Megszoktuk, hogy
beszélgetőpartnerünknek hol egyik, hol másik szemébe nézünk. Ha viszont úgy
látjuk, hogy más-más irányba tekint velük, elbizonytalanodunk: most akkor melyikkel
is néz minket? Számunkra ez csak apró kényelmetlenség, az illetőnek viszont
gyakran egész közérzetét és beilleszkedését meghatározó esztétikai kérdés
lehet, de ami a legfontosabb: a szokatlanul össze, vagy széttartó tekintet
komoly látásproblémák forrása, esetleg azzal összefüggő vagy egyéb betegségek
következménye.
Kancsalság (strabizmus) esetén a két
szem tengelye eltér egymástól. Az érintett izom húzási irányában a szem mozgása
elmarad, a kettőslátás fokozódik. Ellentétes irányba nézetve csökken a képek
távolsága. A beteg sokszor ferde fejtartással próbálja kompenzálni, kikerülni a
zavaró kettőslátást. Elhanyagolt esetben a kényszertartás állandósulva
izommerevséget okozhat a nyak izmaiban. Megkülönböztetünk bénulásos és ún.
követő kancsalságot.
A bénulásos kancsalság esetén
valamelyik, illetve több szemizom teljesen bénul (paralízis) vagy működése
gyengül (parézis). Vezető tünet a kettőslátás, mely a beteget rendkívül
zavarja, emellett szédülés, tájékozódási nehézség társul hozzá.
A szerzett (nem veleszületett)
szemizombénulások oka a központi idegrendszerben a szemmozgató idegek
magvaiban, maguknak az idegeknek a károsodásában vagy a szemizmok betegségében
kereshető. Hat szemizom mozgatja a szemet (külső, belső; felső, alsó egyenes és
felső, alsó ferde), és három agyideg idegzi be. Az agyidegmagok, pályák
bonyolult kapcsolatrendszere biztosítja, hogy a szemek a fixált tárgy felé
forduljanak, párhuzamos állásúak legyenek, illetve közelre nézéskor
összetérüljenek és alkalmazkodjanak. E finom és bonyolult működés zavara esetén
lép fel a kettőslátás. Ilyenkor a beteg legtöbbször a szemészt keresi fel, aki
megállapítja a bajt. Szemészeti vizsgálattal pontosan azonosítható az érintett
izom vagy izomcsoport.
Az ok megkeresése azonban már az
ideggyógyász, diabetológus, endokrinológus-belgyógyász feladata. A
szemizombénulás olyan tünet, mely mögött számos megbetegedés állhat.
(Cukorbetegség, pajzsmirigy-túlműködés, agyi érmegbetegedés, agydaganat, ritka idegrendszeri betegség,
szklerózis multiplex, agyhártyagyulladás.) Természetesen a szemizombénulás
ezeknek a megbetegedéseknek nem egyetlen tünete.
A kezelés az alapbetegség
gyógyításával kezdődik. Hatására legtöbbször a szemtünetek is csökkennek,
esetleg teljesen meg is szűnhetnek. Maradandó, stagnáló esetben gondolni lehet
a műtéti megoldásra. Közúti, üzemi, háztartási balesetek folytán sajnálatos
módon szaporodnak a sérüléses eredetű bénulások, de a műtéti beavatkozással meg
kell várni az állapot stabilizálódását. Sokszor jó eredmények érhetők el aktív
és passzív tornáztatással.
A szemizombénulás csak ritkán
veleszületett, ezeket a formákat fejlődési rendellenességnek tartják. Különböző
szemizmokat érinthet, ennek megfelelően a szem állása az egyes kórképekben más
és más. Társulhat egyéb fejlődési zavarokhoz, jellegzetes tünetcsoportokat
létrehozva. Fontos, hogy a betegséget minél fiatalabb korban felismerjék.
Kezelésében az elváltozás súlyosságától függően kap szerepet a műtét.
A betegség közismertebb formája a
gyermekkorban kialakuló ún. követő kancsalság. Ebben az esetben nem bénulásról
van szó, hiszen a szemek minden irányban jól mozognak, hanem a két szem
együttműködése hibás. A még ma sem teljesen tisztázott kórokú állapot összetérő
vagy széttérő szemállást eredményez, kancsalságot hoz létre. A szülő, a gyermek
és az orvos közötti, évekig tartó és kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés
vezet eredményre. Ennek a hosszú folyamatnak egyik állomása lehet a szemműtét,
de nem minden esetben. Sokszor a megfelelő szemüveg viselésével biztosítható a
szemek párhuzamos állása, máskor ezt az ideális állapotot nem sikerül elérni,
és műtétet kell végezni.
Ennek lényege, hogy a túlműködő
izmot gyengítsék, nyújtsák. Ha ez nem elegendő, akkor az ellentétesen ható izom
erősítésével, rövidítésével egészítik ki az eljárást. Különösen nagyfokú
kancsalság esetén több műtétre is szükség lehet. Különböző intézetek némileg
más műtéttechnikát alkalmaznak, hasonlóan jó eredményekkel. Fontos tudnia a
szülőnek és a gyermeknek is, hogy a műtét nem a szem fénytörését változtatja
meg, tehát a szemüveg viselése műtét után is nélkülözhetetlen, másként nem
várható tőle tartós eredmény. E rövid írásban csak vázlatát adhattuk a
kancsalságok műtéti kezelésének. Minden eset más és más, ezért a műtét
megtervezése, jellegének megválasztása is egyedi. Az alapbetegség viszont
hibátlan technika esetén is befolyásolja a műtét eredményességét.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése