Egész életre kiható károsodást okoznak a gyermekkorban elszenvedett traumák
Orvosok,
gyermekpszichológusok, egészségügyi szakemberek hívták fel a figyelmet a
gyermekkorban elszenvedett traumák, kóros stresszhatások hosszú távú
következményeire, melyek rossz egészségi állapotot, függőségek
kialakulását, negatív életvezetési gyakorlatot és a súlyosan
bántalmazott gyermekek esetében akár 20 évvel rövidebb élettartamot
okoznak.
A jövő
generációjának testi-lelki egészsége múlik azon, hogy a szülők megfelelő
módon biztosítsák a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges
körülményeket. Ellenkező esetben különböző mentális és szenvedélybetegségek,
valamint olyan krónikus betegségek rizikóját növelheti a negatív
gyermekkori élmények halmozódása, mint a szív- és érrendszeri
betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, kóros elhízás – derült ki a
Májbetegekért Alapítvány kongresszusán, melyet 2019. június 11-én „A
negatív gyermekkori élmények hatása a szenvedélybetegségek
kialakulásában és a megelőzés lehetőségei” címmel rendeztek meg
Budapesten.
A tekintélyelvűség mai napig érezteti káros hatását
Szakemberek
szerint közel 400 ezer bántalmazott gyermek lehet Magyarországon és
ennél is több lehet azon felnőttek száma, akik bántalmazott családból
indultak az önálló életüknek.
Az első
átfogó tanulmány a negatív gyermekkori élmények (Adverse Childhood
Experiences – ACE) felnőttkorra gyakorolt hatásáról az amerikai Kasier
Permanente Biztosító ügyfelei (több mint 17 ezer válaszadó) bevonásával
készült, még az ezredforduló előtt. Azóta egyre több tanulmány
fókuszpontja a gyermekbántalmazás. A gyermekkori traumák felderítéséhez a WHO készített 10 kérdéssorból álló tesztet.
A szakemberek ezt a kérdőívet használják a kutatásokhoz. A 10 kérdésből
5 a gyermekkori emlékek feltárására irányul, 5 kérdés a szülők
életvitelére vonatkozik, így pontosan feltárhatók a gyermekkort
meghatározó élmények.
Bántalmazott gyermekkor, önsorsrontó jövő?
“A
gyermekkorban négy vagy annál több ACE-t tapasztaló személyek körében
12,2-szerese volt az öngyilkosság elkövetésének, 7,4-szerese az
alkoholbetegségek kialakulásának, valamint 10,3-szorosa a problémás
droghasználat kialakulásának kockázata” – ismertette a külföldi tanulmányok eredményét Matuszka Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai Intézet egyetemi adjunktusa.
„A
gyermekkori bántalmazás társadalomtól, kultúrától, szociológiai
helyzettől függetlenül összefüggésben áll a különböző függőségek és a
rossz egészségi állapot kialakulásával” – mutatott rá a szakember.
“A
megelőzés a legfontosabb: fontos megismertetni a szülőket a helyes
nevelési módszerekkel. Azzal, hogy a legsúlyosabb negatív gyermekkori
élmények, mint az érzelmi elhanyagolás, az érzelmi bántalmazás és a
szexuális bántalmazás tönkreteszi a gyermek testi-lelki egészségét.
Megfelelő terápia nélkül a gyermek is továbbörökíti a kóros mintákat,
létrehozva ezzel egy folyamatosan ismétlődő kört” – összegezte a konferencia főbb gondolatait dr. Makara Mihály,
a hazai ACE kutatási program vezetője, belgyógyász, hepatológus, a
Dél-pesti Centrumkórház Infektológiai Intézetének főorvosa, aki önálló
hazai kutatásba kezdett. A főorvos elsődleges kutatási eredményei
alapján 50 intravénásszer-használó közül csupán csak egy betegnél nem
lehetett igazolni a gyermekkori bántalmazás meglétét.
“A hazai kutatás elsődleges eredményei más szempontból is megdöbbentőek: akik 6 vagy annál több kategóriában részesültek súlyos negatív élményekben,
közel harmincszoros esélyük van a szenvedélybetegségek kialakulására! A
többszörös negatív gyermekkori élmények tizedére csökkentik a felsőfokú
végzettség megszerzésének esélyét. Az ACE élmények halmozódása esetén
egyenes arányban nőtt az egyedül élők aránya, az öngyilkossági
gondolatok és az öngyilkossági kísérleteket elkövetettek aránya is” – mutatott rá dr. Makara Mihály.
Több ezer veszélyeztetett gyermek
“Szakemberek
szerint megközelítőleg 400 000 veszélyeztetett gyermek lehet, de
hatalmas a látencia, becslések alapján 25 fizikai bántalmazásból egyre,
100 szexuális bántalmazásból ötre derül fény” – mondta Kovács Anna Sára, az Unicef gyermekjogi szakértője.
A
gyermekkori negatív élmények közé olyan potenciálisan káros
tapasztalatok tartoznak, mint a fizikai és érzelmi bántalmazás, a
fizikai és/vagy érzelmi elhanyagolás, a szexuális bántalmazás, valamint a
szülői háttér zavarai (válás, szeparáció, kábítószer- vagy
alkoholproblémák, szülők egymás iránti bántalmazása, mentális
betegségek, depresszió, elmebetegség, öngyilkosság a családban, a szülők
kriminális cselekedetei, börtönviseltsége. A negatív élmények kategóriái közé tartozik továbbá a bullying, a kortárs kegyetlenkedés, közösségi és a kollektív erőszak.
A trauma megváltoztatja az agy és az idegrendszer működését
A
folyamatos, korai traumának kitett gyermekek olyan súlyos sérüléseket
szenvednek el, melyek agyszöveti károsodást okoznak – mutatott rá K.
Németh Margit, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II. Kerületi
Tagintézmény intézetigazgatója, gyermekpszichoterepeuta. Elmondása
szerint egyre több gyermeknél tapasztalható a korai traumára utaló
súlyos magatartás-probléma, és a családi élettörténeteket vizsgálva
kiderül, hogy a szülők is bántalmazott gyermekek voltak – világított rá
K. Németh Margit.
A probléma észlelése és jelentése életeket menthet meg
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem működik hatékonyan,
senki sem szívesen jelenti, ha bántalmazásra utaló jeleket észlel,
pedig a gyermekek jövőbeli mentális és fizikai egészsége a tét. Minél
hamarabb érkezik a segítség, annál sikeresebbek a jövőbeli kilátások.
„Meghitt terror”
A
gyermekbántalmazás a magasan kvalifikált családok négy fala között is
megjelenhet érzelmi elhanyagolás, magas elvárások és érzelmi bántalmazás
formájában – mutattak rá a szakemberek. Kevésbé esik szó róla, pedig a
súlyos bántalmazási formák közé tartozik a rendszeres érzelmi abúzus,
amikor a szülő ugyan nem üti meg a gyermeket, mégis, a szavaival óriási
károkat okoz a fejlődő gyermek pszichéjében, például az olyan
rendszeres, ártó kijelentésekkel, mint például: …Te semmire sem viszed,
fiam … Anyád/Apád miattad beteg … stb.! A magas iskolai
végzettséggel rendelkező családok körében a kóros stresszhatást a
gyermek életében leginkább az állandó megfelelési kényszer, a maximalizmus és az elérhetetlen szülői magatartás okozhatja.
Van lehetőség a gyógyulásra!
Gyógyulásra
van lehetőség, ha a bántalmazott személy felismeri negatív
életvitelének okát és szakemberekhez fordul segítségért. A traumák
feldolgozása és a megértés olyan változást eredményezhet, amelynek
következtében magasabb szinten tudja továbbélni az életét az a felnőtt,
aki egykor bántalmazott gyermek volt.
A toxikus
szülőkkel szemben fontos szerepe lehet az óvodáknak, iskoláknak is
abban, hogy támogassák a gyermek lelki ellenálló képességét
(rezilienciáját) a kóros mintákkal szemben. A hangsúly leginkább a
szülőkön van, nekik kell időben megtanulniuk a kiegyensúlyozott
gyermeknevelés alapelveit, amely abban az esetben is megtanulható, ha a
szülő is bántalmazott gyermek volt. A prevenció jelentősége kiemelkedő,
és a különféle intézményi rendszerek együttműködése szükséges a gyermekkori negatív élmények megelőzésében, hatásaik kivédésében.
A kutatások fontos eredményei: a bántalmazás különböző formái nem csak
halmozódnak, hanem át is adódnak, szülőről gyermekre, majd az ő
gyermekeire is
Kivételes esetek
A negatív
gyermekkori élmények kutatása mellett kiemelkedő szerepe van a
reziliencia kutatásának. A kutatók megfigyelték, hogy vannak olyan
gyermekek, akik a veszélyezettségük ellenére, felnőtt korukban is jó
mentális állapotban vannak, felsőfokú végzettséget szereznek és
többnyire problémamentes életvezetésük van. Esetükben feltehetően jelentős szerepe van az otthonon kívüli, támogató kapcsolatoknak,
tanároknak, mentoroknak, kortárs kapcsolatoknak. Szakemberek szerint a
lelki ellenálló képesség a jó kapcsolatokon múlik, amelyek táplálják a
belső erőforrásokat a kóros mintákkal szemben. A reziliens felnőtteket
jó alkalmazkodóképesség, erős önkontroll, rugalmas gondolkodásmód,
optimizmus, személyes hatékonyság, nyitottság jellemzi leginkább.
Többgenerációs bántalmazás helyett felismeréssel kezdődhet a gyógyulás
A
szakemberek kiemelték: a bántalmazott lét is „továbbörökíthető”, ha nem
ismerik fel és nem tesznek a bántalmazó viselkedési minták ellen. Fontos
tudni, hogy ezek az állapotok ma már idejében felismerhetőek,
megelőzhetőek és gyógyíthatóak. Össztársadalmi érdek, hogy az érintettek
meglépjék a változáshoz szükséges egyéni és intézményi lépéseket.
Gyermeknevelési kérdésekben, családon
belüli problémákkal a kerületi pedagógiai szakszolgálatok és
családvédelmi központok illetékes szakemberei tudnak segítséget
nyújtani, illetve megfelelő szakemberekhez irányítani az érintetteket.
Krízishelyzetben az Országos Kríziskezelő és Információs
Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a
06-80-20-55-20-as telefonszámon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése