Részletesen
a gyermekkori lázról
A
láz tulajdonképpen nem betegség, hanem tünet. Láz akkor lép fel, amikor
különböző, fertőző és nem fertőző ágensek kapcsolatba kerülnek a szervezettel,
és ennek válaszaként lázkeltő anyagok, ún. pirogének termelődnek. Lázról akkor
beszélünk, ha a testhőmérséklet a 38 Celsius-fokot meghaladja. Gyermekkorban a
lázat többnyire valamilyen azonosítható kórokozó okozza. A lázas állapot
általában rövid időn belül, néhány nap, megszűnik.
A
láz okai
A
testhőmérséklet szabályozása az agyalap egy bizonyos területének a feladata,
ezt a területet hipotalamusznak nevezzük. A szabályozás a test hőreceptorai
felől érkező ingerültek összehangolása révén történik. Ha a szervezet
valamilyen károsító ágenssel kerül kapcsolatba, a lázkeltő anyagok hatására a
szabályozóközpont érzékenysége megváltozik. A változás következtében magasabb
hőmérsékletet érzékel normálisnak, ezért a testhőmérséklet emelkedik és
kialakul a láz.
A gyermekkori
lázas állapotokat általában három fő csoportra szokták osztani.
Többnyire a láz rövid ideig tart, helyi tünetek kísérik és a láz okát az orvos
a kórelőzmény, valamint a fizikális vizsgálat alapján meg tudja állapítani.
Szintén gyakran fordul elő, hogy a lázas állapot eredetének tisztázásához a
fizikális vizsgálat nem elegendő, hanem laboratóriumi vizsgálatokra is szükség
van. Ritkán már gyermekkorban is előfordulhat az ismeretlen eredetű láz, amikor
bonyolult és hosszadalmas vizsgálatokkal sikerül csak tisztázni a láz okát. A
láz általában hosszabb ideig áll fenn, általában nem túl magas és visszatérően
jelentkezik.
A gyermekeknél
igen gyakoriak a lázas betegségek. Leggyakrabban valamilyen vírusos fertőzés
következtében lépnek fel. Általában, főleg a közösségbe járó
gyerekeknél, a téli-kora tavaszi időszakban jelentkeznek a felső légúti vírusos
betegségek, mint például az egyszerű nátha, vagy az influenza. A vírusok ezen
kívül gyakran okoznak gyomor-bélrendszeri megbetegedéseket is, amelyeknél a
vezető tünet általában a hasmenés vagy a hányás, de járhatnak lázzal is.
Hosszabb ideig
tartó lázas állapot esetén gondolnunk kell valamilyen bakteriális fertőzésre. Ha
légúti tünetek kísérik, akkor háttérben tüszős mandulagyulladás,
középfülgyulladás, vagy akár tüdőgyulladás is állhat. Ha lázon kívül egyéb
felső légúti fertőzésre utaló tünetet nem észlelünk a gyermeknél, gondolni kell
a húgyúti fertőzés eshetőségére. Ha izületi duzzanat, vagy fájdalom, esetleg
csontfájdalom kíséri a lázat, akkor lehet, hogy a gyermeknek izületi
gyulladása, vagy csontvelő gyulladása van.
A fentieknél
lényegesen ritkábban nem fertőzéses betegség is okozhatnak lázat. Ezek
közül csak néhányat emelnék ki, ilyenek a bizonyos autoimmun betegségek, mint a
reumatoid artritisz (gyermekkori reumás izületi gyulladás), a szisztémás lupusz
(a bőrt és egyéb szerveket érintő autóimmun betegség), és bizonyos daganatos
betegségek (leukémiák, nyirokrák).
Jellegzetessége
A lázas betegség
általában hirtelen kezdődik, rossz közérzettel, gyengeséggel, bágyadtsággal
jár. A láz kialakulását megelőzheti fejfájás, hidegrázás is. A beteg gyermek
bőre kipirult, főleg az orcák területén (lázrózsák), forró tapintatú. Igen
súlyos bakteriális fertőzések esetén előfordulhat, hogy a gyermek végtagjai
hűvösek, míg a törzse, arca forró. A gyerekek között igen nagy
különbségek vannak annak tekintetében, hogy milyen a közérzetük, és általános
állapotuk. Vannak gyerekek, akik már hőemelkedés esetén is igen elesettek,
gyengék, míg mások még igen magas láz esetén is jó állapotúak és igen élénkek.
Ez természetesen függ a láz okától is.
A láz
megállapítása egyértelműen a testhőmérséklet mérésével történik. A
testfelszín és a maghőmérséklet között 0,5o C fokos különbség van, ezért a
végbélben vagy szájban, fülben mért hőmérséklet magasabb, mint a hónaljban
mért. Csecsemőknél, kisgyermeknél a végbélben mérjük a lázat. A hőmérőt addig
kell a popsiban tartani, amíg a hőmérő higanyszála még kúszik felfelé, a mért
értékből fél fokot levonva kapjuk meg a valós hőt. Manapság már hazánkban is
kaphatók fülhőmérők, melyek digitálisan mérnek hőt, azonban ezek kevésbé
pontosak. Nagyobb gyermekeknél nyugodtan mérhetjük a lázat hónaljban, erre a
célra a higanyos és digitális lázmérők egyaránt jól használhatók. A normális
testhőmérséklet 36-37o C fok között van, 37o C fok felett hőemelkedésről, 38o C
fok felett lázról beszélünk.
A gyermekkori
lázas állapotok hátterében az esetek 70 százalékában valamilyen vírusfertőzés
áll. Légúti fertőzések esetén, az általános tüneteken és a
lázon kívül, torokfájás, orrfolyás, köhögés, és a nyaki nyirokcsomók duzzanata jelentkezhet.
Az első lázas napon, ha a gyermeknek egyéb betegsége (pl. immunhiányos állapot,
szívfejlődési rendellenesség) nincsen, nem feltétlenül kell azonnal orvoshoz
fordulnunk.
Feltétlenül
forduljunk azonban orvoshoz, ha a gyermek három napon túl is lázas, vagy ha
nagyon magas láza van. Ezekben az esetekben a gondos vizsgálat
mellett szükség lehet fülészeti vizsgálatra, amely során eldönthető, hogy a láz
hátterében nem áll-e középfül-, vagy arcüreggyulladás. A háziorvos eldöntheti
azt is, hogy szükség van-e valamilyen laboratóriumi vizsgálat elvégzésére.
A vérkép
vizsgálata alapján megállapítható az, hogy a láz hátterében vírusfertőzés vagy
bakteriális fertőzés áll. Szükség esetén süllyedést is néznek, a
gyorsult süllyedés a szervezetben zajló gyulladás jele. Ma már a legtöbb helyen
elvégzik az úgynevezett C-reaktiv protein (CRP) vizsgálatot, amely egy
bakteriális fertőzésekben termelődő fehérje, és emelkedett szintje egyértelműen
mutatja a bakteriális fertőzést fennállását. Ha a tünetek alapján felmerül a
tüdőgyulladás gyanúja mellkasröntgen elvégzése is indokolt lehet.
Ha a lázas
betegséget nem kísérik légúti tünetek, és a gyermek láza nem szűnik, akkor a
fenti laboratóriumi vizsgálatokon kívül a vizelet vizsgálata is fontos. A
légúti fertőzéseken kívül gyermekkorban a húgyúti fertőzések is gyakran okoznak
lázat. Különösen indokolt a vizeletvizsgálat elvégzése, ha a gyermek a pisilés
kapcsán csípő, égő érzésről panaszkodik, vagy ha a szokásosnál többször pisil,
vagy ha már korábban volt vesemedence gyulladása.
Mindenképpen
szakorvosi vizsgálat szükséges, ha a láz intermittálló jellegű, azaz elmúlik
majd ismételten visszatér, hetekig eltart, ha izületi duzzanat és fájdalom
kíséri. Ebben az esetben speciális képalkotó vizsgálatok (CT,
MRI) elvégzése, illetve immunológiai kivizsgálás is indokolt lehet.
Külön figyelmet
érdemelnek az újszülöttek, főként 4-hetes koruk előtt. Ha a baba lázas, azonnal
keressük fel a gyermekorvost. Újszülöttkorban ugyanis a láz
hátterében nagy valószínűséggel bakteriális fertőzés áll, és mivel a babák
immunrendszere még éretlen, akár néhány óra alatt nagyon súlyos állapot is
kialakulhat.
Kezelése
A lázas betegség
kezelése mindig két részből áll. Egyrészt - ha a szükséges - kezelni
kell a lázat kiváltó okot, valamint tüneti kezelésként csillapítani kell a
beteg lázát. Az oki kezelés mindig az alapbetegségtől függ, vírusfertőzések
esetén a kezelés csak tüneti, míg igazolt bakteriális fertőzésnél, antibiotikum
adása is szükséges. Azt, hogy a beteg gyermek igényel-e kórházi kezelést, a
vizsgálatok alapján az orvos dönti el.
A lázcsillapítás
történhet gyógyszeresen, illetve fizikális módon is. A gyógyszerek
közül gyermekkorban a paracetemol származékokat, és az amidozophen
származékokat használjuk. Ezek a készítmények általában lázcsillapító kúp vagy
szirup formájában kaphatóak. Tablettákat csak nagyobb gyermekek esetén
használunk. Mindenképpen tartsuk be az orvos által előírt, vagy a
tájékoztatóban javasolt adagolásokat, mert a lázcsillapítók túladagolása
veszélyes!
A fizikális
lázcsillapító módszerek közé a hűtőfürdő és a hideg borogatás (priznic)
tartoznak. Figyelni kell, hogy egyik esetben se teljesen hideg,
hanem legalább szobahőmérsékletű vizet használjunk. A hűtőfürdő során a
gyermeket derékig ültessük be langyos vízbe, majd locsolgassuk a mellkasát és a
hátát kb. 10-15 percig. A hidegborogatás esetén (kb. szobahőmérsékletű) állott
vízbe áztatott kendővel borogassuk be a hátát és a mellkasát. Ezt is kb. 10-15
percig hagyjuk rajta, majd töröljük szárazra bőrét. Az eljárást naponta többször
lehet ismételni.
A lázas
betegségeket biztosan megelőzni nem lehet, az őszi-téli
időszakban bőséges vitamin-fogyasztás, rendszeres testmozgás, illetve a szabad
levegőn tett séta erősíti az immunrendszert, és így csökken a fertőző
betegségek kialakulásának kockázata is.
Előbb
priznic, aztán a gyógyszer
A test
hőmérsékletét csecsemőnél a végbélben, idősebbeknél a hónaljban szokás mérni. A
szájhőmérőzés nálunk nemigen terjedt el. Mióta az ember
már gyógyítani sem rest önmagát, szinte falja az antibiotikumokat, a láz
csökkenését várja tőlük.Ezek a
gyógyszerek azonban csak a baktériumok egyes fajtái ellen hatnak, legtöbbször
feleslegesek.
Lázmérés,
lázcsillapítás a végbélben
A hőmérő
lerázása után, közömbös kenőccsel kend be az eszköz végét, majd csúsztasd az
oldalára fordított csecsemő végbelébe. Nagyobb gyerek, illetve felnőtt
testhőmérsékletét is meg lehet így állapítani.
Légy óvatos!
Csecsemő esetében körülbelül 1, gyereknél 1-2,5, felnőttnél 4 centiméter mélyre
kell bevezetni a hőmérőt. Ha ellenállást érzel, nem szabad
erőltetni, nehogy a bél falát megsértsd. Nagyobb veszélyt jelent, ha a beteg
hirtelen elrántja magát vagy megfordul, mert a lázmérő vége letörhet.
A mérést három-öt
perc után szabad befejezni, az eszközt kivenni és leolvasni.
A szappannal, vízzel alaposan lemosott, fertőtlenített és
szárazra törölt hőmérőt tokban célszerű őrizni.
Hónaljban
Az ilyen
hőmérőzés kockázata miatt, a többség szívesebben ellenőrzi hónaljban a
hőmérsékletet. A verejtékes hónalj letörlése után, helyezd a lerázott
hőmérőt a hónaljárokba. Leolvasás előtt legalább öt percig várj. Figyeld, mérés
közben a testhez simul-e a kar. A kétféle módszerrel kapott érték nagyjából
azonos, rövidebb mérési idő esetén a hónaljban mért hőmérséklet alacsonyabb
valamivel.
Leggyakrabban
vírus
37 °C felett
hőemelkedésről, 38 °C felett lázról beszélünk. Ha a betegnek nincsenek
panaszai, gyakran még a 38 fok körüli
testhőmérsékletnél sincs szükség lázcsillapításra. Leggyakrabban valamilyen
vírus- vagy baktériumfertőzés okozza a lázat.
Főleg csecsemő- és kisgyermekkorban a hőleadást
akadályozó meleg ruházat, a vastag takaró, vagy a szomjazás is megemelheti a
hőmérsékletet. Akármi okozza is, a láz növeli az energiafelhasználást, rossz
közérzettel jár. A hőmérséklet hirtelen emelkedése gyermeknél lázgörcsöt,
felnőttnél hidegrázást eredményezhet. Érdemes tehát már a 38 °C körüli lázat is
csillapítani.
Alaptalan
félelmek
Első lépésként
hűtőfürdő, hűtőborogatás (priznic) és bőséges folyadékfogyasztás ajánlott.
Sokan tartanak attól, hogy a fürösztés rontja a beteg állapotát. A félelem
teljesen alaptalan.
A kellemes,
testhőmérsékletű vízzel való zuhanyozás, a fokozatosan lehűtött, kezdetben
testmeleg vízben való fürdés, a karok vagy lábak állott vizes ruhával történő
borogatása minden beteg közérzetét javítani szokta.
A korábban
népszerű, egész testen alkalmazott hűtőborogatás nagyon nehézkes. A testre
csavart vizes lepedőt nem sokan szeretik, így a módszer kiment a divatból.
Orvos
tanácsára
A hűtőborogatás,
-zuhanyozás, -fürösztés naponta többször is megismételhető. Arra
ellenben vigyázni kell, hogy a bőr ne maradjon nedves. Gondos törléssel,
esetleg hintőport használva, megakadályozható a bőr felázása, elfertőződése.
A valódi
lázcsillapítók, amelyek nagyok sokféle néven kerülnek forgalomba, nemcsak a
lázat mérsékelik, hanem a gyulladás- és fájdalomcsillapító hatással is
rendelkeznek. Alkalmazásuk akkor megfelelő, ha kis adagokban,
két-három óránként viszik be a szervezetbe, ezáltal elkerülhető a hőmérséklet
kellemetlen hullámzása.
Minden
lázcsillapítónak lehetnek mellékhatásai. A legtöbb megelőzhető, ha a szert nem
éhgyomorra veszi be, hanem étkezés - legalább egy-két darab keksz vagy néhány
korty tej elfogyasztása - után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése