Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2014. szeptember 22., hétfő

KÉSZÜLJÜNK FEL IDŐBEN A TÉLI BETEGSÉGEKRE !!!

Készüljünk fel időben a téli betegségekre!

A tél beköszöntével itt az idő - ha eddig még nem tettük volna meg -, hogy védekezőképességünket a lehető legjobb szintre hozzuk a szezonális megfázás- és influenza elkerülése érdekében. Érdemes továbbá ismernünk a lehetséges felsőlégúti panaszokat, hogy a megfelelő gyógymódokat vethessük be a gyógyulás érdekében, de a legjobb, amit már most megtehetünk: a megelőzés és immunrendszerünk felkészítése a fokozottabb működésre.


Hogyan működik az immunrendszer?
A szervezetnek azt a tulajdonságát, hogy képes ellenállni a fertőzéseknek és egyes öröklődő betegségeknek, immunitásnak nevezzük.

Létezik természetes és szerzett immunitás. Előbbi örökletes és fajra jellemző, a szerzett immunitásunkat pedig megszerezhetjük védőoltással, szérumterápiával vagy enyhe fertőződéssel is.

Immunrendszerünk véd a fertőzésekkel szemben, megóv attól, hogy a vírusok, baktériumok, gombák, élősködők elárasszák a szervezetünket. A mikroorganizmusoktól a fehérvérsejtek, az azokból kijutó fehérjék - amelyeket antitesteknek nevezünk - védenek meg.

A fehérvérsejtek a vér alkotóelemei. Keringenek a vérárammal, a hajszálerek falának parányi sejtjein át jutnak a test szöveteibe, ahol elpusztítják a kórokozókat. Az elpusztított sejtek a nyirokerekbe kerülnek. A nyirokcsomók kapcsolatban állnak a nyirokerekkel, gyakorlatilag az immunrendszer raktárai, de szűrőszerepük is van. Közülük a legkönnyebben kitapinthatók például a mandulák, a hónalji és lágyéki nyirokcsomók. Egy-egy fertőzés idején és után a nyirokcsomók megduzzadhatnak.

Mikor alakul ki immunhiányos állapot?
Az immunrendszer elégtelen működése hajlamossá tesz a fertőződésre. Az immunhiányos állapot esetén túl kevés nyiroksejt vagy túl kevés antitest képződik. Az immunhiányos állapot lehet veleszületett, ezek általában öröklöttek. Az élet során szerzett immunhiány is kialakulhat, például a rosszul tápláltságtól, súlyos fertőzésektől (kanyaró, tbc, mononucleosis infectiosa, súlyos bakteriális vagy gombás fertőzés stb.), speciális vírusoktól (pl. HIV), vérképzési zavarok és daganatos betegségek, egyes kezelési módok és gyógyszerek (kemoterápia, kortikoszteroidok, immunszupresszívok) miatt.

Nátha és a torokgyulladás fajtái
Tavasszal és ősszel is gyakoribbá válnak a felső légúti megbetegedések. A megfázásos nátha tünetei: a változó mértékben romló közérzet, fáradékonyság, gyakran hőemelkedés vagy láz, fejfájás, végtagfájdalmak, orrdugulás, torokkaparás, vizes jellegű orrfolyás, szaglási és ízérzési panaszok, nemritkán füldugulás, fülpattogás. A lázat kivéve az összes panaszért az orrdugulás a felelős! A betegek többsége ilyenkor igyekszik csökkenteni a nátha kellemetlen tüneteit, megpróbál javítani legalább az orrlégzésén és valamilyen orrcseppet kezd használni.

A legtöbb torokgyulladást (faringitiszt) ugyanazok a vírusok okozzák, melyek a náthát is. A náthához hasonlóan a vírus okozta torokgyulladás is magától javul, és csak azért jelent gondot, mert a gyermeket levertté teszi, és iskolai hiányzást eredményez.

A sztreptokokkusz baktérium kevésbé gyakori, de súlyosabb gyulladást okoz (tüszős mandulagyulladás); 2 évesnél fiatalabb gyermekekben ritka. Ritkán okoznak torokgyulladást olyan szokatlan fertőzések, mint a mirigyláz (fertőző mononukleózis), vagy - alacsony oltási aránnyal rendelkező országokban - a torokgyík (diftéria).

A torokgyulladásban szenvedő gyermekek mandulái (tonzillák, nyirokszövetből álló képletek a torok hátsó falán) is fertőződnek. Ha ezek különösen nagyok, az orvos a mandulagyulladás (tonzillitisz) kifejezést használhatja. Torokgyulladás után néha a mandulák fertőzöttek, gyulladtak vagy megnagyobbodottak maradnak (krónikus tonzillitisz).

A bakteriális torokgyulladás a mandulák tartós gyulladását, fertőzöttségét és megnagyobbodását okozza; a mandulák hasadékaiban genny szaporodhat fel, továbbá tályogok is képződhetnek a toroktól oldalra eső szövetekben, a torok mögötti szövetekben vagy a mandulák körül. A sztreptokokkusz okozta torokgyulladás ritka szövődményei közé tartozik a reumás láz, a vesegyulladás (glomerulonefritisz), vagy a szövetek (nekrotizáló faszcitisz) és a véráram életveszélyes fertőzése (toxikus sokk szindróma).

Panaszok, tünetek
Minden, torokgyulladásban szenvedő gyermeknek fáj a torka spontán és bizonyos mértékig nyeléskor is. Fülfájdalom is lehetséges, mert a torok és a fül területeit ugyanazon idegek látják el. A torok hátsó fala és a mandulák jellemzően vörösek, és az utóbbiak duzzadtak vagy fehér lepedékkel bevontak lehetnek.

A torokgyulladásban szenvedő gyermekeknek a megfázás részeként folyik az orruk, köhögnek és hőemelkedésük van. Sztreptokokkusz okozta torokgyulladásban szenvedő gyermekek nyakán érzékeny, duzzadt nyirokcsomók lehetnek, lázuk magas. Ilyen esetben olykor skarlát (skarlatina) tünetei is jelentkeznek, többek között a nyelv élénk fehér vagy vörös elváltozása ("málnanyelv") és egy jellegzetes piros bőrkiütés (skarlatiniform exantéma).

Idült torokgyulladásban szenvedő gyermekeknek spontán torokfájdalmuk lehet, vagy nyeléskor érezhetnek kellemetlenséget vagy fájdalmat.

Kórisme és kezelés
Az orvos akkor gyanakszik torokgyulladásra, ha a torok hátsó falán pírt és fehér lepedéket vagy gennyet lát, és ha a nyaki nyirokcsomók duzzadtak.
Ha az orvos sztreptokokkusz okozta torokgyulladásra gyanakszik, kenetet vehet a torok hátsó faláról, és azt két vizsgálatra küldi: gyors antigén-vizsgálatra és bakteriális tenyésztésre. A antigénvizsgálattal perceken belül kimutatható a sztreptokokkusz-fertőzést. Ha a gyors teszt pozitív, baktérium-tenyésztésre nincs szükség. Ha azonban a gyorsteszt negatív, a legtöbb orvos tenyésztést végeztet, melynek körülbelül 1-2 nap alatt van eredménye.

A sztreptokokkusz okozta torokgyulladást általában penicillinnel kezelik, . Amennyiben a gyermek túlérzékeny penicillinre, az orvos eritromicint vagy más antibiotikumot rendelhet. A sztreptokokkusz okozta vagy vírus-eredetű torokgyulladás kezelése során fájdalom és a láz csillapítására ibuprofent vagy paracetamolt adnak a, valamint ösztönzik a gyermeket a folyadékivásra. A leves jó módja annak, hogy a gyermek kellően hidrált és táplált maradjon, amikor a nyelés fájdalmas és az étvágy még nem tért vissza. Sós vizes gargalizálás vagy érzéstelenítő hatású torok-sprék időlegesen szintén segíthetnek csillapítani a fájdalmat.

A legjobb védekezés: a megelőzés
A megelőzés legjobb módja a tisztasági rendszabályok betartása. Sok vírus terjed a fertőzött személy váladékaival, ezért mind a beteg embernek, mind a háztartásában és munkahelyén vele kapcsolatban lévőknek gyakran kell kezet mosniuk.

Tüsszenteni és köhögni csak zsebkendőbe szabad, amit azután el kell dobni. Ha lehetséges, a beteg külön szobában aludjék. Tüsszentéssel vagy köhögéssel a meghűlt beteg ne járjon munkába vagy iskolába, ahol másokat megfertőzhet. Közösen használt tárgyak és felületek tisztítása ugyancsak hozzájárul a megfázásért felelős vírusok terjedésének visszaszorításához.




#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése