GYERMEKHARAG
Elkeseredett, haragvó gyerekek“Haragra ingerelt” az a gyerek, aki már nem akar bizalmas kapcsolatot a szüleivel; aki “ki van rájuk akadva”, aki nem szeret velük lenni, nem kíváncsi a véleményükre, nem becsüli őket nagyra… legfőbb vágya velük kapcsolatban az, hogy hagyják békén.
A gyermekének jót akaró szülő is hozzájárulhat ahhoz, hogy legkésőbb kamaszkorára kritikus állapotba kerüljön a gyereke. Hogy tudja egy szerető szülő a saját gyerekét a tragédia határát súroló kétségbeesésbe sodorni?
1. Haragra ingerled, ha túlfélted.
-Túlzott korlátok közé szorítod; nem bízol meg benne; nem adsz neki lehetőséget az önállóvá válásra; értelmetlenül tiltasz meg neki dolgokat, és folyton figyelmezteted a lehetséges veszélyekre (jaj, vigyázz, nehogy…!).
-Ez a szülői magatartás haragos, lázadó lelkiállapotot idéz elő. Helyet kell, hogy adj gyerekednek arra, hogy kifejezze magát, felfedezze a körülötte lévő világot, új kalandokra vállalkozzon… hiszen idővel végleg el kell őt engedned.
- A rövid póráz, a túlféltés fölöslegesen frusztrálja a gyereket.
-Arra ösztönzi, hogy ellenkezzen veled és távolságot tartson tőled. Hívő szülők különösen hajlamosak a túlféltésre, túlvédésre: állandó kontroll alatt akarják tartani a gyerekeket, és igyekeznek távol tartani tőle minden “rossz” hatást.
2. Haragra ingerled, ha másokhoz hasonlítgatod.
Ne hasonlítgasd össze a gyerekeidet másokkal, vagy egymással!
-Mindegyikük különleges a maga nemében. Szeresd mindegyiküket a legjobban! Ne legyen “kedvenced”, illetve legyen mindegyikük az. Nagyon, de nagyon frusztráló egy gyerek számára, ha úgy érzi, hogy a testvérét jobban szereted, vagy jobban meg vagy elégedve valaki más gyerekével.
3. Haragra ingerled, ha irreális teljesítményt vársz el tőle.
-Egyes szülők akkora nyomást helyeznek a gyerekeikre, hogy azok szó szerint összeroskadnak a teher alatt.
-Elvárják, hogy kiválóak legyenek az iskolában, a sportban, a zenében… mindenben, amivel foglalkoznak.
-A gyereknek muszáj „valamire vinnie”.
- Az egésznek kevés köze van a gyerekhez; a szülő szeretne büszke lenni az elért eredményekre, vagy megvalósítani saját, meg nem valósult álmait a gyerekében.
-A gyerek nem élvezheti, hogy elért egy célt, nem érezheti, hogy megfelelt egy elvárásnak, mert semmi nem elég jó…
-A teljes kétségbeesésig el tud jutni a teljesítményekbe hajszolt gyerek.
-Egy gyönyörű tornász kislány azért ölte meg magát, hogy a szülei végre leszálljanak róla. Nem tudott elég eredményt felmutatni ahhoz, hogy végre megelégedjenek, és annyira haragudott rájuk, hogy a lehető legnagyobb fájdalmat akarta nekik okozni.
4. Haragra ingerled, ha mindent ráhagysz.
Igyekszel neki megvenni mindent, amire vágyik? Elpakolsz utána? Szemet hunysz fölötte, ha mások nyakába varrja a felelősséget? Hagyod, hogy megússza a bűnt következmények nélkül?
Elkeseríted és magadra haragítod azzal is, ha rendszeresen sikerül az ujjai köré csavarnia, és úgy táncolsz, ahogy fütyül!
És később, amikor a hideg külvilágban mások nem szolgálják ki, nem vesznek le minden felelősséget a válláról és nem tud megúszni mindent következmények nélkül, nemcsak dühös, de erőszakos is lesz.
Pontosan olyan, mint az a generáció, amely felnövekedésének ma tanúi vagyunk.
5. Haragra ingerled, ha nem érted meg.
- Ha nem ismered jól, ha nem érted, és nem értékeled a gyerekedet, elhervad benne a tenni akarás, az alkotó energia és a kezdeményezőkészség.
-Szülőként muszáj mélyen ismerned és értened minden egyes gyerekedet. Ne csak arra törekedj, hogy ő megértse, amit tőled hall. Értened kell, hogy gondolkozik. Értened kell, mit akar elérni. Értened kell, miért történt az a bizonyos dolog, miért viselkedett úgy, ahogy, és mért ütött ki balul az a helyzet. Figyelj oda rá halló füllel és megértő szívvel; örülj vele együtt a sikereinek, amikor van miért, és főleg: vedd körül személyre szóló szeretettel.
-Minden lehetséges módon fejezd ki, hogy örömödet leled benne; ismered, érted és gyönyörködsz az emberben, aki ő. Nemcsak a felszín érdekel. Nemcsak a kellemes, vagy kellemetlen viselkedéséig látsz el; nemcsak a teljesítménye alapján formálsz róla véleményt. Biztosítsd róla, hogy mellette állsz és nagyra becsülöd; és legyél vele türelmes. Különben vesztesnek fogja érezni magát és elveszíti a lelkesedését, miközben egyre gyűlik benne a harag.
6. Haragra ingerled, ha nem lépsz ki érte a saját komfortzónádból.
-Az ilyen szülő gyereke úgy érzi, hogy többnyire útban van, a bosszúság forrása, akinek minden megnyilvánulása zavaró, amikor a szülőnek fontosabb dolgai vannak. „Nem teheti meg”, hogy változtasson az életvitelén a gyereke kedvéért. Leköti a munkája, az élet terhei, vagy a kisebb gyerekek és a háztartás körüli teendők.
-El kell rohannia… valakinek a nyakába akasztja a gyereket. Nyűglődjön vele más. Joga van a munkáját zavartalanul végezni, és joga van ahhoz a kis kikapcsolódáshoz… vagy a gyülekezeti szolgálathoz.
A gyerek pedig úgyis elvan. Már meg is tudja melegíteni az ételt a mikróban. Nem viszi magával; csak zavarná, és ki tudja, hogy viselkedne; nem foglalkozhat vele minden percben.
7. Haragra ingerled, ha nem hagyod hibázni.
- Hagyd a gyerekedet gyereknek lenni!
-Hadd butáskodjon egy kicsit! Ne akard, hogy olyan megfontolt legyen, mint egy kis felnőtt. Szétszedi a drága játékot, hogy megnézze, mi van a belsejében? Értékeled a kíváncsiságát, vagy csak azt látod, hogy kárt okozott? Kiszakította a jó kabátját, amikor átmászott a kerítésen? Lehúzta a vécén valamelyik féltett kütyüdet, hogy lássa, hogy forog az örvényben? Legújabb műalkotásához kedvenc pulóveredből vágta ki a halványkék felhőket? Tönkretesz és elveszít dolgokat? Üdv a fedélzeten! Gyereked van! Normális dolog, ha a korának megfelelően éretlen, tapasztalatlan és felelőtlen. Hadd hiányozzon belőle a felnőttes előrelátás! Hadd kísérletezzen, hadd próbáljon meg hajmeresztő dolgokat! Hadd koszolja össze magát, hadd szerezzen sebeket a térdén, púpokat a homlokán… és hadd hibázzon! Felborít valamit az asztalon? Nevess vele együtt! Rábíztál valamit, és förtelmes munkát végzett? Ha nyomokban fellelhető benne valami fejlődés, tedd szóvá, dicsérd meg! És hallgasd meg őszinte érdeklődéssel a képtelen gondolatait! Lehetetlen ötlettel áll elő? Vegyél benne részt! Ne oktasd ki, ne dorongold le, ne szegd a kedvét!
- Ne mondj fölötte savanyú ítéletet! Csak fejlődést várj, ne tökéletességet! A legjobb emberek nem tökéletesek.
8. Haragra ingerled azzal, ha elhanyagolod.
Az elhanyagolást sínyli meg leginkább a gyerek.
-Elemi szükséglete a szeretetbe ágyazott következetes nevelés: a tanítás és a fegyelmezés a szülővel való bensőséges kapcsolat közegében.
- Meghitt kapcsolat és iránymutatás, azaz a nevelés hiánya talajvesztettséget, iránynélküliséget, általános bizonytalanságot okoz a gyerekben… és keserű megvetést a szülő iránt.
9. Haragra ingerled azzal, ha szeretetmegvonással, érzelmi manipulációval próbálod sakkban tartani.
-Ne élj vissza gyermekeid ragaszkodásával! Soha ne mondj neki olyat, hogy már nem szereted. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy elbizonytalanítsd.
-Ne büntesd szeretetmegvonással: “Apa nem fog szeretni, ha ilyet csinálsz.” vagy “Tűnj el a szemem elől!”
. A te gyermekednek is tudnia kell, hogy bármit tesz, mindig szeretni fogod. A szeretetmegvonás, az érzelmi elbizonytalanítás, érzelmi zsarolás semmilyen formáját ne használd nevelőeszközként!
- Ne tégy úgy, mintha nem szeretnéd!
- Ne tégy úgy, mintha levegőnek néznéd (pl. amikor hisztizik)!
- Ne vond meg tőle a társaságodat büntetés gyanánt (pl. kiállítós bünti).
Megingathatatlan szereteted a gyermeked biztonságérzetének alapja! Legyen feltétel nélküli és stabil! Soha ne keltsd azt az érzést a gyerekedben, hogy amikor nem jár a kedvedben, kevésbé szereted! Kegyetlen és ártalmas dolog az érzelmeinél fogva kicsikarni belőle a kívánt viselkedést!!
Szavaidnak, és egész magatartásodnak ez legyen az üzenete: “Ha olyasmit teszel, amiről tudod, hogy nem szabad, annak lesznek következményei. De bármit teszel, bárhogy viselkedsz, a gyerekem vagy, és nagyon szeretlek.”
10. Haragra ingerled azzal, ha bántod a szavaiddal, vagy ha testileg bántalmazod.
- A szóbeli bántalmazás is szülői visszaélés, és lehet lélekgyilkos dolog. Egy jól irányzott sortűz a felnőtt szókincseddel darabokra tépheti a kicsi lelket.
Még bízik az ítéletedben, és úgy tudja, ismered. Amit tehát róla mondasz, azt úgy veszi, mintha a tükörben látná. Ha nálad elszakad a cérna, ő nem téged fog megkérdőjelezni, hanem saját magát.
Felmérhetetlen a haragos, cinikus, gúnyos szavak pusztító ereje. Sok ingerült szülő mégis olyan dolgokat képes a gyerekeinek mondani, amiket másnak soha nem mondana.
Az ellenséges, haragvó, agresszív gyerek gyakran a “domináns diktátor” szerepét játszó szülő túlbüntetett, testileg-lelkileg megalázott gyereke.
Mi lehet az oka, hogy a gyerek bizalmatlan, elutasító, távolságtartó, közönyös, haragos, a végsőkig elkeseredett, és veszélyes önmagára, vagy másokra? A szülői visszaélés, a szülői hatalom félreértelmezett gyakorlása: a túlféltés, az összehasonlítgatás, az irreális elvárások, a mindent ráhagyás, a meg nem értés, a kényelmedhez való ragaszkodás, a hibázni nem engedés, az elhanyagolás, a szeretetmegvonás, az érzelmi zsarolás, a szóbeli, vagy testi bántalmazás. Ezekkel jó szándékod ellenére is a végsőkig elkeserítheted a gyerekedet. Ne tegyél ilyeneket!
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése