A SZEGÉNYSÉG TARTALMI MUTATÓI NAPJAINKBAN
A TÖRTÉNELMI HATALMASSÁGOK FIGYELMÉBE !!
-EGYESEK ÉLETE EMÉSZTŐ GOND,MÍG MÁSOK ÉLETE GONDTALAN EMÉSZTÉS-
A szegénység pénzhiány továbbá a kulturális és társadalmi
tőke hiánya, mely által az emberek olyan, tartósan fennálló hátrányos
helyzetben vannak, melyből saját erőből nem tudnak kikerülni.
Az egyén életvitelét
tekintve különféleképpen fejti ki hatását:
Enyhébb anyagi gondoknál:
·
lakás fenntartásának
nehézségei illetve nem megfelelő lakás
·
számla befizetésének
nehézségei
·
rosszabb minőségű
élelmiszer (vitaminszegény, egészségtelen táplálkozás)
·
olcsóbb gyógyszerek
·
közteherviselés nehezen
oldható meg
Súlyos anyagi gondoknál:
·
lakás fenntartásának
nehézségei illetve lakáshiány
·
számla befizetésének
nehézségei
·
élelmiszerhiány
·
gyógyszerhiány
·
évszaknak nem megfelelő
ruházat
·
közteherviselés nehezen
vagy egyáltalán nem oldható meg
Következményei és okai lehetnek:
·
alacsony iskolázottság
·
elszigeteltség,
kirekesztődés
·
anyagi terhek súlyossága
miatt kialakult családon belüli nehézségek
·
tapasztalathiány
·
mobilitás hiánya
·
depresszió
·
társadalmi kapcsolatok
hiánya illetve hasonló helyzetűekkel fenntartott kapcsolatok kizárólagossága
A szegénység hatása a különböző életszakaszokban[szerkesztés]
Gyermekkori
hátrányos helyzet
A különböző közoktatási
intézményekben (óvoda, általános iskola, középfokú oktatási intézmény)
·
nem megfelelő mennyiségű
étkezés (illetve annak finanszírozása
nehéz)
·
könyvhiány
·
osztályközösség által
szervezett programok befizetése nehézkes
·
öltözködés
·
évszaknak nem megfelelő„túlhordott”
ruhadarabok
·
magántanár megfizetése
lehetetlen
Felnőttként
hátrányos helyzet
továbbtanulási nehézségek. Ha sikerül valamely felsőoktatási intézményben
továbbtanulni, otthonához közel eső intézményben kell tanulnia általában. A
tanulás mellett diákmunkára kényszerül.
·
családalapítási nehézségek
·
nem megfelelő anyagi
háttérrel rendelkezőknek a különélés nehezen
oldható meg
·
Anyagi szegénység miatt
hátrányos helyzetben élő személy mobilitás szempontjából jelentősen
elmaradottabb, kevesebb helyre utazik, ezáltal kevesebb ismeretre tesz szert.
Típusai]
·
Abszolút szegénység
Saját létfenntartásához
szükséges eszközeit nem tudja megteremteni és létminimum alatt él.
·
Relatív szegénység
Akinek a keresetük nem elég
arra, hogy tovább fejlesszék magukat. Társadalmi és kulturális szegénységet
jelent. A társadalom nagy többségéhez képest szegény.
Hagyományos szegény
·
egyszülős család
·
nagy család
·
nyugdíjas
Új szegénység
elszegényedő
középosztály, akik minden erővel igyekeznek a tisztes szegénység szintjén
meghaladni, elszegényesedése folyamatos, nincs rendszeres pénzbeli jövedelem
Etnikai szegénység: pl.: cigányság
Az abszolút szegénységi
típusba tartozó réteg létminimum alatt él. Nem jutnak megfelelő mennyiségű és
minőségű ételekhez, nem rendelkeznek megfelelő hajlékkal.
A létminimum kiszámításához
a „fogyasztási kosarat” használják. Nem számol sem az egyéni, sem regionális
különbségekkel. Fogyasztási kosár: belepakolnak mindent, amire a megítélés
szerint pl.: egy négy tagú családnak szüksége lehet (élelmiszer, tisztálkodás,
stb.)
Az emberek életmódja és
fogyasztási kultúrája jelentősen eltér egymástól. (kárpótolja önmagát, ha
pénzhez jut és rövid idő alatt elfogy) HITELEK és KÖLCSÖN.
A szegénységet mindig az
adott ország fejlettségi szintjének és az uralkodó normának megfelelően kell
kialakítani. (Románia – Magyarország, Ausztria – Magyarország)
A szegénység statisztikai felvétele[szerkesztés]
A statisztikai jelentések objektív – szubjektív szegénység megkülönböztetést
alkalmaznak.
·
objektív szegénység
A
jövedelmi szegénységet legtöbbször a megfigyelt (a háztartás tagok által
bemondott) jövedelem alapján definiáljuk, ekkor objektív szegénységről
beszélhetünk.
·
szubjektív szegénység
Bizonyos
lakossági felvételek esetén azonban a megkérdezett háztartások maguk is
nyilatkoznak arról, mekkora összeget tartanak szükségesnek egy, az övékével
azonos összetételű háztartás „nagyon szűkös megélhetéséhez”. E szubjektív
összegek egy főre vagy egy fogyasztási egységre jutó súlyozott átlaga alapján
definiálható a szubjektív szegénység. (Ezek a súlyok (az első személy 1,0 a
további személy 0,7, a gyermek 0,5 fogyasztási egységet képviselnek.
A
forrásban [1] hivatkozott elemzés ezzel a
fogyasztási skálával készült.
Szegénységi kérdőív, EU[2]:
1. Tud-e egy 50 ezer Ft-os váratlan kiadást fedezni?
2. Megengedhet-e magának évi egyhetes üdülést?
3. Igaz-e, hogy nem kell takarékoskodnia a fűtéssel?
4. Jut-e kétnaponta húsétel az asztalára?
5. Igaz-e, hogy még sohasem került hátralékba a hiteltörlesztéssel vagy
számlákkal?
6. Van-e telefonja?
7. Van-e színes TV-je?
8. Van-e kocsija?
9. Van-e mosógépe?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése