Reflux
tünetei csecsemő és gyermekkorban
A reflux betegség (GOR, gastrooesophagealis reflux) a tápcsatorna felső szakaszának működési zavara. A reflux során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, így tüneteket (gyomorégés), nyálkahártya gyulladást és hosszútávon szövődményes elváltozást okoz.
A reflux betegség oka:
A nyelőcső alsó szakaszán található körkörös záróizom
elégtelenül zár, így a gyomor tartalma vissza tud kerülni a nyelőcsőbe. A
reflux okozója a záróizom gyengesége, vagy megnövekedett hasűri nyomás,
esetenként a két tényező együttesen.
A reflux tünetei:
A reflux tünetei és következményei egyénenként és
életkoronként változatosak. A reflux betegség vezető tünetei a gyomorégés,
etetéshez kapcsolódó bukás és hányás (nagyobb mennyiségű étel visszafolyása
esetén), savas felböfögés és nyelési fájdalom.
A reflux miatt újszülött és csecsemőkorban gyakori bukás és hányás figyelhető meg, valamint nyűgösség bukáskor.
A bukás önmagában normális jelenség, a legtöbb kisbaba bukik néha mert az emésztőrendszere fejletlen. A fiziológiás bukás kis mennyiségű, fehér színű és nem jár sírással.
A reflux miatt újszülött és csecsemőkorban gyakori bukás és hányás figyelhető meg, valamint nyűgösség bukáskor.
A bukás önmagában normális jelenség, a legtöbb kisbaba bukik néha mert az emésztőrendszere fejletlen. A fiziológiás bukás kis mennyiségű, fehér színű és nem jár sírással.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek
Reflux esetén a bukás zöld, vagy sárga (néha véres), gyakori
böfögés, hányás és csuklás jelentkezhet. A refluxos baba nyugtalan, sír,
esetenként szájszag figyelhető meg. A sósavat tartalmazó gyomortartalom
felmaródásokat okozhat a nyelőcsőben és gyulladást okoz, ami a nyelést igen
fájdalmassá teheti. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik,
elutasíthatja az evést. A reflux jele lehet ha sokszor hátrafeszíti a
nyakát és hátát, mert így megnyúlik a nyelőcső ami enyhíti a kellemetlen
érzést. A gyakori hányásokkal a táplálék egy része elvész, emiatt
csecsemőkorban a fejlődés elmaradása, dystrophia és atrophia alakulhat ki.
A reflux során a nyelőcsőbe került gyomortartalom és a bukások miatt, gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek. Gyakoribb a félrenyelés, és a légvételkor, a nyelőcsőben pangó savas gyomortartalom gőzének belélegzése miatt gyakoribbak az alsó légutak és a tüdő betegségei, reflexes apnoé (légzéskimaradás), és asztmatikus nehézlégzés jelentkezhet súlyos esetben a reflux szövődményeként.
Nagyobb gyermekek akik már be tudnak számolni a reflux okozta tüneteikről, gyomorégést, szegycsont mögötti fájdalmat, savas felböfögést és az ezt követő torkot maró érzést jeleznek. A nyelőcső gyulladása erős nyelési fájdalmat okozhat. Krónikus köhögés és rekedtség jelentkezhet, és az ő esetükben is gyakoribbak a felső és alsó légúti betegségek: orrdugulás, szinuszitiszek, fülgyulladások, bronchitis, asztma és tüdőgyulladás ismétlődhet. Lepedékes nyelv és rossz szájszag kíséri a reflux betegséget.
A reflux során a nyelőcsőbe került gyomortartalom és a bukások miatt, gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek. Gyakoribb a félrenyelés, és a légvételkor, a nyelőcsőben pangó savas gyomortartalom gőzének belélegzése miatt gyakoribbak az alsó légutak és a tüdő betegségei, reflexes apnoé (légzéskimaradás), és asztmatikus nehézlégzés jelentkezhet súlyos esetben a reflux szövődményeként.
Nagyobb gyermekek akik már be tudnak számolni a reflux okozta tüneteikről, gyomorégést, szegycsont mögötti fájdalmat, savas felböfögést és az ezt követő torkot maró érzést jeleznek. A nyelőcső gyulladása erős nyelési fájdalmat okozhat. Krónikus köhögés és rekedtség jelentkezhet, és az ő esetükben is gyakoribbak a felső és alsó légúti betegségek: orrdugulás, szinuszitiszek, fülgyulladások, bronchitis, asztma és tüdőgyulladás ismétlődhet. Lepedékes nyelv és rossz szájszag kíséri a reflux betegséget.
Reflux betegség diagnózisa
A tipikus tünetek megléte esetén a diagnózis egyértelmű.
További vizsgálatokat ebben az esetben csak egyéb betegségek kizárása miatt
végeznek. Riasztó tünet megjelenése esetén (pl. véres hányás) nyelőcső és
gyomortükrözést végeznek a kialakult szövődmények vagy egyéb betegségek
kizárása céljából.
Diagnosztikus célú gyógyszeres vizsgálat az úgynevezett protonpumpa-gátló terápiás teszt, aminek során gyomorsavcsökkentő kezelésben részesül a beteg néhány hétig. Ha a tünetek megszűnnek, a reflux betegség valószínűsíthető.
A reflux vizsgálatát szolgálja a tartós 24 órás nyelőcső ph monitorozás, melynek során az orron keresztül levezetett szondával lehet mérni a nyelőcső alsó szakaszának kémhatását, amit egy műszer folyamatosan regisztrál. A kémhatás savas irányba eltolódása bizonyítja a reflux betegséget.
24 órás nyelőcsőimpedancia-mérés az egyik legújabb vizsgálati módszer. Az előző vizsgálathoz hasonlóan szonda bevezetésével lehet mérni a nyelőcső ph-ját, valamint a nyelőcsőbe visszajutott gyomortartalom folyékony szilárd és légnemű összetevőinek mozgását a nyelőcső több pontján.
A reflux kivizsgálásának eleme a röntgen és a kontrasztanyagos nyeletéses röntgen vizsgálat, az egyéb betegségek (pl rekeszsérv), valamint a nyelőcső mozgásának megfigyelése céljából.
Az UBT teszt egy kilégzési teszt, mellyel a gyomortüneteket okozó Helicobacter pylori baktérium jelenlétét lehet kimutatni.
A reflux betegség kezelése
Diagnosztikus célú gyógyszeres vizsgálat az úgynevezett protonpumpa-gátló terápiás teszt, aminek során gyomorsavcsökkentő kezelésben részesül a beteg néhány hétig. Ha a tünetek megszűnnek, a reflux betegség valószínűsíthető.
A reflux vizsgálatát szolgálja a tartós 24 órás nyelőcső ph monitorozás, melynek során az orron keresztül levezetett szondával lehet mérni a nyelőcső alsó szakaszának kémhatását, amit egy műszer folyamatosan regisztrál. A kémhatás savas irányba eltolódása bizonyítja a reflux betegséget.
24 órás nyelőcsőimpedancia-mérés az egyik legújabb vizsgálati módszer. Az előző vizsgálathoz hasonlóan szonda bevezetésével lehet mérni a nyelőcső ph-ját, valamint a nyelőcsőbe visszajutott gyomortartalom folyékony szilárd és légnemű összetevőinek mozgását a nyelőcső több pontján.
A reflux kivizsgálásának eleme a röntgen és a kontrasztanyagos nyeletéses röntgen vizsgálat, az egyéb betegségek (pl rekeszsérv), valamint a nyelőcső mozgásának megfigyelése céljából.
Az UBT teszt egy kilégzési teszt, mellyel a gyomortüneteket okozó Helicobacter pylori baktérium jelenlétét lehet kimutatni.
A reflux betegség kezelése
A reflux betegség kezelésének egyik
meghatározó eleme a megfelelő étkezés.
Refluxos
baba etetése, gondozása – reflux diéta
Szoptatott refluxos babák esetén
tervezzünk gyakoribb szoptatást, egyszerre kevesebb mennyiségű anyatejjel, mert
a kisebb mennyiségű ételt könnyebb megemészteni. A gravitációt kihasználva,
függőleges vagy félig ülő helyzetben szopjon a baba, így nehezebben folyik
vissza a nyelőcsőbe a gyomortartalom. A helyes mellretétel csökkenti a
levegőnyelést és a refluxos visszaböfögést. Nyugtalan, nehezen szopó csecsemő
esetén a bőrkontaktus, és a sétálva, ringatva szoptatás segíthet a
megnyugtatásban és az étel elfogadásában. Szoptatás után kerüljük a felesleges
mozgatást, ingerlést, és a hirtelen mozdulatokat. Büfiztessünk sűrűn,
mellváltás előtt és szoptatás után is.
A reflux beteg csecsemőt ne (SE !) tegyük ki dohányfüstnek, és anya kerülje a koffein fogyasztást. Kerüljük a has nyomását, ne adjunk rá hasat és törzset szorító ruhadarabokat. A bal oldalon fektetés és a hason fektetés csökkenti a reflux tüneteit, ám hason csak éber babát fektessünk a megnövekedett bölcsőhalál kockázat miatt. A vízszintesen hanyatt fekvés a legrosszabb a reflux szempontjából és a bukások, hányások kapcsán nagy a félrenyelés és fulladás veszélye is. A kb 30 fokban megemelt ágyvég csökkenti a tüneteket, de nem elég a fejet emelni, az egész matracot (így a baba testét) pozícionáljuk. Biztosítsunk nyugodt környezetet, szeressük a kicsit, a nyugodt babák körében kevesebb a reflux. Sok szülőnek beválik ha kendőben vagy hordozóban hordozza a gyermekét, a függőleges helyzet és a testi kontaktus segít a reflux tüneteinekk leküzdésében.
A csecsemők nagy része kinövi a reflux betegséget, ezért egy éves kor alatt ha a gyarapodás megfelelő, a megfelelő gondozáson kívül nincs feltétlenül szükség egyéb terápiára.
Az anyatejet fogyasztó babák körében ritkább a reflux, hisz az anyatej a babának megfelelő összetételű, könnyen emészthető és lúgos kémhatása révén semlegesíti a gyomorsavat.
Tápszert fogyasztó refluxos babák részére léteznek speciális tápszerek melyek összetételük és állaguk (sűrűbbek) révén, csökkentik a reflux tüneteit.
A reflux beteg csecsemőt ne (SE !) tegyük ki dohányfüstnek, és anya kerülje a koffein fogyasztást. Kerüljük a has nyomását, ne adjunk rá hasat és törzset szorító ruhadarabokat. A bal oldalon fektetés és a hason fektetés csökkenti a reflux tüneteit, ám hason csak éber babát fektessünk a megnövekedett bölcsőhalál kockázat miatt. A vízszintesen hanyatt fekvés a legrosszabb a reflux szempontjából és a bukások, hányások kapcsán nagy a félrenyelés és fulladás veszélye is. A kb 30 fokban megemelt ágyvég csökkenti a tüneteket, de nem elég a fejet emelni, az egész matracot (így a baba testét) pozícionáljuk. Biztosítsunk nyugodt környezetet, szeressük a kicsit, a nyugodt babák körében kevesebb a reflux. Sok szülőnek beválik ha kendőben vagy hordozóban hordozza a gyermekét, a függőleges helyzet és a testi kontaktus segít a reflux tüneteinekk leküzdésében.
A csecsemők nagy része kinövi a reflux betegséget, ezért egy éves kor alatt ha a gyarapodás megfelelő, a megfelelő gondozáson kívül nincs feltétlenül szükség egyéb terápiára.
Az anyatejet fogyasztó babák körében ritkább a reflux, hisz az anyatej a babának megfelelő összetételű, könnyen emészthető és lúgos kémhatása révén semlegesíti a gyomorsavat.
Tápszert fogyasztó refluxos babák részére léteznek speciális tápszerek melyek összetételük és állaguk (sűrűbbek) révén, csökkentik a reflux tüneteit.
Refluxos
gyermek gondozása
Nagyobb gyermek esetén is
kulcsfontosságú a táplálkozás és az életmód.
A nehezen emészthető, fűszeres ételek tovább maradnak a gyomorban így fokozzák a tüneteket. Javasolt a könnyebb ételek fogyasztása, sűrűn, kis adagokban.
A szénsavas italok savtartalmuknál és puffasztó hatásuknál fogva szintén fokozzák a tüneteket.
Az ecetes, savas ételek szintén kerülendők. A csokoládé, nagyobb gyermekek esetén (serdülők) az egyébként is tilos koffein és a dohányfüst, valamint az alkohol károsan hat a záróizom működésére.
A teában található alkaloid a koffeinhez hasonlóan kedvezőtlenül hat a reflux betegségre.
A rendszertelen étkezés és az ülő életmód is hátrányosan befolyásolja a betegséget.
A gyomor túltöltése, kiadós étkezés, a szoros ruhadarabok, és bizonyos sportok (pl súlyemelés) fokozzák a hasűri nyomást, így az étel könnyebben visszakerül a nyelőcsőbe, így a reflux tüneteinek erősödését okozhatja.
Lefekvés előtt pár órával már ne étkezzen a gyermek, és érdemes emelt törzzsel fektetni.
A nehezen emészthető, fűszeres ételek tovább maradnak a gyomorban így fokozzák a tüneteket. Javasolt a könnyebb ételek fogyasztása, sűrűn, kis adagokban.
A szénsavas italok savtartalmuknál és puffasztó hatásuknál fogva szintén fokozzák a tüneteket.
Az ecetes, savas ételek szintén kerülendők. A csokoládé, nagyobb gyermekek esetén (serdülők) az egyébként is tilos koffein és a dohányfüst, valamint az alkohol károsan hat a záróizom működésére.
A teában található alkaloid a koffeinhez hasonlóan kedvezőtlenül hat a reflux betegségre.
A rendszertelen étkezés és az ülő életmód is hátrányosan befolyásolja a betegséget.
A gyomor túltöltése, kiadós étkezés, a szoros ruhadarabok, és bizonyos sportok (pl súlyemelés) fokozzák a hasűri nyomást, így az étel könnyebben visszakerül a nyelőcsőbe, így a reflux tüneteinek erősödését okozhatja.
Lefekvés előtt pár órával már ne étkezzen a gyermek, és érdemes emelt törzzsel fektetni.
Reflux
betegség gyógyszeres kezelése:
Enyhe esetekben a gyógyszertárban
kapható szódabikarbóna, vagy recept nélkül kapható savközömbösítő gyógyszerek
is megfelelő segítséget nyújtanak, de hosszútávú rendszeres alkalmazásuk
kerülendő, mert hatással vannak a szervezet só és vízháztartására, így a
vérnyomásra, vér kémhatására stb. Hatásuk rövid, csak a gyomorban jelen lévő
savat közömbösítik, ám ezzel sokszor még több sav termelésére ösztönzik a
gyomrot, így a tünetek akár erőteljesebben térhetnek vissza néhány órás
enyhülés után.
Az orvos által felírt szerek közül enyhébb reflux esetén alkalmazzák a hisztamin 2 antagonistákat, melyek a gyomor nyálkahártya sósav elválasztását csökkentik. (pl Quamatel)
Korszerűbb szerek az úgynevezett protonpumpa gátlók (PPI -k), ezek szintén a sósav termelését gátolják a gyomorban.(Pl Omeprazol, pantoprazol, stb…). A reflux miatti nyelőcső tüneteket gyorsan és hatékonyan csökkentik, ám a teljes tünetmentességig hónapokig tartó kezelésre is szükség lehet. A tünetek megszűnése után fenntartó kezelésként hosszútávon kell szedni csökkentett adagban.
Léteznek nyelőcső perisztaltikát fokozó szerek, illetve az akut nyelőcső gyulladás kezelésére rövidtávon alkalmazható szerek, melyek védőréteget képeznek a nyelőcső nyálkahártyáján így csökkentve a gyulladást és védve a nyálkahártyát.
A jól megválasztott gyógyszeres kezeléssel a reflux betegek 80-90%-a tünetmentessé válik.
A gyógyszeres kezelés eredménytelensége esetén az esetek kis százalékában műtétre kerülhet sor, melynek lényege hogy megerősítik a záróizmot. Ma már laparoszkópos technikával is elvégezhető a műtét.
Az orvos által felírt szerek közül enyhébb reflux esetén alkalmazzák a hisztamin 2 antagonistákat, melyek a gyomor nyálkahártya sósav elválasztását csökkentik. (pl Quamatel)
Korszerűbb szerek az úgynevezett protonpumpa gátlók (PPI -k), ezek szintén a sósav termelését gátolják a gyomorban.(Pl Omeprazol, pantoprazol, stb…). A reflux miatti nyelőcső tüneteket gyorsan és hatékonyan csökkentik, ám a teljes tünetmentességig hónapokig tartó kezelésre is szükség lehet. A tünetek megszűnése után fenntartó kezelésként hosszútávon kell szedni csökkentett adagban.
Léteznek nyelőcső perisztaltikát fokozó szerek, illetve az akut nyelőcső gyulladás kezelésére rövidtávon alkalmazható szerek, melyek védőréteget képeznek a nyelőcső nyálkahártyáján így csökkentve a gyulladást és védve a nyálkahártyát.
A jól megválasztott gyógyszeres kezeléssel a reflux betegek 80-90%-a tünetmentessé válik.
A gyógyszeres kezelés eredménytelensége esetén az esetek kis százalékában műtétre kerülhet sor, melynek lényege hogy megerősítik a záróizmot. Ma már laparoszkópos technikával is elvégezhető a műtét.
Reflux
betegség szövődményei:
Hosszan fennálló nem kezelt súlyos
reflux, tartós nyelőcső gyulladást, nyelőcső fekélyeket, vérzést, perforációt
és hegesedést okozhat. A nyelőcső perforáció (kilyukadás) életveszélyes állapot. A
hegesedés következményeként nyelőcsőszűkület alakulhat ki ami a táplálkozás
nehézségét okozhatja. Az évtizedekig fennálló reflux betegség a nyelőcső
hámjának elfajulásához vezethet, a megváltozott nyálkahártya hám ellenállóbb
lesz a sósavra de könnyebben alakulnak ki rajta rosszindulatú daganatok
(Barett-nyelőcső).
Csecsemőkorban a fejlődés elmaradása, sorvadás, és a félrenyelés miatti fulladás következhet be a reflux miatt.
A refluxos betegek körében minden életkorban gyakoribbak a visszatérő és nehezen gyógyuló légúti betegségek, krónikus nátha, orrmelléküreg gyulladások, fülgyulladások, hörgő és tüdőgyulladások, asztma. A savas visszafolyás éjszakai köhögést és életveszélyes gégegörcsöt okozhat.
Csecsemőkorban a fejlődés elmaradása, sorvadás, és a félrenyelés miatti fulladás következhet be a reflux miatt.
A refluxos betegek körében minden életkorban gyakoribbak a visszatérő és nehezen gyógyuló légúti betegségek, krónikus nátha, orrmelléküreg gyulladások, fülgyulladások, hörgő és tüdőgyulladások, asztma. A savas visszafolyás éjszakai köhögést és életveszélyes gégegörcsöt okozhat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése