Miért sárga a baba?

„A gyermekem megszületésekor még egyáltalán nem volt sárga. Mikor kibújt, inkább kék, lila, a feje meg szürkés-fehér a magzatmáztól. Másnapra már szép rózsaszínűvé vált, mint egy kismalac. De most, négynaposan, amikor készülődünk haza a kórházból, egészen sárgás lett a bőre, sőt, a szeme fehérje is. A gyerekorvos nyugtatgat, hogy nincs baj, előfordul az ilyesmi. Ám vért azért vettek tőle, és betették egy kékfényes lámpa alá is. Aggódom: miért sárga a gyerekem?”

A vérében van

Az egészséges újszülöttek úgynevezett „élettani” sárgasága természetes jelenség, a méhen kívüli élethez való alkalmazkodás egyik fiziológiás állomása. Oka a vér egyik bomlásterméke, a bilirubin. Nézzük ennek rövid élettani magyarázatát. Odabenn, a méhben a magzatnak fejlődéséhez sok vörösvértestre van szüksége, jóval többre, mint „kint”. Ezek a magzati vörösvértestek más szerkezetűek, mint a később termelődőek, és a megszületés után fokozatosan elbomlanak, hogy átadják a helyüket új, „korszerűbb” társaiknak. A vörösvértestek legfontosabb alkotórésze a vörös színű vérfesték, az úgynevezett hemoglobin. Ahhoz, hogy a hemoglobin lebomlása során ki tudjon ürülni a szervezetből, előbb a májba kerül. Ott a májenzimek segítségével sárga színű epefestékké alakul át (ez a bilirubin), amely aztán az epével a belekbe kerül, és a széklettel kiürül. Ez egy állandó folyamat, mely a későbbiekben zökkenőmentesen folyik: egyrészt a régi vörösvértestek elbomlanak és a máj segítségével a felszabaduló bilirubin a székletbe jut, másrészt a csontvelő újratermeli a vér alkotóelemeit. Ám az újszülöttek mája eleinte még éretlen erre a feladatra, nem tud elegendő epefestéket átalakító enzimet termelni. Ezért a bilirubin időlegesen felszaporodik a vérben, és sárgára festi a baba bőrét. És nem csak a máj éretlensége miatt több a bilirubin az újszülöttben. Ilyenkor bomlik a leggyorsabban és a legtöbb vörösvérsejt. Később ez az építés-bomlás egyensúlya beáll, és egy egyenletes, állandó lesz a kicserélődés, a régi sejtek elhalása, és az új születése.

Meddig tart ez a sárgaság?

Az élettani sárgaság a második-harmadik napon válik láthatóvá. Tehát semmiképp sem az elsőn. Ezt azért fontos tudni, mert az a baba, aki pár órával a születése után már besárgul, többnyire valóban beteg. Elsősorban Rh-faktorral kapcsolatos problémája van – de erről majd később. A sárgaság a negyedik napon éri el a csúcspontját, majd csökkenni kezd. Persze ez ránézésre nem mindig nyilvánvaló, mert a véráramból a bőrbe ivódó bilirubin lebomlása némi késéssel, pár nap különbséggel követi vérszintjének csökkenését. Úgyhogy ne aggódjunk, ha az orvos által egészségesnek mondott gyerekünk még kéthetesen is sárga egy kicsit. Érdekes megfigyelés: a bőrbe szívódott bilirubin módon szinte mindig úgy oldódik fel, hogy a kifehéredés alulról felfelé kezdődik: magyarán a baba lábán indul el, és a fején tűnik el utoljára.

Ha két hétnél is tovább tart?

Feltétlenül mutassuk meg az orvosunknak! Szerencsére többnyire akkor sincs baj, mert egy jól szopó, jól fejlődő csecsemő elhúzódó sárgasága mögött ritkán van igazi betegség: többnyire az amúgy ártalmatlan úgynevezett anyatej okozta sárgaságról van szó.

Az anyatej sárgaságot okoz?

Ha nem is túl gyakran, de azért előfordul, hogy az anyatejes táplálás miatt az egyébként élettani sárgaság nem múlik el egy-két hetes korban, hanem elhúzódik, akár két hónapig is. Ugyanis körülbelül minden kétszázadik anya teje egy olyan alkotórészt tartalmaz, amely gátolja az epefesték lebontását végző májenzim működését. Ha ilyemkor két-három napos szoptatási szünetet tartunk, és tápszert adunk a babának, a sárgaság gyorsan elmúlik. Ám ha tovább szoptatunk, akkor sincs baj, legfeljebb egy-két héttel tovább marad sárga a gyerek. Az anyatejes sárgaság ugyanis teljesen ártalmatlan, a bilirubinszint sosem nő olyan magasra, hogy ez veszélyeztesse a baba egészségét.

A sárgaság veszélyes?

Ha a bilirubinszint egy bizonyos szintnél nagyobb, átjuthat az úgynevezett „vér-agy gáton”, és lerakódhat az agyban. Magikterusznak nevezik azt a tünetegyüttest, amikor a párnapos baba súlyos légzési nehézséggel, eszméletzavarokkal, keringési elégtelenséggel járó betegség tüneteit mutatja. Oka a központi idegrendszert károsító túl sok epefesték. Az újszülöttek jelentős százaléka belehal a betegségbe, a megmaradtaknál pedig súlyos maradványtünetek, bénulások, rángógörcs, szellemi visszamaradottság, süketség, vakság maradhat vissza. Ez a félelmetes betegség főleg az éretlen, koraszülött babákat fenyegeti, valamint az Rh-összeférhetetlenség következtében megbetegedett csecsemőket. Szerencsére ma már, az időben elvégzett kezeléseknek köszönhetően, szinte alig fordul elő.

Mit jelent az Rh-összeférhetetlenség?

Ha az anya vércsoportja Rh-negatív, a gyereké pedig Rh-pozitív, az gondot okozhat. Születéskor ugyanis a magzatból egy pár milliliter vér bejuthat az anya vérkeringésébe. Ez kicsit hasonlít ahhoz, amikor az anya hibás vérátömlesztést kap: a baba „idegen” vörösvértestjei ellen az anya szervezetében ellenanyag-termelés indul be. Ám ehhez a folyamathoz, az ellenanyag-termeléshez idő kell. Ezért az első gyerek születésekor még nincs baj (kivéve, ha előtte már volt az anyának egy-két „szülészeti eseménye”, mondjuk spontán vagy művi abortusz). A következő terhességeknél, ha az újabb magzat pechjére szintén Rh-pozitív, az anya immunrendszere úgymond „emlékszik” a feladatra, és már a szülés előtt beindulhat az ellenanyag-termelés. A következménye: a baba megtámadott vörös vértestjei szétesnek, elpusztulnak. Az ilyen babák gyakran már megszületéskor sárgák és vérszegények. Ha a bilirubinszint a kritikus szint fölé emelkedik, csak a gyors orvosi beavatkozás akadályozza meg a magikteruszt, és a maradandó károsodást.

Hogyan gyógyítják az Rh-babákat?

Ha a sárgaság mértéke meghaladja a kritikus szintet, vércserét végeznek nála. Ez azt jelenti, hogy a baba köldökvénájába egy kis csövet vezetnek be, s azon át leeresztik a saját vérét, és beadnak helyette Rh-negatív vért. Persze csak apránként: felváltva, tíz-húsz milliliterenként csapolják le a gyerek saját, és befecskendezik az idegen vért. Ilyen cseretranszfúziót csak jól felszerelt intenzív ellátást végző centrumokban végeznek, ahova speciális mentőautókkal szállítják a babákat. Persze a legjobb az, ha az anya már eleve olyan klinikán szül, ahol van újszülött intenzív osztály. Újabban már a méhen belül is meg lehet kezdeni a gyógyítást. Az Rh-babáknak köldökzsinórjukon át vörösvértest-transzfúziót adnak, így sokkal jobb állapotban lesznek, mire a világra jönnek.

Meg kell előzni

Mindaz, amit erről az Rh-betegségről elmondtunk, lassan csak történelem. Az Rh-összeférhetetlenségnek ma már nem szabad a baba betegségéhez vezetnie, a bajt meg lehet előzni. A dolog nagyon egyszerű: minden Rh-negatív anyának kapnia kell egy bizonyos injekciót, amely Rh-ellenanyagot tartalmaz. Méghozzá az első terhessége befejeződése után azonnal, mielőtt a saját szervezete elkezdené termelni az ellenanyagokat. Figyelem, terhességről, és nem szülésről van szó! Tehát az abortusz után is, legyen az spontán vagy művi, beadják az úgynevezett anti D-globulint, amely megakadályozza, hogy az anya szervezete Rh-ellenes antitesteket termeljen. Természetesen minden további szülészeti esemény után szükség van anti-D injekcióra. Ma már ezt minden szülészeti osztályon kötelező beadni, így lassacskán tényleg kezd eltűnni a rettegett Rh-betegség. S hogy azért még mindig nem teljesen orvostörténeti érdekesség, annak „köszönhető”, hogy nem mindenki jár terhesgondozásra.

Ha beteg a máj

Az újszülöttek sárgaságát májbetegségek is okozhatják. Lehet ez egy méhen belüli fertőzés következtében fellépett májgyulladás, de génhiba is. Néha olyan fejlődési rendellenesség következménye, amelyben az epeutak nem alakultak ki. A gyógyítás gyógyszeres, vagy műtéti, manapság akár májátültetés is lehet. Azért kell hát minden babát rendszeresen megmutatni az orvosnak, hogy időben kiderüljön, van-e valamilyen betegség az elhúzódó sárgaság hátterében.

Mire jó a kék fény?

A fényterápia régi módszer az újszülöttkori sárgaság kezelésében. A bőrben lerakódott bilirubin kioldódását segíti elő. A babákat meztelenül kékfényű lámpa alá teszik „napozni”. A szemüket letakarják, hogy védjék a túlzott fényhatástól. A kékfény nem csodaszer, inkább csak kiegészítő terápia. Arra viszont jó, hogy a magától elmúló fiziológiás sárgaság oldódását elősegítse.

És az infúzió?

Ha a sárgaság fokozódik, és elér egy bizonyos szintet (diagrammok segítik az orvosokat annak megítélésében, hogy az adott életnapon hol tart az emelkedés a normálishoz képest), a kék fényen kívül folyadékpótlásra is szükség lesz. Ez is segít úgymond „kimosni” a bilirubint a szervezetből. Hatásos az is, ha a tejtermelés megindul, és a baba szopással veszi magához a megfelelő folyadékot, ám addig szükség lehet az infúzióra.

Segíthetünk mi is?

Ha a babánkat sárgán hoztuk haza a kórházból, és az orvos azt állítja, hogy amúgy egészséges – nincs okunk aggodalomra. A gyermekorvos majd rendszeresen ellenőrzi, és ha úgy ítéli meg, hogy valamilyen kiegészítő vizsgálatra van szükség, majd szól. Viszont számítsunk arra, hogy amíg a sárgaság tart, a babánk sokat alszik majd, és esetenként lehet, hogy etetéskor ébresztgetni, noszogatni kell. A bilirubinnak ugyanis van egy nyugtató, altató hatása is. Viszont a folyadékra szüksége van, mert a kiszáradás elhúzódóbbá teszi a sárgaságot. Próbáljuk hát szoptatni, amikor csak lehet, az első napokban akár kétóránként. Anyatejen kívül folyadékot, forralt vizet, teát, csak akkor adjunk, ha az orvossal, vagy a védőnővel megbeszéltük. Az alapelv ugyanis az, hogy minden más innivaló hátráltatja a szoptatást. Kivételes esetben viszont szükség lehet folyadékpótlásra.

Ha fél-egy évesen is sárga

Akkor természetesen irány az orvos! De ne essünk pánikba. Ha a gyermekünknek láthatóan kutya baja, nyilvánvalóan az orvos azzal fog megnyugtatni, hogy a baba csak karotinémiás. Ez azt jelenti, hogy a sárga karotint tartalmazó főzelékfélék festették meg a bőrét. (Ilyenkor a szeme fehérje nem sárga, ellentétben az igazi betegeknél.) Elsősorban a sütőtök és a répa a „bűnös”, mert ezeket a gyerekek különösen szeretik, édes ízük miatt. A karotinémia teljesen ártalmatlan, de azért a szülők számíthatnak arra, hogy az orvos azt fogja tanácsolni, ne vigyék túlzásba a sárga főzelékek adását. Egyen az a gyerek változatosabban.

Végül is úgy az egészséges.

www.szulokhazamagazin.hu

#1 Dr.BauerBela

---