Kiskorú
veszélyeztetése
A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
Napjainkban a házasság, a
család és az ifjúság társadalmi szerepe jelentős igényt támaszt a jogi eszközök
hatékony és gyors alkalmazására a családi viszonyokban. Védelemben kell
részesíteni a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendjét is, az
ifjúság helyes fejlődését, büntetni az ezen védett jogi tárgyak elleni
erőszakot.
A gyermekek érdekét sértő és
a család elleni bűncselekmények között az alábbi témák feldolgozásával
találkozhat az olvasó:
1.
kiskorú
elhelyezésének megváltoztatása,
2.
kiskorú
veszélyeztetése (ezzel összefüggésben a gyermekmunka és a kiskorúval való
kapcsolattartás akadályozása bűncselekmények is szóba kerülnek),
3.
tartási
kötelezettség elmulasztása.
A kiskorú
elhelyezésének megváltoztatása bűncselekmény megvalósulásának feltétele, hogy a kiskorú elhelyezéséről végrehajtható
hatósági határozat rendelkezzék. E tekintetben egyenértékű a bíróság
jogerős határozata, előzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedése, valamint a
gyámhivatal végrehajtható határozata.
Hogy az elhelyezés vonatkozásában mi a kiskorú érdeke, azt a hatósági határozat
mondja ki, nem a kiskorú dönti el, hogy hol kíván tartózkodni.
A kiskorú veszélyeztetése a
kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyeztető
magatartásokat öleli föl.
A kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének első alakzata
Kiskorú
veszélyeztetését valósítja meg az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy
gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő,
illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott
szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e
feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi és ezzel a kiskorú testi,
értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti §. Ki kell emelni, hogy
az érzelmi fejlődés veszélyeztetése nemrégen került be a tényállásba. A
kiegészítés mögött az a megfontolás állt, hogy a jogalkotó kifejezetten
hangsúlyozza, hogy a gyermeknek joga van
ahhoz, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott felnőtté váljon. A törvényalkotó
azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy a tényállás kétség nélkül megfelelő
védelmet tudjon biztosítani a kiskorút a vele együtt élő felnőttek részéről érő
megfélemlítés, megalázás ellen is.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
A
bűncselekmény elkövetési magatartása a nevelésre, felügyeletre vagy gondozásra
vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegése.
A nevelés a kiskorú testi, értelmi,
erkölcsi és érzelmi fejlődésére irányuló pedagógiai tevékenység. A
felügyelet a kiskorú életének, tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérése,
ellenőrzése. A gondozás a kiskorú szükségleteinek – elsősorban a fizikai, testi
szükségleteknek – a kielégítését, feltételeinek biztosítását jelenti.
Így a nevelés körébe tartozik a
gyermekekkel való szellemi foglalkozás, tanulás. A felügyelet
körébe a gyermekek szabadidejének ellenőrzése, míg a gondozás körébe a
ruházattal és élelemmel való ellátásuk.
Ezeket
a kötelezettségeket elsősorban a családi jog határozza meg, azonban egyéb
jogszabályok mellett (például pedagógusok, óvónők esetén) az erkölcsi, etikai
normák és az adott közösség szokásai is irányadóak.
A kötelességszegés
A
kötelességek megszegése az elkövetési magatartás lényegi eleme. A
törvény azonban ennek fokát is meghatározza, amikor súlyos kötelességszegésről
szól. Így, ha a szülő nem mindennap fürdeti meg kisgyermekét, vagy nem ad neki
néhány napon keresztül ebédre meleg ételt, vét ugyan az optimálisan elvárandó
szülői magatartási normákkal szemben, de csak kisebb mértékben.
Súlyos
kötelességszegést általában az valósít meg, aki még a
nevelés, felügyelet vagy gondozás társadalmi közgondolkodás szerinti minimumát
sem teljesíti. Így, aki gyermekét hosszabb időn keresztül étlen-szomjan tartja,
aki betegség esetén nem viszi időben orvoshoz, vagy napokra felnőtt felügyelete
nélkül hagyja, vagy italozó életmódja mellékhatásaként rendszeresen pszichés
nyomásnak, rettegésnek teszi ki.
A
kötelességszegés ilyen szintjét egyszeri magatartással is előidézheti az elkövető,
ha például bántalmazza gyermekét, vagy tartósabban kifejtett ismétlődő
cselekménnyel is, ha például huzamosabb időn keresztül nem viszi iskolába
(néhány alkalom még nem bűncselekmény).
A bűncselekmény elkövetője
A
bűncselekmény elkövetője csak a kiskorú nevelésére, gondozására vagy
felügyeletére köteles személy lehet. E körbe elsődlegesen a kiskorú
szülei, a velük azonos jogokat gyakorló örökbefogadók, illetve gyámok
tartoznak, de ezen túl azon személyek is, akik – például foglalkozásuknál fogva
– kötelesek e szabályok és kötelezettségek betartására. Így a tanár, az orvos
vagy a sportegyesületben edzőként dolgozó személy is. Nincs
jelentősége, hogy az adott személy állandóan vagy ideiglenes jelleggel került-e
ebbe a pozícióba, mint ahogy annak sem, hogy e körben kifejezett megbízás
alapján tevékenykedik-e. Így, aki az áruházban síró kisgyermeket
pártfogásába veszi, ugyanúgy köteles e normákat a gyermekkel való érintkezése
során betartani, mintha a szülei bízták volna rá. A törvény a kötelezettek
körének egyértelműsítése szándékával kifejezetten is meghatározza, hogy a
szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársa; továbbá a szülői
felügyeleti jogától megfosztott azon szülő is a bűncselekmény elkövetője lehet,
aki a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.
A bűncselekmény befejezetté válása
A bűncselekmény akkor válik
befejezetté, ha a kötelességszegő magatartás eredményeként, azzal okozati
összefüggésben a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődése
veszélybe kerül. Ez minden esetben függ a kiskorú életkorától,
valamint az elkövetés körülményeitől és a kiskorú erkölcsi, értelmi
fejlettségétől.
A bűncselekmény
befejezettségéhez nem szükséges az értelmi, erkölcsi, testi vagy érzelmi
fejlődés tényleges sérelme, elég, ha ennek veszélye fennáll.
A bűncselekmény második alakzata
Szintén kiskorú
veszélyeztetését követi el az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bűncselekmény vagy
szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására bír rá, vagy
törekszik rábírni. Ennek a bűncselekményi alakzatnak az alanya –
szemben az előbb ismertetett alakzattal – azonban csak tizennyolcadik életévét
betöltött személy lehet. E tekintetben nem feltétel, hogy a személy a kiskorú
nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles legyen. Másrészt minden
esetben megállapítható a bűncselekmény, ha sértettje a tizennyolcadik életévét
nem töltötte be. Nincs tehát jelentősége ennél az alakzatnál annak, hogy
valamelyik érintett a házassággal nagykorúságot szerzett-e.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
Az elkövetési magatartás a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve
züllött életmód folytatására történő rábírással, illetve rábírni törekvéssel
valósul meg.
A rábírás lényege, hogy az elkövető a tizennyolcadik életévét be nem töltött
gyermeket szándékosan bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód
folytatására ösztönzi. Ennek eredményeként alakul ki a sértettben a
szándék, s kísérli meg adott bűncselekmény elkövetését vagy züllött életmód
folytatását.
A rábírni törekvés egy
eredménytelen felbujtói magatartást foglal magában. Az elkövető
ugyan megpróbálta rábeszélni a kiskorút bűncselekmény vagy szabálysértés
elkövetésére vagy züllött életmód folytatására, ez azonban hatástalan maradt.
A magatartások formái
A rábírás vagy a rábírni
törekvés számtalan formában megvalósulhat, ilyen lehet
például, ha az elkövető a kiskorúnak többször mesél arról, milyen jó üzlet az
autófeltörés és az így szerzett tárgyak értékesítéséből mi mindent vehetne
magának.
A
magatartások megítélésénél figyelembe kell venni a kiskorú értelmi, erkölcsi
fejlettségét és szellemi képességeit, hiszen bizonyos magatartások ezek
függvényében bírhatnak szándékkiváltó hatással. Egy
erőteljesebben befolyásolható, gyengébb szellemi képességekkel rendelkező
fiatal esetén egy kisebb pszichés ráhatás is elegendő lehet.
A bűncselekmény és a züllött
életmód fogalma
A bűncselekmény
fogalma alatt minden a Btk. különös részében foglalt büntetendő magatartást
értünk, függetlenül attól, hogy a kiskorú ezért egyébként felelősségre
vonható-e vagy sem – például gyermekkora vagy a szükséges magánindítvány hiánya
miatt.
A züllött életmód folytatása a
társadalom által elvetett, erkölcsileg súlyosan elítélendő életvitelt jelent.
Ilyen, ha a kiskorú ennek hatására prostituálttá válik, rendszeresen
kábítószert fogyaszt vagy csavarog. Megjegyzendő azonban, hogy a tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy prostitúcióra való sikeres rábírása az új Btk.
szerint már egy másik, súlyosabban büntetendő külön tényállás alapján
(prostitúció elősegítése §) lesz büntetendő.
Abban az esetben, ha a
fiatal életmódja a rábíró személy hatására negatív irányban változik ugyan,
de az előző szintet nem éri el (például leromlik a tanulmányi eredménye), vagy
ha ez a kifogásolható magatartás csak eseti jelleggel fordul elő (például
néhányszor berúg), a felnőtt akkor sem büntetendő.
A
bűncselekmény elkövetéséhez történő felajánlás
A
nemzetközi szerződési kötelezettségek hatására – amelyek alapján büntetni kell
a gyermekek tiltott tevékenységek céljából történő felhasználását,
megvásárlását vagy felajánlását – 2013. július 1-jétől bűncselekménnyé
nyilvánította a gyermek bűncselekmény elkövetéséhez történő felajánlását. A
megvásárlást ugyanis az emberkereskedelem tényállása lefedi, míg a felhasználás
a közvetett tettességen keresztül a gyermekkorúak esetében is büntethető.
A bűncselekmény befejezetté válása
A bűncselekmény akkor válik
befejezetté, ha az elkövető a tényállásban meghatározott magatartásokat
tanúsítja. Nincs jelentősége ezek sikerességének, hisz az
eredménytelen felhívás is büntetendő.
Rábírás
esetén az elkövető felhívásának eredményeként a kiskorú megkísérli vagy
befejezi a felhívásban foglalt bűncselekmény elkövetését.
Abban az
esetben, ha ez utóbbi bűncselekmény törvényi büntetési tétele súlyosabb, mint a
kiskorú veszélyeztetéséé, akkor csak azért fogják felelősségre vonni. Azonos
vagy enyhébb büntetési tételű cselekmények esetén azonban kiskorú
veszélyeztetését is megállapítja halmazatban a bíróság.
A kiskorú személy életkorának jelentősége
A minősítés körében
jelentősége van annak is, hogy hány éves a kiskorú. Ha a
befolyásolt személy a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét még nem
töltötte be, büntethetőségi akadály fennállta folytán nem felelhet
cselekményéért. Ez esetben a nagykorú rábírót – minthogy a gyermekkorút
rábeszélése eredményeként, mint eszközt használta fel az adott bűncselekmény
elkövetésére – közvetett tettesként vonják felelősségre. Ha a felhívott személy a cselekmény elkövetésekor a 14.
életévét már betöltötte, de 18. életévét még nem haladta meg, fiatalkorúként
vonható felelősségre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése