Átok vagy áldás a zsenialitás?
Ámulatba ejtő a hétköznapok során is látni, ahogy egy gyerek felfedezi a világot. Ám még inkább ámulatba ejtő az, ha egy fejlődő gyermekről kiderül: zseninek született.Honnan lehet azonban tudni, hogy egy gyerek meghökkentőnek tűnő tudása, bámulatosnak tűnő ügyessége nem több-e csupán, mint némi előny a kortársakkal szemben, amelyet majd a többség egy-két éven belül gond nélkül behoz? Többek között onnan, hogy a zseni gyerekek képességei egyrészt már korán megmutatkoznak, másrészt nemcsak megelőzik, hanem messze maguk mögé is utasítják kortársaikat - és gyakran az átlagos képességekkel, tudással rendelkező felnőtteket is. A kis géniuszok jellemzően a reáltudományok, a matematika, csillagászat, informatika, a művészetek, valamint a sport területén érnek el fantasztikus eredményeket, a bölcseleti tudományok - filozófia, vallástudományok - területén nem.
KISZÁMIT ZSENINEK
A zsenialitás mérésére több módszer is létezik, az egyik az IQ mérése, amely valóban hatékony mérőeszköze a kiemelkedő gondolkodásra való képességnek. Egy átlagember intelligenciahányadosa 90-110 között mozog, ez a szám a népesség felére jellemző. A zsenialitás határértéke a 140-es IQ, e fölött már zseniális képességekről, intelligenciáról beszélhetünk.
Született vagy nevelt zsenialitás?
A zseni nem lesz, hanem születik, állítják sokan, míg mások ennek ellenkezőjét hirdetik, és úgy vélik, a környezet nevel zsenit azokból a gyerekekből, akikben megvan a zsenialitás csírája. Az "egybevágás" fogalom azt a felismerést takarja, hogy a zseni gyerekek tehetsége csak akkor tud kibontakozni, ha a gyermek a megfelelő helyre született. Nagy valószínűséggel a most ismert és elismert zseni gyerekeknél sokkal több zseni születik, csak éppen nem a megfelelő helyre - egy afrikai, primitív törzsbe születő, zseniális zenei tehetséggel megáldott kisfiú saját környezetében valószínűleg nem tud majd maradandót alkotni.
A zseni nem lesz, hanem születik, állítják sokan, míg mások ennek ellenkezőjét hirdetik, és úgy vélik, a környezet nevel zsenit azokból a gyerekekből, akikben megvan a zsenialitás csírája. Az "egybevágás" fogalom azt a felismerést takarja, hogy a zseni gyerekek tehetsége csak akkor tud kibontakozni, ha a gyermek a megfelelő helyre született. Nagy valószínűséggel a most ismert és elismert zseni gyerekeknél sokkal több zseni születik, csak éppen nem a megfelelő helyre - egy afrikai, primitív törzsbe születő, zseniális zenei tehetséggel megáldott kisfiú saját környezetében valószínűleg nem tud majd maradandót alkotni.
Tény, hogy a tehetség szikráját magában hordozó szülőnek nagyobb valószínűséggel születik szintén tehetséges gyermeke, a magas intelligenciával rendelkezőnek pedig hasonlóan intelligens csemetéje, ám ez sem törvényszerű. Egy amerikai kutató és üzletember, Robert Graham például az 1980-as évek végén egy speciális spermabankot hozott létre, amelyben olyan férfiak spermáját tárolta és árulta, akik 180 feletti IQ-val rendelkeztek. Célja az volt, hogy a mesterséges megtermékenyítés során szuperembereket hozzon létre, bebizonyítva azt, hogy a zseni-gén mesterséges módon továbbadható, vagyis a zsenik tetszés szerint előállíthatóak és szaporíthatóak. Ennek fényében csak szintén kimagasló IQ-val rendelkező nőknek volt hajlandó adni a bankja által tárolt spermából.
A projekt, a körülötte kirobbant botrány ellenére haladt előre, ám mégis valami hiba csúszhatott a tervbe: az egyik családnál a két kimagasló képességekkel megáldott gyermek mellé ugyanis egy súlyosan sérült, autista kisfiú született. Egy elméletben tökéletes, szupergénekkel rendelkező szülőpártól.
A projekt, a körülötte kirobbant botrány ellenére haladt előre, ám mégis valami hiba csúszhatott a tervbe: az egyik családnál a két kimagasló képességekkel megáldott gyermek mellé ugyanis egy súlyosan sérült, autista kisfiú született. Egy elméletben tökéletes, szupergénekkel rendelkező szülőpártól.
Zseni gyerekek
Wolfgang Amadeus Mozart alig kétévesen már altatódalt írt nővérének, első szimfóniáját nyolcévesen írta. Pablo Picasso zsenialitása a képzőművészet terén szintén már gyerekkorában megmutatkozott. Kieron Williamsont, a norfolki csodagyereket mini Monet-nak becézik: a most hétéves kisfiút ötéves kora óta fest, képeiért kapkodnak a gyűjtők. A Polgár lányok - Judit, Zsófi és Zsuzsa - édesapjuk pedagógiai kísérletének alanyai, a sakk terén világhírűek. Szász Marci 12 évesen kezdte a gimnáziumot, 16 évesen már egyetemista volt. A matematika és az informatika területén hökkentette meg azok képviselőt. Előrevetítette az internetezésben rejlő lehetőségeket.
Áldás vagy átok?
A zseniális képességekkel rendelkező gyerekek nevelése nem könnyű feladat - állítja Gazdag Enikő pszichológus -, sokszor meg is haladja a zseni gyerekek szüleinek képességeit, és nem azért, mert esetleg nem képesek követni a matematikai megoldások aknamezőin a gyermeket. Sokkal inkább azért, mert a zseni gyerekek sokkal gyorsabban fejlődnek társaiknál, mindemellett gyakran túlérzékenyek, hamarabb fáradnak el, illetve érzelmileg labilisak lehetnek: könnyen dühbe gurulnak vagy sírva fakadnak. Ugyanakkor hamarabb alakul ki a szabálytudatuk, bár ennek ellenére korán elkezdik diktálni saját szabályaikat a szülők számára: ha alkotnak vagy egy problémán töprengenek, nem hajlandóak alkalmazkodni a szülők elvárásaihoz vagy a család napirendjéhez.
A zseniális képességekkel rendelkező gyerekek nevelése nem könnyű feladat - állítja Gazdag Enikő pszichológus -, sokszor meg is haladja a zseni gyerekek szüleinek képességeit, és nem azért, mert esetleg nem képesek követni a matematikai megoldások aknamezőin a gyermeket. Sokkal inkább azért, mert a zseni gyerekek sokkal gyorsabban fejlődnek társaiknál, mindemellett gyakran túlérzékenyek, hamarabb fáradnak el, illetve érzelmileg labilisak lehetnek: könnyen dühbe gurulnak vagy sírva fakadnak. Ugyanakkor hamarabb alakul ki a szabálytudatuk, bár ennek ellenére korán elkezdik diktálni saját szabályaikat a szülők számára: ha alkotnak vagy egy problémán töprengenek, nem hajlandóak alkalmazkodni a szülők elvárásaihoz vagy a család napirendjéhez.
Abban minden csodagyereket nevelő szülő egyetért, hogy a rugalmas, meleg légkör az, amelyben a gyermek fejlődni, alkotni képes. A korlátozás iszonyú mértékű frusztrációt válthat ki belőlük, különlegességük miatt a kis zsenik ugyanis nem egyszer önértékelési zavarokkal küzdenek - a siker érzését felülmúlhatja esetükben a másság és a magány érzése. A szokásosnál is nagyobb felelősséget és kihívást jelent hát zseniket nevelni, és azon felül, hogy a szülőnek hinnie kell gyermeke világraszóló tehetségében, a kicsiben a törékeny, a sikerek feldolgozására fel nem készült, sebezhető gyermeket is látnia kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése