ÁLLJUNK ELLEN A GYERMEK ELKÉNYEZTETÉSÉNEK

ÁLLJUNK ELLEN AZ ELKÉNYEZTETÉSNEK

Ha elkényeztetett gyereket látunk, akkor egyből az jut eszünkbe, hogy a szülők túlságosan engedékenyek voltak a nevelése során. Elkényeztetett gyereket pedig mindannyian láttunk már. Mohók, irigyek, ha a játékboltban nem kapják meg amit akarnak, hisztizni kezdenek. Mindig egyre többet akarnak, és azt, hogy az legyen, amit ők akarnak. Nem szívesen osztoznak másokkal. Számukra mások, a család, a barátok igényei csupán egy távoli, homályos fogalom, amiről csak másoktól hallottak.

 Az elkényeztetett gyerekeket kevésbé tartjuk értékesnek, sőt, méltónak sok mindenre.

Túlságosan hiányoznak belőlük a kemény kezű nevelés nyomai, túlságosan agyon dicsérték őket annak idején.

 Nem kellett megszereznie azt, amije van: ő azt kézhez kapta.

Amikor az ember karakteréről beszélünk, akkor ez az, ami az elkényeztetett gyerekből hiányzik. Hiányzik belőle a tisztesség, az állhatatosság, az erkölcsi tartás. Persze nem csak a szülők veszik észre az ilyen viselkedést, hanem a kortársaik is, akik gyakran számolnak be arról, hogy nagyon sok elkényeztetett gyerek van a környezetükben. Mindegy, mit tesznek, nincsenek kordában tartva, nem kapják meg érte a büntetést a szüleiktől.

Mit is jelent pontosan az, ha valakit elkényeztettek?

Íme, néhány példa: az elkényeztetett gyerek elvárja, hogy bármit tesz, nincs következménye. Különböző kedvezményeket várnak barátaiktól és tanáraiktól (egy házi feladat határidejének kitolása, például). Zsebpénzt kapnak, de házimunkát nem végeznek. Nem kell otthon szabályoknak engedelmeskedniük, olyanoknak például, mint hogy időben otthon legyenek. Általánosságban pedig elmondható, hogy a szüleik túl sok mindent elnéznek nekik.

Hányan is voltunk már szemtanúi annak, ahogy a gyerekek feltépik a karácsonyi ajándékuk csomagolását, és rövid idő múlva már a sarokba dobva látjuk a játékot – a megszerzés az, ami számít nekik, nem pedig az, hogy birtokolják.

Az elkényeztetés igazi veszélyei

Tudnunk kell, hogy egy elkényeztetett gyermek nemcsak kellemetlen társaság másoknak, hanem más veszélyei is vannak.

 Olyan viselkedésmintát mutat a gyermeknek, amely vezethet drogozáshoz, alkoholizmushoz, az iskolában való rosszul teljesítéshez, bulimiához, dohányzáshoz, depresszióhoz, idegességhez az iskolában való puskázások tömegéhez és lógásokhoz.

Vannak más, kevésbé nyilvánvaló veszélyei az elkényeztetésnek.

Az elkényeztetett gyerekek gyakran képtelenek megbirkózni az élet által hozott stresszhelyzetekkel és frusztrációval.

Általában boldogtalanok, nem tanulnak a hibáikból. Ritka az, hogy magukba nézzenek, sokkal inkább foglalkoznak a külsőségekkel. Egy elkényeztetett gyerek például, aki önbizalomhiánytól szenved, sokkal hamarabb használja fel a pénzét arra, hogy különböző módokon elfogadtassa magát a társaival – inkább, minthogy az önbecsülésén dolgozzon.

Ezek a gyerekek hamarabb fordulnak drogokhoz és az alkoholhoz, hogy elrejtsék az önbizalmuk hiányából fakadó és egyéb eredetű érzelmi bizonytalanságaikat.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elkényeztetettség nem csak a gazdag gyerekek betegsége. Persze, ha az embernek sok pénze van, sokkal könnyebb azt kínálni megoldásként, de a nem túl nagy jövedelemmel rendelkező szülők szintén beleeshetnek ebbe a hibába.
 Ha nem követelik meg gyermekeiktől a megfelelő mértékű felelősségvállalást, vagy pedig túlságosan könnyen beadják a derekukat a gyerekük egy-egy kérése előtt, akkor egy fillér elköltése nélkül is beleeshetnek (majdnem) ugyanebbe a csapdába.

Hogyan lehet ezen felfogás továbbterjedésének gátat vetni?
-Azt könnyen be lehet látni, hogy ha a gyerekek olyan pénzt költenek, amit saját maguk kerestek meg, akkor gyorsan megtanulnak különbséget tenni aközött, hogy mit akarnak, és hogy mire van szükségük valójában. Sőt, ez egy nagyszerű mód a "márkahűség" (amelyben nagyon sok – nemcsak – gyerek szenved) tesztelésére azáltal, hogy a drága, márkás dolgokért a gyerek fizet, így előbb-utóbb rá fog jönni arra, hogyan kell kompromisszumot kötni minőség és ár között.

Egyik nagyon fontos aspektusa az elkényeztetett gyerekek nevelésének az, hogy a gyerekek gyakran önmaguk is felismerik, hogy a szüleik túl elnézőek velük szemben, tudják, hogy sokkal több minden meg van nekik engedve, mint ami valós.
-Azzal is tisztában vannak, hogy szüleik irányítása nélkül nem válhatnak azokká, akikké szeretnének és szükségük van a mi segítségünkre ahhoz, hogy egészséges személyiséggel rendelkező felnőtteké nőjenek fel.

Az elkényeztetéshez vezető nevelési mód tüneteinek felismerése

Ahhoz, hogy egy kis önvizsgálatot végezhessünk, vegyük sorra az alábbi kérdéseket: az alább leírt szituációk közül mennyi az ismerős - melyek azok, amelyekben akarva-akaratlanul is magunkra ismerünk?

• a gyerek gyakran nyafog (a nyafogó gyerekek azért teszik ezt gyakran, mert úgy találták, hogy ez egy bevált módszer arra, hogy kieszközöljék, amit akarnak)

• gyakran végzel házimunkát miközben a gyerek tévézik vagy számítógépezik

• nem tudsz mit venni a születésnapjára, mert már annyi mindene van

• ha a gyerek panaszkodik az ebédre, akkor valami mást készítesz neki

• úgy adsz zsebpénzt a gyereknek, hogy nem kéred meg cserébe semmiféle házimunkára

• a baj első jelénél "beveted" magad, és segítesz házi feladatának megoldásában

• a gyereknek minden óhaját teljesíted, mégpedig szinte abban a pillanatban

Most pedig tegyünk fel magunknak három kérdést:

• Ismersz-e olyan gyereket, akit véleményed szerint elkényeztettek?

• A rajta tapasztalt viselkedést észreveszed a saját gyereke(i)den?

• Mit gondolsz, egy kívülálló elkényeztetettnek tartaná a te gyerekedet? Ha igen, miért?

Bármennyire is nehéz a hiba felfedezése akár a szülőben, akár a gyermekben, fontos felismerni, hogy a gyerek valóban el van kényeztetetve és melyek azok a helyzetek, ahol a szülő viselkedése éppen, hogy erősíti ezt a folyamatot – csak így lehet lépéseket tenni annak érdekében, hogy vége szakadjon a körforgásnak. Ha sikerül felismerni, mely területeken szükséges változtatni a saját viselkedésünkön, akkor utána, ha ez megtörtént, a gyerek viselkedése és felfogása is ennek megfelelően változik.
http://anyuci.hu

#1 Dr.BauerBela

---