Esélyek és kihívások a gyermeknevelésben
A babysittereket, takarítónőket és
bejárónőket közvetítő vállalkozás alapítói a konferencián jelentették
be legújabb kezdeményezésüket, a villámdadusi szolgáltatást, amelyet már
október 10-től igénybe lehet venni. A legfrissebb szolgáltatás célja
rövidtávú, alkalmi dadus közvetítése olyan helyzetekben, amikor
sürgősség esetén nincs kire hagyni a gyereket, vagy a szülők
kikapcsolódni vágynak.
A tájékoztatón olyan előadóktól hangzottak el tanácsok, hétköznapi történetek, mint Kádár Annamária, Grasin Imola, Miklós Éva, Laczkó Kinga vagy Vitus–Bulbuk Emese, akik rengeteg hasznos tippel és saját tapasztalatok megosztásával világosították fel az érdeklődő szülőket a mindennapok kisebb-nagyobb „problémáiról”. Az érdeklődők az előadások után személyesen is választ kaptak a kérdéseikre, Kádár Annamária pedig névre szóló dedikálásokkal látta el a helyszínen megvásárolható könyveit.
EQ és a mesék
Kádár Annamária pszichológus volt a nyitóelőadó, aki az érzelmi intelligencia és a mese kapcsolatáról beszélt. Elmondása szerint minden pillanat egy mese, és mindenből születhet egy újabb történet. Fontos mesével nevelni a gyereket, mert segíti őt az érzések felismerésében és uralásában, az empátia kifejlesztésében. Azt is megjegyezte, minden korosztályban más típusú mesét fogad be a gyerek, tehát érdemes odafigyelni, hogy kinek mit olvasunk. De köntörfalazni sem ajánlott, hiszen a negatív érzelmeket kiváltó történeteket is el kell mondani, mert így fejlődik egészségesen a gyerek tudata. Szánjunk időt a mesélésre, legyen egy egészséges rendszer lépcsőfoka, mert így tud majd felnőttként teljes életet élni. A szakember szerint a televízió nem megfelelő, korlátok nélküli használata azért veszélyes és romboló, mert a képi megjelenítés korlátozza a gyermeket a belső képek kialakításában, és visszaszorítja a fantáziavilágát.
Dackorszak vagy gyermekkori hiszti?
Grasin Imola pszichológus beszélt a dackorszak nehézségeiről és kezeléséről. Felvilágosította a hallgatókat, hogy ez a rengeteg kihívással és akadállyal járó időszak minden szülő és gyermek életében bekövetkezik, hiszen egy természetes folyamat része. A cél pedig nem más, mint az, hogy egészséges önértékelésű, magabiztos felnőtté váljon, aki meg tudja fogalmazni, ki tudja nyilvánítani saját akaratát, és meg is tud küzdeni érte. A szülőnek nincs más feladata, mint segíteni a gyermeknek elfogadni, megérteni a saját érzéseit. Az előadó kiemelte, hogy a gyermekkori hiszti kezelésében a megelőzés mellett kulcsfontosságú a következetesség és a szülő rugalmassága. Fontos, hogy a szülő igyekezzen reálisan felmérni a helyzetet, hogy ne az indulat vezérelje a döntéshozatalban.
Fussunk, de mikor?
Miklós Éva rezidens gyermekorvos a krízishelyzetekről, a balesetveszélyes helyszínekről és a betegségek és sérülések gyakoriságáról tájékoztatta az érdeklődőket. Ezeket gondos odafigyeléssel és kellő felkészültséggel orvosolhatjuk akár otthon is. Felhívta a figyelmet az olyan helyzetekre, amikor szakemberhez kell fordulni, ilyen a mérgező anyagokkal való érintkezés, a lélegzés vagy a pulzus hiánya, az esést követő sugárhányás, az eszméletvesztés, az aluszékonyság és az erős vérzés, illetve minden különleges, addig nem tapasztalt jelenség egy három hónaposnál kisebb csecsemőnél. Az előadás alatt két olyan telefonszámot is megosztott a résztvevőkkel, amelyek bármelyik órában és bármilyen helyzetben rendelkezésünkre állnak. Következtetésként elmondta, az általános alapelv az, hogy a megelőzés mellett a veszélyes helyzetek felmérése és a saját határaink ismerete a legfontosabb szempont (vagyis, tudjuk-e kezelni a kialakult állapotot). Szerinte inkább forduljunk orvoshoz, és viseljük el az esetleges korholást, minthogy utólag megbánjuk, hogy nem tettük meg.
Megelőzhető a felnőttkori elhízás
Laczkó Kinga dietetikus kihangsúlyozta a helyes táplálkozási szokások és étrendek betartásának fontosságát. A szülők kis odafigyeléssel megelőzhetnek számos később kialakuló betegséget és kellemetlenséget. Bemutatójában az elhízás, érrendszeri és szervi megbetegedések elkerülésére alkalmas étrendeket mutatott be, és életkorokra lebontva tárgyalta a megfelelő táplálkozást. Aláhúzta, amit már oly sok helyen olvastunk, hogy a túl korai hozzátáplálás különféle allergiákhoz vezethet: a szilárd táplálék bevezetése ne történjen 6 hónapos kor előtt, és lehetőleg csak helyi, régiónknak megfelelő táplálékok bevezetését részesítsük előnyben. Az egy–három év közötti gyerekek plusz energiaszükségletét ne édességekkel pótoljuk, hanem próbáljunk meg a főétkezések mellé egy-egy uzsonnát becsempészni, sőt, szerinte a legjobb lenne az első édes falatokkal a 3 évet is megvárni. Felhívta a figyelmet a túl sok só és fűszer használatának mellőzésére, a túlzott kalóriabevitel elkerülésére, illetve a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának fontosságára is, amelyek mindamellett, hogy táplálók, a fogágy vérkeringését is serkentik.
Raccsolás, dadogás? Megoldás!
Vitus–Bulbuk Emese logopédus megnyugtatta a szülőket a kiskorban még természetes nyelvbotlások miatt. Olyan kutatási eredményekre mutatott rá, amelyek szerint a babakori mozgás mennyisége egyenesen arányos a gyermekkori beszéd helyességével, viszont azoknál a gyerekeknél, akiknek mozgása kényszerűen fejlődött (valamely külső hatásra, például időnap előtt járatva), ez az arány fordított. Szerinte különösen oda kell figyelni arra, ha már nem egészséges és elfogadható korban jelennek meg a beszédhibák (5 éves koron túl), és első körben megvizsgálandó, ha a gyerek azért beszédhibás-e, mert egyik szülője az, vagy szervi megbetegedése gátolja őt a helyes hangformálásban. Betekintést nyerhettek a résztvevők a logopédusi munka milyenségébe, a foglalkozás alatt történő játékokba is, amelyek segítik a gyereket játszva kiküszöbölni a kisebb-nagyobb hibákat.
#1 Dr.BauerBela
A tájékoztatón olyan előadóktól hangzottak el tanácsok, hétköznapi történetek, mint Kádár Annamária, Grasin Imola, Miklós Éva, Laczkó Kinga vagy Vitus–Bulbuk Emese, akik rengeteg hasznos tippel és saját tapasztalatok megosztásával világosították fel az érdeklődő szülőket a mindennapok kisebb-nagyobb „problémáiról”. Az érdeklődők az előadások után személyesen is választ kaptak a kérdéseikre, Kádár Annamária pedig névre szóló dedikálásokkal látta el a helyszínen megvásárolható könyveit.
EQ és a mesék
Kádár Annamária pszichológus volt a nyitóelőadó, aki az érzelmi intelligencia és a mese kapcsolatáról beszélt. Elmondása szerint minden pillanat egy mese, és mindenből születhet egy újabb történet. Fontos mesével nevelni a gyereket, mert segíti őt az érzések felismerésében és uralásában, az empátia kifejlesztésében. Azt is megjegyezte, minden korosztályban más típusú mesét fogad be a gyerek, tehát érdemes odafigyelni, hogy kinek mit olvasunk. De köntörfalazni sem ajánlott, hiszen a negatív érzelmeket kiváltó történeteket is el kell mondani, mert így fejlődik egészségesen a gyerek tudata. Szánjunk időt a mesélésre, legyen egy egészséges rendszer lépcsőfoka, mert így tud majd felnőttként teljes életet élni. A szakember szerint a televízió nem megfelelő, korlátok nélküli használata azért veszélyes és romboló, mert a képi megjelenítés korlátozza a gyermeket a belső képek kialakításában, és visszaszorítja a fantáziavilágát.
Dackorszak vagy gyermekkori hiszti?
Grasin Imola pszichológus beszélt a dackorszak nehézségeiről és kezeléséről. Felvilágosította a hallgatókat, hogy ez a rengeteg kihívással és akadállyal járó időszak minden szülő és gyermek életében bekövetkezik, hiszen egy természetes folyamat része. A cél pedig nem más, mint az, hogy egészséges önértékelésű, magabiztos felnőtté váljon, aki meg tudja fogalmazni, ki tudja nyilvánítani saját akaratát, és meg is tud küzdeni érte. A szülőnek nincs más feladata, mint segíteni a gyermeknek elfogadni, megérteni a saját érzéseit. Az előadó kiemelte, hogy a gyermekkori hiszti kezelésében a megelőzés mellett kulcsfontosságú a következetesség és a szülő rugalmassága. Fontos, hogy a szülő igyekezzen reálisan felmérni a helyzetet, hogy ne az indulat vezérelje a döntéshozatalban.
Fussunk, de mikor?
Miklós Éva rezidens gyermekorvos a krízishelyzetekről, a balesetveszélyes helyszínekről és a betegségek és sérülések gyakoriságáról tájékoztatta az érdeklődőket. Ezeket gondos odafigyeléssel és kellő felkészültséggel orvosolhatjuk akár otthon is. Felhívta a figyelmet az olyan helyzetekre, amikor szakemberhez kell fordulni, ilyen a mérgező anyagokkal való érintkezés, a lélegzés vagy a pulzus hiánya, az esést követő sugárhányás, az eszméletvesztés, az aluszékonyság és az erős vérzés, illetve minden különleges, addig nem tapasztalt jelenség egy három hónaposnál kisebb csecsemőnél. Az előadás alatt két olyan telefonszámot is megosztott a résztvevőkkel, amelyek bármelyik órában és bármilyen helyzetben rendelkezésünkre állnak. Következtetésként elmondta, az általános alapelv az, hogy a megelőzés mellett a veszélyes helyzetek felmérése és a saját határaink ismerete a legfontosabb szempont (vagyis, tudjuk-e kezelni a kialakult állapotot). Szerinte inkább forduljunk orvoshoz, és viseljük el az esetleges korholást, minthogy utólag megbánjuk, hogy nem tettük meg.
Megelőzhető a felnőttkori elhízás
Laczkó Kinga dietetikus kihangsúlyozta a helyes táplálkozási szokások és étrendek betartásának fontosságát. A szülők kis odafigyeléssel megelőzhetnek számos később kialakuló betegséget és kellemetlenséget. Bemutatójában az elhízás, érrendszeri és szervi megbetegedések elkerülésére alkalmas étrendeket mutatott be, és életkorokra lebontva tárgyalta a megfelelő táplálkozást. Aláhúzta, amit már oly sok helyen olvastunk, hogy a túl korai hozzátáplálás különféle allergiákhoz vezethet: a szilárd táplálék bevezetése ne történjen 6 hónapos kor előtt, és lehetőleg csak helyi, régiónknak megfelelő táplálékok bevezetését részesítsük előnyben. Az egy–három év közötti gyerekek plusz energiaszükségletét ne édességekkel pótoljuk, hanem próbáljunk meg a főétkezések mellé egy-egy uzsonnát becsempészni, sőt, szerinte a legjobb lenne az első édes falatokkal a 3 évet is megvárni. Felhívta a figyelmet a túl sok só és fűszer használatának mellőzésére, a túlzott kalóriabevitel elkerülésére, illetve a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának fontosságára is, amelyek mindamellett, hogy táplálók, a fogágy vérkeringését is serkentik.
Raccsolás, dadogás? Megoldás!
Vitus–Bulbuk Emese logopédus megnyugtatta a szülőket a kiskorban még természetes nyelvbotlások miatt. Olyan kutatási eredményekre mutatott rá, amelyek szerint a babakori mozgás mennyisége egyenesen arányos a gyermekkori beszéd helyességével, viszont azoknál a gyerekeknél, akiknek mozgása kényszerűen fejlődött (valamely külső hatásra, például időnap előtt járatva), ez az arány fordított. Szerinte különösen oda kell figyelni arra, ha már nem egészséges és elfogadható korban jelennek meg a beszédhibák (5 éves koron túl), és első körben megvizsgálandó, ha a gyerek azért beszédhibás-e, mert egyik szülője az, vagy szervi megbetegedése gátolja őt a helyes hangformálásban. Betekintést nyerhettek a résztvevők a logopédusi munka milyenségébe, a foglalkozás alatt történő játékokba is, amelyek segítik a gyereket játszva kiküszöbölni a kisebb-nagyobb hibákat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése