A felgyorsult világ hatása a gyermekek életére
A felnőttek életmódjának felborult egyensúlya és a
megváltozott szerepek miatt az egészséges fejlődésükhöz szükségesnél jóval
kevesebb figyelem jut a gyerekekre.
Régen a gyerekek
javarészt a szabadban játszottak társaikkal, fantáziajátékokat folytattak, régi
történeteket hallgattak, sok időt töltöttek a nevelőjükkel, a napi feladatok, a
ház körüli munka elvégzése közben beszélgettek. Ma a városi gyerekek idejük
nagy részét oktató-nevelő intézményekben töltik, szabadidejükben tévét néznek
(jobb esetben válogatott filmeket) vagy a számítógép előtt ülnek. Hiányzik
életükből a fantázia, a kreatív időtöltés. Általában passzivitás jellemzi őket.
Az aktív időtöltés a bevásárlóközpontokban, játéktermekben zajlik - az erdőben,
mezőn való csavargás, gombászás, kirándulás helyett. Sem fizikailag, sem
szellemileg nem megfelelő, nem fejlesztő hatású a XXI. századi életmód, ha a
nevelők nem fordítanak kellő energiát a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra.
A különböző korosztályok
időfelhasználása
A
gyerekek idejének beosztása elsősorban a szülő felelőssége, feladata. Nagyrészt
az ő választása, hogy gyermeke mivel illetve kivel tölti az idejét.
A
csecsemő életben maradásához elengedhetetlen anyja, gondozója közelsége a nap
24 órájában. A
szülői feladatok ellátására ma egyre többen vonnak be külső segítséget, baby
sittert, mert az anya kénytelen korán visszatérni a munkába. De az is gyakori,
hogy a karrierépítés motiválja döntésében. A kötődéselmélet szerint a korai
anya-gyermek kapcsolat hatással van a gyermek későbbi kapcsolataira,
párkapcsolatára is.
Óvodáskorban
az aktív játék, a pihenés a meghatározó. Ebben a korban a gyermekek
többsége a nap nagy részét, napi 8-9 órát az óvodában tölti. Fontos kiemelni,
hogy a kisgyermek számára a velük töltött idő jelenti az iránta érzett szeretet
legjobb kifejezésmódját.
A
kisiskolás korú gyerek nyit kortársai felé, egyre több időt tölt velük aktívan,
és belép életébe a tanulás. Az iskolai tevékenységek alapvetően
meghatározzák az iskolás gyerekek napirendjét: mennyi idő jut a kortársakra,
hogyan alakul érdeklődési köre; befolyásolják közérzetét és fáradtságérzetét
is. A délelőtti tanítás után a gyerekek háromnegyed része különórákra jár, ami
hasznos időeltöltést biztosít, viszont tekintettel kell lenni a gyermek
terhelhetőségére is. A gyermeke tanulmányi eredményét fontosnak tartó szülő
gyakran túlzásba viszi a különórára járatást, túlterheli csemetéjét.
Házi
feladattal a 3. osztályosok átlagban napi 1,5-2 órát foglalkoznak, a 7. és 11.
osztályosok 2-3 órát. A délutáni tanulás időtartama az életkorral növekszik.
Az
iskolai tanórák, a különórák, a délutáni tanulás és az utazás a 9 éveseknél
összesen 8 órát, a 13 éveseknél 9,5 órát, a 17 éveseknél már 11 órát vesz
igénybe
(Az adatok egy - 150 budapesti 3.,7. és 11. osztályos tanuló körében végzett -
felmérésből származnak.)
Szabadidő
Az
intézményi nevelés és a különórák mellett hétköznap nem sok szabadon eltölthető
idejük marad a gyerekeknek. Hétköznap
az óvodások 87%-a naponta néz tévét: 54% kevesebb, 33% több mint 1 órát.
Hétvégén a gyermekek 26%-a egy óránál kevesebbet, 36%-a 1-2 órát, 34%-a ennél
is többet ül a tévé előtt. Mindössze 4%-uk nem néz soha tévét.
Az
iskolások szabadidős tevékenységei között a számítógépes játékok vannak az első
helyen, ezután a tévé előtt eltöltött idő a meghatározó. A 14-15 éves gyerekek
napi 2,5 órát néznek tévét.
A
hétköznap délutánok időigényes elfoglaltsága a sport, az akár mindennapos
edzések. A gyerekek egyre kevesebb időt fordítanak olvasásra, jórészük
egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe.
Az
iskolás gyerekek számára ez az életmód „természetes", hiszen hasonló
példákat látnak maguk körül. Nincsenek tisztában a későbbiekben jelentkező
negatív hatásokkal.
Hatások
A
felgyorsult világban a gyerekek nehezen találják meg a helyüket; a megfelelő
szerepek, a felelősségteljes viselkedés elsajátítása is nehézségekbe ütközik.
Az okok elsősorban a nem megfelelő mintákban és a média hatásában keresendők.
A
gyermekek részesei a mindennapi rohanásnak. Igényelnék szeretteik közelségét, a
rájuk fordított időt, a maximális odafigyelést. Ők az egészségtelen
táplálkozás, az egymásra nem figyelés legsérülékenyebb „áldozatai". Nem
csoda, hogy egyre többen kirívó magatartásukkal próbálják meg felkelteni
környezetük figyelmét.
A
megsokszorozódott és gyakran nem a megfelelő életkorban kapott
információáradatban kellő szülői iránymutatás, támogatás nélkül nem képesek
eligazodni. A
meg nem értett képek, a fel nem dolgozott történések negatív hatással vannak az
egészséges fejlődésükre. Zavarodottságot, szorongást eredményezhetnek, ezek
következménye lehet többek között a magatartászavar, és hozzájárulhat a
tanulási zavar kialakulásához is.
Mindennek megvan a maga
ideje
Az ellenőrizetlen
információáradat következménye, hogy a gyerekeknek már fiatalon olyan
élményekben van részük, amikhez még nem elég érettek, és azokat sem megérteni,
sem élvezni nem tudják. A figyelem, az útmutatás, a támogatás hiánya miatt a
hallott, látott - sokszor nem megfelelő - mintákat automatikusan átveszik,
mintha „kényszerítve" lennének rá.
Egyre
több általános iskolás gyermek dohányzik, drogozik, fogyaszt alkoholt. A
„teljes" szexuális élet kezdete is korábbra tolódott. Egyre gyakoribb,
hogy a lányok már 13 évesen elvesztik a szüzességüket. A természetes folyamat
felgyorsult, a fiataloknak nincs idejük testük változásainak megismerésére,
megértésére, a lelki felkészülésre. Még nem képesek mérlegelni tetteiket, és
nem ismerik azok lehetséges következményeit (tizenéves terhesség). Gyorsabban
történnek az „események" a gyerekekkel, mint amire fel vannak készülve.
Gyakran nem is értik, mi történik velük.
A
pihenésre szánt idő nem elegendő, még a gyermekek életében sem. Pedig számukra különösen
fontos lenne az aktív pihenés a feszültségek, a stressz feldolgozásához.
Enélkül a problémák csak halmozódnak, beindul egy ördögi kör.
Sokat
hallani arról, hogy a felgyorsult világ mennyi káros hatással van a felnőttek
életére. Elgondolkodtató, hogy ha a megváltozott életmóddal, a
megsokszorozódott követelményekkel még egy érett felnőtt sem tud megbirkózni,
akkor a még önállótlan gyermek hogyan tudna. Neki sokkal nagyobb szüksége lenne
segítségre, hogy teljesítse az elvárt követelményeket, megtalálja helyét a
világban, de a szülőknek gyakran erre már nem marad idejük, energiájuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése