A felgyorsult világ hatása a gyermekek életére
A felnőttek életmódjának felborult egyensúlya és a
megváltozott szerepek miatt az egészséges fejlődésükhöz szükségesnél jóval
kevesebb figyelem jut a gyerekekre.
Régen a gyerekek javarészt a szabadban
játszottak társaikkal, fantáziajátékokat folytattak, régi történeteket
hallgattak, sok időt töltöttek a nevelőjükkel, a napi feladatok, a ház körüli
munka elvégzése közben beszélgettek. Ma a városi gyerekek idejük nagy részét
oktató-nevelő intézményekben töltik, szabadidejükben tévét néznek (jobb esetben
válogatott filmeket) vagy a számítógép előtt ülnek. Hiányzik életükből a
fantázia, a kreatív időtöltés. Általában passzivitás jellemzi őket. Az aktív
időtöltés a bevásárlóközpontokban, játéktermekben zajlik - az erdőben, mezőn
való csavargás, gombászás, kirándulás helyett. Sem fizikailag, sem szellemileg
nem megfelelő, nem fejlesztő hatású a XXI. századi életmód, ha a nevelők nem
fordítanak kellő energiát a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra.
A különböző korosztályok
időfelhasználása
A gyerekek idejének beosztása elsősorban a
szülő felelőssége, feladata. Nagyrészt az ő választása, hogy gyermeke mivel
illetve kivel tölti az idejét.
A csecsemő életben
maradásához elengedhetetlen anyja, gondozója közelsége a nap 24 órájában. A
szülői feladatok ellátására ma egyre többen vonnak be külső segítséget, baby
sittert, mert az anya kénytelen korán visszatérni a munkába. De az is gyakori,
hogy a karrierépítés motiválja döntésében. A kötődéselmélet szerint a korai
anya-gyermek kapcsolat hatással van a gyermek későbbi kapcsolataira,
párkapcsolatára is.
Óvodáskorban az aktív játék, a pihenés a
meghatározó.
Ebben a korban a gyermekek többsége a nap nagy részét, napi 8-9 órát az
óvodában tölti. Fontos kiemelni, hogy a kisgyermek számára a velük töltött idő
jelenti az iránta érzett szeretet legjobb kifejezésmódját.
A kisiskolás korú gyerek nyit kortársai felé,
egyre több időt tölt velük aktívan, és belép életébe a tanulás. Az iskolai tevékenységek
alapvetően meghatározzák az iskolás gyerekek napirendjét: mennyi idő jut a
kortársakra, hogyan alakul érdeklődési köre; befolyásolják közérzetét és
fáradtságérzetét is.
A délelőtti tanítás után a gyerekek
háromnegyed része különórákra jár, ami hasznos időeltöltést biztosít, viszont
tekintettel kell lenni a gyermek terhelhetőségére is. A gyermeke tanulmányi
eredményét fontosnak tartó szülő gyakran túlzásba viszi a különórára járatást,
túlterheli csemetéjét.
Házi feladattal a 3. osztályosok átlagban
napi 1,5-2 órát foglalkoznak, a 7. és 11. osztályosok 2-3 órát. A délutáni tanulás
időtartama az életkorral növekszik.
Az iskolai tanórák, a
különórák, a délutáni tanulás és az utazás a 9 éveseknél összesen 8 órát, a 13
éveseknél 9,5 órát, a 17 éveseknél már 11 órát vesz igénybe.
Szabadidő
Az intézményi nevelés és a különórák mellett
hétköznap nem sok szabadon eltölthető idejük marad a gyerekeknek. Az óvodásoknak is mindössze
napi 2-3 óra. Egy 103 fős, 3-7 éves felmérés szerint a gyermekek többsége napi
rendszerességgel tévézik. Hétköznap az óvodások 87%-a naponta néz tévét: 54%
kevesebb, 33% több mint 1 órát. Hétvégén a gyermekek 26%-a egy óránál
kevesebbet, 36%-a 1-2 órát, 34%-a ennél is többet ül a tévé előtt. Mindössze
4%-uk nem néz soha tévét.
Az iskolások szabadidős tevékenységei között
a számítógépes játékok vannak az első helyen, ezután a tévé előtt eltöltött idő
a meghatározó. A
14-15 éves gyerekek napi 2,5 órát néznek tévét. A hétköznap délutánok
időigényes elfoglaltsága a sport, az akár mindennapos edzések. A gyerekek egyre
kevesebb időt fordítanak olvasásra, jórészük egyáltalán nem vesz könyvet a
kezébe.
Az iskolás gyerekek számára ez az életmód
„természetes", hiszen hasonló példákat látnak maguk körül. Nincsenek tisztában a
későbbiekben jelentkező negatív hatásokkal.
Hatások
A felgyorsult világban a gyerekek nehezen
találják meg a helyüket; a megfelelő szerepek, a felelősségteljes viselkedés
elsajátítása is nehézségekbe ütközik. Az okok elsősorban a nem megfelelő
mintákban és a média hatásában keresendők.
A gyermekek részesei a mindennapi rohanásnak. Igényelnék szeretteik
közelségét, a rájuk fordított időt, a maximális odafigyelést.
Ők az egészségtelen
táplálkozás, az egymásra nem figyelés legsérülékenyebb „áldozatai". Nem csoda, hogy egyre
többen kirívó magatartásukkal próbálják meg felkelteni környezetük figyelmét.
A megsokszorozódott és gyakran nem a
megfelelő életkorban kapott információáradatban kellő szülői iránymutatás,
támogatás nélkül nem képesek eligazodni. A meg nem értett képek, a
fel nem dolgozott történések negatív hatással vannak az egészséges
fejlődésükre. Zavarodottságot, szorongást eredményezhetnek, ezek következménye
lehet többek között a magatartászavar, és hozzájárulhat a tanulási zavar
kialakulásához is.
Mindennek megvan a maga
ideje
Az ellenőrizetlen
információáradat következménye, hogy a gyerekeknek már fiatalon olyan
élményekben van részük, amikhez még nem elég érettek, és azokat sem megérteni,
sem élvezni nem tudják. A figyelem, az útmutatás, a támogatás hiánya miatt a
hallott, látott - sokszor nem megfelelő - mintákat automatikusan átveszik,
mintha „kényszerítve" lennének rá.
Egyre több általános iskolás gyermek
dohányzik, drogozik, fogyaszt alkoholt. A „teljes" szexuális élet kezdete
is korábbra tolódott. Egyre gyakoribb, hogy a lányok már 13 évesen elvesztik a
szüzességüket. A
természetes folyamat felgyorsult, a fiataloknak nincs idejük testük
változásainak megismerésére, megértésére, a lelki felkészülésre.
Még
nem képesek mérlegelni tetteiket, és nem ismerik azok lehetséges
következményeit (tizenéves terhesség). Gyorsabban történnek az
„események" a gyerekekkel, mint amire fel vannak készülve. Gyakran nem is értik, mi történik velük.
A pihenésre szánt idő nem elegendő, még a
gyermekek életében sem. Pedig számukra különösen fontos lenne az
aktív pihenés a feszültségek, a stressz feldolgozásához. Enélkül a problémák csak halmozódnak, beindul egy ördögi kör.
Sokat hallani arról, hogy a felgyorsult
világ mennyi káros hatással van a felnőttek életére. Elgondolkodtató, hogy ha a
megváltozott életmóddal, a megsokszorozódott követelményekkel még egy érett
felnőtt sem tud megbirkózni, akkor a még önállótlan gyermek hogyan tudna. Neki
sokkal nagyobb szüksége lenne segítségre, hogy teljesítse az elvárt
követelményeket, megtalálja helyét a világban, de a szülőknek gyakran erre már
nem marad idejük, energiájuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése