MÁJCISZTA-ECHINOCOCCUS FERTŐZÉS-

MÁJCISZTA-ECHINOCOCCUS FERTŐZÉS

Ebben a fertőző betegségben az ember csupán egy "tranzit", szerepe az Echinococcus féreg lárváinak eltartására és szaporítására korlátozódik. A végállomás a kutyák vékonybele, ahol a parazita már kifejlődött galandféregként keseríti meg hordozója mindennapjait. A kutyák székletével ürülő peték a tényleges köztigazdáknak számító növényevő állatokba kerülnek, melyek lárvákkal "tűzdelt" húsa nyilván nem egy egészséges étek (főleg ha nem sütik, főzik meg jól), de maga az ember többnyire a kutya székletével ürülő peték lenyelése miatt fertőződik.

A kórokozó főként Dél-Amerika déli területein, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában honos, de endémiás gócok találhatók Közép-Ázsiában, Oroszország és más volt szovjet tagállamok keleti területein, Ausztráliában, az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Angliában és Kelet-Európában is.

A lenyelt peték - túlélvén a gyomorsavat és az emésztőenzimeket - a bélnyálkahártyába hatolnak, innen a vérárammal jutnak legkedveltebb helyükre, a májba.

 Csaknem egynegyedük a tüdőben köt ki, kis részük akár a vesékben, agyban, csontokban és más szervekben, szövetekben is képes megtelepedni (pl. nyelvben, szemben).

-A májban szállást és ellátást talált paraziták évenként 2-3 cm intenzív növekedést mutató cisztákban szaporodnak.

-Az első tünetek megjelenése évekig várathat magára, amíg egy-egy ciszta el nem éri, illetve meg nem haladja a 10-12 cm-es nagyságot.

A nyomástünetek dominálnak, epeúti elzáródás, gyulladás, sárgaság, májzsugor alakulhat ki. Hányinger, hányás, a has jobb felső tájékának fájdalma jelentkezhet. A tömlők szivároghatnak, a szervezet erre allergiás reakciókkal válaszol (pl. csalánkiütés), emelkedik az eozinofil fehérvérsejtek (granulociták) száma.

- Ritkán egy ciszta megrepedhet, ekkor súlyos anafilaxiás sokk alakulhat ki.

- A ciszták tartalma tovább szóródhat a hashártya, mellhártya, sőt a szívbelhártya felé. A tüdőben lévő ciszták hörgőket zárhatnak el, ettől tüdőrészek eshetnek össze (légtelenedhetnek el).

-Az agyi ciszták görcsrohamokat, a csontban kevésbé körülhatároltan növekedők patológiás töréseket okoznak (főként csigolyákban, ebben az esetben a gerincvelő is komprimálódhat, bénulások léphetnek fel).

Más betegségektől való elkülönítése, azaz a differenciáldiagnózis nem könnyű:

-az Echinococcosis számos betegséget utánozhat a málytályogtól a tbc-n keresztül különböző helyen felfedezni vélt benignus és malignus tumorokig.

-A végső diagnózishoz immunológiai és képalkotó vizsgálatok együttes elvégzése (ultrahang, CT, esetleg MRI és szcintigráfia) szükséges.

Kezelése műtéti, a tömlők eltávolításából áll.

-Nehézsége a ciszták szivárgásának megakadályozásában rejlik, mely a későbbi kiújulások fő okát képezik.

-Ezért pre- és posztoperatíve a gyógyulást elősegítő, esetenként - monoterápiában - magát a műtét elkerülését is lehetővé tévő gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre. Utóbbi sajnos csak az enyhébb infekciókban, az esetek 30-35%-ában vezet önmagában sikerre

. Beavatkozás nélkül a betegség 15-20%-ban végzetes kimenetelű.

Megelőzés: megfelelő személyi higiénia és a kutyák konyhai hulladékkal (nyers hús nyesedékkel) történő etetésének kerülése, endémiás (fertőző gócként számon tartott) területeken a kutyák profilaktikus gyógyszeres kezelése.

#1 Dr.BauerBela

---