Életkori jellemzők 6-12 éves korban
A hatodik életév fordulópont a gyermek
életében. Fizikai és értelmi fejlődése egyenletes. Nincsenek feltűnő,
gyors változások annak ellenére, hogy testalkatában, képességeiben,
kapcsolataiban jelentős változáson megy át. Ideje nagy részét a
családjától távol tölti, önállósága növekszik, szoros barátságokat
alakít ki. Más időszakokhoz viszonyítva nagyobb hajlandóságot mutat a
szabályok és a felnőttek kívánságainak elfogadására.
Testi változások
Az iskolakezdés idejére esik az első alakváltozás. A végtagok a törzshöz képest hosszabbak lesznek, az izmok erősebben kirajzolódnak. A pocak, s ezzel a babás alkat eltűnik, az arcvonások is változnak. Kihullanak az első tejfogak, megjelennek a maradandó fogak. A szervezet teherbíróbb lesz, megritkulnak betegségek. Az alakváltozás látványos jele, hogy a gyermek képes lesz megérinteni a fülét a fején átvetett kezével...
Ez a korszak a mozgásos játékok kora, ehhez a gyermek ereje és képessége is adott. A kar és a láb erősödésével a mozgásformák gazdagodnak, biztonságosabbá válnak; a gyermek olyasmit is meg tud tenni, amit addig nem mert. Ugyanakkor az idegrendszer érése miatt arra is képes, hogy mozgásigényének kielégítését későbbre halassza, ezért tudja végigülni a tanórákat. A nagymozgások mellett a kézzel végzett mozdulatok is finomodnak; ez az írás megtanulásának alapja.
Ebben a korban a gyermek izomereje egyre növekszik, szinte állandón mozogna. Fut, mászik, ugrál, csúszkál és persze verekszik. A mozgások lendületesek, hirtelenek, és néha bizony durvák. A mozgásszükséglettel együtt jár a cselekvésszükséglet is, de a tevékenységekben még nincs állandóság. Inkább ötletszerűen váltakoznak, újabb és újabb játékokba fognak, aztán hirtelen abbahagyják és másba kezdenek.
Kilenc-tízéves kortól érkezik el a sportolás kora; a mozgások szabályosabbak, eredményesebbek. Szinte minden sportot élvezettel űznek a gyerekek. A mozgás örömének, az erő megmutatásának szükséglete, a testi vetélkedés fiúknál, lányoknál egyaránt a fejlődés része. Ekkor már nem tapasztalható a hirtelen cselekvésváltás: kitartó, céltudatos mozgásra, tevékenységre képesek.
Képességek
A kisiskolás gyermeknek már nemcsak a rajz, a feladat befejezése, vagyis az „eredmény” okoz örömet, de egyre inkább az alkotás folyamata is. A feladatteljesítés öröméért nagyobb, kitartóbb erőfeszítésre is képes; tevékenységei egyre összetettebbé válnak.
Érdeklődése a külvilág felé fordul. Jó megfigyelővé válik, következtetési képessége fejlődik. Egyre inkább reális, a valósághoz közelítő képet alakít ki a külvilágról: felfedezi vagy legalábbis megsejti az ok-okozati összefüggéseket, így aztán kíváncsisága – a tudományos kérdések mellett – a születés problémájára és a nemiségre is kiterjed, zavarba ejtő kérdéseket téve fel a témával kapcsolatban.
A 6-12 évesek élvezik a hangokat, zörejeket, az élénk színeket, a hirtelen fényhatásokat. Óriási örömmel lármáznak, gyakran kiabálnak, hangoskodnak.
Testi változások
Az iskolakezdés idejére esik az első alakváltozás. A végtagok a törzshöz képest hosszabbak lesznek, az izmok erősebben kirajzolódnak. A pocak, s ezzel a babás alkat eltűnik, az arcvonások is változnak. Kihullanak az első tejfogak, megjelennek a maradandó fogak. A szervezet teherbíróbb lesz, megritkulnak betegségek. Az alakváltozás látványos jele, hogy a gyermek képes lesz megérinteni a fülét a fején átvetett kezével...
Ez a korszak a mozgásos játékok kora, ehhez a gyermek ereje és képessége is adott. A kar és a láb erősödésével a mozgásformák gazdagodnak, biztonságosabbá válnak; a gyermek olyasmit is meg tud tenni, amit addig nem mert. Ugyanakkor az idegrendszer érése miatt arra is képes, hogy mozgásigényének kielégítését későbbre halassza, ezért tudja végigülni a tanórákat. A nagymozgások mellett a kézzel végzett mozdulatok is finomodnak; ez az írás megtanulásának alapja.
Ebben a korban a gyermek izomereje egyre növekszik, szinte állandón mozogna. Fut, mászik, ugrál, csúszkál és persze verekszik. A mozgások lendületesek, hirtelenek, és néha bizony durvák. A mozgásszükséglettel együtt jár a cselekvésszükséglet is, de a tevékenységekben még nincs állandóság. Inkább ötletszerűen váltakoznak, újabb és újabb játékokba fognak, aztán hirtelen abbahagyják és másba kezdenek.
Kilenc-tízéves kortól érkezik el a sportolás kora; a mozgások szabályosabbak, eredményesebbek. Szinte minden sportot élvezettel űznek a gyerekek. A mozgás örömének, az erő megmutatásának szükséglete, a testi vetélkedés fiúknál, lányoknál egyaránt a fejlődés része. Ekkor már nem tapasztalható a hirtelen cselekvésváltás: kitartó, céltudatos mozgásra, tevékenységre képesek.
Képességek
A kisiskolás gyermeknek már nemcsak a rajz, a feladat befejezése, vagyis az „eredmény” okoz örömet, de egyre inkább az alkotás folyamata is. A feladatteljesítés öröméért nagyobb, kitartóbb erőfeszítésre is képes; tevékenységei egyre összetettebbé válnak.
Érdeklődése a külvilág felé fordul. Jó megfigyelővé válik, következtetési képessége fejlődik. Egyre inkább reális, a valósághoz közelítő képet alakít ki a külvilágról: felfedezi vagy legalábbis megsejti az ok-okozati összefüggéseket, így aztán kíváncsisága – a tudományos kérdések mellett – a születés problémájára és a nemiségre is kiterjed, zavarba ejtő kérdéseket téve fel a témával kapcsolatban.
A 6-12 évesek élvezik a hangokat, zörejeket, az élénk színeket, a hirtelen fényhatásokat. Óriási örömmel lármáznak, gyakran kiabálnak, hangoskodnak.
Az iskolakezdés idejére esik az első alakváltozás. A végtagok a törzshöz képest hosszabbak lesznek, az izmok erősebben kirajzolódnak. A pocak, s ezzel a babás alkat eltűnik, az arcvonások is változnak. Kihullanak az első tejfogak, megjelennek a maradandó fogak. A szervezet teherbíróbb lesz, megritkulnak betegségek. Az alakváltozás látványos jele, hogy a gyermek képes lesz megérinteni a fülét a fején átvetett kezével...
Ez a korszak a mozgásos játékok kora, ehhez a gyermek ereje és képessége is adott. A kar és a láb erősödésével a mozgásformák gazdagodnak, biztonságosabbá válnak; a gyermek olyasmit is meg tud tenni, amit addig nem mert. Ugyanakkor az idegrendszer érése miatt arra is képes, hogy mozgásigényének kielégítését későbbre halassza, ezért tudja végigülni a tanórákat. A nagymozgások mellett a kézzel végzett mozdulatok is finomodnak; ez az írás megtanulásának alapja.
Ebben a korban a gyermek izomereje egyre növekszik, szinte állandón mozogna. Fut, mászik, ugrál, csúszkál és persze verekszik. A mozgások lendületesek, hirtelenek, és néha bizony durvák. A mozgásszükséglettel együtt jár a cselekvésszükséglet is, de a tevékenységekben még nincs állandóság. Inkább ötletszerűen váltakoznak, újabb és újabb játékokba fognak, aztán hirtelen abbahagyják és másba kezdenek.
Kilenc-tízéves kortól érkezik el a sportolás kora; a mozgások szabályosabbak, eredményesebbek. Szinte minden sportot élvezettel űznek a gyerekek. A mozgás örömének, az erő megmutatásának szükséglete, a testi vetélkedés fiúknál, lányoknál egyaránt a fejlődés része. Ekkor már nem tapasztalható a hirtelen cselekvésváltás: kitartó, céltudatos mozgásra, tevékenységre képesek.
Képességek
A kisiskolás gyermeknek már nemcsak a rajz, a feladat befejezése, vagyis az „eredmény” okoz örömet, de egyre inkább az alkotás folyamata is. A feladatteljesítés öröméért nagyobb, kitartóbb erőfeszítésre is képes; tevékenységei egyre összetettebbé válnak.
Érdeklődése a külvilág felé fordul. Jó megfigyelővé válik, következtetési képessége fejlődik. Egyre inkább reális, a valósághoz közelítő képet alakít ki a külvilágról: felfedezi vagy legalábbis megsejti az ok-okozati összefüggéseket, így aztán kíváncsisága – a tudományos kérdések mellett – a születés problémájára és a nemiségre is kiterjed, zavarba ejtő kérdéseket téve fel a témával kapcsolatban.
A 6-12 évesek élvezik a hangokat, zörejeket, az élénk színeket, a hirtelen fényhatásokat. Óriási örömmel lármáznak, gyakran kiabálnak, hangoskodnak.
t.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése