A
TALÁLKOZÓ ELMARAD,DE AZ EMLÉKEZÉS TISZTESSÉGE KÖTELEZ.
A 65-dik érettségi találkozón szerettük volna még egyszer
megölelni egymást, mi a Kölcsey Kollégium 1950-ben végzett diákjai.
Sajnos a sors kíméletlen keze a mi soraink között is
elvégezte a természet örök és megfellebbezhetetlen feladatát,másrészt a
történelem kiűzöttjei más földekben pihennek vagy éppen küzdenek földi létük
nehézségeivel.
Az elmúlás és az
öregség visszavonhatatlan küzdelmei akadályozták meg ezt a találkozót. De a
szeretet emléke, az összetartás tisztessége örök marad.
A kor
akkori érzésvilága,erkölcsi rendje,hite haza és szülőföld szeretete,már akkor
beivódott erkölcsi”énünkbe” és végigkísért bennünket egész életünk folyamán.
Ez az
iskola, kötelezett arra, hogy tarsolyodban hordoznod kell a- ketyegő órát, és
egy életen át becsülettel ,tisztakezű munkával,egyenes gerinccel,hittel építkezned
kell a vállalt predestinációd
kiteljesítéséért Ez mindmáig az az intézmény amely,íratlan
szabályaival az együvé
tartozás,a szolidaritás,a történelmileg, nemes ,önzetlen,mindenkor segítőkész
életre szóló barátságokat alakította, tanulói között.
Egy
kiegyensúlyozott társadalmi és erkölcsi értékítélet jellemzett bennünket,egy
standard demokrácia szellemisége,szélsőségek nélkül de mély főhajtással
mindennemű elvi vagy gondolkodási étékek előtt.
Végzetesen sok osztálytársunkat, barátunkat
elvesztettük, de vigasztaló hogy egyesek az erdélyi
magyarság kiválóivá lettek,és mi a
végváriak-akik még mindannyian együtt élünk szellemiségünkben, barátságunk
emlékét őrizve, és mindezeket leírva a fiatalok okulására,hogy a szeretet a hit
és igaz barátság nem veszhet el ha bármilyen történelmi sorsfordulókat is kell
megéljünk.
EMLÉKÜNK,HITÜNK,SZERETETÜNK TISZTESSÉGE ÖRÖK MARAD:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése