A játék szerepe a
csecsemő és kisgyermek mindennapi életében.
A
játék belső késztetésből fakadó, örömet nyújtó tevékenység, lényegéhez
hozzátartozik az önkéntesség, a szabadon választás.
Játékelméletek:
à A
felnőttközpontú gondolkodás eredményeként: felüdülés, erőfölösleg
megnyilvánulása a játék, a felnőtt munkájával szemben egyfajta pihenés.
à Előgyakorlás:
olyan képességek kifejlődéséhez járul, amelyek teljesen csak a gyermekkor
végére alakulnak ki.
à A
törzsfejlődés szakaszainak rövidített ismétlése, a játék tartalma olyan
tevékenységnek felelnek meg, amelyek egymásutánja az emberiség történelme
folyamán azonos volt.
à Energiafelesleg
levezetése.
à A
képzelet és a játék a vágyak kivetítése (pszichoanalitikusok).
à Piaget:
az új helyzetek és élmények értelmi feldolgozása.
à Tulajdonságai:
o
Örömet szerző tevékenység, még akkor is ha
nincs látható jele (mosolygás, nevetés, derűs jókedv).
o
Nincs külső célja, a játék önmagáért való
(maga a cselekvés, az elképzelés okoz örömet a gyermeknek).
o
Spontán és önkéntes, a gyermek maga dönti el,
hogy játszik-e vagy sem, és hogy mit.
o
Hiányzik belőle a jó megoldásért, a
teljesítésért, a megfelelésért való szorongás, nem feladat.
o
Mindig valamilyen aktív részvételt tételez fel
a gyermek részéről.
o
Szoros kapcsolatban áll és fejlődik más
funkciókkal, (kreativitás, problémamegoldás, beszédfejlődés, társkapcsolatok).
A csecsemő és kisgyermek fő tevékenysége, kielégíti mozgás és
cselekvésvágyát.
-A legkoraibb
időszaktól kezdve gazdagítja ismereteit, tapasztalatait, a világ
megismerésének egyik eszköze.
-Megismeri a
körülötte levő tárgyak tulajdonságait, és azt is, hogy mit tud velük csinálni.
-Eközben
gyakorolja az újonnan elsajátított mozgásokat, tevékenységmódokat.
-Megtanul
figyelni, érdeklődést követve egyre hosszabb ideig elmélyülten tevékenykedik.
-Megtanul
tervet készíteni, előre elképzelni, megvalósítani.
-Megismeri a
nehézségek, akadályok leküzdésének örömét
-Fejleszti a
fantáziáját, segít megfigyelni, megismerni a felnőttek életét.
-Azért játszik,
mert jólesik neki, mert örömét leli benne, mert saját játékával saját vágyait,
törekvéseit valósítja meg.
-Általában az
újonnan megszerzett készség vagy frissen átélt élmény jelenik meg játékként.
Ebből következik, hogy az egyes gyermekek játéka teljesen különböző lehet,
mivel fejlődésmenetük, tapasztalataik, tudásanyaguk is egyénileg különböző.
Játékfejlődés csecsemőkorban. A manipuláció
fejlődése. A játék és az értelmi-, érzelmi fejlődés összefüggései.
Az
újszülött csak ritkán és csak másodpercekig figyel, a 4-5 hetes azonban már a lassan
mozgó tárgyakat követi tekintetével, rögzíti a fölé hajló arcot.
2-3
hónapos, amikor felfedezi a kezét, először véletlenül, később már keresi
tekintetével. Észreveszi a
kapcsolatot a saját kézmozgása és kezének a térben elfoglalt helye között.
Felfedezi, hogy ő mozgatja a kezét, sok gyakorlás után ezt már irányítani is
tudja.
A manipuláció
minden olyan tevékenység, tárggyal való foglalatoskodás, amely közben figyeli
azt, amit csinál. Kb.4
hónapos korban kezdődik, 10-12 hónapos korra teljesedik ki, és fokozatosan 1,5
éves korra megszűnik önálló jellege, beépül bonyolultabb műveletekbe.
Egytárgyas: 2. negyedévben érintgeti, markolja,
nyomkodja, szájába veszi. A 3. negyedévben forgatja, alapon mozgatja, egyik
kezéből átveszi a másikba, alaphoz ütögeti, seprő-súroló mozgásokat végez vele,
ellöki. Másik kezével ütögeti, állítgatja, felborítja, billegteti, két keze
között forgatja. Ekkor gyakori, hogy már két tárgy van a kezében, de külön
manipulál velük.
Kéttárgyas: a negyedik negyedévben jelenik meg, összeérinti,
összeütögeti őket, szereti, ha hangot is adnak. Kisebb tárgyat a nagyobba
beletesz, vagy rátesz, az egyformákat egymásba rakja. Gyakori, hogy együtt
rázza őket, kiborítja, újra összeszedegeti. Eleinte csak kettő, majd több
tárgyat rak egymásba, egymás mellé, elkezd egyforma tárgyakat gyűjtögetni. Ezeket rendszerezi, sorbarendezi, innen
észrevétlenül megy át építésbe ez a tevékenység.
Játék közben tevékeny, kielégíti mozgás- és cselekvésvágyát,
gazdagítja ismereteit, tapasztalatait, a világ megismerésének egyik eszköze a
játék. Megismeri a körülötte
levő tárgyak tulajdonságait, és azt is, hogy mit tud velük csinálni. Közben
gyakorolja az újonnan elsajátított mozgásformákat, tevékenységmódokat.
Érdeklődését követve egyre hosszabb ideig leköti a figyelmét, megtanul komolyan
tevékenykedni. Előre elképzeli a tevékenységmódot, megtanul tervezni, ezt
megvalósítani. Megismeri a nehézségek leküzdésének örömét is.
a játék ad lehetőséget a feszültségek feloldására,
fejleszti a fantáziáját, segít megfigyelni, megismerni a felnőttek életét.
Azért játszik, mert jólesik neki, mert játékával saját vágyait, törekvéseit
valósítja meg. A játék belső késztetésből fakadó, örömet nyújtó tevékenység,
lényegéhez hozzátartozik az önkéntesség, a szabadonválasztás.
Ezen a területen is nagyon fontos, hogy kompetensnek
érezhesse magát, parancsra senki nem tud tevékenyen játszani.
Csak a magát biztonságban érző gyermek, akinek az
alapvető szükségleteit kielégítették, csak az tud önfeledten játszani.
A manipuláció
fejlődését elősegítő játékok, a megfelelő játékkészlet kiválasztása, és
folyamatos változtatása a csoport tagjainak egyéni érdeklődését, fejlettségét
figyelembe véve.
-A manipuláció
során a gyakorlás öröme, valamint az "én csinálom öröme" jellemző az
első évre.
-A csecsemő
élvezi, hogy zajt tud kelteni, hogy az előidézett változás az ő cselekvésének
az eredménye.
-Az érzékelés,
arcmozgás, a figyelem az érdeklődés fejlődésének eredményeként az egy tárggyal
való tevékenykedést követi a két tárggyal való manipuláció.
Manipulációs játékok:
- játszókendők, frottír labdák, csörgők,
rágókák, építőjátékok egyes elemei-montessuori korongok, hordó-kockasor elemek,
homokozóformák, üreges játékok - vödrök,tálak kosarak
Játékkészlet: a
játékok kiválasztásánál, a játékkészlet összeállításánál a gondozó az alábbi
szempontokat kell figyelembe vennie.
A
játék kiválasztásánál figyelembe vesszük a csecsemő érdeklődését,
tapasztalhatjuk, hogy a hempergőben elhelyezett tárgy azonnal felkelti
érdeklődését, de hosszú időn át szívesen foglalkozik ugyanazokkal a játékokkal.
-
Fontos, hogy a gondozónő tudja, melyik játékkal szokott a leggyakrabban
játszani. Attól nem kell tartania, hogy a csecsemő hamar megun egy
játékeszközt, mindig felfedez rajta valami újat, a
gyakori játék cserélgetésre nincs szükség.
-Új játékot akkor célszerű a közelébe tenni, ha a
csecsemő játékában olyan manipulációs formák jelennek meg, amelynek
gyakorlására az új játék különösen alkalmas. Pl.: ha a tárgyat a földhöz
ütögeti, akkor helyes olyan eszközt adni, ami más hangot ad. Feladata a
gondozónak az is, hogy azokat a játékokat, amelyekkel már hosszabb ideje nem
játszanak kivonja. a csoportszoba (tipegő nagycsoport) berendezése olyan
legyen, hogy a különböző játéktevékenységek jól elkülönüljenek egymástól.
Elegendő hely álljon a gyermek rendelkezésére, egymást
ne zavarják, a játékokat nyitott polcokon, a gyermek számára elérhető helyen,
magasságban úgy kell elhelyezni, hogy figyelemfelkeltő legyen. Építőjátékokat
fajtánként nagy méretű tárolókosarakban.
- A fokozott felnőtti
felügyeletet igénylő játékokat a játékpolc felső részeiben helyezzük el.
A fantáziajátékokhoz célszerű játéksarkot kialakítani. A gyermek
érdeklődését figyelembe véve időnként cseréljük a játékokat. Egy olyan
játékféleséget, mellyel már ritkán játszanak a gyermekek, átmenetileg el is
tehetünk. A gyűjtögetési időszakban ( 1 éves kor), nagyon lényeges a játék
mennyiségének figyelembe vétele.
Csecsemőkorban elég, ha 3-4 játékot talál maga körül, elérhető
távolságban.
Fél
éves kor körül már többféleképpen foglalkozik a tárgyakkal, gyermekenként 6-8
tárgy célszerű.
-A harmadik
negyedévben változatosan játszanak, ennek ellenére gyermekenként 6-8 játéknál
több még nem kell, a többtárgyas manipuláció kezdetéig. Majd egyre több
rakodni való elemre lesz szükség a negyedik egyedévben.
Játékfejlődés
kisgyermekkorban. Az építő-, utánzó-, szimbolikus játékok, alkotó játékok.
Az
építő-konstruáló játék megalapozója a gyűjtögetés, egyforma játékok gyűjtése,
rendezgetése, rendszerezése.
-
Eleinte csak két tárgyat rak egymásra, egymás mellé. Ez már építési elemeket is tartalmaz, a gyűjtögetés
észrevétlenül megy át építésbe.
Felhasználja azokat a mozdulatokat, ismereteket, amelyeket a manipuláció
során elsajátított.
Rúdra
felfűz, eleinte színre, nagyságra tekintet nélkül, később valamilyen rendszer szerint. Szívesen fűz
fagyöngyöt, a gyűjtögetett fakockából épít.
A
gyermekek a kockákkal először nem felfelé, hanem síkban kezdenek el építeni, ezért az építéshez sok hely kell.
.
Az alkotó játék során a gyermek elsajátítja a tárgyakkal való
anyagszerű és az anyagnak megfelelő bánásmódot. Ehhez nagyon jó eszközök a só-lisztgyurma, az agyag,
a festék, a ceruza, zsírkréta. Nagyon fontos azoknak az anyagoknak a
megismerése és tapasztalása, amelyek fokozott odafigyelést igényelnek a felnőtt
részéről, ilyenek a különböző termések (bab, kukorica), de alkotásra ad
lehetőséget a falevél ragasztása, gyűjtögetése, válogatása is.
1,5-2 éves kor körül jelenik meg a szimbolikus játék, amelyet az
utánzás és a képzetek megjelenése a gondolkodásban tesz lehetővé. Érzékszervi mozgásos sémát megismétel
először anélkül, hogy az ingert keltő tárgy jelen lenne (nincs párnája, mégis
lefekszik és úgy csinál mintha aludna).
-Azt, hogy mi a
játék tartalma a gyermek dönti el, először a saját cselekvéseit képes tárgy
nélkül lejátszani, később a saját cselekvéseit mással, tárggyal végezteti el
(babát, felnőttet etet).
-Magasabb fokozat, amikor más személynél látott viselkedést
utánoz (úgy csinál, mintha újságot olvasna), majd ezt a cselekvést
mással is el tudja végeztetni (a baba olvas újságot).
A fejlődés során különböző kombinációkat is találunk:
A szerepjáték tehát 1,5-2 éves kor körül kezdődik az
utánzó-szimbolikus játékkal, óvodás korra teljesedik ki. Eleinte kevés elemből áll, a tárgyakat aszerint
használja, hogy mit jelent számára (úgy tesz, mintha vezetné az autót, saját
maga személyesíti meg a tárgyakat, majd személyeket, babát altat). Szívesen
utánozza, ami érzelmileg közel áll hozzá, olyan szeretne lenni, mint a nagyok.
Egy alkalmasnak vélt helyzet vagy tárgy indítja meg , majd a későbbiekben már
előre kigondolt helyzethez keres tárgyat. A gyermekek eleinte csak egymás
mellett játszanak, később ez közös tevékenységbe megy át. A szerepek ebben a
korcsoportban nincsenek elhatárolva, szerepet cserélhetnek, sűrűn cserélik is.
A gondozónő
feladatai a gyermek játéktevékenységének kibontakozásában és a játékkedv
fenntartásában. A gyermek játékkészlete összeállításának szempontjai.
Az
elmélyült játéktevékenység feltétele, hogy a gondozónő minden esetben olyan
körülményeket teremtsen, amely lehetőséget ad
az aktív, tartalmas, tevékeny játékra.
Pedagógiai és egészségügyi szempontok a játékeszközökkel
kapcsolatban.
Komolyan
veszi a játékát a gyermeknek, területét tiszteletben tartja. Ha épít kikerüli, elfogadja a szimbólumait,
biztató tekintettel nyugtázza a játékot.
Probléma,
nehézség esetén javaslatot, ötletet ad, nem hagyja magára a gyermeket, megkíméli a felesleges
kudarcoktól.
A
tevékenység elismerése, az odafigyelés ösztönzőleg hat a gyermek játékára.
Nem
utasítja vissza a gyermek kezdeményezését, de nem is veszi át a vezető szerepet. Ez az
együttjátszás ne a gondozónőt szórakoztassa.
Az
ötletadása ne legyen bonyolult,
olyant tanácsoljon, amit a gyermek már ismer, vagy már csinálta.a fogás, elengedés
gyakorlásához célszerű olyan tárgyakat adni, amelyek különböző, nem nehéz
anyagból készültek, az egytárgyas manipulációhoz tollaslabda, csörgőkeret,
csörgők, műanyag tojástartó, láncoscsörgő, babaépítő elemek, lábrács,
frotirlabda. (Lóczy módszertani levél!)
2.évben hasonló formájú, nagyságú, színű tárgyakat válogatunk össze, mégpedig sokat. Legyenek középmértűek is
benne, legyenek üreges tárgyak, amibe gyűjtögethet.
Elhelyezésnél soha ne legyen benne a megoldás, ez
vezet majd a konstruáláshoz.
Mozgásos játékok dominálnak még, főleg a nagy alakú,
tologatós játékszerek.
Szerepjáték kezdeti formájához babák, játszókendők,
takargatós ruhák, edényzet (nem miniatűr méretű!).
3.évben építő játékok összerakható, szétszedhető, kirakható. Egyre vezetőbb lesz a szerepjáték,
öltöztetéshez kötött, könnyen feladható-levehető ruhadarabok, edényzet, sarkok
(fodrász, bolt,stb...)
A gyermek játékának kibontakozására leghelyesebb a demokratikus
nevelési stílus, melynek
lényege: hogy a felnőtt elfogadóan, pozitívan viszonyul a gyerekhez, érzelmi
biztonságot nyújt számára, partnerként kezeli őt. Tekintettel van a gyermek
egyéniségére, fejlettségére, pillanatnyi fizikai, érzelmi állapotára,
igényeire. Igyekszik minden helyzethez önállóságot biztosítani. A gyermek
minden helyzetben érezze a felnőtt támogató odafigyelését, tudja, hogy bármikor
számíthat segítségre. A felnőtt szerepe a gyermek játéktevékenységében kettős:
A feltételek megteremtése
Nyugodt
légkör, elegendő idő és hely, megfelelő játékkészlet biztosítása. Jó a játékkészlet,
ha megfelel a gyerek életkorának, fejlettségének és érdeklődésének, többféle
tevékenységre ad lehetőséget, vannak alkotó konstruáló tevékenységhez,
szerepjátékhoz, nagymozgázos játékeszközök, aktivitásra, szabad választásra
módot nyújtva rendszerezetten tárolva.
Részvétele a játékban
Pozitív jelenlét (támogató-megerősítő-odafigyelő),
kezdeményezés, együttjátszás, megerősítés, segítségnyújtás a tevékenységhez,
segítségnyújtás a konfliktusok megoldásához, ötletadás - új tevékenység
lehetőségének felkínálása, ésszerű és életszerű viselkedési szabályok
kialakítása.
A felnőtt hátrányosan befolyásolja a gyermek játékát, ha:
à gyermek
akarata ellenére kíván részt venni a játékban,
à olyan
játékot erőltet, amihez a gyermeknek nincs kedve,
à közös
tevékenység során saját elképzeléseit erőlteti a gyerekre,
à az
együttjátszást direkt tanítási lehetőségnek tekinti,
à a
játékot direkt nevelési helyzetnek tekinti,
à kioktatóan
viselkedik,
à immel-ámmal
vesz részt a játékban,
à kivételez,
à a
játokot mint feladatteljesítést minősíti,
à a
viselkedésével azt közvetíti a gyereknek, hogy a tevékenység folyamata
lényegtelen, csak annak eredménye fontos igazán.
Játékkészlet: a
játékok kiválasztásánál, a játékkészlet összeállításánál a gondozó az alábbi
szempontokat kell figyelembe vennie.
Egészségügyi szempontok:
à könnyen
tisztítható, fertőtleníthető legyen
à balesetet
ne okozzon, ne legyen törött, ne essen szét darabjaira, éles sarkai ne
legyenek, ne lógjon
à hosszú
zsinóron, ne legyen túl nehéz.
Pedagógiai szempontok:
à minden
tevékenységformához legyen megfelelő játékszer (konstruáló, manipuláló,
mozgásfejlesztő)
à játék
színe, nagysága, formája keltse fel és tartsa ébren a gyerek érdeklődését.
à több
fajta tevékenységhez lehessen felhasználni.
à legyen
más nemzetek szokásait tükröző játék
à a
nemek közötti egyenlőség elvének betartása (lányoknak is legyen autó, fiúknak
is baba).
Az egészséges, jó állapotban levő gyerek ébrenléti idejének nagy
részét aktív játéktevékenységgel tölti el. Tevékenysége a játék különböző formáiban nyilvánul meg:
ismerkedik önmagával, mozgásával, cselekedeteinek hatásával, a körülötte levő
játékkal, tárgyak-játékok összehasonlítását, alkotást. A konstruálás már nem
önmagáért való, hanem valamilyen céllal kezd építeni a gyerek, pl.: kerítést,
parkolót. Ebben az időszakban a gyermek sokat beszél, sok kérdést tesz fel a
gondozónőnek, így fontos a gondozónő biztonságot nyújtó támasza, odafigyelése,
a kért segítségre való bekapcsolódása. A gondozónő ötletet adhat, információt
nyújthat, megerősítést adhat (verbális-nonverbális formában), együttjátszhat a
gyerekkel. A játékszerekkel kapcsolatban számos teendője van a gondozónőnek. A
csecsemőknél ügyelni kell, hogy a játékot egyenletesen elosztva legyenek a
játszóterületen. A játékot mérete, súlya, alakja olyan legyen, hogy ha a
csecsemő rájuk fekszik, v. ha magára ejti, ne legyen számára fájdalmas, semmi
kép sem lehet olyan, amit lenyelhet, nem adhatók szőrmeállatok, hajas babák. Az
alapjátékokból minden gyereknek jusson: kendő, baba, mesekönyv, labdák,
mozgásfejlesztők.
Csecsemőnek adható:
csörgő fa-műanyag, rágókák, montessuori korongok, hordó-kocka sor,
homokozóformák, textilfigurák, üreges játékok: vödrök, tálak, kosarak.
Mozgásfejlesztő: labda, mászópárna, úszógumi. Könyvek: keménylapú, egy ábrás,
műanyag, textil.
Tipegőkorúak játékai:
a nagyméretű játékokon kívül minden gyermek jusson azonos típusú (baba, mackó,
autó, labda) a gyűjtögetésre alkalmas játékféleségből a csoportlétszám
3-4-szerese szükséges. - konstruáló: dubló legó, Gabi építő, montessuori
korong, babi logi, pohár-hordó sor, formakirakók, fűzhető fa gyöngy.-
húzogatható, tologatható eszközök: vonatok, autók.- üreges: kosarak, tálak,
talicska, vödör- utánzó játékok: csészék, tányérok, kanalak, babák, macik,
takarók, szatyrok, szerszámok,
közlekedési eszközök. - homokozó: vödrök, lapátok, homokozóformák,
sziták- alkotójáték: zsírkréta, ceruza, gyurma- könyvek: keménylapú, leporelló
Nagycsoportos gyerek játékai: építő játék: változatos építő játékok,
kisebb méretű pl.: legó-
szerepjáték kellékei: használati eszközök,
felnőtt tárgyainak kisméretű másai: lábasak, tányérok,
poharak, sziták, szűrők, szerszámok, seprűk, egyes foglalkozások jellegzetes
eszközei: orvosi táska, fodrászkellék, babaruhák, takarók, babakocsi,
gyümölcsök, zöldségek, flakonok, dobozok.-
nagymozgásos játék: autók, dömperek, motorok,
tricikli, mászóka, csúszda, libikóka, labdák.
alkotó játék: zsírkréta, ceruza, festék, kréta,
iskolatábla, gyurma, olló, papírok, természetes anyagok, mágnestábla.
logikai játékok: képkirakó, képes lottó, kártyák-
bábok: kesztyű- és ujjbábok- hangszerek: dob,
xilophon, cintányér- könyvek: puha képeskönyvek
A szobában szabadon játszó gyermekek számára a legjobb megoldás, ha
a játékokat könnyen elérhető (számára) helyen, nyitott polcon tároljuk, így az önálló
választás lehetőségét biztosítjuk számára.
- Az
építőjátékokat fajtánként, nagyméretű tárlókosarakban, az apró, fokozott
gondozói felügyeletet igénylő játékokat magasabb polcokra helyezzük.
-Fontos a játéksarok kialakítása.
A
gondozónő közvetlenül is segítségére lehet a játszó vagy a játékban megtorpant
gyereknek. Ha a gondozónő észreveszi, tekintetével, biztató szavaival nyugtázza
a gyerek tevékenységét, ezzel is támogatja, segíti a játékát. Amikor műanyag pohárból tornyot építő gyerek
mellé újabb "adag" poharat helyez el, amikor a macit lefektető és
takarót kereső gyereknek tanácsot ad, ezzel is segíti a gyerek játékát,
kifejezi helyeslését, támogatását. Lényeges: ha a gyerek kezdeményezésére
bekapcsolódik a játékba a gondozónő, ha elfogadja a felkínált szimbolikus
"kávét", ha a felkínált "kincset" megőrzésre elfogadja,
mindezzel kifejezésre juttatja a gyerek számára, hogy ő is örül a játékának,
érti, támogatja. Amikor a gondozónő bekapcsolódik a gyerek játékába,
természetesen mindig ügyelnie kell arra, hogy ne ő legyen a játék főszereplője,
papucsként viselkedjen. Fontos az időbeli visszalépés.
Dependens (függő): amikor a gyerek nem tud
játéktevékenységet kezdeményezni a szülő irányítása nélkül.
A gondozónő
feladatai az alkotó- és szimbolikus játékkal kapcsolatban, a megfelelő
játékszerek és egyéb eszközök kiválasztásának
szempontjai, a játékba avatkozás kritikája, a gyermekkel való
együttjátszás lehetőségei.
Az
egészséges, jó állapotban lévő gyermek ébrenléti ideje nagy részét játékkal
tölti.
-Játékra
készteti általában aktivitása és mozgásvágya, kíváncsiság, érdeklődése önmaga
és környezete iránt, az alkotás öröm a kellemes élmények újraélésének vágya, a
kielégítetlen vágyak megvalósítása, félelmek, indulatok levezetésére szolgál.
- A harmadik
évre jellemző az alkotó játék, mely során a gyermekek sokféle anyaggal
ismerkedhetnek meg kreativitásuk kibontakozhat. Felfedezik az anyagok
sajátosságai mellett az ábrázolás lehetőségét, örömét. Megjelennek az
emberrajzok, a gyurmából való formázások. A gondozónő feladata: a megfelelő
játékeszközök kiválasztása, illetve az eszközök helyes használatának
megmutatása ( nem azt mutatja meg, hogy milyen alakzatot rajzoljon, hanem hogy
hogyan fogja meg a ceruzát, hogy még szebbre sikerüljön).
Alkotó eszközei:
zsírkréta, ceruza, festék, iskolatábla, kréta, gyurma, olló, papírok,
természetes anyagok (falevél, gesztenye, toboz) mozaik, mágnestábla.
Szimbolikus játék kialakulása a második évre jellemző.
A szimbolikus játék eszközei: Andi- öcsi építő, utánzó játékok - csészék,
kanalak, poharak.
A gondozónő szerepe a gyermek játékában: a demokratikus nevelési stílust célszerű alkalmazni,
melynek lényege, hogy a felnőtt elfogadóan, pozitívan viszonyul a gyermekhez,
érzelmi biztonságot nyújt számára, partnerként kezeli őt. Tekintettel van a
gyermek egyéniségére, fejlettségére, pillanatnyi fizikai és érzelmi állapotára,
igényeire. Minden helyzetben igyekszik a gyermek kompetenciájának, és ezen
belül igényeinek megfelelő mértékű önállóságot biztosítani. A gyermek minden helyzetben érzi a felnőtt
támogató odafigyelését, tudja, hogy bármikor számíthat a segítségére. A
felnőtt szerepe: nyugodt légkör, elegendő idő-hely, megfelelő játékkészlet
biztosítása.
Együttjátszás:
- örömet okoz a felnőttnek, gyermeknek egyaránt, - mélyíti a kapcsolatot,- lehetőséget nyújt egymás
jobb megismerésére, - biztonságot nyújt a gyermeknek, - tapasztalatszerzési,
tanulási lehetősége bővülését jelenti.
A bölcsődei nevelésben szerepet kell játszania a
felnőttnek a gyermekek játékában, hiszen odafigyelése, elismerése, esetenként
ötletadása, az együttjátszás öröme, a közös tevékenység során nyújtott
viselkedési és helyzetmegoldási minták a fejlődés fontos segítői. A felnőtt támogató odafigyelése, a gyermek
pillanatnyi érzelmi állapotához, igényéhez és tevékenységéhez igazodó
részvétele a játékban közvetíti a gyermek számára azt, hogy a felnőtt
érzelmileg elfogadja a játék fontosságát. A gyermek személyiségfejlődését
pozitívan befolyásolja. Fontos a szabad tevékenységválasztás lehetőségének
biztosítása a gyermek öntevékenységének és kreativitásának támogatása.
Az együttjátszás során ügyelnie kell a gondozónak
arra, hogy ne ő legyen a játék főszereplője. A felnőtt könnyen vezetővé válik,
lényeges a partneri kapcsolat fenntartása és az időbeli visszalépés.
A játéktartalom,
mint feszültségredukció az alkotó-, szimbolikus játék során.
A
gyermek igen komolyan veszi a játékát, de bizonyos kettősége van az átélésének. Teljesen beleéli magát a játékába, nagy gonddal eteti babáját,
ijedten kiabál rá arra aki bele akar lépni a "szőnyeg-Balatonba",
ugyanakkor pontosan tudja, hogy amit csinál az játék. Valószínű ő lepődne meg a
legjobban, ha a baba lenyelné az ételt.
Játéka
a tudatos tapasztalatait és érzelemvilágát tükrözi, emellett azonban a
tudattalan vagy féltudatos érzelmeit, konfliktusait is. Így annak a kisgyermeknek, aki semmi jelét
nem adja a nemrég született kistestvér iránti féltékenységének, megjelenhet a
játékában negatív érzelme.
Játékában
gyakran utánozza a családtagjait,
az egész felnőtt világot. A papa dolgozni megy, a mama bevásárol, elkíséri a
gyerekeket, elutaznak, sőt a családtagok néha veszekednek is. Az ilyen
folyamatos, gyakran visszatérő játékoknak az örömét az adja meg, hogy a
gyermekek beleélik magukat a szülők mindennapjaiba, játékukban naggyá, felnőtté
válnak.
a játéksor lejátszásának másik lehetősége, hogy
levezetheti a konfliktushordozó kínos élményeket.
-A szülők
veszekedése beépül a gyermek játékába, ezáltal újra és újra lejátssza,
közben megszelídíti a hozzá tapadó indulatokat.
Általános
jelenség, hogy a sok orvosi vizsgálatot és injekciót elszenvedett gyermek
nagyon szeret orvosost játszani, félelmeiért, kiszolgáltatottságáért,
szenvedéseiért kárpótolja a játék, amiben természetesen az orvos aktív
szerepében ő van, ő ad injekciót a babának, még vigasztalja is.
Érzelmi
színezettel átszőtt emlékképek sűrűsödését, viselkedési mintát és
játéktartalmat kínál a szülők egymás iránti szeretetének, gyengédségének
eljátszása is. Ennek is van bizonyos feszültségtartalma a
gyermekben. Némi irigység, féltékenység lép fel és kínos számára..
A
játék során nagy mennyiségű sikerélményhez is juthat. Épít, rajzol, fest,
formáz - amit kigondol azt meg tudja valósítani. Rajzában szintén tárgyivá
teszi azt, ami számára érthetetlen, nehezen felfogható. Közben beszélgetve
kimondhat sok bizonytalan kérdést, gondolatot.
Ezeket a felnőttnek nagyon komolyan kell vennie, és a lehető
legegyszerűbb, legérthetőbb válaszokat kell adnia. Mindez nagymértékben segíti, hogy feszültségeit
feldolgozza, kijátssza.
Csoportban játék során tapasztalhatja, hogy ezekkel a kérdésekkel nem egyedül van gondja.
Társai játékába bekapcsolódva, szerepcserékkel jobban oldódnak a felgyülemlett
feszültségei. Mindkét szerepet kipróbálhatja, a reakciókat gyakorolhatja. Ezzel
a környező világot is sokkal jobban megismeri, segíti alkalmazkodását.
A nyugtalan, az
elmélyült játékra képtelen kisgyermekkel való helyes törődés.
A
kiváltó ok lehet::
à az
új környezet, az elválás az anyától, a csoporttársak jelenléte.
à A
játék örömének hiánya: nem tanult meg, nem tanulhatott meg játszani.
à erősen
korlátozó, szabályozó szülő, stb.
Egyéni odafigyelés, tapintatosan lehet csak rávezetni
arra, hogy játszani jó. Ne a gondozónő játszon helyette, mindig hagyja meg a
befejező mozdulatot.
A minimált cerebrált díszfunkciós gyermekek nem tudnak
elmélyülten játszani. Figyelmük szétszórt, ismételni nem tudnak, a kudarcok
hatására agresszívvá válhatnak.
Nagy türelmet igényel, fontos, hogy egy információval
többet ne közöljünk, és az olyan játékok biztosítása amit kis lépésenként
haladva lehet végrehajtani, rövid ideig tartson, fontos a dicséret, a pozitív
megerősítés
Tünethordozó lehet, otthoni problémák kiderítése akkor
a mi feladatunk, ha ez az állapot tartós. A gyermeki szorongás az elmélyült
játék akadálya, a gondozónő támogatását igényli, a társas játékban ne zavarjuk,
támogassuk, ne utasítsuk.
Fontos az ok megkeresése, hogy ez átmeneti vagy tartós
állapot-e. Lehet, hogy a háttérben nevelési hiba van, ekkor lényeges a
szülőktől való segítségkérés, indirekt módszer. A gyermeknél fontos a játék
befejezésének érzetét kialakítani. Lényeges: a kevés játék, kis lépésekben való
haladás.
ne hasonlítgassuk
csoporttársaihoz, nem jó, ha a társak sérelmeire, bánatára utalunk. Az ő
tevékenységében kell - nagymozgásos, finommotorikus, zenei, alkotó, kreatív - a
pozitívumot felfedeznünk, és ebben megerősíteni minél többször.
http://ro.search.yahoo.co
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése