanazon a mély, határozott hangon és a megfelelő testbeszéddel küldj neki ultimátumot.

A komiszlépcső

Amint megismétli a rosszaságot, vidd a gyereket egyenesen a lépcsőre vagy egy sarokba.
-Ültesd le, és mondd meg neki, hogy maradjon ott.
- Hogy meddig, az korától függ.
-A két és fél évesnek pár perc is elég, ötéves és ennél idősebb gyerek öt percig is töprenghet.
-Mielőtt azonban otthagyod a sarokban vagy a lépcsőn, magyarázd el neki, hogy miért kell ott lennie.
-Ha néhány másodperc múlva meglóg a kijelölt helyről, küldd vissza, és ismételd meg a dorgálást.
-De ne hagyd ott öt percnél tovább. Öt perc múlva szólj neki, hogy szeretnéd, ha most bocsánatot kérne.
-Viszont, ha öt percnél hamarabb megy oda hozzád, és őszintén elnézést kér, akkor ne küldd vissza. Azt is meg kell mondania, miért kér elnézést.

A bocs és a ne haragudj is jó lépés a helyes irány felé, de sokkal jobb, ha teljes mondatokban fejezi ki magát.
-Honnan tudhatod, hogy komolyan gondolja-e a bocsánatot? A hanghordozásból, illetve abból, ahogyan mondja, kiderítheted, hogy őszinte-e, vagy sem.

A dicséret az utolsó lépcsőfok

Ha ténylegesen elnézést kért, azonnal dicsérd meg érte.
-Ez fontos. Ki kell fejezned, hogy megbocsátottad azt a bizonyos rosszaságot. Térj vissza a normál hanghordozásodhoz. A magasabb hanglejtésből azonnal észlelni fogja a különbséget.

#1 Dr.BauerBela

---

KÉTNEMÜSÉG-HERMAFRODITIZMUS-A BEMUTATOTT KÉPEN MINDKÉT NEM ALAKTANI ELEMEI LÁTHATÓK./HIMVESSSZŐ-NAGYAJKAK/ #1 Dr.BauerBela

---

HÁROM HELYZET AMIKOR NE ADJ PÉNZT A GYERMEKNEK !!

3 helyzet, amikor ne adj pénzt a gyereknek

Csak ártasz vele

Pillanatok alatt a fejedre nő, de a legnagyobb baj, hogy felnőttként nehezen fog boldogulni.

- Szerinted rendben van, hogy egy hétéves gyereket pénzzel jutalmazunk, ha jól viseli magát? - kérdezi egy édesapa a Szuperdadaként is emlegetett Jo Frosttól.

Én semmi kivetnivaló nem találok abban, ha a teljesítmény a gyerekeknél is fizetséggel jár, de a feleségem ezzel nem ért egyet - panaszolja

-.

Jutalom, vesztegetés vagy lekenyerezés?

Jo Frost szerint a szülőnek nagyon is meg kell gondolnia, mikor és miért ad pénzt a gyereknek.
-A kérdés kulcsszava a jutalom, írja Szuperdada című könyvében.
- Mikor jutalom, és mikor vesztegetés vagy lekenyerezés?
- Ha azt mondod a gyereknek, hogy fizetsz neki, ha ezt vagy azt megteszi, előbb-utóbb egy kis brókerrel kell számolnod, aki a járandóságáért alkudozik, amennyiben jól viseli magát.
- És mielőtt letelne a hét, már nyakadon az infláció!
Mik hát a megfelelő jutalmak?
-Azok, amelyek eredményesek.
- A legfontosabb a figyelem és a dicséret.
 A nagyobb gyerekeknél a pénzzel való jutalmazás is ösztönző lehet, mert nekik már vannak céljaik. Például szeretnének valamit megszerezni, amire a zsebpénzükből már futja.
Semmi kivetnivaló nincs abban, ha egy hétéves kölyök zsebpénzt kap, hogy felfogja a pénz értékét, és megtanulja, hogy a dolgoknak ára van. Összeülhettek, és készíthettek egy listát azokról a játékokról, amiket szeretne megszerezni, és kiszámíthatjátok, hogy ezekből mit és mikor tudna megvenni, ha gyűjtené a zsebpénzét.

Ügyelj rá, hogy ne írjatok össze túl drága dolgokat - egy hétéves még nem tud olyan hosszú távra gondolkodni, hogy hónapokig kelljen gyűjtögetnie. Az sem nagy gond, hogy bizonyos cselekedeteiért kap egy-egy kisebb összegeket, mintegy jutalomként.

Amiért ne adj pénzt

Nem érdemes viszont pénzt adni neki azokért a dolgokért, amelyek egyébként is elvárhatók tőle.

Pénz a jó tanulmányi eredményért

Ahogy mindenkinek, a kicsinek is vannak bizonyos kötelezettségei, még ha más jellegűek és léptékűek is, mind a felnőtteké - ilyen például a tanulás.
- Pozitív megerősítésekre természetesen szüksége van a gyereknek, hiszen ezek egyfajta hajtóerőt jelentenek számára, sőt, az sem okoz gondot, ha egy-egy kiugróan jó eredményét némi pluszpénzzel ismered el.
- Ügyelj azonban a mértékre, az efféle motiválás ugyanis könnyen a visszájára fordulhat: a rendszeres és relatíve magas pénzjutalom elveszi a teljesítmény feletti öröm ízét, a kis bankárfióka pedig jóformán a könyvet is csak akkor lesz hajlandó kinyitni, ha kap érte valamit.

Alapvető feladatok a családban

Egy család mindennapjainak gördülékenységéhez nemcsak a szülőknek kell hozzájárulniuk, hanem mindenki másnak is, aki a családhoz tartozik, a gőgicsélő kisbabákat kivéve.
- Már a néhány éves poronty is képes megtenni bizonyos dolgokat, amelyek azt segítik elő, hogy valamennyi családtag jól érezze magát - például ahelyett, hogy a játékaiból forgalmi akadályt képezne a lakás kellős közepén, vissza kell tennie őket a polcra.
- Idővel aztán, ahogy okosodik és ügyesedik, fokozatosan bővülhet az úgymond feladatköre.
Mindezért pedig, a már említett pozitív megerősítéseket leszámítva, nem jár jutalom, hiszen nagykorában se fogják díjazni azért, hogy rendben tartja a környezetét - minél inkább természetesnek veszi ezt a gyerkőc, annál kevesebb problémát jelent majd számára a későbbiekben.

Jó magaviselet

Minden közösségben, így a családban, a játszótéren, az óvodában vagy az iskolában vannak bizonyos íratlan szabályok, melyeket - korának megfelelően - a gyerkőcnek is tiszteletben kell tartania, hiszen ezek teszik lehetővé az adott csoportba való beilleszkedést, illetve a csoport más tagjaival való együttműködést.
A fenti folyamatot a pénzzel való jutalmazás legfeljebb látszólag segíti elő, hosszabb távon pedig egyenesen destruktívan hathat a szociális és társas kapcsolatok terén. A késztetésnek ugyanis, hogy a kicsi a közösség részévé váljon, belülről kell fakadnia, a járható utat pedig nem a célpremizálás, hanem az empátia folyamatos fejlesztése #1 Dr.BauerBela

---

NÉGY JÓ HISZEMÜ SZÜLŐI TÉVEDÉS

4 jó hiszemű szülői tévedés, amivel végleg elronthatod a gyereket

Az irányítás kicsúszhat a szülő kezéből, az elkanászodott csemetéből pedig boldogtalan felnőtt lehet.

Szülőnek lenni sosem volt egyszerű, ám kiváltképp igaz ez manapság, amikor a legtöbbünknek párhuzamosan több fronton kell helytállnia. A körülmények tükrében nem is túl meglepő, ha a gyerek fölötti kontroll időről időre kicsúszik az édesanya vagy édesapa kezéből.

Aggodalomra akkor van ok, ha ez helyzet állandósul –
- a túlzott önállóságra szoktatott vagy éppen elkanászodott gyerkőcből ugyanis jellemzően nem válik elégedett, kiegyensúlyozott felnőtt.
-Hogy ez a te csemetéddel ne történhessen meg, ismerd meg a négy tipikus gyerekrongáló hibát, és igyekezz elkerülni őket.

Olyan szépen eljátszik egyedül!

A szülő, látva, hogy csemetéje belefeledkezik a játékba, úgy véli: itt az idő, hogy hogy a dolgához lásson.
-Ám a kicsi éppen a közös tevékenység során tanulhatja meg azt, hogy a tárgyait adott esetben meg kell osztania mással, illetve ki kell várnia, amíg sorra kerül.
- Ha ez nem történik meg, jó eséllyel problémái támadnak majd akkor, ha közösségbe kerül, illetve kistestvére születik - sőt, akár a későbbi élete során is.
-Áthidaló megoldásként alkalmazd a bevonás módszerét. Ha például a gyerek melletted áll egy széken, miközben zöldséget tisztítasz, és ő lemossa a répákat, az nem a kiskorú galád kizsákmányolása, mert neki eszébe sem jut, hogy úgymond dolgozik - te pedig figyelsz is rá, és közben a főzéssel is haladsz.

A játékok halmozása

A gyerekek szeretik a játékokat, és a szülők szeretnek játékot venni nekik - önmagában nincs is ezzel semmi baj.
-Sokan viszont azért halmozzák el gyermeküket játékokkal, mert bűtudatot éreznek amiatt, hogy nincs elég idejük együtt lenni vele. -Mások rendre megvesztegik, illetve apró jóságokért megjutalmazzák a lurkót egy-egy újabb darabbal. Mindennek semmi köze a játékos tanuláshoz - csupán a szülő érzéseihez van köze.

A folyamatos játékdömpinggel olyan helyzetet teremtesz, amelyben a gyerek egykettőre rájön, hogy - mint bármi más - a játék is alkudozás, könyörgés és zsarolás tárgya lehet - egyszóval kiválóan alkalmas a manipulációra.
- Holott jobb lenne, ha ez a fajta eszköz nem kerülne be a kicsi repertoárjába, hiszen a legkevésbé sem segíti elő az egészséges személyiségfejlődést.

Együttélés a rendetlenséggel

A csemeték nem éppen rendszeretetükről híresek, ami persze teljesen érthető is.
-A gondot inkább az jelenti, hogy a szülő - belefáradva a kilátástalannak tűnő küzdelembe - úgy véli, könnyebb egy ideig együtt élni a rendetlenséggel, mint folyamatosan harcolni ellen. A valóság ezzel szemben az, hogy az ideiglenesnek tekintett zűrzavar évekig is eltarthat.
A patikatisztaság valóban kivitelezhetetlen olyan otthonban, ahol kisgyerek él, ám egy alaprendnek bizony lennie kell, mert porontyod a káosz közepén semmit nem tud megtanulni, ráadásul a további életét is megnehezíti, ha nem alakul ki benne a rendezettségre és az átláthatóságra való igény.
Nem várhatod el az apróságtól, hogy rendet tartson, illetve feltakarítson maga után. Viszont magaddal tudod vinni, miközben te rendet raksz és takarítasz - ez is kiváló alkalom a bevonás módszerének alkalmazására.
A sűrű dicséret pedig szinte csodát tesz.
-Időt és energiát spórolhatsz magadnak azzal is, ha nem engeded meg, hogy az összes játék elöl legyen. Váltogasd őket - egy részüket mindig rakd el szem elől.

Ismerd meg a kicsik világát
Ide kattintva minden fontos információt megtalálsz a gyerekekről, sok-sok képpel illusztrálva.

Ovis bajok

Sok gyereknek a közösségbe kerüléssel gyűlik meg a baja - ilyenkor az amúgy békés és kiegyensúlyozott csöppség szinte egyik napról a másikra kezelhetetlenné válhat.

A leggyakoribb magatartászavarok óvodáskorban

Az addig nyugodt gyermek közösségbe kerülve hirtelen nehezen kezelhetővé válhat.

Addig is elvan, amíg tévézik

A több fronton helytálló szülő gyakran hagyja tévézni a kicsit, mondván, hogy addig is többé-kevésbé zavartalanul teheti a dolgát, ám ez a fajta kényszermegoldás hosszú távon negatív hatással van a gyerkőcre. Azok a kicsik, akik naphosszat a tévén lógnak, nem játszanak és beszélgetnek egymással. -A feldolgozhatatlan ingersokaság pedig feszültté teszi őket, rövidíti figyelmük tartósságát, szűkíti figyelmük terjedelmét, és olyan gondolatokat ültet el a fejükben, amelyek egyáltalán nem kívánatosak.

A fentiek fényében könnyen belátható, hogy a rendszeres tévénézés bizony nem a legjobb alapot jelenti sem a kiegyensúlyozott szociális kapcsolatok kialakításához, sem egy sikeres életpályához.
Fontos tehát, hogy - bármennyi is a dolgod - megszervezd a gyerek tévézését.
- Minden körülmények között neked kell eldöntened, hogy mit és mennyit nézhet, bár a nagyobb csemetét be is vonhatod a műsorválasztásba. Azt azonban soha ne engedd neki, hogy lefekvés előtt harsány vagy számára egyenesen riasztó műsorokat nézzen - és itt nem feltétlenül az amerikai akcióthrillerekre gondolunk, hiszen akadnak ilyen hatással bíró rajzfilmek is.
Az általuk előidézett felfokozott állapot, túl azon, hogy a gyerek szellemi-lelki fejlődését hátráltatja, a legkevésbé sem biztosít jó táptalajt a nevelésnek - legyen az bármilyen gondos is.

#1 Dr.BauerBela

---

A SZENT VINCE IRGALMAS REND TANITVÁNYAINAK TALÁLKOZÓJA 1928-BAN

ÉDESANYÁM AZ ELSŐ SORBAN ÜL ÖLÉBEN  ELSŐSZÜLÖTT GYERMEKÉVEL A NŐVÉREMMEL.

#1 Dr.BauerBela

---

RÖVID UJJAK-BRADIDACTILIA

ÁLTALÁBAN EGYES GENETIKAI BÁNTALMAKNAK A RÉSZTÜNETE.ÉSZLELÉSEKOR FORDULJUNK ORVOSHOZ #1 Dr.BauerBela

---

NYOLC NEVELÉSI HIBA,AMIT NE KÖVESS EL!!

8 nevelési hiba, amit ne kövess el!

Van jó néhány olyan mondat és viselkedési minta, amit a szülőnek nem szabadna megengednie magának a gyermeknevelésben, mert hosszú távon több kárt hoz, mint hasznot.

 Íme a leggyakoribb nevelési hibák, amiről talán nem is gondolnád, hogy "helytelen".

Eltávolodás

Bármennyire is nem akarjuk, a mai válságos, munkahelyféltő helyzet egyik kellemetlen velejárója, hogy a szülőnek önhibáján és akaratán kívül lényegesen kevesebb ideje van a gyermekére, így "eltávolodnak egymástól".

Sokszor esik ugyanebbe a csapdába az olyan anyuka vagy apuka is, akinek a munkája mellett maradna elegendő ideje a gyermekére, de túlzottan hamar szeretné elvágni a köldökzsinórt, azaz szeretné önállóságra nevelni csemetéjét.

-Ha a gyermek még nem érett ehhez, mindkét esetben sérülhet, azaz mind gyermek, mind felnőtt korában nehezebben fog tudni szorosabb kapcsolatokat kialakítani, mert attól fél, hogy akit szeret, akihez kötődik, úgyis el fogja hagyni.

Védőfólia alatt

A szülő félti, óvja, pátyolgatja gyermekét - ez teljesen természetes.

 Azonban ezt a burokban tartást nem szabad túlzásba vinni, mert hosszú távon nem előnyös a gyermeknek.

-A kisgyermeket etetni kell, de a nagycsoportos óvodás már tud önállóan étkezni, öltözni, és amíg elsőben "normálisnak" számít, hogy visszük a gyerek táskáját, harmadikban már túlzott ez a segíteni akarás.

- Ha gyermeket nem szoktatjuk idejekorán önállóságra, kamasz, majd felnőtt korában is "pátyolgatásra" szorul.

 

Ellentétes álláspontok

A családok többségében van egy szigorúbb és egy engedékenyebb szülő, a gyermek pedig megtanulja, hogy bizonyos dolgok eléréséhez a gyengébb kezű anyukán vagy apukán át vezet az út.

-Ez még nem is lenne olyan nagy baj, de a fegyelmezésnél következetesnek kell lenni mindkét szülőnek, és bármennyire is más a nevelésről alkotott elképzelésük, meg kell húzni egy határvonalat, ami a laza és szoros gyeplő között húzódik, és ellentétes információk, szabályok keretein belül kell és szabad elvárni a gyermektől a helyes viselkedést.

- Ha az egyik szülő büntetést ad azért, amit a másik megenged a gyermeküknek, teljes lesz a káosz, nemcsak a gyermeknevelésben, hanem a komplett családi harmóniában.

Túl kevés dicséret

Ahogy a helytelen magatartást szóvá kell tenni, és ésszerű keretek mellett megbüntetni, úgy a jó cselekedetet és próbálkozást pedig meg kell dicsérni, jutalmazni.

-Ha a szülők a szabályok betartását eleve kézenfekvőnek veszik, és legalább verbálisan nem jutalmazzák, letörik a gyermek lelkesedését.

- Dicséretre még nekünk felnőtteknek is igen nagy szükségünk van, a gyermekeknél pedig ez az igény megtöbbszöröződik.

Bort iszunk, vizet prédikálunk

"Ne folyasd a vizet, fogmosás közben!", "Mindig kapcsold le a lámpát, ha kimész a szobádból!" - ugye ismerős az ilyen és ehhez hasonló sok betartandó szabály, melyet elvárunk a gyermekünktől.

- Ugyanakkor, hiába mondjuk, ha mi magunk nem így csináljuk, a várttal ellentétes viselkedést produkálunk.

Túlzott szigor

Szabályok természetesen kellenek, de az sem jó, ha a szülő állandóan gátat szab a gyermekének.

- Érthető, hogy meg akarjuk óvni az eséstől, balesetektől, de ha mindent tiltunk, ami veszélyes, nem tudja felmérni tetteinek következményeit, azaz nem érti meg, miért nem ajánljuk neki ezt vagy azt a tevékenységet.

-Ha a saját bőrén "méri fel" a kockázatot, legközelebb jobban "elhiszi" majd, amit mondunk neki a veszélyről.

Magasra tett léc

Vannak felnőttek, akik képtelenek lazítani, folyamatos teljesítménykényszerben élnek, akár az egészségük árán is ragaszkodnak a teljesítményhez, minden más értéket elnyom bennük, hogy mindig a tökéletességre törekednek.

- Az a hozzáállás az olyan embere sajátja, akiknek gyermekkorukban is központi szerepe volt a teljesítménynek - a túlzott elvárásoknak - és a szülői szeretet elengedhetetlen feltétele volt a jó osztályzat és a megfelelő viselkedés.

Kiabálás

Számtalan olyan helyzet adódhat, amikor a gyermek csínytevése a hab a tortán, vagy a pont azon a bizonyos i-n.

- Ilyenkor a legrosszabb, ha kiabálsz, veszekszel vele.

 Természetesen, meg kell büntetned, ha rosszat csinált, de mielőtt felrobbannál, számolj el tízig, lélegezz mélyeket, és utána fogalmazd meg a mondandódat.

http://www.kiskegyed.hu

#1 Dr.BauerBela

---

KÖTŐDŐ NEVELÉS

Kötődő nevelés

Mit is takar a fogalom?

A kötődő nevelés olyan gyermeknevelési stílus, amely arra irányul, hogy a kisgyerek és a szülők között erős, érzelmileg stabil kötődés jöjjön létre. -Ennek a kötődésnek a talaján lesz képes a gyermek arra, hogy a világban és önmagában bízó emberré váljon, hogy tisztelettel és empátiával viszonyuljon majd másokhoz (hiszen őhozzá is így viszonyultak), hogy szeretettel teli kapcsolatokat tudjon kialakítani, de ne dőljön be kritikátlanul mindenkinek.
A kötődő nevelés alapelve, hogy a kisbaba és a növekvő kisgyerek érzelmi szükségletei éppolyan fontosak, mint a testiek.
-A testkontaktusra, hordozásra, szeretgetésre irányuló igényt éppolyan fontos kielégíteni, mint megetetni a babát, ha éhes, fölöltöztetni, ha fázik. Csak így tud egészségesen fejlődni. Fontos, hogy születésétől kezdve odafigyeljünk a babánkra, merjük követni az ő belső ritmusát, merjünk mindig válaszolni a hívására és kielégíteni a szükségleteit.
Az embercsecsemő rendkívül önállótlanul születik, gyakorlatilag minden életfunkciójában a szüleire van utalva. Teljesen nyilvánvaló például, hogy nem tud egyedül enni, öltözködni vagy tisztálkodni, de elaludni sem, sőt, testhőmérséklete, légzése is stabilabb a szülő testközelében. Természetes, hogy a szülő karjaiban érzi magát jól és biztonságban.
- A testkontaktusigény a táplálkozási szükséglettel egyenrangú erősségű igénye a babának!
Hasonlóképpen természetes, hogy a kisbaba meglehetősen sokszor szeretne szopizni. A szopizás nem pusztán az éhség csillapítására szolgál, hanem nyugtató, elaltató, fájdalomcsillapító funkciója is van.
-Ha kisbabánkat mindig mellretesszük, amikor erre igénye van, függetlenül attól, hogy mikor szopott utoljára, akkor egyrészt biztosíthatjuk a megfelelő tejtermelődést, másrészt megismerjük babánk saját ritmusát, egyéniségét.
Természetesen nemcsak szoptató édesanyák gyakorolhatják a kötődő nevelést. Ha egy édesanya bármilyen oknál fogva nem tud szoptatni, az nem jelenti azt, hogy nem alakíthat ki szoros és biztonságos kötődést a gyermekével. Ha igény szerint táplálja, hordozza, ha odafigyel rá és válaszol az igényeire, akkor ugyanúgy kialakulhat köztük is a stabil kötődés.
Az igény szerint szoptatott, hordozott kisbabák szüleit gyakran figyelmeztetik arra, hogy vigyázzanak, mert babájukat menthetetlenül elkényeztetik.
-Nos, valójában a szükségletek kielégítésével lehetetlen elkényeztetni egy kisgyereket. És szeretgetésre, odafigyelésre minden kisgyereknek meglehetősen sokáig szüksége van.
-Az elkényeztetés akkor kezdődik, amikor a szülő nem vár el olyan dolgokat a gyermektől, amikre az már képes lenne.
-A kötődő nevelés nem egyenlő azzal, hogy mindent ráhagyunk a gyerekre, sőt, éppenséggel nagy hangsúlyt kap benne a következetesség, a szeretve terelgetés és a megfelelő életkori korlátok felállítása, amikre a gyermeknek éppúgy szüksége van, mint mondjuk a testkontaktusra.
De a kötődő nevelés nem tud egyetlen, mindenkire érvényes receptet kínálni.
-Arra biztatja a szülőket, hogy ismerjék meg a kisbabájukat, mert minden gyerek egyedi és megismételhetetlen. Ennek megfelelően minden gyereknél máskor és máskor jöhet el bizonyos korlátok felállításának időszaka, és ezek a korlátok is változhatnak az aktuális állapottól, helyzettől függően.
- Például jó, ha a szülő általában következetes bizonyos dolgok betartatásában, mondjuk hogy vacsora előtt segítsen a gyerek is összepakolni, de ha látja, hogy a gyerek épp aznap nagyon-nagyon fáradt, vagy történetesen beteg, akkor ez elmaradhat. Ha a következetesség mellett időnként azt is respektáljuk, hogy valami rendkívüli körülmény áll fönn, a gyermek is könnyebben tud majd velünk együttérezni, ha épp nekünk van rossz napunk.
A születés óta építgetett szoros kötődés talaján sokkal könnyebb fegyelmezni és elfogadni a fegyelmezést, hiszen a gyerek szeret minket és kötődik hozzánk, ezért olyanná szeretne válni, mint mi vagyunk, és örömet szeretne okozni nekünk.

És mi a helyzet az önállósággal, hogyan lesz így önálló a gyermekem?

Valójában épp így lesz igazán önálló akkor, amikor annak eljön az ideje.
-A szülő-gyerek kapcsolat természetes alakulása a nagyon szoros kezdeti állapottól a fokozatos elengedésen át halad az önállóság felé.
-Vagyis mindennek megvan a maga ideje: babakorban a sok-sok ölelésnek, állandó együttlétnek, később az önállósodásnak.
-Azok a gyerekek tudnak igazán önállóak lenni a szó mindenféle értelmében, akiknek a korai időszakban megfelelően ki volt elégítve a biztonságigényük: eleget hordozták őket, eleget lehettek a szüleikkel, amikor erre volt szükségük.
-Ha a szülő a kötődő nevelés alapelveinek megfelelően figyel a gyermekére, akkor egyszercsak észreveheti rajta a kezdődő függetlenedés jeleit: először az első hónapokra jellemző szoros fizikai kontaktus meglazulását, aztán később az érzelmi és értelmi önállósodásra irányuló törekvéseket. Hogy ez melyik gyereknél pontosan mikor következik be, az megintcsak nagyban függhet a kisgyerek személyiségétől, temperamentumától.
Ha azonban a korai szakaszban nincs kielégítve a gyerek biztonságigénye, ha túlságosan korán önállóságra van kényszerítve, amikor erre még nem érett meg, akkor jóval tovább fönnmarad a függés, akár érzelmileg-értelmileg sosem szűnik meg.
Természetesen megintcsak lehetnek olyan körülmények, amikor a szülő legjobb szándéka ellenére sem valósulhat meg a gyerek szükségletei szerinti fizikai és szellemi együttlétük. Ez szintén nem zárja ki a biztos kötődés kialakulását, ha a szülő tisztában van ezzel az igénnyel, és a lehetőségeihez mérten igyekszik eleget tenni neki.
Bízzunk magunkban és kisgyerekünkben, merjük őt úgy szeretni, ahogy arra neki szüksége van! Így tanul meg ő is szeretni és szeretetet elfogadni. Hosszú távú befektetés ez, amely jobbá teszi gyermekünk kapcsolatát velünk, társaival, majdani párjával és leendő gyermekeivel is.

http://www.lll.hu

#1 Dr.BauerBela

---

CSALÁDI KÖVÉRSÉG

A CSALÁDI KÖVÉRSÉG ESETLEGES GENETIKAI OKAI MELLETT ELSŐSORBAN A SZOKÁSOS  MÉRTÉKTELEN ÉLELEM FOGYASZTÁS,CSALÁDI SZOKÁSSÁ VÁLÓ KÖVETKEZMÉNYE./A NAGY EVŐ CSALÁDOK/HA KELLŐ IDŐBEN FIGYELÜNK RÁ-MEGELŐZHETŐ. #1 Dr.BauerBela

---

A CSALÁDI MUNKAVÉGZÉS ÉS MUNKAMEGOSZTÁS

A családi munkavégzés és munkamegosztás nevelési jelentősége
Szocializációnk fontos eleme, hogy megtanuljuk fiziológiai szükségleteinket önállóan kielégíteni.
-A gyermek ezért is tanul meg járni, beszélni. Önállóan felöltözik, hogy ne fázzon, megtanul egyedül enni, sőt, később ételt készíteni, „szerezni", megtanulja, hogy hol talál meleget, majd később ő, maga is megteremti azt, a tiltásokból megtanulja, mi jelent veszélyt testi épségére, majd sérüléseiből, vagy mások sérüléseinek láttán belátja azok elkerülésének szükségességét, illetve megtanulja a kezelési módokat.
 
-De vajon az a gyermek, aki nem családban nő fel, honnan tudja, hogy teremtsen meleget, honnan teremtsen kötszert egy sérüléshez, vagy hogyan kerül étel az asztalra, tiszta ruha a szekrénybe?
-Az ő szocializációjuk, helyzetükből adódóan más, s ennek a sajátos, ugyanakkor természetesen szükséges folyamatnak az elősegítése az Ön feladata!
 
Háztartási tevékenységeink csoportjai:

• Élelmiszerek ismerete, ételkészítés.
• A háztartási tevékenységek szervezése.
• A lakókörnyezet higiénéje, a tisztító és takarítóeszközök ismerete.
• A háztartásban fellelhető textíliák tisztítása, javítása, készítése.
• Lakáskultúra, környezetalakítás.
• Anyagi források, s azok elosztása a háztartásban.

 
Hogyan sajátít el ismereteket a gyermek?
 
Önellátás, önállóság a háztartásban:
-A gyermek fejlődése során különös gondot kell fordítanunk arra, hogy kreativitása fejlesztése közben a mindennapi életben hasznosítható ismereteket is elsajátíthasson.
 
Élelmiszerek, étkezés. A konyha, és a kapcsolódó tevékenységek
 
A családi élet fontos helyszíne a konyha, a közös étkezések mellett a közös ételkészítés is komoly összekovácsoló erő.
-Ám ennek a tevékenységnek nem csupán a szép emlékek születése, a kellemes, együtt töltött idő a szerepe, hanem az önellátásra való szoktatás is itt kezdődik el bizonyos értelemben.
-A kislány a női és anyaszerep sok vonását itt sajátítja el, a kisfiú pedig épp a női szereptől való különbözőségét tanulja meg!
 
Néhány alapszabály, amire oda kell figyelni:

• Fontos alapelv, hogy ne csak az ételek elkészítésének folyamatával ismertessük meg a ránk bízott gyermekeket, hanem azok élettani, egészségre gyakorolt hatását is!
• Ne csak a különböző alapanyagokat ismertessük meg, de a fűszereket, ízesítőket is!
• Az élelmiszer-higiénén belül fektessünk különös súlyt az élelmiszerek megfelelő módon való tárolására, valamint az eltarthatósági időre, élelmiszertípusonként!
• Adjunk ismereteket a diétás ételek elkészítésének módjáról is, hisz szélsőséges esetekben ételallergiával, vagy cukorbetegséggel is találkozhatunk!

 
A szervezett háztartási tevékenység, feladatmegosztás az egy háztartásban élők között
 
-A háztartási tevékenységek köre jóval szerteágazóbb, mintsem, hogy a konyhára korlátozhatnánk.
-A háztartás, mint minden munka, csakis szervezetten működhet, s ezt a szabályt minden körülmények között meg kell tartanunk!
-A háztartásban különböző szintű, tehát különböző képességeket feltételező feladatok vannak.
Mindig ügyeljünk arra, hogy a feladatok közül mindenkor a korának, s képességeinek megfelelő részfeladatot kapja a gyermek, mert a sikerélmény, ami által a későbbiekben is szívesen vesz majd részt a feladatok elvégzésében, csakis így biztosítható!
-Lehetőleg úgy adja meg a feladatokat a gyermekeknek, hogy legyen választási lehetőségük.
- Erre azért van szükség, mert készség-szinten csakis az önállóan felvállalt feladatokat látjuk el. A feladatok elosztásánál figyeljen arra, hogy a gyermekek egymásra figyelve, közösen dolgozzanak! Így egyrészt a közösségben való életre is neveljük őket, illetve egymás munkájára figyelve, azt jobban megbecsülve saját részfeladatukat is értékesebbnek fogják érezni
 
A tiszta környezet
 
Intézményi körülmények között a tisztítóeszközök fajtái, s azok használatának módja behatárolt.
Ugyanakkor tisztában kell lennünk avval, hogy a személyi higiéné és a környezeti higiéné egyaránt fontos, ám fontosságuk nem eleve determinált, meg kell tanulnia, ismernie a gyermeknek ezek fontosságát.
-Az, hogy felnőttként is igényelje a szép, tiszta környezetet egy ember, már a gyermekkorban ki kell, hogy alakuljon, még ha a gyermekek rend iránti igénye néha egyáltalán nem látszik.
 
Néhány fontos tanács:

• A gyermekekkel mindenkor beszélje meg, mit, milyen módon lehet tisztítani!
• A takarítás, rendrakás, rendtartás folyamán különös figyelmet szenteljen a feladatok elosztására!

 
-Takarítani, rendet rakni, vagy épp mosogatni általában nem szeretnek a gyerekek.
Ha mindemellett még konfliktushelyzet is származik a feladatmegosztásból, akkor a környezeti higiéné nem igény szintű, csupán utasításra létrehozott állapot lesz.
 Textíliákkal való bánásmód

 
-Mindennapjainkban az egyik leggyakoribb anyag, amivel találkozunk, a textil.
Ha fel akarjuk sorolni, hányféle textillel találkozunk a háztartásban, hihetetlenül nagy munkára vállalkozunk. A hálószoba kárpitjától a takarókig, huzatokig, ruháinktól törölközőinkig, konyharuháinktól divattáskánkig stb.
 
-A textíliákkal való bánásmód megtanulása tehát kikerülhetetlenül szükséges.
-Mik a textíliákkal végzendő háztartási tevékenységek?

• Tisztítjuk őket, mossuk, vagy épp vegytisztítást végzünk, végeztetünk, vasaljuk is.
• Javítjuk őket. Ha elszakadnak, varrással, szabással, tűzéssel, esetleg ragasztással javíthatjuk a textíliákat, gépi, vagy kézi úton.
• Magunk is készíthetünk használati tárgyakat textilből, szabással, varrással.

 
-A szintetikus és természetes anyagokból készült anyagok más-más bánásmódot igényelnek, ezért célszerű a textileken látható nemzetközi jelzéseket megnézni, jelentésüket ismerni.
- Kisebb gyermekekkel akár a ruhanemű szétválogatását végezhetjük közösen, vagy épp a mosott ruha hajtogatását, válogatását, így már egészen korán tudatosodni fog a gyermekben, hogy a tiszta, ép ruhanemű, textil, milyen munkafolyamatokon megy keresztül.
 
Lakókörnyezetünk, az otthonos otthon
 
A háztartásban mindeddig a praktikummal foglalkoztunk, noha az esztétikum legalább annyira fontos.
 Hogy miért?
-Mert a lakás akkor válik az ember számára otthonná, ha emocionálisan kötődik oda. Ezt a fajta kötődést akkor érjük el legbiztosabban, ha a gyermekek személyes tárgyai, saját készítésű díszei helyet kapnak. Így egyrészt az otthon érzését, illetve az otthon saját képükre formálásának igényét is elérhetjük, másrészt esztétikai, tér, forma, aránylátásuk, ízlésük formálásában is tudatos szerepet vállalunk.
Az esztétikus környezet kialakítására többféle eszköz is rendelkezésre áll, különböző kreatív foglalkozások keretében akár. Itt kell megjegyeznünk, hogy a gyermek környezettudatos nevelése rendkívül fontos feladat, ami az iskola, s az iskolán kívüli környezet együttes felelőssége.
A gyermek egyéni ízlésvilága, széphez, esztétikumhoz való viszonya éppúgy alakítható és alakítandó, mint az épített, illetve természetes környezethez való viszonya.
Nagyon fontos, hogy a személyes tér díszítése, alakítása során a gyermeket ne érje negatív kritika, inkább ismertessünk meg vele minél többféle lehetőséget, alternatívát, s így ő maga döntheti el, hogy milyen környezetben, milyen tárgyak között érzi magát leginkább otthon.
 
Gazdálkodás a háztartásban
 
Noha a háztartás témaköre gyakorlatilag kimeríthetetlen téma, valami mégis határt szabhat fantáziánknak, méghozzá az anyagi lehetőségek.
Amikor önállóságra nevelésről beszélünk, s ezen belül a háztartás különböző tevékenységi formáiról, óhatatlanul szembe kell néznünk avval a ténnyel, hogy a források elosztása, beosztása soha nem könnyű feladat, sem felnőtteknek, sem pedig gyermekeknek.
-Hogy a szigorú következetesség a célravezető, vagy épp az engedékenyebb magatartás, mi szerint majd megtanulja a saját kárán a gyerek.
- Családban, ahol a könnyelműség következményei végett bekövetkezett nehézségekből van, aki kisegítsen, tán megengedhető ez a hezitáló kérdés. Ugyanakkor olyan gyermekeknél, akiknek nem csak önállóságot kell tanítanunk, de azt is, hogy magukra utaltan hogyan őrizhetik meg önállóságukat.
Az anyagi források beosztását nem feltétlenül kell pénzzel gyakorolni, használhatunk meghatározott időre meghatározott kreditet, tallért, bárminek nevezhetjük. Bizonyos tevékenységekért, dolgokért plusz kredit jár, bizonyos dolgok viszont kreditért kaphatóak. Ez a „kalmárkodó" játék bizonyos mértékig versenyhelyzetet is teremt a gyerekek között, épp ezért nagy figyelmet kell fordítanunk rá, hogy ne fajulhasson ellenségeskedéssé a játék!
Ugyanakkor a források beosztása, s az evvel járó sikerélmény feltétlenül gyakorolható ilyen közös szerepjátékokkal.

https://ellato.bekesmegye.hu

#1 Dr.BauerBela

---

TERMÉSZETBARÁTOKNAK

-OSZTRÁK ALPOK #1 Dr.BauerBela

---

KLASSZIKUS ÖNVIZSGÁLAT

PUHA VAGY NEM PURA-HAZUDTAM NEM HAZUDTAM-?? #1 Dr.BauerBela

---

EZÉRT NEM HAJLANDÓ ALUDNI A GYERMEK

Ezért nem hajlandó aludni a gyerek

6 ok a háttérben, ami sosem jutna eszedbe

Az alvászavar mögött esetenként olyan apróságok állhatnak, melyekre soha nem is gondolnál.

Sok családban csak a legnagyobb nehézségek árán lehet a gyerkőcöt ágyba dugni, a szülők pedig más és más okokat vélnek felfedezni a probléma hátterében: -.

. Ugyanazok a gyerekek, akik rossz alvók, jó alvókká válnának, ha módjuk lenne rá.

- Íme, néhány magyarázat arra, miért küszködik a gyerkőc alvási gubancokkal.

Bűntudat

Azokban a családokban, ahol mind a két szülő dolgozik, rengeteg bűntudat terheli a lefektetés ügyét. Egész nap a munkahelyeden vagy, és este jössz rá, hogy korán mentél el, és későn értél haza. Hiányoznak a gyerekeid - ez csak természetes -, így aztán, ha mindenki otthon van, nagy a kísértés, hogy még egy kicsit együtt maradjatok.
A lefekvés ideje emiatt egyre későbbre tolódik. Nem is kell mind a két szülőnek munkába járni ahhoz, hogy ez legyen a helyzet. Ha apu nem ért haza vacsorára, rossz a lelkiismerete, ezért hagyja, hogy a gyerekek még egy kicsit fennmaradhassanak. Ennek azonban nagy ára van.
- A gyerekek alvásidejének nem a ti napirendetekhez kell alkalmazkodnia. Nekik még több alvásra van szükségük, mint nektek.

Fáradtság

A szülőnek megcsappanhatnak az energiatartalékai, és a fáradtság rossz koncentrációs készséget, fokozott stresszállapotot és sok más kellemetlenséget okoz.
- Valójában a gyerekek ellátása akkor is kimerítő lehet, ha amúgy minden rendben van. Ha pedig nem vagy csúcsformában, nem alszod ki magad, vagy nem tudsz eleget pihenni, esetleg egy perc szabadidőd sincs, amikor feltöltődhetnél, akkor ahhoz sincs kellő állóképességed, hogy keresztülvidd a gyermekeknél a lefektetés menetrendjének betartását.

Kísértésbe jössz, hogy valami kimaradjon, vagy gyorsan lezavarjátok az egészet - vagy, ami még rosszabb, az egész lefekvési szertartás úgy elnyúlik, hogy elmulasztod azt a pillanatot is, amikor porontyod könnyen álomba zuhanna.

Túl feszült vagy

Minden szülő nagyon igyekszik, hogy a gyerek összes szükségletére választ adjon, különösen, amíg az kicsi.
- Ha képtelen vagy egy másodpercig is elviselni a kisbaba sírását - még azokat a hangokat is, melyeket éppen elalvás előtt ad ki -, és aggódva téblábolsz körülötte, vagy gyorsan fölveszed, hogy megnyugtasd, nehezen fogja megtanulni, hogy magától elaludjon.

Lelki bajok

Akár lelki megpróbáltatások is állhatnak annak hátterében, ha a gyerkőc alvási szokásaival probléma van.

Kicsik lelki problémái és megoldásaik

A szokatlan élethelyzetek - például a válás, a kistestvér érkezése, de akár az ovi is megviselhetik - a kicsi lelkivilágát. Van olyan is, amikor már szakember segítségére is szükség van.
Az új babamonitorok, melyek a hangon kívül már a képet is közvetítik, csak fokozzák a szorongást. Hiszen ezzel ahelyett, hogy megtanulnád megkülönböztetni a baba normális hangadását a segélykérő vagy fájdalmas sírástól, megfigyeled őt.
 A technikai fejlődés megakadályozza, hogy elsajátítsd azokat a készségeket, melyekre szükség lenne.

Az önbizalom hiánya

A gyermekek éjszakánként azért is ugrálhatnak az ágyatok körül, mert nincs meg az elegendő önbizalmatok ahhoz, hogy a tekintélyetek érvényt szerezzen, és úrrá legyetek a helyzeten.
- A gyerekek nem tudják ösztönösen, hogy mi nekik a legjobb: meg kell mondani, és meg kell tanítani nekik, mikor minek van itt az ideje.
-A lefekvés rendjét és az alvásidőt te határozod meg, ez nem az ő felségterületük.

Eltérő nevelési elvek

Anyu ágyba parancsolja a csemetéket, apu viszont megengedi, hogy még egy kicsit fennmaradjanak tévézni.
-Az utódaitok villámgyorsan veszik a kevert üzeneteket.
-Ez a leggyengébb láncszem. Ha nincs köztetek egyetértés, szinte bizonyos, hogy a gyerekek kijátszanak titeket egymás ellen, és végül nem hallgatnak egyikőtökre sem.

Következetlenség

Hétfőn este erélyes voltál a lefektetésnél. Kedden este egy barátotok ott vacsorázott, és te lazítottál a szabályokon.
-Ha alvásidő van, akkor alvásidő van, a fektetési szertartás nem rítus, mely hol így, hol úgy zajlik.
- Előfordul, hogy egy-két kivételesen zaklatott nap után te sem tudod mindjárt lehunyni a szemed, de te felnőtt vagy.
- Ha egy gyerek alvászavaros - különösen, ha ez már hetek, hónapok óta tart -, az legtöbbször a szülők hibája.

#1 Dr.BauerBela

---

HARAPÁS KISGYERMEKKORBAN

Harapás kisgyermekkorban

A harapás az agressziónak az a fajtája, amitil a szülik általában félnek, mert a harapós gyereket a legtöbb helyen kitiltják, kiközösítik, emiatt a szülit is kirekesztik, megbélyegzik.

Sok oka lehet, és ezek különböznek egy nyolc-tíz hónapos vagy egy hároméves gyerek esetében.

- Lehet, hogy a kicsi csak a másikat szeretné jobban megismerni (hasonlóan az ízleléshez,evéshez és beszédhez).

- Lehet védekezési mód (a fogak minden fiatal emlis fegyverei), hiszen a gyerek nem

tudja ösztönösen, hogy harapni nem szabad. A gyerek egyszeroen nem érzi jól magát,

és ilyen helyzetben harap a másikba.

A legfontosabb, hogy azonnal megértessük a gyerekkel: ez nem helyénvaló. Ezt úgy taníthatjuk meg neki, hogy határozott „nem harapunk” felszólítással eltávolítjuk a gyereket.

- Nem kell megértenie, hogy miért nem szabad, elég, ha azt megérti, hogy nem szabad (ha még nagyon kicsi).

A mai napig él az a szemlélet, hogy a harapós gyereket vissza kell harapni. A „majd én megmutatom,milyen érzés” értelmetlen és fájdalmas, és a gyerek nem fogja megérteni, hogy mit akarunk ezzel elérni.

- A kicsik leghamarabb hároméves koruk körül képesek arra, hogy beleképzeljék magukat mások helyébe, ekkor látják meg eliször az összefüggést aközött, amit ők tesznek másokkal, és amit mások tesznek velük. Ekkor értik meg, hogy milyen érzést okozhatnak másoknak.

Nehéz lesz úgy elmagyarázni a gyereknek, hogy ne legyen eriszakos, ha a magunk büntetése sem más, mint egy eriszakos tett, a visszaharapás. Hogyan is érthetné meg, hogy a harapás csak a felnittnek megengedett?

-Ha azt akarjuk elérni, hogy a gyerek ne legyen agresszív, akkor tudnia kell, hogy soha, senkinek nem szabad megharapnia a másikat. Sem otthon, sem a bölcsidében, óvodában.

- Az eriszakos büntetés még eriszakosabbá teheti a kicsit, de az sem jó megoldás, hogy arra biztatjuk, hogy valamin – párnán, ajtón, babán – vezesse le a feszültségét.

Az ártalmatlan erifitogtatás is erőszak. Ezzel a módszerrel, mondjuk, elterelhetjük az eredeti áldozatról (lásd másik gyerek) a figyelmet, abban viszont megerisítjük a gyereket, hogy tettlegesen reagáljon, ha mérges, vagy ha megbántottnak érzi magát (nagyobbaknál).

Elmúlik

A legtöbb gyermek számára a harapás egy szakasz, és ahogy a kifejezieszköz-táruk fejlődik, válnak ők is egyre szociálisabbá, lesznek más eszközeik, hogy kommunikáljanak, vagy kifejezzék az érzelmeiket.

-Az agresszív viselkedés akkor marad abba, ha a felnőtt mindig és azonnal megállítja, figyelmet tanúsít a megbántott iránt, és megpróbálja mindkét fél érzéseit

tekintetbe venni.

-Minden alkalommal azt kell benne erisíteni: nem harapunk, nem ütünk, nem rugdosunk, hanem megbeszéljük egymással.

A kicsikre jellemzik a hirtelen érzelmi kitörések, a szeszélyes hangulatváltozások, az agreszszív viselkedés.

- Ennek az az oka, hogy a kicsik még nehezen dolgozzák fel örömüket, bánatukat,

félelmüket.

-Persze nagy különbségek vannak a gyerekek reakciói között. Például attól

függien, ki milyen viselkedést lát a felnittektil és a társaitól a közösségben.

Oka

Könnyen lehet, hogy gyermekünk az oviban, a társaktól tanulja el az eriszakosságot.

- Hiszen,ha látja, hogy a megszerzés leggyorsabb módja kitépni a másik kezébil a játékot, és ez mégcsak következményekkel sem jár, akkor odahaza is ezt a módszert próbálja alkalmazni.

-Nem biztos azonban, hogy az óvónik engedékenyebbek.

- Lehet, hogy épp ellenkezileg, az agresszió minden formáját tiltják, például a játékos birkózást is büntetik. Ezért a gyermek nem meri kiadni a mérgét az oviban, otthonra tartogatja inkább.

Az is lehet, hogy valami olyan frusztráció éri rendszeresen a közösségben, amelyet nem tud kezelni, feldolgozni.

-Érdemes kikérdezni az óvónit, hogy viselkedik a gyerek az óvodában, vannak-e barátai, kikkel játszik, jól érzi-e magát.

- Ha gond van, meg kell próbálni orvosolni,végső esetben akár úgy, hogy másik intézményt keresünk. Otthon pedig meg kell teremteni a feszültséglevezetés lehetiségét: a mozgás minden formája, az apával való birkózás, a foci iseredményes lehet.

A család felelissége

Az optimális, meleg családi légkörben felnövi, a világ megismerésében feleslegesen nem korlátozott gyermek nyitott, barátságos és kreatív - és általában agresszív magatartásra hajlamos!

-Hisz biztonságban érzi magát, nem tart szigorú büntetéstil.

-Nehezebben kezelhető egy szigorúan fegyelmezett gyermeknél, de semmi vész, emezzel ellentétben könnyen alakul majd független, stabil értékrendo felnitté.

A túlféltés azonban egyértelmoen árt. A folyton aggódó, gyermekét korlátozó szüli az agreszszió minden formáját tiltja (mert "veszélyes", "nem szabad", "nem illik"), így a gyermek indulatai maga ellen fordulhatnak.

- A gyermek "nyuszi", nem mer ellenkezni, nem tudja magát megvédeni, a legkisebb problémában is megoldhatatlan feladatot lát, önbizalma gyenge, sokat

szorong.

- A szorongás pedig befelé irányuló agresszió! Amely felnitt korban hajlamosít a játékszenvedélyre,a munkamániára és olyan pszichoszomatikus betegségekre, mint például a magas vérnyomás, a cukorbaj, a gyomorfekély, az allergia, az asztma.

Még rosszabb a helyzet, ha egy gyermekkel nem töridnek, vagy bántalmazzák a szülei.

 A gyermek majdnem biztos, hogy agresszív lesz (azt tanulja meg, hogy a konfliktusok csak eriszakkal oldhatók meg), és antiszociális, ami jó eséllyel felnittkorára is így marad.

Mit tehet a szülő?

A legfontosabb, hogy higgadt, megérti és következetes maradjon, és legyen kíváncsi a kiváltó okra.

-Az agressziót lehet is, kell is szabályozni.

-Dühroham esetén az elsi szabály: a szüli irizze meg a nyugalmát. Akkor is, ha nehéz feladat.

-Koncentráljunk inkább a helyzet optimális megoldására. Mert reagálni kell, sose tegyünk úgy,mintha semmi se történt volna. Mert akkor megerisítjük abban a gyermeket, hogy ezt lehet,ezt szabad, ez a helyes: ha ideges,dühös vagyok, tombolhatok. Meg kell fékezni a gyereket.

-Ha hadonászik, tombol, le kell fogni, arrébb kell vinni, hogy ne tehessen kárt önmagában vagy másokban.

- Ha káromkodik, üvölt, normál hangerivel, de határozottan rá kell szólni.

-Konkrétumot kell neki mondani. A "ne légy rossz, ne légy neveletlen" típusú általános felszólításoknem jelentenek számára semmit, ezért kerülendik. "Ne kiabálj! Kérlek, ismételd meg csendesebben!" Ezek jó mondatok. Fontos a szemkontaktus ahhoz, hogy le tudjuk csillapítani.

-Ne kiabáljunk vele, pláne ne üssük meg. Nem tehetjük vele azt, amit neki tiltunk! A "visszaharapom,hogy érezze, fáj" típusú eljárást sem tartom jó megoldásnak.

-Ha a gyerek lecsillapodott, el kell neki magyaráznunk, hogy nem azzal van baj, hogy haragszik,mert azt mindenkinek szabad, csak a mód nem tetszett, ahogy ezt a világ tudtára adta.

-Mondjuk el, hogy nekünk ez elfogadhatatlan. Ha fizikai fájdalmat okozott, közöljük ezt vele,valamint azt is, hogy a tettének következménye van, az például, hogy most pár percig szeretnénk nélküle lenni. (Ez természetesen csak otthon oldható meg, az utcán a "megbántottál, most idire van szükségem, egy kicsit most nem beszélgetek veled" lehetséges.

Fontos, hogy előre közöljük a gyermekkel, mennyi ideig tart a mosolyszünet. A büntetés nem tarthat túl hosszú vagy bizonytalan ideig. ) Persze, a gyerek nem fog csak úgy belenyugodni a büntetésbe,provokálni fog, esetleg újabb hiszti jön. De ne engedjünk a zsarolásnak! Csak eleinte nehéz, aztán a gyerek megszokja, hogy kitartunk a szándékunk mellett, ha a feje tetejére áll is.

-Mindig legyünk következetesek, mert ezzel teremtünk számára kiszámítható biztonságot és követendi pozitív példát.

Forrás: nlcafe.hu/babazzunk

#1 Dr.BauerBela

---

SZABOLCS ELKURVULÁSÁRÓL

SZABOLCS ELKURVULÁSÁROL….

        Gnándt Ferikééket, fiatal barátainkat  egy bő húsz évvel ezelőtt két szép fiú gyermekkel áldotta meg a sors.Az 5 éves az akkor már melegszivü Szabolcs ragaszkodó,érdeklődő kis pajtásom volt.Megismételt kérésére egy derüs nyári napon kivittem szatmúrhegyre a szőlőmbe, egy számára élményszerü kirándulásra.

A megszabott feltétel az édesapja részéről az volt hogy elengedi ha jól viselkedik és nem zavar engem a végzendő feladataim elvégzése közben.

Az alku megköttetett,és másnap kimentünk a szőlőbe.A természet szépsége,az érőfélben lévő gyümölcsök csábitása,mosolya,érezhetően feldobta Szabolcsot.Nem is volt vele semmi gondom egész nap,olykor a magam módján kérdéseire válaszoltam és  a korkülönbségünk arányaihoz szabott dolgokról beszélgettünk.

          Természetes dolognak számitott hogy egy 5 éves gyermek a délutáni órákra már elbágyad,nyügösebbbé válik,hajlamosabb a csinytevésekre.Ez a mi esetünkben is a megszokott forgatókönyv

szerint zajlott.

          Hazafeléjövet már eltikkadva Szabolcs minden gátlás nélkül feltette a sosdöntő kérdést-Béla bácsi –mit mondjak apának otthon,hogy jól viselkedtem ??

          A válaszom-mondd meg idesapádnak hogy egész nap jó voltál-DE ESTÉRE EGY KICSIT ELKURVULTÁL-Ő sejtette az előzmények alapján hogy ennél az utolsó szónál valami nem stimmel.

         Haza érkezésünk pillanatában egy baráti társaság volt Ferikééknél.Az édesapa megfelelő keménységgel feltette a kérdést-Mit mondott Béla bácsi,hogy viselkedtél-Szabolcs megfellebezhetetlen naivitással szórol szóra még a számára ismeretlen szó jó magyarsággal való kiejtésével megismételte az én minősitésemet,a társaság nagy derültségére.

R.S-Igy vagyunk mi is  ezzel-reggel még életvidám,felhőtlen szellemü,tiszta tekintetü gyermekek vagyunk-de estére már számos esetben elkurvulunk.

#1 Dr.BauerBela

---