ÖNZŐ,BIZONYTALAN,URALKODÓ

Önző, bizonytalan, uralkodó... Hogyan szedheted ráncba?

·                                 2011.06.06.

Szülőnek lenni nem mindig egyszerű feladat, még akkor sem, ha napról napra rengeteg örömöt és boldogságot meríthetünk a gyermekünkből. Mert sokszor önző és kezelhetetlen, olyan, mintha ő lenne a felnőtt, mi a gyermek. Hogyan állítható vissza a helyes viszony?

"Hogyan lesz a gyermek jól nevelt, szófogadó?" - a legtöbb szülőben felmerül ez a kérdés, és nem mindig egyszerű a válasz. Akkor sem, ha már van egy, jól nevelt csemetéje. Mert mindegyik kis lurkó más.

Mégis, a legfontosabb, hogy soha ne majomszeretettel neveljük őket, hanem úgy, hogy érezzék, egy család tagjai, ahol egységes bánásmódban van része mindenkinek. Mértékkel kell "adagolni" a szeretetet, és úgy terelgetni őket, hogy érezzék minden jó és rossz cselekedetük következményét.

A szülőnek is tanulnia kell

Természetesen a szülőnek is bele kell tanulnia a szülőségbe, és a gyermeknek is a saját szerepébe. Ha az alapozás kisgyermekkorban megfelelő, később sem lesz komolyabb probléma, csak terelgetni kell a csemetét a jó úton.


Alapsémák, melyek mindegyik típusú gyermekre "ráhúzhatók":

Vedd körül őt pozitívan gondolkodó emberekkel (családtagokkal, szakemberekkel), akik megosztják veled a tapasztalataikat, tanácsaikat, támogatásukat. Soha ne becsüld le a gyermeked képességeit! Engedd meg neki, sőt, bátorítsd, hogy legmagasabb képességeinek megfelelően fejlődjön.

Légy őszinte az érzelmeiddel kapcsolatban, hiszen ahogy te sem lehetsz szuper szülő a nap minden órájában, úgy a gyermek sem lehet földre szállt angyal minden pillanatban.

Ne csak a tennivalókra koncentrálj, hanem nézz vissza a már elért eredményekre is, és gratulálj magadnak és a gyermekednek, hiszen a sikereket közösen értétek el.

Soha ne veszítsd el a humorérzékedet. A nevetés a legjobb gyógyszer a stressz ellen!


A 3 fő típus

Bár, nem lehet a gyerekekre egy-egy sablont ráhúzni, viselkedésüket tekintve három markáns típus megkülönböztethető. Így van uralkodó, önző és félénk habitusú gyermek - mindegyiküknél más-más módszerrel tudsz célt érni.


A kis uralkodó

Az ebbe a típusba tartozó gyermek alapvetően határozott jellemmel bír, és nagyon is tudja, mit akar. Emellett, ha otthon nem tapasztalja meg a határozott korlátokat, gyakran a szülővel és a testvéreivel is erőszakos lehet (úgy bánik velük, mint az alattvalóival). Főleg, akkor érzi nyeregben magát, ha néhány korábbi "bepróbálkozása" már sikerült. Ezt úgy tudod elkerülni, hogy mindig határozott vagy vele szemben, vitás kérdéseknél sosem lágyulsz el (bármennyire is esendően néz rád), és felkészülsz egy kisebb harcra.

Az első lépés itt is - mint általában - a következetesség. Emellett figyelned kell arra, hogy amikor átlépte a határokat, és leszidod, ne bátortalanul, hanem erős, határozott hangon beszélj hozzá. Természetesen ez nem kiabálást jelent (amivel a legtöbb gyermekben szorongást lehet ébreszteni), és amikor valami jót csinált, meg kell dicsérned érte.

A kis egoista

Ugye ismerős? Sok felnőttben is felfedezhető ez a vonás, és a gyerekek sem kivételek alóla. Nem mindegyik gyermek szocializálódik olyan könnyen, mint társai, így mindig akad a bölcsiben, oviban olyan, aki kisajátítja magának a többiek játékait, és gyakran az óvó nénit. Bár a szülői példa sokat jelent, az ilyen önző gyermek nem azért lesz akaratos, mert otthon ezt látta tőled, egyszerűen később érik és méri fel a társas kapcsolatokat, mint a többiek. Ha kistestvére van, rátesz egy lapáttal a viselkedésre, hogy az olyan "fontos" dolgokat és játékokat, melyek addig csak az övé volta, most már a testvére is bitorolhat. Igen, ez a típusú gyermek ezt szó szerint így éli meg. És akkor akkor arról még nem beszéltünk, hogy rajtad is osztoznia kell.

Elsődleges tennivaló: próbálj meg az eddiginél még több szeretetet sugározni felé. Leggyakrabban ugyanis a szeretethiány áll az önző viselkedés hátterében. A szidás a lehető legrosszabb megoldás arra, ha osztozkodásra szeretnéd rávenni. Ehelyett próbálj meg több időt szakítani közös szórakozásra, amikor a kicsi megtanulhatja, hogy ha kis időre "lemond" a játékéról a testvére vagy a környezete számára, több szeretetre számíthat.


A kis félénk

Ugye ismerős az olyan gyermek látványa, aki folyton az édesanyjába kapaszkodik, ha új emberekkel találkozik, és fél, hogy "a nagy világban" egyedül marad? Talán a te gyermeked is pont ilyen...

Az ilyen félénk gyermek gyakran érzi úgy, hogy "erős hátszél nélkül" képtelen megtalálni a helyét a világban, megfelelni a kihívásoknak. A bátortalan gyermek nemcsak az idegenektől, de a megoldhatatlannak tűnő feladatoktól is fél, így előfordulhat, hogy nem mer egyedül kimenni a WC-re, vagy nem mer szerepelni az Anyák napján, mert akkor minden szem rászegeződne.

Hogyan önthetsz belé bátorságot?

Otthon, a biztos, megszokott környezetben és családtagok között a félénk gyermek is általában jól teljesít, sokat beszél és "bátor".

Ugyanakkor, ha idegenekkel találkozik, inába száll a bátorsága.

-Ezekben a helyzetekben nagyon fontos, hogy ne akard "mély vízbe dobni" őt, mert azonnal kétségbeesik.

- Ehelyett fokozatosan vezesd bele az életbe: ragadj meg minden alkalmat, amikor dicséretekkel erősítheted az önbizalmát (néhány barátja előtt elmondja a kis verset, vagy egyedül odamegy a közértben a pénztároshoz, stb.), és ne vesd a szemére, hogy amit veled meg tud csinálni, arra máshol képtelen.

 A legjobban különféle feladatok megoldásával ösztönözheted, hogy lépésről-lépésre bátrabb legyen és kinyíljon a világra.

#1 Dr.BauerBela

---