MINDEN FELELŐS
ÉDESANYA FIGYELMÉBE
Teljesen nem lehet elkerülni a baleseteket, de megfelelő
odafigyeléssel jócskán lehet csökkenteni az esélyüket, illetve a sérülések
súlyosságát.
Leesés:
A négy év alatti gyerekeknél a vezető baleset
Mivel a születés és 5 hónapos kor
között a gyermekek mozgása még nagymértékben korlátozott, az efféle balesetek
általában a rájuk vigyázók figyelmének lankadása miatt következnek be. A
leesések – mint például, hogy véletlen leejti őket az anyuka, apuka – a vezető
balesetek ebben az életkorban. Amikor pedig 4-5 hónaposan a baba megtanul
átfordulni, csak tovább fokozódik a veszély.
felületen fekvő gyermeknek, ahonnan
le tud esni.
A
kiságy széleit ne engedd le, és biztosan tartsanak.
A
testvéreinek ne engedd, hogy felemeljék, amíg nem elég idősek hozzá, hogy
biztosan megtartsák.
A
lépcső aljára és tetejére is szerelj kaput.
Kerüljétek
a bébikompok használatát.
Vízbe fúlás:
6-8 hónapos kor között jelentősen megnő a vízbe fúlás veszélye. Mivel a babák nagyrésze ekkor már biztonságosan ül,
hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy ez igaz a kádban is. Sajnos nem, még a
csúszásgátlóval ellátott kádban se szabad egy pillanatra se felügyelet nélkül
hagyni a kicsiket. Alig öt centis vízbe is belefúlhatnak. Veszélyforrás még a
WC, a vödrök, pocsolyák, tulajdonképpen bármi, ahol megáll a víz.
Soha ne hagyd, még a másodperc töredékéig se, gyermeked
felügyelet nélkül víz közelében.
Gondoskodj róla, hogy a gyermek
egyedül ne tudjon bemenni a fürdőbe, toalettre.
Ha fürdőhelyen vagytok, a gyermek mindig csak olyan messze
legyen tőled, hogy a karodat kinyújtva elérd.
Ez akkor is igaz, ha csak egy parkban lévő tó mellett sétáltok.
Fulladás:
Kilenc hónapos kor környékén a legtöbb gyermek már nagy
felfedező. Ebbe az is beletartozik, hogy „barangolásaik” során mindent
megtapogatnak, és bizony a szájukba vesznek. Nem meglepő hát, ha ettől kezdve
már fokozottan számolni kell a fulladásveszéllyel.
Hogyan előzheted meg a fulladást?
Ne
kerüljön a gyermek keze ügyébe nejlonzacskó, leeresztett léggömb, valamint kis
tárgyak, melyeket lenyelhet, lesszippanthat.
Négy
éves kor alatt ne adj neki földimogyorót, pattogatott kukoricát, gömb nyalókát,
szőlőt(,) és apróra vágott, nyers zöldségeket, melyek „cigány útra”
tévedhetnek. Soha ne engedd, hogy játsszon azokkal az ételekkel, melyeket
könnyen félre lehet nyelni.
Óvd
a nyakát, a ruházatából távolítsd el a nyak körüli húzózsinórokat, az ágya
környékén ne legyen függönyzsinór.
Csak
életkorának megfelelő játékokat adj a kezébe. A csomagoláson fel van tüntetve,
hány éves kortól ajánlottak.
Sajátítsd el a fulladás esetén alkalmazandó elsősegély
lépéseket.
Égési sérülések:
A forrázások, forró gőz okozta sérülések száma egyéves kor
környékén szaporodik meg. Az egyik legnagyobb veszélyforrás a melegvizes csap,
melyet ekkor már képes lehet kinyitni a gyermek.
Hogyan előzheted meg az égési
sérüléseket?
Ne
hagyd gyermeked felügyelet nélkül fürdés közben.
Ne engedd, hogy főzés közben ott
tébláboljon körülötted. Továbbá a serpenyők fogóit fordítsd befelé.
Ne
a gyermekkel a kezedben igyál forró italokat, ne tedd őket az asztal szélére,
és kerüld a terítő használatát.
Az
elektromos készülékekhez és a zsinórjaikhoz ne férjen hozzá a gyermek.
A dohányos családtagok sose
dohányozzanak az ágyban, illetve mindig győződjenek meg róla, hogy teljesen
eloltották a cigarettát.
A
radiátorok, kandallók, gáztűzhely köré vonjatok rácsot, hogy a gyermek ne
mehessen a közelükbe.
Évente
ellenőriztesd a kazánt, kéményt, fűtőberendezéseket, hogy elkerüljétek a
szénmonoxid mérgezést.
Ne
vidd közvetlen napfényre gyermeked. Kalap, árnyékolás, napvédő krém használata
kötelező, még akkor is, ha csak a sarki boltba ugrotok le egy szép, napos
délután!
Mérgezés:
A háztartási vegyszerek, a gázolaj, a festékek, a
gyógyszerek mind-mind veszélyt jelentenek, ahogy nő a gyermek és egyre
eldugottabb helyeket kezd el felfedezni.
A
már tipegő gyermekeknél a balesetek veszélye fokozottan nő, hiszen ők már
nagyon mozgékonyak, viszont még nem fejlődött ki bennük a veszélyérzet.
Hogyan
előzheted meg a mérgezést?
Az
összes mérgező anyagot tegyük a gyermekek által nem látható, nem elérhető
helyre.
Olyan
vegyszerek, gyógyszerek legyenek a háztartásban, melyek gyermekzárral
rendelkeznek, ha ne adj' isten a kicsi mégis hozzájuk férne valahogy.
Dobjuk
ki a lejárt szavatosságú gyógyszereket.
Az itt említett balesetforrásokat abban a sorrendben írtuk,
ahogy az életkor előrehaladtával jellemzővé válnak. Sajnos korábban és később
is előfordulhatnak, főleg addig, míg a gyermek veszélyérzet nélkül ismerkedik a
világgal. Mint említettük, balesetek bárkivel, bármikor történhetnek, ám a
többségük odafigyeléssel, a megfelelő óvintézkedések megtételével megelőzhető.
Amennyiben a legnagyobb odafigyelés és az óvintézkedések
ellenére is bekövetkezik a baj, ne habozzunk a gyermeket orvoshoz vinni,
felhívni az ügyeletet, a mentőket (104) vagy az általános segélyhívót (112)!
A forgolódás időszaka
és veszélyei.
A csecsemő 3-4 hónaposan már elkezd forgolódni. A második
hónapban már az oldaláról a hátára tud fordulni. Négy hónaposan már a hátáról
is képes az oldalára fordulni. A második negyedév végére már teljes fordulatot
képes megtenni.
Sajnos
nagyon gyakran előfordul, hogy a csecsemőket egy pillanatra vagy akár 1-2
percre is magára hagyják a pelenkázón.
Lehet,
hogy eddig nem fordult oldalra, de előfordulhat, hogy pont most fogja megtenni.
Így a baba leesik. A következménye
jobbik esetben agyrázkódás, rosszabbik esetben koponyatörés, belső sérülés
lehet.eszméletvesztéssel
járhat és legtöbbször maradványtünetek nélkül gyógyul.
Tünetei –eszméletvesztés, mel néhány percig tart
-
Szédülés
-
hányinger, hányás
-
fejfájás, amit a csecsemő csak erős sírással tud jelezni
-
halvány bőr
Koponyatörés
Az
esésből adódó trauma a csontok törésén kívül koponyaüregben lévő agyállomány
sérülését valamint koponyaűri vérzést is okozhat.
KOPONYACSONTTÖRÉS esetében
törhet a koponyaalap vagy a koponyaboltozat.
A koponyaalapi törés mindig nyílt törés, mert az orr garat a
dobüreg felé megnyílik a koponyaüreg.
Ha a tüneteket megfigyeljük, akkor megállapítható, hogy a koponyaalapi árkok
közül melyik sérült.
a) Elülső árok-ennek
törése esetén az orrból agyvízzel keveredett vér csorog illetve a szem körül
„pápaszem „vérömleny alakul ki.
b) Középső árok
–ekkor a fülből szivárog az agyvízzel keveredett vér és a vérömleny a fül
mögött, jelentkezik.
c) Hátulsó árok
– törésénél az agyvízzel kevert vércsorgás a hátsó garatfalon tapasztalható.
Laikus nem ismeri fel és a vérömleny a tarkón alakul ki.
Mindhárom törést agyrázkódás is kíséri.
Koponyaboltozati törés feltételezhető, ha a hajas fejbőrön
vérömleny tapintható vagy horpadást észlelünk.
KOPONYAŰRI VÉRZÉS okozója
lehet az agyburki ütőér vagy a visszér sérülése.
A vérzés a koponyaüregben történik, ami a puha agyállomány
felé terjed és az agy nyomás alá, kerül.
Tüneteiből nem igazán lehet rájönni: -1-2 perces
eszméletvesztés
-
fejfájás
-
szédülés
-
hányinger, hányás
-
1/2-1 óra múlva ismét eszméletvesztés léphet fel.
Belső vérzés
Akkor beszélünk róla, ha a testüregbe vérzés következett be.
Mivel kívülről egyáltalán nem látszik, a vérveszteség tünetei észlelhetők.
Mivel a keringő vérmennyiség fokozatosan csökken a csecsemőn sápadtság
verejtékezés figyelhető meg és el is ájulhat. A pulzusát tapintva szapora és
alig tapintható.
MEGELŐZÉS ÉS TEENDŐK
A csecsemőt soha NE hagyjuk magára a pelenkázón. Mielőtt ráfektetnénk a gyermeket mindent készítsünk a
kezünk közelébe. Ha mégis elfelejtetünk valamit, akkor ölbe a kicsit vagy
tegyük be a kiságyába.
Ha nem sikerült megelőzni a bajt:
1) AGYRÁZKÓDÁS esetén figyeljük meg a csecsemőt, fektessük és csak a
legszükségesebb esetben, mozgassuk. Ha a csecsemő nem eszik, hány, sápadt és
aluszékony vigyük, az orvoshoz vagy hívjuk ki a gyermekorvosi ügyeletet.
2) KOPONYATÖRÉS-nél ujjainkkal óvatosan tapogassuk végig a csecsemő fejét,
hogy a törést megtaláljuk, ha a fülből vérrel keveredett agyvíz csorog,
helyezzünk steril gézlapot a sebre, de ne tamponáljuk és fordítsuk a fejét arra
az oldalra és hívjuk ki a mentőket. Koponyaboltozati törés esetén a csecsemőt
helyezzük nyugalomba és hívjuk ki a mentőket.
3) KOPONYAŰRI
VÉRZÉS esetén is azonnal mentőket kell hívni! A vérzés gyanújára a
pupillák különböző tágassága is felhívja a figyelmet.
4) BELSŐ
VÉRZÉS -nél mint említettem csak a sápadtság és a verejtékezés
hívhatja fel a figyelmünket. Ebben az esetben is helyezzük a csecsemőt
nyugalomba és hívjuk a mentőt.
Kóstolás időszaka
Az
előbb épp csak odáig jutottunk, hogy gyermekünk csak 3-4 hónapos és máris
mekkora baleset érheti. Most menjünk a fejlődésben tovább és lássuk milyen
veszélyek is, fenyegetik a mi kis szemünk fényét.
4 hónapos kortól a csecsemő elkezd
„tapogatni” Kezével megérinti a keze ügyébe
kerülő tárgyakat. 5 hónapos kortól viszont már szándékosan fogja meg a
tárgyakat, és azokat eleinte nehezen engedi el. 6 hónaposan nézegeti, tapogatja
és meg is kóstolja azokat
Ebből a kóstolásból félrenyelés
léphet fel. Ekkor a félrenyelt tárgy a
gégebemenet közelében a hangrés környékére kerül és így elzárja a levegő útját,
és fulladás léphet fel. A félrenyelés tüneteit hamar fel lehet ismerni.
a) A csecsemő kapkodva veszi a levegőt
b) Légzés közben éles sípoló hang jelentkezhet
c) Arca szederjessé válik
Ha a segítség késik 2,5 -3 perc múlva a légzés leáll, amit
keringésmegállás követ és beáll a klinikai halál!
A félrenyelt tárgy a nyelőcsőbe is bejuthat, majd a gyomorba
kerül. Szerencsés esetben pár nap alatt a széklettel távozhat. Ezért a
székletet pár napig figyelni kell, hogy valóban távozott-e.
MEGELŐZÉS, TEENDŐK
1) Légúti idegen test esetén azonnal fogjuk meg a két lábát
és lógassuk fejjel lefelé, miközben a hátát erélyesen ütögetjük. A csecsemőt a lábunkra is fektethetjük hassal lefelé, hogy
a feje lelógjon és így ütögessük a hátát, míg az idegen test távozik. Ha nem
sikerül így eltávolítanunk és a csecsemő fullad, illetve elkékül, azonnal
hívjuk ki a rohammentőt.
2) Lenyelt idegen test esetén itassuk meg a csecsemőt, hogy
a tárgy biztos lejusson a gyomorba.
Ezek után figyeljük a székletét pár napig, hogy távozott-e az idegen tárgy. Ha
a csecsemő hasfájást jelez, nehezen nyel, vagy hányna, azonnal vigyük orvoshoz.
Abban az esetben is azonnal orvosi ellátás szükséges, ha éles vagy hegyes
tárgyat nyelt le.
Hogyan előzhetjük meg ezeket? Ne adjunk a csecsemőnek akkora játékot, ami teljesen befér
a szájába. Kóstolgatási időszakában plüss állatot se adjunk neki, mert a szem
helyén lévő gombot vagy az orrán lévő műanyagot könnyen le tudja harapni,
illetve az állatka szőrét is könnyen lenyeli. Ha mi felnőttek bármit leejtünk a
földre (fülbevaló, gomb) azonnal keressük meg és vegyük fel, mert ha azt
mondjuk „majd később” addigra a kicsink biztos megtalálja és megkóstolja!
Ülés időszaka
6 hónapos kórtól felgyorsul a fejlődésük. Ekkor már
segítséggel fel tudnak ülni, de szilárdan, egyedül csak 7-8 hónaposan képesek.
Ilyenkor szokott előfordulni, hogy a csecsemőt magas kisszékbe, etetőszékbe
ültetik. Ez nem lenne baj, ha valaki folyamatosan ott van mellette, és csak rá
figyel, Ha nem tudunk ott ülni mellette, akkor inkább alacsony kisszéket
vegyünk. Így ha kiesik belőle, akkor horzsolással, kis ütéssel megússza.
A
magasból esés következményeiről (agyrázkódás, koponyacsonttörés,
Koponya
űri vérzés és belső vérzés) már az előzőekben írtam.
Most
a töréseket szeretném bemutatni.
Törésekről általában
-A szervezet stabil vázát a csontrendszer alkotja A csontok
élő csontszövetekből és a bennük lévő szervezetlen állományból állnak. A
csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. - hosszú csöves
csont: végtagokon
- lapos csont: kopony
- rövid csöves csont
- légtartalmú csont
A
csontváz feladata a test szilárd vázát alkotja, a mozgás passzív szerve rajta
tapadnak az izmok, a testüregeket fogja közre és védi a bennük lévő
életfontosságú szerveket és a szivacsos állományában a vérképzés szerve, foglal
helyet.
Törésnek
nevezzük, ha a csont állománya mechanikus erő hatására megszakad.
A törésnek három formáját különböztetjük meg
1) Zárt törés:
ha a törés felett a bőr nem sérül meg.
2) Nyílt törés,
ha a bőr is sérül
3) Zöldgally-törés:
gyermek és serdülőkorban fordul elő, ilyenkor a csonthártya nem szakad el csak
ezen belül a csonton, keletkezik repedés vagy törés
A törés gyanújelei:
-fájdalom
-
duzzanat
-
mozgáskorlátozottság
-
kóros mozgathatóság
-
csontrecsegés
-
nyílt törés esetén a sebben látható vagy abból kilógó
csontvég.
Teendő: A sérült csontot rögzítsük úgy, hogy ne tudjon elmozdulni és
adhatunk fájdalomcsillapítót is.
Nyílt törés esetén a sebszéleket fertőtlenítsük, majd
tegyünk rá steril gézlapot
Az
erős vérzést csillapítani kell.
Egyes törések ellátása:
1) Felkarcsont törés esetén a kart egy háromszögletű kendővel rögzítsük a
törzshöz úgy, hogy a könyök behajlítva legyen a mellkas előtt. Rugalmas gézzel
is rögzíthetjük így a kart.
2) Alkartörésnél az
egész alkart fektessük egy háromszögletű kendőbe és kössük fel a sérült
nyakába.
3) Combcsont töréskor a sérült nem tudja a nyújtott lábát felemelni.
Biztosítsunk
mozdulatlanságot úgy, hogy a tört végtagot támasszuk meg oldalról pokróccal,
kabáttal. Hívjuk ki a mentőket.
4) Lábszártörés: A
lábszár két csontból áll szárkapocscsontból és a sípcsontból.
A
mentők kiérkezéséig támasszuk meg a végtagot a talált helyzetben és a cipőt,
zoknit, harisnyát távolítsuk el. Nyílt törés esetén a sebet lássuk el. A
sebszéleket fertőtlenítsük 70%-os alkohollal vagy betadinnal majd steril
gézlappal fedjük.
5) Koponyatörés: lásd előző részben a forgolódás veszélyei címszó alatt.
6) Gerinctörés gyanújakor a gyereket hagyjuk a talált helyzetben. NE
MOZGASSUK, mert nagyobb kárt tehetünk benne. Hívjunk mentőt.
7) A kulcscsont és a
lapockatörésnek szinte megegyeznek a tünetei, vagyis
az érintett oldalon a karját nem vagy csak nehezen tudja mozgatni. A sérült
oldalon lévő felkart háromszögletű kendővel rögzítsük a törzshöz.
Hívjuk,
ki a mentőket vagy vigyük a traumatológiára (baleseti sebészetre)
MINDEGYIK TÖRÉS ELLÁTÁSÁNÁL a CÉL az HOGY a
TÖRT VÉGEK ELMOZDULÁSÁT MEGAKADÁLYOZZUK:
A
törések kezelése a tört csontok külső (gipsz, műanyag rögzítőkötés) vagy belső
(csavar, lemez) stabil rögzítése. A csonttörés gyógyulási ideje kb. 6 hét, de a
törés típusától is függ.
A
gyógyulás hosszú időt vehet igénybe, akár hónapokat is.
Mászás
Gyermekünk előtt egyre nagyobb tér nyílik meg, ahogy elkezd
kúszni, mászni.6 hónapos kórtól várható, hogy gyermekünk elkezd mászni. Attól
azonban nem kell megijedni, ha ez kimarad a felülés után, feláll és jár is
.Minden csecsemő, másként tud mászni.Van aki hátrafelé halad, van aki oldalra.
Az is előfordul, hogy akinek nagyon tetszik a mászás ő később fog járni. Mivel
még mindig a padló a legjobb játszótér számára nézzük, meg milyen tárgyak
vannak a magasságában. Itt főleg a szabadon lévő konnektorokról szeretnénk
említést tenni. Mivel a gyermek kíváncsi bele nyúlhat, vagy apró játékokat
dughat bele. Így áramütést szenvedhet.
Áramütés:
A szervezeten átfolyó áram erősségét befolyásolja az áram
belépési helyén a bőr vastagsága és szárazsága.Az otthoni használatban lévő 220
V feszültségű váltóáram frekvenciája 50 HZ, vagyis másodpercenként 50-szer éri
áramütés a szervezetet. Az egyenáram hatására az áram addig folyik keresztül az
érintett testrészen, amíg az a feszültségforrással érintkezik. Négyféle hatása
van az áramütésnek a szervezetre.
1)
Szöveti energiahatás, ami az
áramjegyben nyilvánul meg.
2)
Ez az áramnak a be és kilépési pontjain alakul
ki.kiterjedésű és különböző mélységű égési sérüléseket okozhat.
3)
3) Elektrolitikus hatás melynek
következtében töltésmegoszlás jön létre a szervezetben. Ez ritkán fordul elő.
4)
4) Bioelektromos hatás, amikor az
áram a szívizomra, vázizomra a képi és a perifériás idegrendszerre fejti ki a
hatását.
Teendők:
Amíg a főkapcsolót vagy a biztosítékot nem kapcsoltuk le
addig ne érjünk hozzá. Ez után ellenőrizzük az életjeleket. Ha a légzése és a
keringése rendben, de eszméletlen a gyermek fordítsuk az oldalára. Hívjuk ki a
mentőket!
Ha
a gyermek nem vesztette el az eszméletét, és láthatólag jól van, akkor is minél
hamarabb vigyük orvoshoz.
Megelőzése
a használaton kívüli konnektorokba vakdugókat teszünk, melyeket a gyermekek nem
tudnak kiszedni.
Állás
Elérkezett
a pillanat, amikor gyermekünk feláll. Ez kb. a 8-9. hónapban alakul ki.
Eleinte kapaszkodva, huppanásokkal megszakítva teszi meg az
első lépéseket.
Amikor már biztosabban megy bejárja az egész lakást, mert
így hogy már magasabban van új dolgokat, fedez fel. Most vannak veszélyben az
alacsony polcok és dohányzóasztalok. Ezekről minél hamarabb pakoljunk feljebb.
Mivel már az alsó szekrények kilincsét is eléri a
szekrényben lévő dolgok is veszélyben, vannak vagy inkább a gyerek van
veszélynek kitéve tőlük.
Itt említeném meg a gázkészülékeket is, melyeknek gombjait
olyan jól lehet tekergetni. Ebben a részben a szénmonoxid mérgezésről és a
marószer okozta mérgezésekről, ejtenénk néhány szót.
Szénmonoxid (co)-mérgezés
-ájulás
-görcsrohamok (az o2 hiány miatt)
-légzésbénulás
Teendők: mielőtt
bemennénk a helységbe valamilyen anyagot (pólót, textilt, zsebkendő) tegyünk a
szájunkra a gázt zárjuk el és a mérgezettet, azonnal vigyük ki a szabad
levegőre, és helyezzük stabil oldalfekvő helyzetbe
Mivel a robbanásveszély is fennállhat, NE gyújtsunk, se,
tűzet se villanyt!
Lúgmérgezés
A háztartásban használatos számos tisztítószer lúgos vegyi
hatású.
A lúgok szövetekre jutva szövetelhalást okozhatnak.
Ha a gyerek megtalálja a tisztítószert, akkor megihatja,
magára öntheti, szemébe kerülhet.
Tünetei: a lúg elfogyasztása
során a nyálkahártya felmaródik nyelőcső-gyomor fájdalom, jelentkezik, nyelési
esetleg légzési nehézség lép fel hányás, hányinger kíséretével. A nyál és a
száj nyálkahártya síkos tapintású.
---3%-nál
töményebb lúg ivása esetén nyelőcső-felmaródás és szövetelhalás alakul ki.
---20%-nál töményebb lúg lenyelése halálos lehet.
A bőrre kerülve vöröses elváltozást, égő érzést vált ki.
A szembe kerülve látászavart vérbőséget és könnyezést vélt
ki.
Teendők: a gyereket NE HÁNYTASSUK! ,mert a lúg hánytatás esetén
vissza felé még egyszer végigmarná a tápcsatornát.
A gyerekkel itassunk 1-2 korty vizet, hogy lássuk biztosan
jól, nyel-e majd utána itassuk meg tejjel. A tej bevonja a nyálkahártyát, és ha
mégis hányna a gyerek, akkor csökkenti a további károsodás veszélyét.
tiszta vízzel mossuk le.
A szembe került lúgot 20-30 percig bő vízzel öblögessük.
Minden esetben az ellátás közben hívjuk ki a mentőket.
Savmérgezés
Erős savak is megtalálhatóak a háztartásban ezek a
vízkőoldószerek illetve a 20%-os ecet. A sav helyi maró hatást fejt ki a bőrön
és a nyálkahártyán.
Tünetek: lenyelés
esetén a fájdalom a szájüregben, garatban, nyelőcsőben és a gyomorban lép fel.
A felmaródás helyén pörkök láthatók.
Nehezített nyelés és véres hányás alakulhat ki.
Ha a sav belélegzés útján került a szervezetbe, akkor
nehezített légzés és gégeduzzanat jön létre.
Szembe kerülés esetén könnyezés vérbőség alakul ki égő szúró
fájdalom kíséretébe.
Bőrrel érintkezve a sav vöröses elváltozást, fájdalmat és
maró égő érzést okoz.
Teendő:
LÚGGAL
NE PRÓBÁLJUK SEMLEGESÍTENI a SAVAT!!!
Lenyelt sav esetén NE
HÁNYTASSUK, hanem itt is nyelési próbaként itassunk pár korty vizet, majd
1-2 dl tejet.
Légútba került sav esetén szüntessük meg a további
belégzést, és a gyereket helyezzük félig ülő helyzetbe, lehetőleg ablaknál,
hogy friss levegőt tudjon belélegezni.
A szénmonoxid színtelen, szagtalan és a levegőnél könnyebb gáz. Nem tökéletes
égéskor keletkezik. A falakon könnyen átdiffundál, így a ház más helységeiben
is okozhat mérgezést. Mivel a légutakat nem izgatja, könnyen belélegezhető. A
vérben sokkal erősebben kötődik a hemoglobinhoz (vérfesték), mint az oxigén,
így az oxigén ellátás romlik.
-ájulás
-görcsrohamok (az o2 hiány miatt)
-légzésbénulás
Teendők: mielőtt bemennénk a helységbe valamilyen anyagot (pólót,
textilt, zsebkendő) tegyünk a szájunkra a gázt zárjuk el és a mérgezettet,
azonnal vigyük ki a szabad levegőre, és helyezzük stabil oldalfekvő helyzetbe
Mivel a robbanásveszély is fennállhat, NE gyújtsunk, se,
tűzet se villanyt!
A szembe jutott savat 10-15 percen keresztül mossuk bő
vízzel:
Ha a sav a ruhára került, akkor azt minél hamarabb
távolítsuk el a felmart bőrt, pedig minimum 15 percig bő vízzel mossuk le.
Minden
esetben az első ellátás után a gyermeket szállítsuk mielőbb orvoshoz.
Bőrt ért sérülés esetén sebészeti vagy égési osztályra kell
szállítani.
Légúti károsodás esetén gégészet intenzív osztály, a szembe
jutott szer esetén szemészetre kell szállítani.
Lenyelés esetén belgyógyászatra illetve intenzív osztályra
kell eljutatni a gyermeket.
Az illetékes orvoshoz el kell vinnünk azt a szert is, ami a
sérülést okozta.
Mászás, de másként
Gyermekünk elkezdi megismerni a tágabb világot már nem csak
a padlót használja a mászás során, hanem asztalra, székekre, szekrényekre
mászik.
Ilyenkor főleg a gyógyszerekre és az alkoholra
kell figyelni, ne hagyjuk őket elől.
Nézzük, meg mit tegyünk, ha gyermekünk megtalálja az
alkoholt és a fenekére néz a pohárnak / üvegnek, illetve ha előfelejtett
gyógyszereket kóstol.
Az
etilalkohol narkotikus hatással bíró zsíroldékony vegyület. Otthon általában
szeszes italok formájában fordul elő. A szervezetbe kerülve gyorsan felszívódik
Legszembetűnőbben
a központi idegrendszerre hat.
A gyerekek alkoholtűrő képessége nagyon alacsony, így már
kevés alkohol
Elfogyasztása is eszméletlenséget, görcsrohamot,
légzésleállást okozhat
Ha a kisgyermek alkoholt fogyasztott hívjuk ki a mentőket.
Altató – nyugtatószerek
Ez a mérgezési forma a leggyakoribb, mert a nagyszülők
hajlamosak rá, hogy gyógyszereiket elől hagyják, illetve Ők már biztosan
szednek valamilyen altatót -nyugtatót.
Tünetei: -csípős,
szúrós, aromás szag
-szűk pupillák
-száradt száj
-erős izzadás
-a bőrön vízzel telt hólyagok jelenhetnek meg,
Teendő: a gyereket
hánytassuk meg, ha eszméletlen, akkor fektessük stabil oldalfekvő helyzetbe.
Minden ékszert (fülbevalót, nyakláncot, gyűrűt) vegyünk le a gyerekről és
hívjuk ki a mentőket. Ha megérkeztek adjuk oda nekik a gyógyszeres dobozt,
amiből szerintünk a gyerek kivette a szereket.
Béta blokkoló mérgezés
Ide a magas vérnyomás gyógyszerei és a ritmuszavarok
gyógyszerei tartoznak.
Tünetei: RR esés következtében szédülés, fejfájás, és nehéz
lélegzés.
Teendő: hánytassuk meg a gyereket majd hanyatt fektetve a
lábait, emeljük fel az alacsony RR miatt és hívjuk ki a mentőket.
Az asztmás betegek hörgőgörcsének a gyógyszere okozhatja.
Sebek és ellátásuk
Sebnek nevezzük, ha a bőr a nyálkahártya illetve az alattuk
található szövetek folytonossága külső behatásra megszakad. A sebeket
keletkezési mechanizmusuk szerint osztályozzuk. Ennek alapján a seb lehet:
1) Vágott
seb: ék alakú éles eszköz hoz létre. A
sebszélek élesek a szövetroncsolódás minimális a fájdalom kicsi a vérzés nagy.
2) Horzsolt
seb: a bőr felületével párhuzamos behatás
okozza Pl. földön való csúszás. Ilyenkor a bőr felületi rétegei érintettek. A
vérzés kicsi.
3) Zúzott
seb: tompa erőhatásra kialakuló seb. A
vérzés kicsi a szövetroncsolódás nagy.
4) Szúrt
seb: hegyes eszköz okozta sérülés. A nem
kellően elzárt kések, ollók, hegyes eszközök okozzák. A sebtátongás kicsi a
látható vérzés kicsi, de testtájtól függően a belső vérzés nagy lehet.
5) Harapott
seb: ezt emberi és állati harapás is
okozhatja. Az emberi harapást okozhatja testvér, óvodatárs. Az állati harapás
közül leggyakoribb a kutya és macskaharapás. A sebtátongás változó a fertőzés
veszélye nagy.
6) Lőtt
seb: sajnos ezt is meg kell említeni,
mert egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyereket lőtt sérüléssel viszik
kórházba. Lőtt sérülésnél a vérzés többnyire a szövetek között történik a
vérzés erőssége változó és a fájdalom erőssége is a lövedék súlyos
szervsérüléseket, okozhat.
Seb jellemzői: a vérzés történhet a külvilág felé vagy a szövetek közé.
A
fájdalom minden sebnél változó nagyságú.
A
seb keletkezése folyamán sebtátongás alakul ki, ami azt jelenti, hogy a seb
szélei eltávolodnak egymástól ez által a sebbe korokozók, juthatnak be így kialakulhat
a sebfertőzés.
Ellátás: a sebkörnyéket
sebbenzinnel vagy betadinnal tisztítsuk meg úgy, hogy a sebszéltől távolodó
mozdulatokkal 1-2 cm széles sávban bekenjük. A sebre helyezzük a steril
gézlapot, melyet gézpólyával vagy ragtapasszal rögzítünk.
Ha idegen test került a sebbe azt, csak akkor szabad
eltávolítani, ha kézzel vagy eszközzel könnyen kiemelhető és így újabb sérülést
nem okoz.
Ha az idegen testet nem tudjuk eltávolítani, vagy
feltehetőleg eret tamponál akkor a tárgyat gézzel körül, kell pólyálni majd
rögzíteni.
Megelőzés: Nem minden sebet
tudunk megelőzni. Amit igen arra figyeljünk.
Megelőzhetjük a vágott vagy szúrt sebet úgy, hogy a késeket,
ollókat és egyéb hegyes tárgyakat kellő magasságba rakjuk, illetve fiókokat
biztonsági zárral látjuk el, amit a gyerek nem tud kinyitni.
Ezen kívül a lőtt sebet is meg tudjuk előzni, ha a
pisztolyokat, puskákat kulccsal zárható dobozban tartjuk és a kulcsot mindig
magunknál, tartjuk. Valamint a gyerek ne lássa, hogy a dobozt hova tesszük.
Vérzés,
Vérzéscsillapítás
Vérzés akkor keletkezik, amikor az erekben keringő vér az
érfal sérülésekor a külvilágba jut. A vérzés történhet a külvilág felé akkor a
vérzést szabad szemmel, láthatjuk illetve befelé (belső vérzés) amikor a vér a
szövetek közzé vagy a testüregbe kerül. Ebben a fejezetben a külső vérzésekről
és azok csillapításáról esik szó.
a)
Gondolom már mindenki vágta meg magát késsel vagy papírral.
Ekkor kapilláris (hajszálér) sérülés történik , a vérzés gyöngyöző és piros.
Ellátása a seb környékét fertőtlenítsük betadinnal vagy
70%-os alkohollal majd steril gézlappal fedjük és ragasszuk le. Sebtapasz is alkalmazható fertőtlenítés
után.
b)
Gyakori, hogy a lakásokba üveges ajtókat szerelnek be.
Ezekben a lakásokban előfordul, hogy a gyerek nekifut az
ajtónak vagy a huzat becsapja, így az üveg összetörik.
Az üvegdarabok vénás vérzést is okozhatnak.
b- A vénás vérzést jellemzi, hogy a vér sötétpiros és
folyamatosan folyik.
Ellátásában fontos, hogy a gyereket először fektessük le és
a vérző testrészt, emeljük magasra. A seb környékét fertőtlenítsük és fedjük le
steril gézlappal melyre kemény gézgombócot, vagy kibontatlan géztekercset
helyezzünk, és pólyálással rögzítsük le. Ha a kötés átvérzik akkor az előző
kötésre, helyezzük
az
újabb gézgombócot és ott is pólyázzuk.
c) A harmadik vérzésfajta az artériás vérzés, amit szintén okozhat üvegdarab.
Ilyenkor a vér színe világos piros és a szív
összehúzódásának megfelelően pulzálva ürül a sebből. Rövid időn belül elvérzést
okozhat.
A
gyereket fektessük le és a vérző testrészt, emeljük fel úgy, hogy a vérző
artériát (verőeret) ujjunkkal a szív és a sérülés között a csonthoz nyomjuk.
A sebet tamponáljuk, ki majd helyezzünk rá nyomókötést az
előzőekben leírtak alapján. Ezek után vigyék el az ügyeletes gyereksebészeti
osztályra.
GYEREKEKNÉL LEGGYAKRABBAN AZ ORRVÉRZÉS ÉS a
SZÁJBÓL VALÓ VÉRZÉS FORDUL ELŐ.
Nézzük
ezekben az esetekben mi is a teendő:
Orrvérzés
Általában ütés következtében fordul elő, de erős orrfújáskor
is jelentkezhet.
A gyereket ültessük le, és a fejét hajtsa előre miközben
ujjainkkal az orrszárnyait, fogjuk össze kb. 10 percig.
Ha a vérzés elállt ne fújja ki az orrát pár órán, keresztül
csak törölje, mert az orrfújás újabb vérzést indíthat el.
Vérzés szájból
Leggyakrabban
foghúzáskor fordul elő, illetve ha kitörik a fog.
Hajtsunk össze egy gézdarabot és haraptassuk rá a gyereket.
A száját ne öblögessük.
Égés
Égési
sérülés már pár hónapos korban érheti gyermekünket, amiben a legtöbbször a
szülők a vétkesek.
Leggyakoribb veszélyforrások:
-Kezünkben
(ölünkben) a csecsemővel kávézunk vagy tápszert, készítünk.
-Forró vizet a földön hagyunk.
-Földre lógó vezetékek, amelyek nehéz meleg tárgyakban
végződnek. (vasaló, olajsütő)
-Fűtőtest, kályha helytelen építészeti kivitelezése
-Meleg víz, amely túl forró (50 C o feletti)
- Napon felejtett gyermek.
Az égés okozta károsodás mértékét fokokban, határozzuk meg.
I. Fokú – csak a bőr felső rétege károsodik, a bőr kipirul,
fájdalmas lesz.
II. Fokú –a
bőr minden rétegét érinti: A bőrfelszín piros, a bőr rétegei között hólyagok
alakulnak ki.
III. Fokú – a károsodás érinti a bőr alatti
szöveteket is. Az égés területe
fehéres-szürkés
felületén a hólyagok megrepednek.
I. IV. Fokú – az adott testrész szövetei elégnek illetve szenesednek.
Égési sérült ellátása:
Az égett testfelületet 15-30 percig hideg folyóvízzel
hűtsük.
Így megakadályozhatjuk, hogy az égés mélysége és az égett
terület felszíne megnőjön.
Az égett felületet fedjük le sterilen, illetve ha nagy a
terület, akkor a gyereket tekerjük egy tiszta lepedőbe.
Ha a gyereket agy felületen érte a sérülés a ruháján
keresztül, akkor azt NE vegyük le róla, hanem azzal együtt hűtsük a testét.
nagyobb, ha kisebb az égés (4-5 tenyérnyi) vigyük el az
orvosi ügyeletre.
Égés hatására a szervezet egészét károsan érintő folyamat
alakulhat ki, melyet égésbetegségnek hívunk.
A nagy fájdalom és a folyadékveszteség shock folyamatot
indít meg.
A sérült bőrön keresztül a baktériumok is könnyebben
bejutnak a szervezetbe, ahol súlyos fertőzéseket okozhatnak.
NAGYON FONTOS!! AZ ÉGETT TESTFELÜLETRE NE
SZÓRJUNK, ÉS NE KENJÜNK SEMMIT:
Kutya harapás
Egyre
több lakásban tartanak kutyát. Az állat viszont nehezen tűri a bezártságot és
az egyedül létet. Ahol eddig az állat körül forgott minden, de most már egy új
kis jövevény lett az első, ott a kutyus féltékeny lehet és ennek hangot is
adhat úgy, hogy neki támadhat az új családtagnak.
Harapás: a fogak által a bőrön való áthaladása. Minden harapásos sérülés veszettség – fertőzés veszélyes
lehet! Ezért fontos az állatokat évente oltatni. Ha ez nem történik meg, akkor
ez a fertőzés a gyermekre nézve halálos lehet. A fertőzés elkerülése érdekében védőoltást
(tetanusz oltást) adnak a gyermeknek
A seb ellátása, ha kisebb
sérülésről van szó, akkor a seb környékét tisztítsuk meg tiszta vízzel, majd
fertőtlenítsük a sebet, végül tegyünk rá steril lapot és rögzítsük! Ha ezt
elvégeztük, vigyük a gyermeket sebészeti rendelőbe, az állat oltási könyvével
együtt. Ha a sérülés nagyobb azonnal hívjuk ki a mentőket!
Az állatot zárjuk el úgy, hogy ne tudjon kijönni, nehogy még valakit megtámadjon! A harapás után az állatot
általában 10 - 14 napig megfigyelik.
Mentőhívás
Ha otthoni baleset áldozata lett a gyerek először is mérjük
fel a helyzetet, hogy a diszpécsernek el tudjuk pontosan mondani, hogy mi
történt.
A mentők telefonszáma 104, ami minden telefonvonalról
ingyenesen hívható.
Mobiltelefonról a 112-es segélyhívószám is hívható, ami
szintén ingyenes.
Lejárt feltöltő kártyás telefonról pin kód beütése nélkül is
hívható
A
legfontosabb a telefonálás során, hogy addig ne tegyük le a telefont, amíg a
diszpécser nem bontja a vonalat.
A következő adatokkal segíthetjük a mentők munkáját:
- mutatkozzunk be és adjuk meg a telefonszámot, amiről
felhívtuk a 104-et az esetleges visszahívás miatt.
- Ki az ellátásra szoruló (beteg neve, kora)
-Mi történt?
-Mondjuk meg a pontos címet (település neve, utca, házszám,
emelet, kaputelefon, kiírt név)
- A mentők kiérkezéséig tanácsot is kérhetünk az esetleges
teendőkről a diszpécsertől. Az ellátás során az otthon található házi patikai
eszközöket vesszük igénybe.
Életjelek ellenőrzése
A légzés és a keringés leállása nem egyszerre következik be,
hanem az egyik megszűnésének a következtében áll le a másik is.
Légzésmegállás (áramütés, légúti idegen test esetén) esetén
az oxigénhiány miatt
A szívizom működése lassul, majd leáll. Keringésleállás
esetén a légzés megváltozott sóhajtásszerű nagy légvételek után leáll.
Légzés vizsgálatakor a mellkast oldalról vissza egy szintbe
hajtott fejjel nézzük.
Így keressük a mellkas és a has légző mozgásait, a mellkast
kb. fél percig, figyeljük.
Keringés vizsgálata az artériák lüktetésének a tapintásával
történik. (Az artériák azok a verőerek melyek az O2 dús vért szállítanak a
szövetekhez.)
Ezt nézhetjük a nyakon az úgynevezett nyaki ütőéren, ami a
gégétől 1-2 cm-re jobbra illetve balra található. Gyereknél talán könnyebb a
lágyékhajlatokban található visszér tapintása Mindkét esetben egyszerre csak az
egyik oldalon keressük a lüktetést, a pulzusszámot min 10 mp-ig számoljuk.
A légzés és a keringés mellett még érdemes megfigyelni a
bőrt, ami lehet sápadt, szederjes, kipirult, hideg vagy nyirkos tapintású.
Megfigyelésre ajánljuk a pupillát (szembogár) tágasságát és
a tudatot, hogy a gyermek eszméleténél van-e vagy görcsrohama van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése