AKIKNEK NEM KONDUL MEG A HARANG…...
A pénz a politika
hatalma az élvhajhászatok történelmi orgiájának napjait éljük. Értékek,érzelmek,emlékek
alkonyát szemléljük fehér fejjel. Az
utolsó út érzelmi kálváriájának és a
végtisztesség megadásának történelmi módjairól ejtenék néhány szót-
Mit ér az ember manapság amikor a végtisztesség küszöbén
át kell lépnie.
Visszaidézem gondolataimban Dr.Lükő Béla temetését
amelyen szüleimmel vettem részt zsenge
gyermekkoromban, akkor amikor az érzelmi élményanyag még erősen foghíjas,de a
környezet hangulata már gondolkodásra késztet ebben az életkorban is. A tíz
ezernyi hömpölygő szomorú arcú tömeg emléke mélyen beívódott létem emléktárába.
Ő a XX-dik század orvos apostola volt,aki
mérhetetlenül sokat tett felebarátaiért, akik a hála hangjától indíttatva elkísérték
utolsó útjára megadván Neki az emberi megbecsülés végtisztességet..
Kísért a gondolat hogy anélkül hogy az értékítélet
arányaiban szóljak a végtisztességről önkéntelenül felötlik hogy hány Dr. Lükő
Béla érzelmi világát átélő a társadalmi jótevője volt mindennapjainknak akikért
nem kondulnak meg a harangok,nevüket esetleg csak alkalomszerűen vagy
egyáltalán meg sem említik azok a társadalmi etikai közegek/város vezetés,szakmai
kollégiumok,civil szervezetek,talán még a templomi szószékek is.
Mindezek helyett mit észlelek mint keserű valóságot. Megjelenik egy gyászjelentés
a sajtó oldalain és utána szinte alig találkozunk a hála és a köszön
et utolsó üzenetével azok részéről sem akiknek sorsuk
nehéz pillanataiban segítő kezet nyújtottak.
Pedig a végtisztesség küszöbét mindenkinek át kell
lépnie.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése