Mindent a kisgyermekkori beszédfejlődésrőlBeszédfejlődés: minek, mikor van itt az ideje?
Mikor
kell már a gyermekemnek tudnia kimondani az r betűt? És a k-t? Az
oviban mindezt megtanulják? Meddig kell türelmesnek lennünk, és mikor
kell szakember segítségét kérni? Ezekre a kérdésekre keressük most a
választ!
Mi most egy szakember segítségét kértük; Mácsikné Végső Rita,
logopédus kalauzol el minket a beszédfejlődés megértésének világába. És
rögtön azzal az érdekes ténnyel kezdi, hogy a beszédfejlesztés - vagyis
az anyanyelv szép és helyes használatának megtanítása - már akkor
megkezdődik, amikor az anya a gagyogó gyermekéhez beszél. Majd azzal
folytatódik, amikor a gyermek első szavaira a környezete egyszerű
mondatokkal reagál.
"A beszédfejlesztés jelentősége akkor nő meg, amikor a gyermek beszédkedve felébred. Ekkor a környezete segíti a szókincs gyarapodását.
Ez segíti a gyermeket abban, hogy a szavakat ne csak szándékainak,
panaszainak kifejezésére alkalmazza, hanem új ismeretek megszerzésére.
Itt újabb feladat vár a környezetére: dalokkal, versekkel, mondókákkal,
mesékkel gazdagítani a gyermek ismereteit, képzeletvilágát a
beszédkészségét".
Itt
hívja fel a figyelmünket arra a logopédus, hogy az óvodai beszédnevelés
során az anyanyelv fejlesztésének eszközei a szókincs további
gyarapítása, a szavak jelentésének mélyebb megértése, a nyelvtanilag
helyes mondatalkotás játékos formában, módszeresen, rendszeresen
történik.
A magzati kommunikációtól a többszavas mondatokig
Gyermekünk
kommunikációja a külvilág felé már egész korán elkezdődik, már a méhen
belüli életben megfigyeltek elemi kommunikációt, a magzat érzékeli az
anya beszédének ritmusát, prozódiáját, intonációját.
A
születése után a sírás számára az első kommunikációs kapocs. A
logopédus azt is elárulja, hogy a baba 6 hetes kora körül már 4 fajta
sírást lehet megkülönböztetni:
- Fájdalomsírás: magas, erős hang, ami egy idő múlva halkul.
- Éhségsírás: magas erős sír hangon sír.
- Kisebb kellemetlenségek miatti sírás: nem túl hangos sírás.
- Unalomsírás: kis intenzitású sírás.
"Az
első hetekben a csecsemő hangjai magánhangzók és h-szerű hangok, melyek
ún. feltétlen reflexhangok, melyeket a fájdalom, az éhség, a
kényelmetlen testhelyzet vált ki"- magyarázza a logopédus.
"Pár hét után a feltétlen reflexhangok mellett megjelennek sírástól eltérő hangok is, amelyek már nemcsak magánhangzókat, hanem mássalhangzókat is tartalmaznak. Ez már a gagyogás időszaka."
Ezt követi 8-10 hónapos korban az úgynevezett echolálás, vagyis az értelem nélküli utánmondás.
12 hónapos kor körül egyszavas mondatok jelennek meg, melyeknek
aktuális jelentésük az adott szituációtól függ. Ezek többnyire
szótöredékek, hangutánzó szavak, vagyis a szülő által használt szavak
torzításai. A globális beszédmegértés segítségével értelmezi a
hallottakat, a mimika, a gesztus, a zenei elemek alapján. (Pl.: Nem
szabad!)
15-21 hónapos kor körül összekapcsolódnak az egyszavas mondatok,
megjelennek a 2, majd a 3-4 szavas mondatok. A globális beszédértés is
tovább finomodik. Fokozottan érdeklődik környezete iránt. Egyre nagyobb a
passzív és aktív szókincse. Kétszavas utasítást teljesít, ismeri a
"köszönöm" és "szervusz" értelmét. Mondókákra, népi gyermekdalokra
figyel, egyre tisztábban ejti ki a szavakat, és az enni-innivalót
megnevezve kéri.
2-2,5 éves kor körül már bővített mondatokat használ. Képeskönyvből cselekvéssorokat tud elmondani, és névmásokat, ragokat használ, megkérdezi a tárgyak nevét.
3 éves
kor körül már többes számot használ, és összetett mondatokkal fejezi ki
magát. Kialakul az anyanyelvre jellemző hang- és fonémarendszer, melynek
ejtésében az élettani pöszeség miatt még előfordulhat ingadozás. A
szókincs folyamatosan gazdagodik, a nyelvtani elemek fokozatosan
beépülnek.
4 éves kortól már minden szófaj előfordul, és a mondatszerkesztés is árnyaltabbá válik.
Mi okozhatja a beszédproblémákat?
Mácsikné Végső Rita szerint több minden is akadályozhatja a helyes beszéd kialakulását a kisgyermekkorban:
a hallássérülés,
elhúzódó vagy gyakran visszatérő fülbetegségek,
szájpad-hasadék,
idegrendszeri fejlődési zavar.
De a beszédfejlődést befolyásoló faktorok között lehetnek szociális tényezők is:
a környezet,
a megfelelő beszédpélda,
a szopási-nyelési probléma,
a gagyogás elmaradása, késése vagy elégtelensége,
kislányok és kisfiúk beszédfejlődése is eltér egymástól.
"A legkorábbi beszédprobléma a megkésett beszédfejlődés"
- mondja a szakember. "Ha a gyermek 2-2,5 éves kora körül nem vagy alig
beszél, fontos logopédus segítségét kérni, aki logopédiai tanácsadás
keretében nyújt segítséget a szülőknek.
Ha egy ép hallású, ép értelmi képességű 3 éves gyermek
még nem beszél, akkor valószínűsíthető, hogy a gyermek akadályozott
beszédfejlődésű. A beszéd elsajátításának nehézsége, zavara áll fent,
mely lehet enyhébb vagy súlyosabb. Ebben az esetben elsősorban a beszéd
feldolgozása és megértése nehezített.
Ennek többféle oka lehet: lassúbb agyi érés, szülés előtti, szülés
közbeni, szülés utáni sérülés, öröklött beszédgyengeség, ingerszegény
környezet. A tüneteit a nyelv minden szintjén tapasztalhatjuk, azaz az
érintettség tapasztalható a hangok, szavak, ragok, mondatalkotás
szintjén. Ezért fontos, hogy minél korábban kiderüljön a probléma és
megkezdődjön a logopédiai fejlesztés!"
Ha pösze a gyerek...
A gagyogás időszakában
a gyermek anyanyelvének csaknem valamennyi hangja előfordul. Sőt, nem
is gondolnánk, de ebben az időszakban minden csecsemő képez olyan
hangokat is, amelyek anyanyelvében nem fordulnak elő.
Aztán
a beszéd kezdeti szakaszában a gyermekeknek a hangok nagy részét ismét
ki kell alakítania, mert a gagyogásból csupán csak néhány hangot,
hangcsoportot ment át a tulajdonképpeni beszédbe. "Ennek a magyarázata
az,"- mondja a logopédus, "hogy a gagyogás időszakában a gyermek fekvő
testhelyzetben képzi a hangokat. A beszéd kezdetén pedig már ül, esetleg áll. A fekvő helyzetben a nyálképződés miatt fellépő védekező reakció létrehozza a k és g hangot.
Amikor a gyermek ül vagy áll, a testhelyzet révén könnyebben képzi
az ajakhangokat, foghangokat, ugyanakkor nehezen képzi a k és g hangot.
Az első mássalhangzók a m, b, p, f, v, j. Később alakul ki a k, g hang.
Viszonylag későn jelenik meg a sziszegő, susogó hang, melynek
magyarázata abban rejlik, hogy az elülső fogak rendszerint 12-18 hónapos
kor körül bújnak ki. Legkésőbb alakul ki az r, ty, gy, ny hang."
4,5-5 éves korra az élettani pöszeség megfelelő akusztikus és
motoros fejlődésnél önkorrekcióval javul. Az élettani pöszeség teljesen
fiziológiás, fejlesztést nem igényel.
4,5-5 éves kor körül, ha nem megfelelő a hangok kiejtése, akkor pöszeségről,
artikulációs zavarról beszélünk. A pöszeség kiterjedhet hangokra,
szótagokra, szavakra. Lehet torz a hangejtés, helyettesítés, és
hangkihagyás.
A nagy mumus: az r hang
Az
r hang kialakulásának feltétele az artikulációs izomzat megfelelő
fejlettsége. A legkésőbb kialakuló hangok közé tartozik. Beszédszervi
izmok megfelelő működése mellett az r hang 4,5- 5 éves korra kialakul.
Az egyik leggyakoribb beszédhiba az r hang j vagy l hanggal való
helyettesítése. Ha 4,5-5 éves korra nem alakul ki ez a hang, akkor
mindenképpen logopédiai beavatkozást igényel az r hang kialakítása,
fejlesztése.
- Arra
szoktam kérni az 5 éves gyermekek szüleit - mondta a szakember -, hogyha
eddig nem alakult ki az r hang, akkor azt otthon ne erőltessék! Bízzák
szakemberre, ugyanis a sok sikertelen erőlködés miatt gyakran alakul ki a
torokban ejtett r hang, mely a mi anyanyelvünkben hibás hangképzésnek
minősül. A nem megfelelő helyen képzett hang helyett a nyelvhegyi r -t
kialakítani nagyon nehéz feladat.
Mit tehetünk szülőként a tiszta beszéd kialakulása érdekében?
A logopédus felhívja még a figyelmünket arra is, hogy nagyon fontos, hogy a Mi ez? és a Miért? korszakban
a gyermek kérdéseire mindig válaszoljunk! Kerüljük a dajkanyelvet és a
gügyögést, és a gyermek előtt tisztán helyesen képezzük a hangokat!
Ha a gyermek pöszén mond ki egy-egy szót, akkor mi helyesen ejtve
ismételjük meg. A helyes ejtést ne erőltessük! Elég, ha a környezete
tisztán, helyesen beszél. Guggoljunk le hozzá, hogy lássa az ajkunkat, a
nyelvünk helyzetét és így is mondogassuk a szavakat, mondatokat.
Sokszor elég ennyi.
Megpróbálhatjuk
javítgatni a gyermek beszédhibáját, de semmiképpen se erőltessük. Ha
azt tapasztaljuk, hogy a gyermeknek ez nehézséget okoz, akkor kérjünk
logopédustól tanácsot. Ha 4,5-5 éves korra nem alakul ki a tiszta
hangképzés, akkor azt bízzuk szakemberre.
A szoptatás
nagyon nagymértékben "erősíti" a beszédizomzatot, tehát már
szoptatással segítjük a helyes hangképzés feltételeinek kialakulását. A
fogzás során darabos ételek rágására való késztetés is segítheti a
beszédszervek izomzatának erősödését.
Iskolaérettségi követelmény a hibátlan beszéd?
Természetesen az az ideális, ha a gyermek beszédhibája az iskolakezdésre megszűnik.
Beszédhiba a pöszeség és a dadogás,
hadarás, orrhangzós beszéd, hogy csak a legismertebbeket említsük.
Vannak olyan beszédhibák, nyelvi zavarok, amik nem javulnak meg
nagycsoportos korban. Ilyenkor a beszédhiba súlyossága, a gyermek
beszédstátusza alapján tesz/tehet javaslatot a logopédus, a pedagógiai
szakszolgálat szakértői bizottsága az iskolai tanulmányok megkezdésére
illetve halasztására.
Például
ha a dadogás 7-8 éves kor előtt kezdődik, kialakulása sok esetben a
beiskolázással esik egybe. Ez esetben nem javasolja a szakember a
gyermek iskolakezdésének elhalasztását.
Pöszeség esetében más a helyzet. A pöszeség általában logopédus segítségével nagycsoport végére megszűnik.
Van,
amikor 1-2 hang kialakítása, spontán beszédben való alkalmazása tanulási
nehézség kialakulása nélkül 1. osztályban folytatható, illetve
befejezhető.
Ha a pöszeség egy súlyos nyelvi zavar egyik tünete, akkor a diszlexia, diszgráfia, vagyis olvasás-, írászavar kialakulásának veszélye miatt ajánlják az iskolakezdés elhalasztását.
A hazai logopédiai ellátásról
Az óvodában logopédusok
segítik a gyermekek beszédfejlődését. Jelenleg a megyei, kerületi
pedagógiai szakszolgálatok tagintézményei biztosítják az óvodában a
logopédiai ellátást. Ha egy hároméves óvodás nem vagy alig beszél, akkor
az óvodában ellátást biztosító logopédus foglalkozik heti
rendszerességgel a gyermekkel.
Minden 5. életévét betöltött gyermekkel kötelező egy ún. logopédiai
alapvizsgálatot elvégezni, függetlenül attól, hogy beszédhibás-e vagy
sem. Az alapvizsgálatot egy nyelvi fejlettséget vizsgáló teszttel végzi a
szakember, mely a beszédzavart, a nyelvi zavart és az olvasás/írászavar
kockázatát állapítja meg, illetve zárja ki.
Az
alapvizsgálat mellett szűrővizsgálatokat is végeznek a logopédusok.
Ilyen például a diszlexia-előrejelző gyorsteszttel végzett szűrés. Az
alapvizsgálat és a szűrés alapján kiderül, hogy ki az a gyermek, akinek
logopédiai fejlesztésre van szüksége. Azok a gyermekek, akik logopédiai
ellátást igényelnek, azok egy részletes logopédiai diagnosztikai
vizsgálaton vesznek részt, abban az esetben, ha a szülő írásban
beleegyezett a vizsgálat végzésébe.
Az
ötévesek alapvizsgálatához és a szűrésekhez a szülő beleegyezése nem
kell, mert ezeket jogszabály kötelezően elvégzendő feladatként írja elő.
A részletes diagnosztikai vizsgálatról a szülő írásban, egy úgynevezett
logopédiai vizsgálati véleményben kap tájékoztatást gyermeke
beszédproblémájáról, a diagnózisról és a terápiáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése