A
leggyakoribb hiánybetegségek
A mikrotápanyagok hiánya komoly problémákat
okoz szervezetünkben, pedig pótlásuk egyáltalán nem nehéz.
Vashiány
A
vashiányos vérszegénység világszerte a leggyakoribb mikrotápanyag-hiány okozta megbetegedés,
ami elsősorban nőket és gyermekeket érint.
A vérszegény gyerekek gyengébbek, gyorsabban elfáradnak, rövidebb ideig
tudnak csak koncentrálni és könnyebben megbetegszenek, mint megfelelő
vasbevitelű kortársaik. Szakértői vélemények szerint a legtöbb fejlődő
országban a gyerekek 40-60%-a enyhe vagy közepes súlyosságú vashiányos
vérszegénységgel küzd, és közel ugyanennyinek van vérszegénység nélküli
vashiánya, ami szintén negatívan befolyásolja növekedésüket és
fejlődésüket. Különösen fontos tény, hogy az újszülöttkori, illetve
kisgyermekkori vashiány visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat. Jelentősek
az ebből adódó halálozások és anyagi költségek is.
A vashiány a harmadik világban
élő nők körülbelül 40%-át érinti; évente több mint 60.000 fiatal nő hal meg
vészes vérszegénység következtében terhessége alatt vagy szüléskor.A nemzetközi
trendnek megfelelően, a nők vannak a vashiány kialakulása szempontjából
fokozott kockázatnak kitéve. Az általános és középiskolás korú lányok a napi
ajánlott mennyiségnél átlagosan 17-25 százalékkal kevesebb vasat fogyasztanak
el, és a felnőtt nők is csupán a napi ajánlott vasmennyiség kétharmadát
juttatják szervezetükbe.
Jódhiány
Világszerte
mintegy 1,9 milliárd embert fenyeget a jódhiány, amelynek legmegrázóbb
következményei a megemelkedő újszülött-halandóság és a szellemi
visszamaradottság. A gyermekkorban jelentkező, ám
megelőzhető agykárosodások legjelentősebb oka a jódhiány. A jódhiány
felelős a pajzsmirigy-problémákért és a golyva kialakulásáért is. Ez az
étrendi probléma legsúlyosabban azon területek lakosságát érinti, ahol bizonyos
környezeti hatások, például a nagy mennyiségű csapadék ismétlődő kilúgozó
hatása miatt alacsony a talaj jódtartalma, tehát például hegyvidékek (pl. a
Himalája, az Andok vagy az Alpok) területén. Ezeken a területeken a termesztett
gabonafélék is csak kevés jódot tartalmaznak.
A-vitamin-hiány
A
vakság legfőbb oka világszerte az A-vitamin-hiány, különösen a kisgyermekek
körében. A WHO és a FAO becslései alapján évente
mintegy fél millió gyermek vakul meg A-vitamin-hiány miatt (ezeknek a
gyermekeknek a fele 12 hónapon belül meghal különböző fertőzések
következtében). Az A-vitamin az immunrendszer működésében betöltött
szerepével magyarázható, hogy hiánya felelős világszerte a maláriás esetek
16%-áért, a hasmenéses megbetegedések 18%-áért, és az akut légúti betegségek,
valamint a kanyaró kialakulása is nagy százalékban erre vezethető vissza.
Cinkhiány
A
cinkhiánnyal küzdő népesség arányát világszerte egy ötöd és egy harmad közé
teszik. Becslések alapján ez a probléma áll a Földön bekövetkező halálesetek
1-4%-ának hátterében. A leginkább érintettnek vélt
földrajzi területek (súlyosság szerint csökkenő sorrendben): Dél-Ázsia
(elsősorban Banglades és India), Afrika és a Csendes-óceán nyugati
térsége. A cinkhiány feltehetően gyakran társul vashiánnyal, mivel
ugyanazok az élelmiszerek (pl. hús, baromfitermékek és hal) tartalmazzák
mindkét elemet, és mindkettő felszívódását egyaránt gátolja a gabonafélékben
megtalálható fitát. Mivel klinikai tüneteinek többsége nem fajlagos, a
cinkhiány felismerése gyakran igen nehéz. A súlyos hiány tünetei a
bőrgyulladás, a lelassult növekedés, a hasmenés, az idegrendszeri zavarok és a
visszatérő fertőzések. Az elmúlt évtizedekben végzett, az élelmiszerek
cinkkel történő dúsításának hatásait a fejlődő országok gyermekein vizsgáló
kísérletek egyértelműen igazolták a fokozott cinkbevitel jótékony hatásait, a
növekedési ütem javulását és a különböző fertőzések, elsősorban a hasmenés és a
légzőszervi betegségek arányának csökkenését.
D-vitamin-hiány
A
megfelelő D-vitamin-bevitel fontos szerepet játszik a kalcium vékonybélből
történő felszívódásában és a kalcium csontokba épülésének folyamatában. A D-vitamin-hiány gyakori jelenség mind a fejlődő, mind a fejlett
országokban. E hiánybetegség gyakorisága a szélességi körök mentén a sarkok
felé haladva egyre nő, mivel itt a téli hónapokban alacsony a napsütéses órák
száma. A D-vitamin-hiány egyik kockázati tényezője, ha a bőrt túl kevés, a
napsugárzással érkező UV-fény éri, amit az is okozhat, hogy az egyes trópusi
területeken szinte a teljes testfelszínt elfedi a ruházat. A sötétebb bőrű
emberek körében is gyakoribb a D-vitamin-hiány. Súlyos esetben e
hiánybetegség gyermekkorban angolkórhoz, felnőttek körében pedig csontlágyulás
kialakulásához vezethet.
Kalciumhiány
A
kalciumhiány elterjedtségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre nemzetközi
számadatok, a fejlett és különösen a fejlődő országok lakosainak azonban
gyakran alacsony a kalciumbevitele, aminek elsődleges oka, hogy kevés
tejterméket fogyasztanak, vagy esetleg egyáltalán nem fogyasztanak ilyen
élelmiszereket. A kalciumhiány legfontosabb egészségügyi
következménye a csontok ásványianyag-tartalmának csökkenése, ami gyermekkorban
az angolkór, felnőtteknél a csontritkulás kialakulásának esélyét növeli.
Folsavhiány
E
hiánybetegséggel kapcsolatban sem rendelkezünk sok nemzetközi adattal.
Oka lehet a túl alacsony gyümölcs-, zöldség-, hüvelyes- vagy
tejtermékfogyasztás, felszívódási zavar, bélrendszeri élősködő (pl. a Giardia
lamblia), esetleg a folsavanyagcsere genetikai problémája. A folsavhiány következményei az óriássejtes vérszegénység, a
velőcsőzáródási (pl. nyitott gerinc), vagy egyéb születési rendellenességek, a
terhesség alatt jelentkező problémák, a kognitív működés zavarai és a szív- és
érrendszeri megbetegedések.
.
Egyéb mikrotápanyagok (pl. tiamin, riboflavin, niacin, szelén) esetében
is kialakulhatnak hiánytünetek olyan területeken, ahol az élelmiszerek és/vagy
a talaj túl keveset tartalmaz belőlük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése