A fog eredetű gyulladások
A fog eredetű gyulladások itteni leírása egyfajta folyamatot alkot, ha a
gyulladás súlyosbodik, a gyulladásos folyamatok így haladnak előre:
- A fogbél gyulladását a fogszuvasodás mélyre terjedése
váltja ki. (a fogbélgyulladása fájdalmas.) A
gyulladás a fogbél elhalását idézheti elő.
(Az elhalt fogbelű fog nem fájdalmas, mivel abban az idegszál már „nem él”.)
- A
gyulladás a fog gyökércsúcsán keresztül a gyökércsúcs körüli szövetekre
terjed. Ilyenkor a fog nyomásra és kopogtatásra érzékeny.
- A
gyulladás a csontban kétféleképpen viselkedhet:
vagy "kitör" a csontfelszín felé, és ekkor csonthártyagyulladás
jön létre; vagy a csontvelőben marad és csontvelőgyulladást generál. A csonthártyagyulladás képe ijesztő
lehet a nagymértékű feldagadás miatt.
- Azt,
amikor ez a feldagadás tályoggá változik (vagyis belsejét genny tölti ki)
beolvadásnak nevezzük. Utóbbi, bár nem gusztusos,
de mégis igen kedvező folyamat, a gyógyulás fontos jele (a szervezet
legyőzi a gyulladásos jelenséget és elhatárolja azt). A beolvadást meleg borogatással lehet elősegíteni (figyelem,
nem hűtéssel!). A beolvadás után a tályogot meg kell
nyitni, hogy a benne levő gennyet le lehessen „ereszteni”.
- A csontvelőgyulladás akkor jön létre, ha
a gyulladásos folyamat nem tör át a csontfelszín felé, hanem ellenkezőleg,
a csontban marad. Kezelése nehezebb,
és következményei is messzebb hatóak, mint a csonthártyagyulladásé.
- A gyulladás a lágyszövetekben halad tovább. Tályog
vagy a nyaki szövetközi réseken keresztül terjedő súlyos gyulladásos
folyamat indul el.
·
További fog
eredetű gyulladások
·
Granuloma – a fog
gyökércsúcsi részén elhelyezkedő krónikus gyulladásos képlet. Előfordul, hogy a
folyamat gennyessé válik, sipolyozik, de sok esetben nem mutat jeleket.
Terápiájáról és műtéti megoldásáról itt tudhat meg többet.
Gócfertőzés, gócbetegség – olyan krónikus gyulladás, amely másodlagos betegséget okoz, mégpedig oly módon, hogy belőle kórokozók (vagy azok méreganyagai) jutnak folyamatosan a szervezetbe. Góc lehet a szervezetben: vakbél, epehólyag, orrmelléküreg, mandulák iletve azok a fogak, amelyek gyökércsatornája nem élő, és nincsenek ellátva megfelelő gyökértöméssel sem. A kialakuló másodlagos panaszok általában reumás jellegű vagy bőrgyógyászati (ekcéma, foltos hajhullás, stb.) jellegűek. Agócbetegségről bővebben itt.
Pericoronitis - a kórkép leggyakrabban az alsó bölcsességfogak előtörésekor alakul ki. Erről bővebben itt olvashat.
Gócfertőzés, gócbetegség – olyan krónikus gyulladás, amely másodlagos betegséget okoz, mégpedig oly módon, hogy belőle kórokozók (vagy azok méreganyagai) jutnak folyamatosan a szervezetbe. Góc lehet a szervezetben: vakbél, epehólyag, orrmelléküreg, mandulák iletve azok a fogak, amelyek gyökércsatornája nem élő, és nincsenek ellátva megfelelő gyökértöméssel sem. A kialakuló másodlagos panaszok általában reumás jellegű vagy bőrgyógyászati (ekcéma, foltos hajhullás, stb.) jellegűek. Agócbetegségről bővebben itt.
Pericoronitis - a kórkép leggyakrabban az alsó bölcsességfogak előtörésekor alakul ki. Erről bővebben itt olvashat.
- Az itt leírt folyamat csak vázlatos, és az egyes
fázisok nem szükségszerűen következnek be egymás után. Ha a kezelés időben
megkezdődik, akkor a folyamat előrehaladása nagy valószínűséggel
megállítható. A kóros folyamat előrehaladása a kórokozó tulajdonságaitól,
a szervezet védekezőképességétől és még számos körülménytől függ.
Ha Ön az előbbi gyulladásos folyamatok bármelyikét tapasztalja, haladéktalanul fel kell keresnie a fogorvostvagy a szájsebészt.
Phlegmone (flegmone): ha a szervezet a kialakult gyulladást nem képes lezárni, letokolni
(vagyis pld. tályoggá alakítani), akkor a nyaki kötőszöveti résekbe terjedve
igen súlyos gyulladásos kórkép alakulhat ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése