AZ IRÁSZAVARRÓL RÖVIDEN/Diszgráfia/
A diszgráfia (latinul dysgraphia) jelentése: írászavar. A görög disz- és a graphia szavakból alkották, ahol a disz- jelentése
"rosszul", a graphia írás.
Hasonlóan a diszlexiához,
óvodás korú gyerekeknél, akik nem tudnak még írni, itt is legfeljebb csak
veszélyeztetettségről beszélhetünk. A diszgráfia esetében sem feltétlenül
jelenik meg az összes tünet minden esetben és itt is előfordulhat,
hogy mindkét fajtája egyszerre jelenik meg egy gyerek esetében. Ilyenkor
megesik, hogy teljes írásképtelenséget okoz.
A diszgráfia megjelenhet önállóan is, vagy
lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása. Lehet a rossz mozgáskoordináció
tünete is.
A diszgráfiások szakvélemény alapján
használhatnak az iskolában szövegszerkesztőt kézírás helyett, és felmentethetők
az írásbeli számonkérés alól.
Tünetei Az írás rendezetlen, kusza, nem igazodik
a vonalrendszerhez; a vonalvezetés hullámzó. A betűk formája változékony;
ugyanaz a betű többféleképpen jelenhet meg, és a hasonló betűk között eltűnhet
a különbség. A szavak közötti távolság nagy mértékben különböző. A ceruzafogás
eltér a szokásostól: a diszgráfiás görcsösen fogja az írószert, erősen rányomja
a papírra, és gyakran felkapkodja. A hosszú-rövid hangok megkülönböztetése, és
a hagyományos írásmód különösen nehéz a számára.
Tollbamondáskor gondolkodnia kell a leírandó
betűk alakján, így lemarad. Kapkodni kezd, és elhagyja a szavak és akár a
mondatok végét, vagy éppen ellenkezőleg, egyes korábban hallott szótagokat
beszúr. A szóközök, a központozás és a nagybetűk elmaradnak. Másoláskor nem tud
egyszerre két-három betűnél többre emlékezni, ezért szintén lelassul.
A
diszgráfia azonban nem egyenlő a rendezetlen külalakkal és a rossz
helyesírással. A diszgráfiásnak gondjai vannak a nyelvtani műveletekkel.
Ezek megértése, alkalmazása és megjegyzése nehéz feladat számára.
Okai
A diszgráfia okai egyaránt lehetnek az észlelés zavarai és a mozgáskoordináció
problémái is. Okozhatja a tér- és időbeli, látás- és hallásbeli elemző és összetevő folyamatok
fejletlensége, az íráshoz szükséges képzetek kialakulatlansága, a térbeli és az
időbeli tájékozódás nehézsége, és az átkódolás problémái.
Formái
Formai
diszgráfia:
Ha az írás technikai része
nehéz, a finommozgások vagy a szem-kéz koordináció pontatlansága miatt.
Ilyenkor az írás külalakja csúnya, a betűk kilóghatnak a sorokból, rendezetlen
az íráskép.
Tartalmi diszgráfia:
Ha az írás külalakja
elfogadható, de nagyon gyenge a helyesírás és nem tudja írásban kifejezni a
saját gondolatait. Előfordulhat, hogy a gyermek esetleg szépen
és hibátlanul másol, de tollbamondás után nagyon sok hibát ejt.
Lelki problémák
Az iskolák, és az oktatási rendszer csak
a mérhető teljesítményt – írást, olvasást, számolást – tudják értékelni, az
attól eltérő tehetséget nem. A fel nem ismert diszgráfia
miatt a gyereket lustának, ügyetlennek minősíti a környezete: tanárok, szülők
egyaránt. Önértékelése nagy károkat szenved, önképe negatív; szorongani kezd,
vagy agresszívvá válik.
A következmények egész életére
kihatnak: lemarad, és sokkal kevesebbet tanul meg, mint amennyire szakszerű
segítséggel képes lenne. Nagyon fontos, hogy a tanulási zavart időben
felismerje a szülő vagy a pedagógus, és a gyermek megfelelő kezelésben
részesüljön.
Segítségnyújtás
A diszgráfia nem betegség, nem is
fogyatékosság. Ha a szülő észleli a tüneteket, akkor minél
előbb forduljon logopédushoz. Feltétel nélkül fogadja el olyannak a gyereket,
amilyen, és ahogy tudja, motiválja őt. Dicsérje, bíztassa, és ne keserítse el,
hogy más gyerekek esetleg ügyesebbek, könnyebben veszik az akadályokat. Keresse
meg azokat a területeket, melyeken a gyermek kiemelkedőt tud alkotni, és
hagyja, hogy kibontakoztassa képességeit. A gyereket korábbi önmagához mérje,
és ne másokhoz. A gyakorlás legyen érdekes, változatos, gyakori szünetekkel, és
juttassa a gyereket sikerélményhez. Ne feledjük, hogy a nem tanulási célú közös
játékok is segítenek a gyerek fejlődésében.
Kezelése
A diszgráfia nem javul a sok
másoltatással, hanem speciális kezelést igényel. Leküzdése sokszor nehezebb,
mint a diszlexiáé.
Az íráskészséget diktálással
fejlesztik; eleinte betűket és szótagokat mondanak tollba, később egyes
szavakat. Megfigyeltetik és alaposan áttanultatják a
betűk és a betűkapcsolatok formáját. A kezelés későbbi szakaszaiban a tanulónak
képekről kell beszélnie, egyes szavakat mondania, mondatokat befejeznie.
A helyesírás javítására először a
képességeket fejlesztik. A ritmusérzék, az alaktagolás, a
hallási figyelem és felismerőképesség, és az emlékezet egyaránt fontos a
helyesírás szempontjából. A nyelvtani elemzés is fejlesztésre szorulhat. Külön
figyelmet fordítanak a szavakban megnyilvánuló és a mondatokban megjelenő
hibákra.
A fogalmazási képesség növelése
érdekében a tanulónak képekről kell mondatokat mondania, majd szöveget alkotnia. A szókincs gyarapodásával párhuzamosan leíratják a különféle szempontok
szerint (szófaj, jelentésmező, mondatrész, ellentétek, csoportosítások)
gyűjtött szavakat.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése