A
lányok nemi érése
A
nőiességgel, a női szereppel való azonosulás lelkileg és testileg meghatározó
időszaka a kamaszkor. A fiatal lányok többsége örömmel szemléli a változásokat
a testén, még akkor is, ha ennek az átalakulásnak természetesen vannak kevésbé
kellemes velejárói is. Ilyenkor merül fel legintenzívebben az a kérdés is, hogy
ki vagyok én, és milyen szeretnék lenni? Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a
biológiai érettség nem egyenlő a lelki érettséggel.
A nőiességgel, a női szereppel való azonosulás lelkileg
és testileg meghatározó időszaka a kamaszkor. A fiatal lányok többsége örömmel
szemléli a változásokat a testén, még akkor is, ha ennek az átalakulásnak
természetesen vannak kevésbé kellemes velejárói is. Ilyenkor merül fel
legintenzívebben az a kérdés is, hogy ki vagyok én, és milyen szeretnék lenni?
Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a biológiai érettség nem egyenlő a lelki
érettséggel.A kamaszkorban alakulnak ki azok a szembetűnő testi különbségek,
amelyek a nőies vagy férfias megjelenést hozzák létre. Ezek a másodlagos nemi
jellegek. Lányoknál a legmeghatározóbb az emlő fejlődése, amely sokszor túlzott
figyelmet – akár szorongást is – vált ki belőlük. Alig van kamaszlány, aki
éppen elégedett lenne a melle alakjával vagy nagyságával.
A nemi érés kezdetekor először a bimbó domborodik ki,
majd a bimbóudvar kiterebélyesedik. Ezt követően az emlőmirigyek, majd a zsírszövet
szaporodásának következtében az emlő egésze növekszik. Érdekes módon a bal emlő
fejlődése általában valamivel megelőzi a jobbét. Kisfokú alak- és méretbeli
eltérés a két emlő között a serdülőkor után is megmaradhat. Az emlőnek külön
jelentőséget ad, hogy a nőiesség egyik feltűnő jele, sőt szimbóluma. Alakja és
nagysága részben genetikai, részben külső hatásoktól (pl.: életkor,
táplálkozás) függ.
A szeméremszőrzet kialakulása általában az emlő
fejlődésével párhuzamosan történik, noha a serdülőkor kezdetének első jele az
emlőbimbók kiemelkedése szokott lenni. A szeméremszőrzet először a nagyajkakon, majd a
szeméremdombon jelenik meg. Ezt követően alakul ki a lányok jellemző
háromszög-alakú fanszőrzete. A hónaljszőrzet később, általában az első havi
vérzés után nő ki.
A szeméremtest lényegében a lányok külső nemi szervét,
tehát a szeméremszőrzettel borított szeméremdombot, a nagy- és kisajkakat, a
csiklót és a hüvelybemenetet foglalja magában. Serdülőkorban a szeméremtest
alakváltozása elsősorban a zsírlerakódás következménye. Elsőként a nagyajkak
növekedése figyelhető meg, amely így befedi a kisajkakat. A hüvelybemenetet a hüvely
felé a szűzhártya határolja.
A hüvely a serdülés időszakában megnyúlik és tágabb is
lesz, de ami még fontosabb: megindul a biológiai működése. A hüvely belső
borítása hám, így eltérően a száj és más testüregek nyálkahártyájától, inkább a
bőrhöz hasonlítható. Élénk rózsaszínű és nedves, mint a testüregek általában.
Tejsavat termelő baktériumok laknak benn, ezért savas kémhatású a
hüvelyváladék. A savas pH a hüvelybe kerülő kórokozókkal szemben védelmet
nyújt.
A nemi működés nyilvánvaló jele lányoknál a menstruáció. Az első
menstruáció általában 12 és 13 életév között jelentkezik. Amennyiben a lány 16
éves koráig sem menstruál, érdemes egy gyermeknőgyógyászt felkeresni. A nemi
életet élő lányoknál a havi vérzés negatív terhességi próbaként is értékelhető,
ezért a vérzés elmaradásakor mindig ki kell zárni a terhességet.
Az első vérzés után átlag 1,5 év alatt válik rendszeressé
a havi vérzés, mely ezután átlag 23 és 35 naponta lép fel az első naptól
számítva.
A havi vérzés a méhhel kapcsolatos, de a ciklikus
változások egyéb jelei az egész szervezetben megfigyelhetők. A nemi ciklus
közvetlen kiváltója a petefészekben termelődő hormonok (tüszőhormon és
sárgatest hormon). A nemi érés valószínűleg attól indul meg, hogy az agy
szexuális központjának az érzékenysége csökken a tüszőhormonnal szemben. Emiatt
a szexuális központban egy speciális szabályozó hormon termelődik, és így
beindul a lányok ún. biológiai órája, amely nemzőképes korukban a jellemző
nemi-ciklust irányítja.
Bár a nők életében mintegy 500 nemi-ciklussal lehet
számolni, többségük azonban csak 1-3 gyermekre vállalkozik. A nők
nemi-ciklusának döntő többségében a méhnyálkahártya leválik, bekövetkezik a
havi vérzés. Ez a tüsző- és sárgatest hormon szintjének együttes leesésére
vezethető vissza.
A nemi-érés szabályozása tehát bonyolult, soktényezős
folyamat. Bármely
szokatlan hatás (stressz, betegség, utazás stb.) a normál ciklus zavarához
vezethet. A nagyon sovány lányoknál az első havi-vérzés később vagy egyáltalán
nem jelentkezik. Versenyszerűen sportolóknál, balett táncosnőknél gyakran marad
ki a menstruáció. Ennek oka, hogy kutatások szerint a havi vérzés
jelentkezéséhez az szükséges, hogy a felnőttkori testmagasságot közel elérő
lányok testtömegének közel egynegyedét zsírszövet tegye ki. A nemi érés előtt a
sovány testtömeg (izomzat, csont, bőr, zsigerek) és a zsírszövet aránya
5:1-hez, az első vérzés bekövetkeztekor 3:1-hez. A későbbiekben a szabályos
ciklus és a termékenység feltétele, hogy a testtömeg 28%-át zsírszövet alkossa
a nőknél. Fontos ezt hangsúlyozni, hiszen részben a divatos karcsú (sovány)
szépségideálból adódó étkezési zavarok éppen a serdülőkorú lányokat súlyosan
veszélyeztetik. Pedig valószínűleg már az ősi kultúrák is sejtették a
termékenység és a női zsírszövet összefüggését, hiszen az ősi termékenység
szimbólumok meglepően kövér nőket ábrázolnak.
Ha nem is ezt az ideált követjük, fontos,
hogy a nőiesség elfogadása, a női szereppel való azonosulás egyben a női
domborulatok, a női alkat puhaságának felvállalását is jelenti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése