Heveny csecsnyúlvány gyulladás (mastoiditis acuta)
Mastoiditis, a csecsnyúlvány (processus mastoideus) megbetegedése, ritkán fejlődik önállóan. A mastoiditis általában a középfülgyulladás szövődménye. Heveny gennyes középfülgyulladás esetén, általában a középfül egész üregrendszerének nyálkahártyája gyulladásban van. A csecsnyúlvány sejtjeiben keletkező izzadmány spontán ürülhet a dobhártya nyílásán, dobhártya perforáción keresztül, de fel is szívódhat és ily módon a mastoiditis gyógyulhat. A heveny gennyes középfülgyulladás szövődményeként számos tényezők segítheti a gyulladásos folyamat csontra terjedését és mastoiditis kifejlődését. A mastoiditis kialakulására hajlamosíthat, a fertőzés nagyfokú virulenciája, a szervezet általános legyengülése és a fülváladék gátolt lefolyása.
Mastoiditis, a csecsnyúlvány (processus mastoideus) megbetegedése, ritkán fejlődik önállóan. A mastoiditis általában a középfülgyulladás szövődménye. Heveny gennyes középfülgyulladás esetén, általában a középfül egész üregrendszerének nyálkahártyája gyulladásban van. A csecsnyúlvány sejtjeiben keletkező izzadmány spontán ürülhet a dobhártya nyílásán, dobhártya perforáción keresztül, de fel is szívódhat és ily módon a mastoiditis gyógyulhat. A heveny gennyes középfülgyulladás szövődményeként számos tényezők segítheti a gyulladásos folyamat csontra terjedését és mastoiditis kifejlődését. A mastoiditis kialakulására hajlamosíthat, a fertőzés nagyfokú virulenciája, a szervezet általános legyengülése és a fülváladék gátolt lefolyása.
Heveny gennyes
középfülgyulladásban a csecsnyúlvány sejtek (mastoid sejtek) és az antrum
közötti összeköttetés, a megvastagodott, gyulladt dobüregi nyálkahártya
miatt megszűnik, ami a mastoiditis kialakulásához vezet.
Akut csecsnyúlvány gyulladás, mastoiditis kórbonctana
A
csecsnyúlványban az elváltozások különbözőek a megbetegedés stádiumától
függően.
A kezdeti
szakban, a sejtekben gennygyülem (empiéma) látható. A csecsnyúlvány sejtek,
mastoid sejtek nyálkahártyája gyulladásos, duzzadt, vérbő, fülváladékot termel.
Később a mastoid sejtek csontos válaszfalai elpusztulnak, a sejtek
összeolvadnak, nagyobb üregek képződnek. A csontsejtek pusztulása
egészen a tegmen tympani faláig terjedhet, amely a csecsnyúlványt a
koponyaűrtől elválasztja, de a csontpusztulás elérheti a külső kortikális
csontréteget is.
A tegmen
tympani pusztulása esetén a genny ráterjedhet az agyburkokra is. Ha a kortikális csont beolvad, a
csonthártyát felemelheti a csecsnyúlvány felületén periostealis tályog alakul
ki. A genny áttörhet a külső hallójárat felső-hátsó falán keresztül is.
Mastoiditisben
a csecsnyúlvány sejtek hámfosztott nyálkahártyája sarjadzik, az újonnan
képződött üregekben genny és sarjszövet található. Később a sarj
szervül, tömöttebbé, válik és kötőszövet szövi át. A csont pusztulásával egy
időben a csontregeneráció is megindul, amely fokozódik a betegség
elhúzódásával. Az ilyen folyamat spontán gyógyulásával a csecsnyúlvány
szerkezete teljesen megváltozik - a sejtek helyét újonnan képződött csont
(kompakt csont), vagy kötőszövet foglalja el.
Csecsnyúlvány gyulladás tünetei, mastoiditis tünetei
A mastoiditis,
csecsnyúlvány gyulladás, leggyakoribb tünetei a spontán, vagy nyomásra
jelentkező fájdalom a csecsnyúlványon. Különösen fájdalmas a processus mastoideus csúcsára, vagy
elülső-felső részére gyakorolt nyomás. Mastoiditis tünete a csecsnyúlvány
bőrének duzzanata a csonthártya gyulladásának következtében. Gyakori tünet
mastoiditisben a csonthártya alatti tályog (subperiostealis tályog), amely a sejtekben lévő
genny áttörése következtében jött létre, amikor a genny a csont felületén
áttörve a csonthártya alá került.
A bőr és
csonthártya alatti tályog, subperiostealis tályog tapintásakor fluktuál.
A subperiostealis tályog az esetek többségében a planum mastoideum környékén
helyezkedik el, a fülkagylót előre és lefelé nyomja. Csonthártya alatti tályog
(subperiostealis tályog) leggyakrabban fiatal korban alakul ki.
Idősebb
emberekben ritkábban
észlelhető subperiostealis tályog, mivel a kortikális csont (corticalis csont)
rétege ilyenkor vastagabb. Az idősebb korban vastagabb kortikális csont
az oka annak is, hogy a csecsnyúlványra kifejtett nyomás sem annyira fájdalmas, mint gyermekkorban és
fiatalkorban.
A beteg
panaszai közül a legjellegzetesebb tünetek a fejben jelentkező lüktető fájdalom, fejfájás, a rossz közérzet és a halláscsökkenés. A mastoiditises esetek
többségében láz is jelentkezik, a szövődménymentes esetekben azonban a
láz nem mindig mérhető. Otoszkópia, fültükrözés vagy mikroszkópos
fülvizsgálat alkalmával a dobhártya középfülgyulladásra jellegzetes típusos
elváltozásait látjuk. Mastoiditisben a középfülgyulladásos tünetek mellett
jellemző tünet a hallójárat csontos szakaszának beszűkülése, a
hallójárat felső-hátsó csontos falának süppedése következtében. A
hallójárati süppedést a csonthártya elődomborodása okozza (subperiostealis
ödéma, subperiostealis tályog, fül mögötti gennyesedés). A hallójárat süppedés
tünet annak a jele, hogy a gyulladásos folyamat ráterjedt a csontos
hallójárat szakaszára, amely az antrum elülső falát is alkotja.
Fülfolyás
Mastoiditis
vezető tünete a fülből tartósan, bőségesen ürülő genny.
Gyakran
előfordul, hogy a mastoiditisben a csecsnyúlványon nem észlelünk eltérést. A tünetmentesség
ellenére a mastoid sejtekben kiterjedt pusztulás, nagytömegű genny
lehet jelen, amely közvetlen érintkezésbe kerülhet az elpusztult tegmen tympani
felületével. Ha a tegmen tympani elpusztult, akkor a gennyes mastoid sejtek
beolvadása közvetlen kapcsolatba kerül a szabaddá vált agyburokkal. A
nyomásváltozást az agyburkok átveszik, és ezért mindennemű tünet hiányozhat a
csecsnyúlvány felületén. A mastoiditis ilyen lefolyása és tünetmentessége
legtöbbször idős betegeken figyelhető meg, akikben a csecsnyúlvány külső,
kortikális csontrétege igen tömör és vastag. Ilyen körülmények között rendkívül
megnehezített a genny áttörése a csecsnyúlvány sejtjeiből a külső lágyrészek
közé. Ez a kórforma rendkívül veszélyes, könnyen agyhártyagyulladás (meningitis) és agytályog
lehet a mastoiditis szövődménye. A rejtett lefolyás, a kifejezett tünetek
hiánya megnehezíti a mastoiditis felismerését és az idejében végzett fülműtéti
beavatkozást.
Mastoiditis lefolyása
astoiditis általában a heveny középfülgyulladás kezdetétől számított 2-3 hét múlva fejlődik ki. Ritkán előfordul, hogy a középfülgyulladás első napjaiban is jelentkeznek tünetek a csecsnyúlvány területéről (ez a jelenség észlelhető egyes influenza, grippe járványok esetén). Gyakran észlelhetünk olyan eseteket is, amikor a mastoiditis tünetei a középfülgyulladás kezdete után, csak jóval később jelentkeznek, amikor a dobhártyakép és a hallóképesség alapján már a folyamat gyógyulására, visszafejlődésére kellene gondolnunk. A középfülgyulladásos folyamat, ráterjedhet az egész csecsnyúlványra. A gyulladás kialakulása közvetlen kapcsolatban van a csecsnyúlvány szerkezetével, légtartalmának pneumatizációjának mértékével.
Amennyiben
légtartalmú sejtek vannak a járomív nyúlványában (arcus zygomaticus),
gennyes gyulladás alakulhat ki, ezekben a sejtekben is. Ezt a folyamatot zygomaticitis-nek
nevezzük.
Zygomaticitisben
lágyrészduzzanatot tapintunk a járomív nyúlvány alatt, illetőleg
csonthártya alatti tályogot észlelünk. A mastoiditis ezen formája főképpen
gyermekkorban észlelhető. A zygomatikus nyomásra érzékeny, és jellegzetes fülfájdalom a panasz.
A csecsnyúlvány
csúcsának, processus mastoideus kifejezett pneumatizációja esetén a
mastoiditis különleges formája fejlődik ki, a csecsnyúlvány csúcs
gyulladása. Amennyiben a genny a csúcs vékony falán keresztül tör át,
gyulladásos folyamat keletkezik a nyakon, ami súlyos szövődmények forrása
lehet. Ezt a formát csúcs-nyaki, Bezold mastoiditisnek nevezzük (Bezold tályog). Attól függően, hogy a genny (Bezold tályog) a csecsnyúlvány csúcsának belső
vagy külső felületén tör át, valamint attól, hogy milyen irányban terjed a
genny, különböző klinikai kép alakulhat ki, megfelelő jellegzetes tünetekkel.
A genny
gyakrabban tör át a mastoid csúcs sejtek felületén. Ezt elősegíti a fal
vékonysága és a csúcsban lévő nagy sejtek közvetlen szomszédsága. A keletkező
tályog mélyen helyezkedik el a nyaki izmok között, az érkötegek (carotis
interna, carotis externa, véna jugularis interna, véna jugularis externa) és
idegkötegek közvetlen szomszédságában, ami nagy veszélyt (akár életveszélyt)
rejt magában. A kötegek mentén terjedő, süllyedő genny (süllyedéses tályog)
betörhet a mediastinumba; áttörhet a retrofaringeális térbe (retropharyngealis
tér, retropharyngealis tályog), és tályog képződhetik a nyakcsigolyák
elülső felületén. A nyaki bőnyék (nyaki fasciák) nem engedik a genny áttörését
kifelé, és így tályogüreg alakul ki. A csecsnyúlvány csúcsától néha egészen a
kulcscsontig terjedő nagy, tömör daganat tapintható, amely nem fluktuál a genny
mély elhelyezkedése miatt.
A mastoiditis
kiírt formájára jellegzetes a látható elváltozások hiánya a csecsnyúlványon, a
beteg fejének kényszerállása (a fej a beteg fül felé hajlik, tortikollisz,
torticollis), nyaktáji fájdalom, amely fájdalom a vállba
sugárzik ki. Kezdetben, külsőleg a nyakon vizenyő látható, majd nyaki
terime-nagyobbodás, nyaki duzzanat, amely főképpen a csecsnyúlvány csúcsától
kezdődően lefelé terjed a fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus)
mentén. A nyaki terime-nagyobbodás, nyaki duzzanat általában vérbő,
vörös és nyomásra fájdalmas, érzékeny. A nyakizom gyulladás
következtében spontán nyaki fájdalom lép fel, mely a fej mozgatására
fokozódik és tortikollisz (torticollis) kifejlődéséhez vezethet. A
csecsnyúlvány gyulladásnak ezt a formáját főképpen idős egyénekben észleljük. A
Bezold tályog középfülgyulladás késői szövődményeképpen jelentkezik, ha
idejekorán nem történik megfelelő kezelés. A fülészeti
szakellátás javulása azt eredményezte, hogy a mastoiditis ezen
szövődménye rendkívül ritkán észlelhető, főleg a középfülgyulladás atípusos
lefolyása következtében.
Mastoiditis differenciál diagnózisa
Subperiosteális
tályog (csonthártya alatti tályog) esetén néha nehezen állapítható meg, hogy
csecsnyúlvány gyulladással, genny áttörésével, vagy fül furunkulussal,
gennyes beszűrődéssel vagy a fül mögötti szövetek beolvadásával van-e dolgunk.
Különösen nehéz lehet petrositis kórisme megállapítása, ha a kórelőzmény
bizonytalan.
Elkülönítő kórisme
(differenciál diagnózis) szempontjából szem előtt kell tartani a jellegzetes
tüneteket:
Mastoiditis esetében a fülduzzanat,
terime-nagyobbodás általában a csecsnyúlvány (planum mastoideum) felső részében
tapintható a fülkagyló áthajlási redője mögött. A fül furunkulus a redő
elsimulását okozza, és a fülduzzanat ráterjed a fülkagylóra is.
2. A fülkagyló
meghúzása, vagy a fülporc, tragus megnyomása furunkulus alkalmával fülfájdalmat vált ki, mastoiditis esetében pedig
nem jelentkezik fülfájdalom.
3. A hallóképességet a furunkulus egyáltalán nem
befolyásolja, vagy csak jelentéktelenül csökkenti. Mastoiditis alkalmával nagyfokú halláscsökkenés lép fel.
Egyes
esetekben annyira nehéz lehet a mastoiditis és a hallójárati tályog,
hallójárati furunkulus elkülönítése, hogy a kórismét csupán a tályog
megnyitása és a csecsnyúlvány felületének vizsgálata után lehet
megállapítani. Mastoiditis esetén sipolyjáratot találunk a csecsnyúlvány
felületén. Ha furunkulus a fülduzzanat oka, akkor a mastoid csont felülete sima
és ép.
A
csecsnyúlványcsúcs nyaki mastoiditis és a nyaki mirigyek gyulladása a következő
tünetek alapján különíthető el:
1. Nyirokmirigy
gyulladás nem változtatja meg a fülmikroszkópos fültükri képet és a hallás
is változatlan. Mastoiditisben többé-kevésbé kifejezett elváltozások
észlelhetők a dobhártyán és a hallás is romlik.
2. Bezold
mastoiditisben és Bezold tályognál a csúcs duzzanata határ nélkül,
folytatólagosan megy át a nyaki daganatba, nyaki duzzanatba.
Nyirokmirigy gyulladásnál, nyirokcsomó gyulladásnál a beszűrődés élesen
elkülönül a csúcstól.
eveny gennyes középfülgyulladás szövődményeképpen
keletkezett nyaki nyirokmirigy gyulladás elgennyesedésekor, ha a csecsnyúlvány
csúcsánál a beszűrődésre nyomást fejtünk ki, nem lép fel fülfolyás. A
mastoiditist kísérő csonthártya alatti tályog (periostealis tályog) viszont nyomásra reagál,
genny ürül a fülből, vagy pedig az áttört sipolyon keresztül.
Nagy
jelentőségű a heveny mastoiditis, felismerésében és kórisméjében a fül
röntgen Schüller-felvétel, Stenvers fül röntgen és a fül CT
vizsgálat. A kezdeti szakban a röntgenképen a csecsnyúlvány és az antrum
sejtjeinek kifejezett fedettségén kívül a sejtek közötti csontválaszfalak
elvékonyodása észlelhető. Később a csontlamellák teljes eltűnhetnek a
csontszövet, a góc körüli gennyes beolvadása következtében. A csontsejtek
beolvadása miatt néha jelentős nagyságú üreg képződik a mastoid csontban. Ha
ilyenkor a csecsnyúlvány külső csontos falán keresztül a genny áttör a
csonthártya alá (csonthártya alatti tályog, subperiostealis tályog), a
röntgenképen a tályog területében felritkulás látható. A fül röntgenen
eltűnnek a röntgensugarakat erősebben visszatartó csontelemek (a tályogüreg
nagymennyiségű gennyet tartalmazhat). A betegségre vonatkozó közvetlen
elváltozásokon kívül a röntgenvizsgálat segít a halántékcsontban kialakuló góc,
pontos lokalizálásában.
A középfülgyulladás
és csecsnyúlvány gyulladás egyes kórformáinak terjedését és a szövődmények
kialakulását a csecsnyúlvány szerkezete befolyásolja. A sejtek bizonyos
csoportjai hajlamosítanak a gennyes folyamat terjedésére. A petrositis,
vagy zygomaticitis (járomcsont gyulladás),
erősen pneumatizált járomívben és a piramis csontban csak ritkán fejlődik ki. A
különböző influenzajárványok alkalmával, a gennyes folyamat
jellege, hasonló csecsnyúlvány szerkezet esetén is rendkívül eltérő lehet.
Csontrendszer szerkezetén és légtartalmán túl a mastoiditis kialakulásában a
csecsnyúlvány nyálkahártya állapotának is nagy jelentősége van.
A nyálkahártya
hyperplasticus konstitúciója esetében a betegség súlyosságától függetlenül
a középfülgyulladás igen korai szakában ráterjedhet a véráram közvetítésével az
agyhártyákra. A műtéti beavatkozás nem mindig változtathat a
végzetes, halálos (fatális) kórlefolyáson és a betegség kimenetele éppen ezért
nem kétséges. Amennyiben sikerül a korai röntgen diagnózis (röntgenvizsgálat),
a kezelés nagyobb sikerrel járhat. A heveny középfülgyulladás
kórlefolyásában a gyermek általános állapota, tápláltsága, anyagcseréje, a
torok nyirokgyűrűjének elváltozásai, nehezített orrlégzése mind hajlamosító
tényezőként szerepelhetnek.
Mastoiditis kimenetele kórjóslata
Idejében
végzett fülműtét esetén a mastoiditis kimenetele és
kórjóslata kedvező: a gennyes fülfolyás megszűnik, a hallás helyreáll a
mastoiditis gyógyul.
Mastoiditis megelőzése
A mastoiditist
a heveny középfülgyulladás célzott kezelésével
előzhetjük meg. Minden beavatkozás, amely megkönnyíti a genny lefolyását és
megakadályozza a középfülben a retencót, profilaktikusnak mondható a
csecsnyúlványgyulladás szempontjából. Nagy jelentőségű az idejében végzett
dobhártyametszés, dobhártya felszúrás, fülfelszúrás (paracentézis),
a csecsszerű elődomborodások és sarjadzások eltávolítása.
A mastoiditis, csecsnyúlványgyulladás kezelése
A csecsnyúlványgyulladás, mastoiditis kezelése konzervatív kezelés és fülsebészi kezelés lehet. A konzervatív, gyógyszeres kezelés az alapbetegséget, a gennyes középfülgyulladást befolyásolja. Hasznos tüneti kezelés a hideg, vagy meleg alkalmazása a csecsnyúlvány tájékára. A helyi kezelés néha sikeres lehet igen kifejezett mastoiditis esetében is, ha a gennynek a középfülből szabad a lefolyása.
Az antibiotikus
kezelés nagy fokban hatásos a heveny középfülgyulladás és a
csecsnyúlványgyulladás korai szakában. A sulfamidok és a penicillin kétségtelen
kedvező hatást fejtenek ki a mastoiditisre. Mégis a csecsnyúlvány
csontpusztulásának tünetei, illetve a genny áttörése a csecsnyúlvány széles
feltárását és a gennygóc maradéktalan eltávolítását teszik szükségessé. A
mastoiditis esetén csupán a helyes fülműtéti beavatkozás biztosíthatja a
tökéletes gyógyulást.
Fülműtéti javallatok
A sürgős
fülműtét abszolút javallatát képezi a gennyes mastoiditis folyamatnak az agyhártyára történő ráterjedése, és az otogén
szepszis, otogén tályog kialakulása. A halogatás ilyen esetben
veszedelmes, életveszélyes lehet. A fülműtétet akkor is el kell végezni, ha
hiányoznak a csecsnyúlványgyulladás helyi tünetei. Egyes esetekben már a
középfülgyulladás első napjaiban felléphetnek a szövődmények és a
fülműtétet ilyen korai időszakban is, el kell elvégezni.
A műtét
kétségkívül azonnal indokolt subperiostealis tályog, csonthártya alatti tályog
esetében. A csecsnyúlványban és esetleg közvetlenül az agyhártyákon
kialakult gennyes feszülés kockázata olyan nagy, hogy a műtét mérlegelése
akár műhibának is számíthat.
A subperiostealis
tályog, meningitis, agytályog, arcidegbénulás a mastoiditis lefolyásának egyik
végállomása életveszélyes szövődménye. A mastoiditisnek ezt a tünetét,
szövődményét nem szabad kivárnunk, minthogy felnőttkorban a csonthártya alatti
tályog igen ritka, csupán elhanyagolt esetekben észlelhető.
A genny
gyakrabban tör át a tegment timpani felé, vagy betörhet a sinusba (sinus sigmoideus), vagy lefelé, a nyak
izmok közé.
Ennek kapcsán
hangsúlyozzuk, hogy a csecsnyúlványra gyakorolt nyomás fájdalmassága, a
csontos hallójárat felső-hátsó falának süppedése, 3—4 héten át tartó
fülgennyedés, kellően megalapozzák a műtéti beavatkozás indokoltságát.
A fülműtét néha
a felsorolt tünetek hiánya esetén is indokolt. A fülműtét indokoltsága vonatkozik azokra a
középfülgyulladásokra, amelyek 4-6 hétig tartanak, a fülfolyás nem
szűnik meg, a genny változatlan mennyiségben ürül és a bőséges váladék gennyes,
tejfelszerű. Ezek a tünetek a csecsnyúlványban levő tályogra,
gennyesedésre utalnak.
Értékes
adatokat nyerünk a fülműtét kérdésének eldöntéséhez a beteg általános
állapotából, a vérképből és a csecsnyúlvány megismételt röntgenképeiből is. Sok
esetben az elmosódott, klinikai kép alkalmával a műtét javallatát képezi a
röntgenvizsgálattal kimutatott genny tartalmú üreg és a csecsnyúlványban
észlelhető csontbeolvadások.
Általában a
betegség kezdetétől számított 3—4. héttől kezdve indikált a műtét, amikor a
csecsnyúlványgyulladás tünetei kifejezettek és elenyésző a spontán gyógyulás
lehetősége. Magától értetődik, hogy sürgős műtét javallt a betegség tartamától
függetlenül, ha a fertőzés koponyaűri terjedésének tünetei jelentkeznek.
Mastoiditis differenciáldiagnosztika
Hallójáratgyulladás, otitis externa, otitis media acuta suppurativa, szúnyogcsípés, fülsérülések,
egyéb intracraniális szövődmények, sinus sigmoideus thrombosis, perisinosus tályog, epidurális tályog, kisagytályog, agytályog, otitis externa –
pseudomastoiditis. Hallójárati furunculus, ebben az esetben a
hallójárat porcos szakaszán figyelhető meg a duzzanat, soha nem a hallójárat
dobhártyaközeli hátsó-felső fala süpped be; és a tragus nyomásérzékeny. Nyálmirigygyulladás,
parotitis (abban az esetben okozhat elkülönítési nehézséget, ha a processus
zygomaticus sejtjei betegszenek meg). Lymphadenitis cervicalis.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése