ÖRÖKZÖLD EGÉSZSÉGÜGYI TÉMA ŐSSZEL A NÁTHA,MEGFÁZÁS

 

Örökzöld egészségügyi téma ősszel a nátha, megfázás

A megfázás (nátha, meghűlés) az orrot és melléküregeit, a garatot és a nagyobb légutakat bélelő nyálkahártya vírusos fertőzése.
A megfázás egyike a leggyakoribb betegségeknek. Sokféle vírus okozhatja, de a rinovírusok (melyeknek 100 altípusa létezik) másoknál gyakrabban. A rinovírusok okozta nátha főleg tavasszal és ősszel fordul elő; az év más időszakaiban különböző vírusok a kórokozók.
A megfázás leginkább úgy terjed, ha valakinek a keze egy fertőzött személy orrváladékával kerül kapcsolatba. Az orrváladékban vannak a vírusok. Amikor az egyén szájához, orrához vagy szeméhez nyúl, a kórokozók a szervezetébe kerülnek, és ott újabb betegséget idéznek elő.
- Kevésbé gyakori az a terjedési mód, amikor valaki egy fertőzött személy által kiköhögött vagy feltüsszentett cseppecskéket tartalmazó levegőt lélegez be. A megfázás a tünetek kialakulása után 1-2 nappal a legragályosabb.
- A hidegérzés nem eredményez megfázást, még csak nem is fokozza az ember fertőzésre való érzékenységét. Az egyén általános egészségügyi és étkezési szokásai valószínűleg szintén nem módosítják a fertőzésre való hajlamot, mint ahogy az orr vagy a torok rendellenességei (például nagyobb garat- vagy orrmandulák) sem.

A megfázás tünetei 1-3 nappal a fertőzés után kezdődnek

Az első panaszok többnyire az orrban vagy a torokban érzett kellemetlenség.
- A beteg ezután tüszszögni kezd, orra folyik és enyhén rosszul érzi magát. A láz nem gyakori, de a betegség elején mérsékelt láz jelentkezhet. Az orrváladék eleinte vízszerű és tiszta, és zavaróan bőséges lehet; később sűrűbb, opálos, sárgás-zöld és kisebb mennyiségű. Sok beteg köhög is.
- A tünetek általában 4–10 napon belül szűnnek, bár a köhögés gyakran eltart még egy hétig.
A szövődmények miatt hosszabb lehet a betegség lefolyása. Asztmásokban a rinovírus-fertőzés sokszor asztma rohamot vált ki.
-Egyes emberekben a megfázáshoz a középfül vagy az orrmelléküregek bakteriális fertőzései (otitisz media, illetve szinuszitisz) társulhatnak.
- E felülfertőzések azért alakulnak ki, mert az orr elzáródása akadályozza e területek rendes elfolyását, így a baktériumok elszaporodhatnak a pangó váladékban.
- Másokban az alsó légutak fertőződnek felül baktériumokkal (másodlagos hörghurut vagy tüdőgyulladás).
Az orvos a jellegzetes tünetek alapján többnyire felismeri a meghűlést. Magas láz, erős fejfájás, kiütések, nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom arra utalnak, hogy a fertőző betegség nem egyszerű megfázás. Laboratóriumi vizsgálatok általában nem szükségesek a kórismézéshez. Ha szövődményeket gyanít, az orvos vérvizsgálatot és röntgent rendelhet.

A megelőzés legjobb módja a tisztasági rendszabályok betartása

Mivel oly sok különböző vírus okoz megfázást, és az idővel kicsit mindegyik változik, hatékony védőoltást még nem fejlesztettek ki.
- Sok vírus terjed fertőzött személy váladékainak érintésével, ezért mind a beteg embernek, mind a háztartásában és munkahelyén vele kapcsolatban lévőknek gyakran kell kezet mosniuk.
- Tüsszenteni és köhögni csak zsebkendőbe szabad, amit azután el kell dobni. Ha lehetséges, a beteg külön szobában aludjék.
-Tüsszentéssel vagy köhögéssel a meghűlt beteg ne járjon munkába vagy iskolába, ahol másokat megfertőzhet.
- Közösen használt tárgyak és felületek tisztítása ugyancsak hozzájárul a megfázásért felelős vírusok terjedésének visszaszorításához.
.

A megfázás kezelése

Megfázás esetén a beteg maradjon meleg és kényelmes helyen, és igyekezzék elkerülni, hogy a fertőzést másoknak továbbadja.
- Lázzal vagy súlyos tünetekkel mindenképpen otthon kell maradni. Bő folyadékfogyasztás és párásító berendezés (vaporizátor) gőzeinek, illetve párájának belélegzése hozzásegíthet, hogy a váladék laza és könnyebben üríthető maradjon.
Sok olyan népszerű, nem vényköteles gyógymód létezik, melyek megfázás esetén jó hatásúak. 
 Nem gyógyítják a fertőzést, ami többnyire egy hét alatt magától is szűnik, ezért csak feltételesen rendelik őket, attól függően, hogy a beteg mennyire érzi magát rosszul.
- Számos különböző gyógyszert vetnek be a hűléses tünetek enyhítésére: az érszűkítő hatású orrcseppek segítenek az elzáródott orrjáratokat újra megnyitni, az antihisztaminok pedig szárítani az orrfolyást, míg a köhögés elleni kanalas orvosságok a köhögést könnyítik azáltal, hogy a nyákot oldják, vagy a köhögést csillapítják. E szereket leggyakrabban egyetlen készítményben árulják, de egyesével is beszerezhetők. Az antihisztaminok álmosíthatnak, és alkalmazásuk különösen idős emberekben okozhat problémákat.

Influenza

Szezonálisan előforduló, gyakran járványos fertőző betegség, amely időnként világméretűvé válik. Többnyire magas lázzal, általános rossz közérzettel, végtagfájdalmakkal és légzőszervi panaszokkal jelentkezik. Az orthomyxovírosok okozzák, melynek A, B és C betűvel jelölt három altípusa ismert, melyek képesek megváltoztatni szerkezetüket, és új formában megjelenni. A betegség lezajlása után kifejezett gyengeségérzést tapasztalnak a betegek.
Ellentétben a többi hasonló tünettel járó megbetegedéssel (meghűlés, nátha), az influenza igen súlyos, sőt esetenként halálos kimenetelű is lehet. Főleg a gyermekekre, a 65 éven felüli idős emberekre, a legyengült immunitású és a valamilyen krónikus betegségben szenvedő egyénekre jelent fokozott veszélyt. Előfordulhat az is, hogy a vírus egyik igen agresszív fajtája lendül támadásba.
Az influenza vírusa nagyon változékony, képes egyik évről a másikra megváltoztatni szerkezetét, megnehezítve ezzel az oltóanyag előállítóinak munkáját abban, hogy megőrizhessék a vakcina hatékonyságát.

{/showhide}

#1 Dr.BauerBela

---