Stevens-Johnson-szindróma
és toxikus epidermális nekrolízis
Ritkább betegség,de mindmáig
komoly problémát okoz még a legkíválóbb
szakembereknek is.Számos
esettel találkoztam pályám során és ezeket egy összefoglaló dolgozatban
közöltem le orvosi folyóiratokben.
Stevens-Johnson-szindrómában a nyálkahártyákon - típusosan a szájüregben, a szem és a hüvely területén - hólyagos elváltozások, valamint foltos kiütéses bőrterületek jelennek meg.
-Toxikus epidermális nekrolízisben hasonló nyálkahártya hólyagosodás van jelen, de ehhez kiterjedt, a bőr felszíni rétegének (az epidermisnek) lemezes leválása kapcsolódik. Minkét elváltozás életveszélyes állapotot hozhat létre.
Szinte minden esetben gyógyszerre adott reakció zajlik le,
- leggyakrabban a szulfonamidok, barbiturátok, görcsoldó szerek (például fenitoin, karbamazepin), néhány nem-szteroid gyulladáscsökkentő vagy allopurinol váltja ki. Néha áll csak bakteriális fertőzés a háttérben.
-Előfordul, hogy a kiváltó tényező nem kideríthető.
- Az elváltozás bármely korosztályt érintheti, mégis gyakoribb az idősebbekben, valószínűleg azért, mert ők több gyógyszert szoktak szedni.
- Gyakoribb a megjelenése AIDS-es betegek között is.
Panaszok, tünetek
- A bevezető tünetek után lapos, vörös kiütés jelenik meg az arcon, a törzsön, mely később gyakran az egész testre kiterjed, szokatlan mintázatban. A kiütéses terület nagysága nő és terjed, a kiütés közepén pedig gyakran hólyag formálódik. A hólyag felett a bőr nagyon laza, és könnyen ledörzsölhető.
-Toxikus epidermális nekrolízisben a bőr nagy területe, gyakran már enyhe érintésre vagy húzásra leválik. Sok betegnél fordul elő, hogy a bőrfelszín 30%-a vagy még nagyobb része leválik. Az érintett terület fájdalmas, az egyén rendkívül rosszul érzi magát, rázza a hideg és lázas. Előfordul a haj hullása és a körmök leválása is.
A szájban, a torokban, a végbél környékén, a nemi szervek területén és a szemek nyálkahártyáján elhelyezkedő hólyagok mindkét betegségben kifakadnak. A szájban lévő sebek miatt a beteg képtelen enni, a száj zárása fájdalmas lehet, ezért a beteg nyála folyamatosan folyik.
-A szemek rendkívül fájdalmassá válhatnak, bedagadhatnak, valamint a sok gennytől összeragadhatnak.
- A szaruhártya hegesedhet. A húgyutak kivezető nyílása (uretra) - a vizelet távozásának helye - szintén érintett lehet, megnehezítve és fájdalmassá téve a vizeletürítést. Néha az emésztő rendszer és a légutak nyálkahártyája is sújtott, ami hasmenést és nehézlégzést okoz.
A toxikus epidermális nekrolízisben a bőr leválása a súlyos égéshez hasonlít, és ugyanolyan életveszélyes. Hatalmas mennyiségű folyadék és só vész el a nagy, hámfosztott sérült bőrfelületen át. Az ilyen betegek a sérült, érintett bőrterületeken nagyon fogékonyak a fertőzésekre; leggyakrabban ezek a fertőzések okozzák a halálukat.
Kezelés
-A betegséget esetlegesen kiváltó gyógyszereket azonnal el kell hagyni.
- Ha van rá mód, akkor a beteget égési osztályon kell kezelni, és gondosan kell ápolni őket, megvédve a fertőzésektől. Ha a beteg életben marad, a bőr magától visszanő, és ellentétben az égéssel, bőrátültetésre itt nincs szükség. A sérült bőrön át elveszített folyadék és só intravénásan kerül pótlásra.
A kortikoszteroidok használata a betegség kezelésében vitatható: néhány szakember szerint az első napokban nagy dózisban adva hasznos lehet, mások szerint szteroidot nem szabad alkalmazni.
-Ezek a gyógyszerek legyengítik az immunrendszert, mely növeli a komoly fertőzés kialakulásának lehetőségét. Ha a fertőzés létrejött, azonnal antibiotikumot kezdenek el adni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése