A gyermekkori fogszuvasodás megelőzése
A fogszuvasodás hazánkban elterjedtségét tekintve népbetegség.
A hazai epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekeken és a serdülőkorúakon a fogszuvasodás intenzitása 10 évenként megkétszereződik.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő komplex megelőzési programmal lehetséges a fogbetegségek megelőzése.
A fogászati egészségüggyel nemzetközi mértékben foglalkozó szakemberek
- a fluoridok alkalmazását,
-a fogazatot kevésbé károsító táplálkozási szokások elterjesztését és
-a helyes szájápolást tartják a primer prevenció három alapvető pillérének.
Ehhez szorosan kapcsolódik a korai, gondozó jellegű gyermekfogászati ellátás, mely egyben szekunder és tercier prevenciónak is tekinthető. Ezek megvalósítása hazánkban a 0 - 14 éves korú gyermekekre vonatkozóan már nemcsak a szakemberek, de a társadalom igénye is.
Fentiek megvalósítása érdekében elsősorban a gyermekorvosi (körzeti gyermekorvos, körzeti orvos) és fogorvosi (gyermekfogorvos, fogorvos) alapellátás munkatársait, a védőnőket, az óvodai és iskolai pedagógusokat, a bölcsődei gondozónőket és az egészségnevelőket kell megfelelően informálni és meggyőzni, velük a legszorosabb, fegyelmezett együttműködést kiépíteni. A probléma megoldása azonban a szülők, hozzátartozók bevonását, de ezen kívül széles körű társadalmi összefogást is igényel.
I. A FOGBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE
1. A fogszuvasodás fluoridokkal való megelőzésének módszerei
A fluoridprevenció eredményességét a fogszuvasodás megelőzésében több évtizedes nemzetközi tapasztalatok igazolják.
- Megfelelő és hosszantartó alkalmazás esetén, annak módjától és idejétől függően, 30—60%-os kárieszredukció érhető el. Célszerű megemlíteni, hogy a fluoridok adagolásával kapcsolatban merültek fel aggályok és ellenvélemények, ezek azonban alaptalanok dokumentációjához kell csatolni.
A fluoridprevenció lehet általános és lokális. Előbbi esetben a fluoridokat a születéstől, de legalább a 6 hónapos életkortól kezdve a maradó fogak áttörésének befejeződéséig belsőleg adagoljuk a fejlődő fog zománcára való hatás céljából.
-Lokális alkalmazás esetén a már áttört fogak zománcába épül be a flourid, öblögetés, ecsetelés, zselék, fogpaszták alkalmazása útján. A lokális módszerek kiegészítik az általános alkalmazást.
1.1. A belsőleg alkalmazott fluoridok adagolása az elfogadott nemzetközi álláspont szerint a kárieszprevenció egyik legbiztosabb, kollektíven alkalmazható módszere. A fluoriddal dúsított víz és só alkalmazásának nagy előnye, hogy kollektív, automatikus és univerzális módszer
-A fluorid tartalmú tablettákat naponta kell adagolni.
-Ha az adagolás néhány napra megszakad, a kimaradt adagot nem szabad összegyűjtve pótlólag beadni.
-Tekintettel arra, hogy azonos korú gyermekek között lényeges testsúly különbség lehet, kétes esetben tartsuk szem előtt, hogy az egy testsúlykilogrammra adható napi 0,03 mg fluorid mennyiséget ne lépjük túl! Ca és Mg tartalmú gyógyszerekkel egyidejűleg adva rosszul felszívódó CaF képződhet, más gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszerantagonizmus nem ismert. Ahhoz, hogy egy 20 kg-os gyermek fluorbevitel miatt heveny életveszélybe kerüljön, 4000 darab 0,23 mg fluoridot tartalmazó tablettát vagy 7 tubus fluorid tartalmú fogpasztát kellene fogyasztania rövid időn belül. Ilyen mértékű fluorfogyasztás még különleges esetben is gyakorlatilag lehetetlen.
2. A gyermekek fogazatát kevésbé károsító táplálkozás megvalósításának irányelvei
A fogazat egészséges fejlődése szempontjából fontosak a fehérjék, a vitaminok és az ásványi sók.
Emellett lényeges a táplálék konzisztenciája, melynek olyannak kell lennie, hogy rágásra késztessen.
A táplálkozáson belül a már áttört fogakra káros hatással vannak és a fogszuvasodás keletkezésében minden bizonnyal döntő szerepet játszanak a lepedékképző szénhidrátok, különösen a répacukor.
-
Ebben a vonatkozásban több tényező szerepel: a szénhidrátok fajtája (cukrok!), a szénhidrátok bevitelének mennyisége, a szénhidrát-fogyasztás gyakorisága és a szénhidrátok konzisztenciája.
E tényezők közül a legkárosabb hatásúak a főétkezések között gyakran fogyasztott édességek. Ezeket a száj baktériumai savakká bontják, melyek a fogzománcot csaknem folyamatosan támadva korai fogszuvasodáshoz vezetnek.
A rendelkezésre álló adatok szerint hazánk népességének, de különösen az óvodai korosztálynak egy főre eső évi cukorfogyasztása az ajánlható optimális cukorfogyasztás 2-2,5-szerese.
Fentiek alapján a fogszuvasodás megelőzését a táplálkozási szokások következő módon végrehajtott megváltoztatása útján segíthetjük elő az egyes életszakaszokban:
2.1. A terhesgondozás adta lehetőségeken belül elő kell segíteni a szájhigiénés nevelést mind az anyára, mind a születendő gyermekre vonatkozóan. A szoptatás fontosságának hangsúlyozása, az arra való gyakorlati felkészítés elsősorban a terhesgondozást végző orvos, illetve védőnő feladata.
2.2. Az egészséges fogfejlődést több okból is elősegítő szoptatás érdekében - újszülött osztályokon, a csecsemőkkel kapcsolatos területi preventív tevékenységben - az eddiginél nagyobb erőfeszítésekre van szükség:
- A csecsemő legalább négy hónapos koráig anyamellről táplálkozzék.
- A cumisüvegből való táplálást - elsősorban a szoptatás időszakában - lehetőleg el kell kerülni, megfelelő méretű és alakú pohárból, illetve kanállal a csecsemők jól táplálhatok.
- A gyermeket kezdettől fogva ne szoktassuk édes ízekhez. A csecsemőtápszerek külön édesítést nem igényelnek, a tea és a 2/3-os nyákos tej édesítésére csak 5% cukrot használjunk.
- A feltétlenül szükséges mennyiségű cukrot élelmiszerekben feldolgozva nyújtsuk. cukros tea, szörp, esetleg szénsavas üdítők szinte egész napon át műanyagpalackból történő itatása — mely nagyon elterjedt -, nagy kárt tehet az áttörő tej fogakban.
2.3. Kisgyermekkorban, amikor a tejfogak megjelennek, a gyermek fokozatosan olyan ételeket kapjon, amelyek rágásra késztetik. Az ételek pépesítése a tej fogak megjelenésének függvényében 1 éves kor körül fokozatosan abbahagyható. 1 éves kor után vizet adjunk a szomjúság oltására, ne édesített teát vagy szörpöket.
Az étrendet úgy állítsuk össze, hogy az tartalmazza a szervezet számára szükséges összes biológiailag értékes tápanyagot (beleértve a vitaminokat, ásványi sókat), figyelembe véve a gyermek korát.
2.4. Óvodás- és iskolás korban az ételek konzisztenciája olyan legyen, hogy a rágószerv élettani működését optimálisan vegye igénybe, a gyümölcs bőségesen szerepeljen az étrendben. Az óvodás- és iskoláskorú gyermekek megnövekedett cukorfogyasztásának oka elsősorban az édesség fogyasztás gyakoriságának az emelkedése. Mivel a főétkezések között gyakran fogyasztott édesség a legkártékonyabb hatású a fogzománcra, ez magyarázza részben a fogszuvasodás hazai emelkedő tendenciáját.
Ennek kiküszöbölésére a következő módszerek állnak rendelkezésünkre:
- a főétkezéseken kívül fogyasztott édességek, szörpök mennyiségének minimálisra csökkentése, lehetőleg teljes kiküszöbölése, a szülők és pedagógusok megfelelő felvilágosítása, a gyermekkollektívákban édességgel való jutalmazás, gyakori névnapi édességfogyasztások káros szokásának elhagyása útján;
- törekedni kell arra, hogy szokássá váljék az édességfogyasztás utáni azonnali fogmosás, melynek célja, hogy az édesség szájban való tartózkodásának ideje megrövidüljön, savképző hatása minél rövidebb ideig érvényesülhessen;
- a főétkezések között fogyasztott édességek helyett a külföldön már évtizedek óta alkalmazott, várhatóan hazánkban is forgalomba kerülő ( „fogkímélő", cukorpótló (xilit, szorbit) anyagokat tartalmazó édességek kínálatának biztosítása.
3. A helyes szájápolás és a szájhigiénére nevelés módszerei
A megfelelő szájhigiéne jelentősen hozzájárul a fogszuvasodás, az ínygyulladás, illetve a fogágybetegség megelőzéséhez. Ennek érdekében e betegség létrejöttében döntő szerepet játszó lepedéket (plakkot) a fogakról el kell távolítani. A szájhigiénére való nevelés elsősorban a szülői ház feladata, de ezt még a nemzetközi tapasztalatok szerint is - óvodai és iskolai ellenőrzött fogápolási gyakorlatokkal kell kiegészíteni. A fogmosás csak akkor lehet eredmények, ha az étkezést azonnal követi és édességfogyasztás után soha nem marad el.
A száj higiénére nevelés első lépése a helyes fogápolás módjának megtanítása.
Az óvodai és iskolai fogápolási gyakorlatokat az első néhány alkalommal lehetőleg védőnő, száj higiénikus vagy (gyermek)fogszakorvos tartsa. A módszer elsajátítása után a foglalkozást óvodai, illetve iskolai pedagógus is vezetheti. A fogmosási gyakorlatokat évente 4-6 alkalommal célszerű végezni.
II. A KORAI GYÓGYKEZELÉS MEGVALÓSÍTÁSA A GYERMEKFOGÁSZATI ELLÁTÁSBAN
A komplex megelőző program igen fontos kiegészítője a fogszuvasodás kezdeti szakaszában történő mielőbbi szakszerű konzerváló kezelés..
A gyermekfogászati ellátás általános irányelve az évi kétszeri szakorvosi ellenőrzés és a teljes szükséglet ellátása. A komplex megelőzési program végrehajtása során a gyermekfogászati ellátás szervezett és rendszeres teljesítése különös figyelmet érdemel.
A gyermekfogászati gondozás
A rendszeres gyermekfogászati ellátás keretében (évente két alkalommal szűrővizsgálat és valamennyi szuvas fog gyógykezelése) feltétlenül szükséges a gyermekfogászati gondozás megvalósítása. A gyermekfogászati gondozást a gyermek- és ifjúsági ellátásban gondozást folytató egyéb szakemberekkel a megfelelő szinten koordinálni szükséges.
A gondozásba veendők csoportja azokból adódik, akiknek más megbetegedését rossz fogazati állapotuk súlyosbíthatja, vagy akik fogszuvasodás szempontjából „különlegesen veszélyeztetett"-nek (lásd alant) minősülnek.
Elsősorban olyan megbetegedésben szenvedők kerüljenek gondozásra, akiknek betegségi állapotát az elhanyagolt szájhigiéne és a hibás, hiányos fogazat súlyosbíthatja. Különös figyelmet érdemelnek a vérképzőszervi (vérzékenyek feltétlenül!) és onkológiai, endokrinológiai, immunológiai vagy anyagcsere-betegségben (diabetes!), reumás vagy más eredetű szív, keringési és mozgásszervi, valamint vese vagy egyéb jelentősebb krónikus megbetegedésben, fejlődési rendellenességben szenvedők. Megkülönböztetett gondozást kívánnak a mozgássérült, a szellemi és érzékszervi fogyatékos, valamint a pszichoszociálisan veszélyeztetett gyermekek is. Mindezekre vonatkozóan a gyermekegészségügyi szolgálat, elsősorban a szakmailag illetékes klinikák, kórházi osztályok, szakrendelések, illetve szakgondozók javaslata és véleménye az irányadó. A fogászati állapot szempontjából különösen veszélyeztetettnek tekintendők a fokozott kárieszhajlamúak.
Ilyennek minősülnek azok a gyermekek, akiknek 7-nél több maradó fogát támadta már meg a fogszuvasodás (DMF = 7) és azok a 9-11 évesek, akiknek metszőfogain fogszuvasodás jelentkezik, valamint a fiatalkori fogágybetegségben szenvedők. célszerű megőrizni.
Melléklet a szájhigieés neveléshez és a fogmosás csoportos oktatásához.
A szájhigiénés nevelés célja a gyermekek rendszeres szájhigiénére szoktatása legalább 3 éves kortól és a helyes fogmosási módszerre tanítása.
Fogmosási gyakorlatokat az óvodában és az iskolában — a feladatot ismerő szakember irányításával - évente négy-hat alkalommal tanácsos végezni. Az otthoni rendszeres fogmosás megkövetelése és ellenőrzése a szülői ház feladata. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha a család valamennyi tagja is rendszeresen mos fogat.
1. Szervezési ajánlás
A gyermeknek legyen egy megfelelő fogkeféje kizárólag iskolai, illetve óvodai használatra.
Amennyiben Elmex zselé bedörzsölés is történik, célszerű ehhez az otthon feleslegessé vált műanyag poharakat (joghurtos, tejfölös stb.) felhasználni.
A foglalkozások időpontját az intézmény vezetőjével előre egyeztetni kell.
A foglalkozások helye: osztályterem, illetve óvodai csoportszoba és mosdó, időtartama kb. 10—15 perc, tematikája legyen mindig előre meghatározott a különböző korcsoportok
színvonalának megfelelően.
2. Altalános tudnivalók
Az alapos fogmosás legalább 2 percig tart.
A fogkefe legyen kisfejű, közepes keménységű, műanyag szálú, egyenes profilú.
A gyermekek a fogkefével csak kis körkörös mozgást végezzenek. Az előre-hátra mozgatáslegfeljebb csak a rágófelszínen megengedett.
3. Gyakorlati kivitelezés
A fogmosást lépcsőzetesen oktatjuk.
Az óvodában először az öblítést kell tanítani és gyakoroltatni.
A szigorúan rendszeres kivitelezés döntő a siker szempontjából, ezért a tisztítást meghatározott sorrendben fogfelszínenként végezzük.
A tisztítandó fogfelszínek: rágófelszín, külső felszín, belső felszín.
Minden felszínt jobb oldalon felül, hátul kezdjünk tisztítani.
3.1. Rágófelszínek: mindig a leghátsó fognál kezdjük és kis mozgásokkal jöjjünk előre,
felül jobb oldalon l0 másodperc,
bal oldalon l0 másodperc,
alul jobb oldalon 10 másodperc,
bal oldalon 10 másodperc, összesen 4x10 = 40 másodperc.
3.2. Külső felszínek: ismét a fogsor leghátsó fogánál kezdjük és kis mozgásokkal a szemfogig jövünk előre:
jobb oldali rágófogak, zárt fogsoroknál l0 másodperc, bal oldali rágófogak, zárt fogsoroknál 10 másodperc, szem-és metszőfogak felül l0 másodperc, alul l0 másodperc,
összesen 4xl0 = 40 másodperc.
3.3.Belső felszínek: le, illetve fel - az íny felől indulva a rágófelszín felé mozgatjuk a fogkefét. Felül, jobb oldalon a hátsó fogaknál kezdjük, a fogkefével lefelé kell „söprögetni". Fokozatosan jövünk előre — a kéz közvetlenül az áll előtt van —, majd balra kanyarodunk. Alul szintén a jobb oldalon, a hátsó fogaknál kezdjük, a fogkefét felfelé mozgatjuk és lassan előre jövünk — a kéz közvetlenül az orr előtt van —, végül balra kanyarodunk. Mindegyik 20 másodperc, összesen 2x20 = 40 másodperc mindösszesen 40 + 40 + 40 = 120 másodperc.
3.4. öblítés: fontos, hogy az öblítés erőteljes „pulzáló" pofamozgatással történjen.
4. Fluorid alkalmazása
A fluorid tartalmú Elmex zselét az alsótagozatos osztályokban hetente egyszer, a/ óvodai
nagycsoportokban kéthetente egyszer — lehetőleg tisztasági fogmosás után - használjuk külsőleg a fog védelmére.
A zselé bedörzsölés módja megegyezik a helyesen végzett fogmosás lépéseivel.
Időtartama kb. 2 perc.
A fölösleges, nyállal híguló anyagot ki kell köpni (eldobható pohárba vagy mosdóba). A bedörzsölés után kb. egy-másfél óra hosszat sem öblíteni, sem enni nem szab
http://fogaszatiportal.hu
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése